Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-02-20 / 21. szám

üamtimn Lapss 1930. fefct'Qár 20. 2 Óidat Ez a kérdés: Megint egy hozzászólás a vái Megint egy nagy kérdőjel mered Komárom közönsége elé, megint vitaznak erősen a városatyák: hová kerüljön a városi mozi, amely egy­szersmind Komárom állandó kő­­szlnháza is lenne. Engedjék meg nekem, hogy a vi­tatta én is beleszóljak — a város érdekében, — akinek objekliviíásá­­hoz e kérdésben szó sem férhet, mert egyrészt nem vagyok dana park vendéglős vagy kereskedő, másrészt a lakásom‘600 lépésnyire van a Széna (éríől és 599 re a Ki­rály püspök-uícáíól. Engem c sak az a szempont érde­ket hogy meiyik hely lenne elő­nyösebb a városra és annak fejlő­désére. Ne kérleljünk, egészen egyenesen kimondom, csak egyedül a Szénalér. Az olvasó közönség egyrésze most bizonyosan felhördül, a másik fel­sóhajt, hogy tme másolt is ezen a nézeten vannak. De én meg is in­dokolom pontról-poníra Minden városnak az az érdeke, hogy fejlődjék, lehetőleg egyenlete­sei! Ncigy hiba volna minden köz­épületei egy helyre szorítani, A helyzet úgy festene, hogy volna egy palota negyedünk, amelyet viskók és sálrak vesznek körül. Sokkal he­lyesebb a középületeket kissé el­szórni, hogy ezáltal az illető környék forgalmát emelve, a jólétet fokozva uj építkezések előfeltételéi megle­­teremtsék. De a gazdasági szempont is ezt kívánja. Van nekünk egy terünk sá­ros, elhanyagolt, kis házakkal kö­rülvett, de tágas és négy utca tor­kollik bele és van nekünk egy há­zunk egy szűk, de nagy értékű for gahnas utcában. Vájjon nem kéz zelfoghatóbb-e, hogy a nagyérlékü, de már meglévő házakat inkább Válasszatok! isi mozgószinház kérdéséhez. Komárom, —február 19. értékesítem és egy érléktelen, ki­használatlan telkemből aranybányát csinálok, ha pénzem van hozzá? A jő kártyás, aki jól tud alsőzni, vájjon abból mond szint amiből ásza van és néma másik színből? Az az ász az úgyis ütés, tehát a választás előnyét kihasználom! Nem ellenérv az, hogy . kiesik a forgalomból! A forgalmat a színház odavonzza, persze egy kissé ki kel­lene kövezni a Deák Ferenc utcát, ainil úgy s?rn lehet elhalasztani 1 A közönség oda megy, ahová vezeiik és szerelném azt látni, hogy ha tűzbiztos, kényelmes és jó színházat kap, megfelelően elhelyezett ülőhe­lyekkel, jó filmekkel, jó színészekkel, hogy oda ne menne csak azért, mert a Szénatéren van! Hiszen a mozi jelenleg is olt van a város végén, a tiszíipavillonban és a munkások is látogatják a kúriáról. Egészségi, tűzrendészet! és morá­lis szempont mind a Szénatér mel lett szól, mert a színházépítéssel megszabadulunk egy mindig sáros lériől, tűzbiztonság érdekében annyi kijárást építünk, amennyi jőlesik, morális szempontból is a helyzet a legkedvezőbb, meri se iskola, se templom nincs a közelében, ellen­ben a csendőrség rögtön kéznél lehel, ha keli. Ezeket a szempontokat érdekte­lenség nélkül megdönleni nem lehet és remélem, hogy a város közgyű­lése felemelkedik a tanács helyze­tének magaslatára és nem fog két balkézzel intézkedni.Őszintén szólva kissé félek, meri Komáromban az ügyek intézésében eddig sokszor láttam a szőrös balkezeket! De bízzál Istenben és remélj! Dr. Palmy Bála orvos. Négy évi fegyházra ítélték Schneider Józsefet, akire az esküdtszék verdiktje kimondotta a rablás elkövetését. Saját tudósítónktól. Komárom, — február 19-én. Rendkívül nagy érdeklődés melleit : kezdte meg kedden reggel a komá- j romi kerületi bíróság Kriz Ferenc dr. ! büntető tanácsa Schneider József : odesszai menekült bűnügyéi íir- j gyalni A vádirat szerint Schneider Józsefet rablás büntette, jogtalan j elsajátítás és jogtalan fegyvertartása vélsége miait vonta felelősségre a • bíróság. Schneider tavaly augusztus 26 án a komáromi vasútállomás kö zelében lévő Bőgi féle trafikba ment j cigarettái vásárolni. A Irafikosnélól < megtudta, hogy férje a városban j tartózkodik, mire Schneider Böginét a nála lévő forgópiszíolylyai több \ szőr fejbeülöíte és mikor az asszony . az eszméletét eiveszíelte, 700 ko­ronát rabolt el a kis kasszából és j magával vlit egy női ridikülí is. A i súlyosan megsérült Bőgi Mihályné j a kórházban tizennégy gyanusiloít \ közül felismerte támadóját és vallo­mását esküvel erősítette meg. Schneider József a főtárgya­láson íaqadla, hogy a rablást ő követte volna el. Beismerte, hogy a kérdéses napon a Bögi féie trafikban cigarettát vá sároll, de azután az állomásra ment. Az állomáson hallotta, hogy mi történt a Bögi-féle trafikban. Mikor visszament a város felé, látta, hogy a Bögi-féle trafik előtt j csoportosulás van de ö már j nem ment oda. Ezután