Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-02-22 / 22. szám
V2. Mzám, Szombat, 1030, február ölvenegyedlk évfolyam. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre ICO K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. - Kölföldon 150 KC. Egyeitzám ára 1 korona. A« * PITOTTAi TUBA JÁNOS. Felelős fc'íBíerk-fey 6: GAÁL GYULA dr. Szerkeszd: BÁRÁNYAY JÓSZ£F dr. ‘‘.x&asBSHwm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. j Megjelenik hetenként háromszor: kedv!-«, csütörtökön é» szombaton. Nyílt levél Dérer Iván dr. csehszlovák kultuszminiszter urnák Miniszter Ur, az állam lakossága március hetedikének megünneplésére készíi ódik. Masaryk elr.ök nyolcvan éves lesz a napokban és Masaryk elnök a könyv, a gondolat fegyverével küzdött egész életében a leendő és a megvalósított államért. Most, amikor az itteni magyarság is keresi az utat Masaryk őszinte megbecsüléséhez, a magyarság újra sérelmet ért meg, amelyet a régóta várt megértés politikája helyeit a türelmetlenség politikája váltott ki belőle. Bizonyára Miniszter Urnák is van tudomása azokról a könyvrazziákról, amelyek az utóbbi napokban történtek. Ezek a köryvrazziák a belügyminiszter ur reszortját érintik, de éppígy érintik kultuszminiszter ur reszortját is. A tizenegy évvel ezelőtt kiadott miniszteri rendelkezésnek bizonyára meg volt a jelentősége akkor, amikor a forradalmi időben az állam ezzel a rendelettel védekezett az ellen, hogy a köztársaságban ne kerüljenek olyan könyvek a magyarság kezébe, amelyek benne az államellenes gondolatot, az irredentizmus szellemét terjeszthetik. De azóta nyugodtabb idők jöttek és a lelkek megnyugodtak. Az itteni magyarság útja ennek az államnak jövőjébe vezetett és icy érthetetlen most a lelkek ryugal- : mának noegzavarasa egy olyan intézkedéssel, amely nem felelhet meg a mostani idők szellemének. Miniszter Ur, a könyvrazziáknak az a megoldása, ahogyan azt a rendelkezést végrehajtó egyének elkövetik túlságos tigybuzgalommal, nem az állam megvédésének intenciója szerint történik, de joggal adhat okot arra, hogy a magyarság kultúrájának megbénítását célozzák velük Lehetetlen állapot az, hogy minden olyan magyar könyvet elkoboznak, amelyet 1918 után adtak ki magyar szerző munkájából Budapesten. Csak néhány példát említünk fel, milyen könyveket koboztak el, egyedül azzal a megindokolással, hogy Magyarországban jelent meg 1918 után és magyar ir ó munkái voltak. Többek között elkobozták Tóth Tihamémak „Krisztus és az ifjú“ cimii könyvét, Gárdonyi Gézának több regényét (noha Gárdonyi azokat még 1918 előtt iita), Szabó Dezsőnek „Az elsodort falu“ cimii regényét (Szabó Dezső „Segítség“ cimii regénye j éppen a napokban jelent meg cseh nyelven), elkobozlak egy könyvet, amely báró Kemény Zsigmond irodalmi munkásságáról szól, bár tudjuk, hogy a tizenkilencedik században épen Kemény Zsigmond báró volt egyike azoknak Eötvös báróval együtt, akik Írásaikban leghamarabb f érezték meg az uj idők szelét, a jobbágyság felszabadításának idejét. És elkoboztak ilyen könyveket: A keresztény bölcselet története, Bevezetés a meteorológiába, Magyarország az Anjouk korában, Magyar irodalom története stb. Hogy mennyire kétségbeejtő az az intenció, ahogyan ezeket a könyvrazziákat végrehajtják, jellemző a következő eset: Bognár Cecil dr. volt komáromi bencésrendi tanárnak megjelent egy tudományos könyve kiadásomban Komáromban. A következő könyvét Budapesten adta ki és ez a könyv már „Értékelmélet“ cimen az elkobzandó könyvek közé került. És elkoboztak számos mezőgazdasági, tudományos kézikönyvet, amelynek címére már nem is térhettünk itt ki. Vannak rég megjelent irodalmi termékek, amelyekből az idők folymán változatlan újabb kiadás jelent meg, sokszor már rég elhalt, porladozó szerzőkkel, az uj megjelent kiadás 1919. év utáni évszámot tüntet fel; az ilyet is irgalmatlanul elkoboztak'. Miniszter Ur az első pillanatban belátja, hogy ezekben a könyvekben nincsen irredenta szellem, amelytől félteni kellene az állam lakósságát. De ha csakugyan féliik az államot az ilyeu könyvektől, alkalmazzák a rendelkezést úgy, hogy az ilyen könyvek — mintahogy eddig sem jutottak be — ne jussanak be a köztársaságba. De kitiltani minden magyarországi könyvet a köztársaságból akkor, amikor a köztársaságban jelentős számú magyar kisebbség él: ez lehetetlen állapot. Miniszter Ur tudja azt is, hogy Prágába, Brünnbe stb. minden Budapesten megjelent magyar könyv és újság bejöhet. Ha egy szlovenszkói magyar embernek Prágában van ügyes-bajos dolga, az ott tetszése szerint megvehet magyar könyvet vagy újságot, Ha ezentúl valakinek magyar könyvre van szüksége, csak prágai ismerősének kell Írnia és az Prágán keresztül megszerzi, mert Prágába minden könyv bejöhet. Legfeljebb pár koronával lesz drágább és mi, szlovenszkói