Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-03-06 / 27. szám

Otveisegfedik évfolyam. S7. szám. Csütörtök, 1930, március 6, KOMAROMI LAPOK _____________P0L1TIKAI LAP._____________ Előfizetési ár csehszloTák értékben: Helyben és vidékre poftsi szétküldéssel Egész évre ICO K, félévre 50 k, negyedévre 25 K. - Külföldön 150 KC. Egyesezém Ara 1 korossá. ALAPÍTOTTA« TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ?-jggaBaaaggu*imyaw^7iíy,frg^frei^^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön ég szombaton. T. G. Masaryk: „A becsületes ember elkerüli az alapelvekre vonatkozó kompro­misszumot, de hajlandó kompro­misszumokra az eszközöket, a mellékes, a kevéssé fontos dol­gokat illetően. Következetesnek és határozottnak tartják, ha valaki kis, alárendelt, közömbös dolgok­ban megmarad a véleménye mel­lett, pedig ez csak kicsinyesség.“ * „A demokrácia az összesség gondoskodásából tartja fenn magát és ezeknek segitségével fejlődik tovább. Minthogy senki sem csal­hatatlan, a demokrácia, mint együtt­működés, türelmességet jelent és bárhonnan jövő jó feltétlen elfo­gadását.“ * * Az államok a műveltség jelen­legi fokára felülről és alulról jövő i forradalmak és radikalizmus által jutottak el. A forradalmak és el­lenforradalmak küzdelmében, en­nek a reakció és radikalizmus közli ingadozásnak, a demokrácia • fog véget vetni — természetesen 1 csak az igazi demokrácia.“ * „A demokráciát a diktatórikus abszolutizmus ellen is védelmezem, bárki legyen is az, aki a dikta­túra jogára támaszkodik, egyház, állam, vagy proletáriátus.“ * „A diktatúra elégedetlenségét 1 látjuk az orosz bolsevizmusban is. i A bolsevizmus a fejlődés non plus j ultra-jának hirdette magát és ki­nyilatkoztatta a maga csalhatat- j lanságát, — ezért az inkvizícióját ; is ugyanolyan okok és tényezők j hívták életre, mint valamikor a spanyol inkvizíciót A csalhatat- j lanság a műveletlenség és a fél­­müveltség egyik megnyilvánulása és éppen a demokráciának kell a politikai parvenüségtől óvakodnia“ j * „Lármával és tombolással nem j érhetünk el semmit, eredményt j csak a csendes, kitartó őszinte és j becsületes törekvés hozhat, amely sem kisértéseknek nem enged, j sem borzalmaktól nem riad vissza, j Népünknek észszerű erkölcsi ne- j velésre van szüksége, hogy egy i magasabb fokot érhessen el, hogy önmagát megismerje és hogy en­nek alapján gondoskodhasson jö­vőjéről. Minden más eszköz csak szegényes csillapitószer lehetne.“ j * „Minden kisebbségnek nép- és \ középiskolákkal kell bírnia, az ; egyetemek, magasabb kulturintéz- ' mények és ezeknek száma ma az \ egész müveit Európában határo- j zott számítás után igazodik.“ * Masaryk elnök nyolcvan éves Komárom, —március 6. Holnap, március hetedikén éri el Masaryk elnök nyolcvanadik születésnapját. A szlovenszkói magyarságra úgy köszöni ez a márciusi nap, hogy az elmúlt tizenegy évnek sérelmeire kell visszagondolnia A sebeket azóta is nyitva hagyták, a sérelmek orvoslása eddig késett és talán még mindig késik. Masaryk holnapi születésnapja mégis úgy érkezik el hozzánk, szlovenszkói magyarokhoz, hogy a nyolcvan éves elnököt mi is megbecsülésünkkel tisztelettel köszöni jük életének nagyszerű dátumánál. Mi tudjuk, hogy Masaryk elnöknek, az igazságkereső ember­­nek, ha aktívabb befolyása lett volna az elmúlt tizenegy év minden­napi politikai eseményeire, a mi sebeink jobban behegedtek volna és kevesebb sérelem történt volna a szlovenszkói magyarsággal. Mi tudjuk, hogy Masaryk elvei, melyeket a humanista, a tudós, a bölcs ember és mindenekelőtt a jézusi szeretet és türelem alap­ján álló ember teremtett harmonikus világnézetté: ezek az elvek örökérvényüek maradnak más nemzet szamára is és nem szorítkoz­nak egyedül Masaryk nemzetére, melynek példát mutatott. S mert más nemzetre is vonatkoznak Masaryk elvei, ebből következik azután az: ha Masaryk elnök elvei hiánytalanul érvényesültek volna az elmúlt tizenegy év politikai eseményeiben, úgy a szlovenszkói ma­gyarságnak kevesebb sérelemben lett volna része. Masaryk elnök nyolcvanadik születésnapját mi ezzel a gondo­lattal ünnepeljük meg: és örülnénk annak, ha a világtörténelem, mely napjainkban nem igen bővelkedik az ő egyéniségéhez hasonló értékkel, a nyolcvanéves Masarykban a nemzeteknek tisztultabb egymásra találkozását köszönthetné. KÖRNYEI ELEK. „Minthogy nemzetileg kevert államban élünk és minthogy ilyen különleges helyzetünk van Európa közepén, a nyelvkérdés nemcsak politikai, de kulturális tekintetben is igen fontos nekünk,“ * „A pozitív nacionalizmus ellen, mely intenzív munkával dolgozik a nemzetnek emelésén, senkinek nem lehet kifogása. A nemzeteknek és az emberiségnek nem a hazasze­retet, de a sovinizmus az ellen­sége. A hazaszeretet nem jelenti azt, hogy más nemzeteket ne szeressünk.