könyvkereskedők ezentúl pár koronát sem fogunk keresni. Miniszter Ur 1 Nem akarunk mi, határszéli könyvkereskedők, akiket a gondviselés kifürkészhetetlen utjai az államalakulatkor itt találtak, irredentizmust áiulni; nem, mi jó magyar könyvet, jó árut akarunk eladni oly nyugodtan, mint a divatárus-eladö belföldi szövetet és külföldi selymet, vagy a fűszeres elad belföldi cukrot, csemegét és külföldi gyümölcsöt. Mi a jó könyvek eladásával akarjuk a kultúrát szolgálni, a lakosság műveltségét előmozdítani és a ránk nehezedő, elviselhetlen súlyú közterheket megkeresni. Újabban közismert, tizenhárompróbás szlovák politikusok a magyarsággal való megértést vallják Szlovenszkó újjáéledésének alapföltételéül, hangoztatják a magyarsággal való megértés politikáját. Miniszter Ur, helyezzék hatályon kiviil a fenti idejétmúlt rendeletet, ezzel szolgálni fogják a konszolidációt, a megértést, a lelkek megbékülését, a békés együttmunkálkodást. Mégis hinni reméljük, hogy Miniszter Ur belátja azt, hogy ezek a künyvrazziák csakugyan olyan durva sérelmét képezik az itteni magyar kisebbségnek, de súlyos anyagi károkat jelentenek a könyvkereskedőknek is, hogy azoknak folytatását nem nézheti tétlenül egy olyan miniszter, aki a haladás és igazságkeresés programmján áll. Miniszter Urnák vagyok mindenkor szolgálatra kész hive Komárom, 1930. február 21. tisztelettel SPITZER BÉLA könyvkereskedő-lapkiadó. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — február 21. Masaryk dr. köztársasági elr.ök érdemeinek megörökítése. A képviselöházban és a szenátusban szerdán benyújtották a koalíciós párti képviselők kezdeményező javaslatét Masaryk köztársasági elnöknek az állam körül szerzett érdemeinek megörökítése tárgyában. A törvényjavaslat két szakaszból áll. Az első szakasz első bekezdése következőképen hangzik: T. G. Masaryk érdemeket szerzett az állam köriil. A második bekezdés így szól: Ez á határozat örök emlékezetül a nemzetgyűlés mindkét házában kőbe vésendő. A második szakasz kimondja, hogy ezt a törvényt a kormány hajija végre. A kormány ezenkívül törvényjavaslatot terjesztett elő a nyolcvanéves születésnapi évforduló alkalmából Masaryk elnöknek adandó húszmilliós tisztelet ajándékról. Országos pártvezetőségi ülés Komáromban. A mrgyar nemzed párt országos vezetősége folyó évi március hó 1-én, szombaton, eélután 3 órakor, Komáromban, a Deák Ferenc u'ca 3. szám alatt levő páríircdában országos párivezefőségi ölési tart, amelyen a párt aktuális kér déseit fogják megtárgyalni. Az ülésre ez országos párivezetőség tagjai hivatalosak. Tiso az aatonómista blokk szükségessége mellett. A költségvetés képviselőházi tárgyalása folyamán felszólalt Tiso József szlovák néppárti képviselő, volt miniszter is, aki beszédében lándzsát törtaszlcvenszkói autonómista blokk szükségessége mellett. Ezzel kapcsolatosan a szlovák—magyar együttműködés mellett foglalt állást és többek között a fcövet-IkezŐket jelentette ki: Engedjék meg, hogy szükebb hazánk, Slovenska Krajina konszolidációja érdekében dolgozhassunk az ott élő két nemzet becsületes együttes működése alapján. Senki se merje ezt a gondolatot államhűség s:errpontjából árpásnak nevezni, mert a bét nemzet, a szlovákokjés magyarok becsületes együttműködése alapján megvalósítandó autonómista blokkal első sorban Szlovenszkó nyerne de nyerne a csehszlovák állam is. Az. állam e réven, miután már a világnak bemutatkozott cseh illeíve cseh nemef-szlovák kormánnyal, még bemutatkozhatna a magyarokkal való együttes kormányzással is. A magyarok államalkotó voltának ulja azonban csakis Sdovenszkó autonómiájának hidján át vezet, épen úgy mint autonómista blokkhoz való utunk is csak a szlovákok teljes értékelésén és az államban is Szlovénszkón való teljes elismerésen keresztül vezet. Az autonómista blokkal a két nemzetnek becsületes együttműködésével Slovenska Krajina konszolidációját akarjuk elérni, hogy minél előbb etérhessük a csehszlovák köztársaság konszolidációját. A becsületes politikában, amely nem rombolni, Inneni építeni akar, érvényesülnie keli az „egyesülni“ és nem a „kizárni“ jelszónak, áz autonomists blokk nem zár ki a közös munkából senkit, aki Selovenszkó autonómiájáért becsületesen akar dolgozni. A katonai szolgálat megrövidítése. A szenátus nemzetvédelmi bizottságának ülésén Éliás tábornok uj előterjesztést teit a tényleges szolgálatban levő katonák szolgálati idejének megrövidítése és a továbbszolgáló altisztek ügyében. A tábornok bejelentette, hogy a tizennégy hónapos katonai szolgálati idő bevezetésére vonatkozó technikai előkészületek teljesen befejeztettek, a csapatok be vannak gyakorolva, úgy hogy a megrövidített szolgálati idő azonnal bevezethető lenne, mihelyt a továbbszolgáló altisztek elegendő számban rendelkezésére állnak ahiőferegnel.