“ * „A parlamentek még nem a népet, a nemzetet, a tömeget képviselik, hanem a pártokat, vagy pontosabban: az érdekszövetke­zeteket, befolyásos és erős — nem mondom: vezető ! — magánoso­kat.“ * „A sajtó szabadsága a kritika jogát biztosítja az egész állami és nyilvános aparátussal, de egyes személyekkel szemben is. A kritika a demokratikus politika előfelté­tele és módszere.“ (A „ Vildgforradalom“ cimü könyvéből) Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — március 5. A régi nyugdíjasok egyenjogú­­sitásánok kérdése. Most, hogy végre a pénzügyminisz­ter a régi nyugdíjasok ügyében el­határozó lépést tett, szükségessé vált a régi nyugdíjasok egyenjogúsítása, amely a nyugdijak megállapításával együtt jár. A gazdasági miniszterek részletesen foglalkoztak az egyen­jogúsítás kérdésével és hosszas vita után elfogadták a pénzügyminisztérium javaslatát A javaslat szerint a régi nyugdíjasok negyvenöt százaléka ez év január elsejétől visszamenőleg az 1926. évi törvény alapján nyuga­lomba vonult állami tisztviselőkkel azonos jogokat kapja. Ebbe a kate­góriába tartóznak a 65 éven felüli férfi és 60 éven felüli női nyugdíja­sok. 1931 január 1-vel fölemelt nyug­dijat kapnak a 60 (nőknél 55) éven felüli régi nyugdíjasok és igy öt évenkénti korkülönbséggel. 1932-ben és 1933-ban véglegesen rendezik valamennyi régi nyugdíjas ügyét. A javaslatot a képviselőház szerdai ülésén nyújtotta be a kormány. A javaslaton a kormány a külföldön élő régi nyugdíjasokra és a régi nyugdíjas tábornokokra vonatkozó­lag kedvezőtlen módosítást eszkö­zölt. Ezek kisebb nyugdijilletménye­­ket kapnak, mint amennyit annak idején a törvényjavaslatban előirá­nyoztak, amelyet a választások előtt a képviselőház már elfogadott, de a soviniszta cseh sajtó nyomására a szenátusban megrekedt. Kompromisszum az agrár és szocialista javaslatok ügyében. Az agrár pártok és a szocialista pártok közötti súlyos ellentétek, úgy látszik, enyhülőben vannak. A gazda­sági miniszterek hétfőesti tanácsko­zásán sikerült a két különböző erdeket egymáshoz közelebb hozni és a minisz­terek elvben kompromisszumot kötöttek az agrár és szocialista javaslatokra I nézve. Úgy az agrárpárt, mint a í szocialista pártok pártvezetőségi ülé­­: sén a pártminiszterek előteriesztet­­| ték ezt az elvi megegyezést, amelyet \ a pártvezetőségek tudomásul vettek j és a minisztereknek a további tár­­• gyalásokra megadták a teljhatalmat. I Az agrárválság megoldása tekinteté­­j ben elsősorban a pótvámok, a be­­: hozatali engedélyek és a belföldi agrárpiac felvevőképességének eme­lésére teendő intézkedések képezik a i főbb tárgyalási pontokat. A behozatali ' cégek ügyében még nem sikerült a tel- I jes megegyezés. A szociálpolitikai t kérdések közül e ső sorban a lakóvé­delmi törvény további fentartása vagy módositása alkotja vita tárgyát. Az agrárpárt által követelt módosí­táshoz most a cseh nemzeti demok­raták is csatlakoztak. Erről a kér­désről tovább folynak a tárgyalások. Elmaradt a régi nyugdíjasokról szóló törvényjavaslat. — március 6. Lapzárta után értesülünk: Prágai jelentés szerint nagy csa­lódást keltett a parlamentben és még nagyobb elkeseredést fog elő­idézni a régi nyugdíjasok körében, hogy a nyugdijak rendezésére vo­­naikozó törvényjavaslatot ma még nem terjesztették be a képviselő­­házban. A kormánykörökben ezt azzal magyarázzák, hogy a kidolgozott törvényjavaslatba nem vették fel a régi nyugdíjasait sem. Parlamenti körökben azonban a javaslat be nem nyújtásának okául azt mondják, hogy az agráriusok junktimot állítottak fel az agrárvá­mokra és a régi nyugdíjasokra vo­natkozó törvényjavaslatok között. Harmadik verzió, mely még meg­erősítésre szorul, úgy szól, hogy Englis pénzügyminiszter az utolsó pillanatban kijelentette, hogy nem tudja megtalálni a nyugdijak ren­dezésére a szükséges fedezetei I és a régi nyugdíjasokat csak úgy tudná kielégíteni, ha felemelik a söradót és az ezen a réven elért bevételi többlete fordítanák az egyen­jogúsításokkal járó újabb terhek fe­dezésére. ! A régi nyugdíjasokra vonatkozó tárgyalásokat a Masaryk-ünnepségek után folytatják. A parlament folyo­sóin azt beszélik, hogy március hó 11-én mégis a ház elé fog kerülni az erről szóló törvényjavaslat

Next

/
Oldalképek
Tartalom