hazament, délig kártyázott egy vendéglőben, azután megint hazament és estig folytatta a kár­tyázást. Beismerő val omásf azért felt a rendőrségen, mert ütötték­­veríék. B-ögí Mihályné vallomása követ­kezett ezután. Részletesen elmondja, hogyan lépeíí a trafikba Schneider, akit látásból ismert, mert sokszor járt az állomás felé. Schneider összegöngyöiifelt húsz­­koronással fizetett és megkérdezte tőle: — Hol van az öreg? — Bement a városba halai venni — mondtam és egy pillanatra arra gondoltam, hogy miért kérdezi tőlem, hiszen nem barátja az uramnak. Magam előtt láttam Schneider sá­padt, ideges arcát és alighogy leha­joltam, hogy a kazettában levő pénz­ből visszaadjak, már éreztem a fejemen az ütést és minden fekete lett előttem. Böginé ezután elmondja, hogy a kórházban határozottan felismerte szembesítéskor Schneider József ben támadóját. Az asszony hátrafordul, hogy me­gint szembesítsék Schneiderrel, aki megmarad amellett, hogy ö nem támadta meg Böginct. — Tévedni tetszik — mondja Schneider — én huszkoronással fizettem tizenhetet visszakaptam és í azután kimentem az üzlelböi. Böginé kitart vallomása mellett, mire a bíróság meg is esketi. Nagyfontosságu tanúvallomást tett Machácek Pál rendőríanácsos: —• A vádlott először tagadott és csak akkor tett beismerő vallomást amikor a kórházban Böginé ráis­mert. Először ugyanis azt hangoz­tatta, hogy csali cigareíláért járt a trafikban. Beismerő vallómását tel­jesen önként és feltűnően nyugodt hangon lette meg. Látszott rajta, hogy a lelkismeretén akart könnyí­teni. Uhrovcik István rendőrfogamazó | szerint Böginé a kórházban mind­­! járt az első kihallgatás alkalmával ! Schneiderre illő leírást adóit támadó­­j járói, sőt tizennégy gyanúsított között ! határozottan felismerte Schneider­­> ben támadóját. Kavalir Viktor rendőrfelügyelő | hangsúlyozta hogy Schneidert a j rendőrségen senki sem bántotta. A ‘ vádlott szembesítéskor ezt mondja | a tanúnak: — A lábam körül táncolt a felü­gyelő ur és úgy vert. Kihallgatták Bardőcz József (ör­vényszéki orvosi, aki elmondotta, hogy a vádlott lábán véraláfutásos ? helyeket latok, de ezek nem szár- i mazhatnak gumibottól, hanem való­színül g a kemény pricslól eredlek. ; Tény az, hogy a vádlóit panaszko­dott neki amialt, hogy gumibotlal verték. 5 Mahler Oszkár kórházi orvos a * vádlókra nézve menlővaSlomást teli. Elmondotta, hogy Böginé fején négy ütött sebet talált, de Böginé először ' úgy emlékezett, hogy Schneider tá­vozása után még valaki jö!t a tra­fikba, még pedig egy erős termetű ember. Közben Böginé rokonai kö­­í zöliék veíe, hogy Schneider szemé­­\ ivében tartoztatták le a rablót és nagyon könnyen lehet, hogy Böginé önkéntelen szuggeszció haiása alatt állt, amikor ö is azt mondotta, hogy Schneider üíöííe őt le. A kórházi orvos véleménye szerint Schneider olyan ember benyomását keltette, aki súlyos váddai van ugyan ter­helve, de ártatlansága nem kizárt Mivel Böginé agyrázkódást szenve deft az ütések következtében, em­lékező tehetsége egyáltalán nem tekinthető fölíéíienül megbízhatónak Ehhez a a vallomáshoz csatlakozik Neuíeld Mihály fuvaros vallomása, aki szerint Schneider, akivel a gyil­kosság elkövetése uián rövid idővel találkozott, egészen nyugodt volt. Dr. Fodor Adolf főszolgabíró szerint Schneider valahányszor né­metül beszélt, mindig tagadta a gyilkosságot, ha azonban magyarul vallóit, akkor beismerte. Dénes Emii kereskedő, az áldozat szomszédja, részivel! a nyomozás­ban és elmondotta, hogy Böginé Schneiderhez teljesen hasonló egyént jeleit meg támadójával, már kezdet­ben is Schneider minden izében reme­gett, amikor kihallgatták és a tanú meggyőződött arról, hogy csak Schneider lehet a teítes, mi­vel egy részletkérdésben ugyanolyan nyilatkozatott telt mint Böginé, anélkül, hogy előzőleg errői a do­logról beszéllek volna. Az eitünt ridikül keresésénél Schneider szán­dékosan félrevezette a rendőrséget. Több lényegtelen íanuvaiomás után Grünbaum Irénnek, a vádlott időközben eltávozott kedvesének a tanúvallomását felolvasta a bíróság. A vád kérdései az esküdtekhez rablás bűntettére, továbbá jogtalan elsajátítás és jogtalan fegyverlartás vétségére vonatkoznak. Sclá< dr. ügyész vádbeszédében a tárgyalás menetéből bebizonyiioltnak látta a rablás és az ebből következett súlyos testi sértés elkövetését, ezért kérte az esküdteket mind ennek kimon­dására Kathona Sándor dr. nyu­galmazott láblabiró, ügyvéd védőbe­szédében azt hangsúlyozta ki, hogy a vádlottra nembizonyitották rá a rab­lást Az esküdlek verdiktje a rablás kérdéseire igent állapított meg, ennek következtében a súlyos testi sértésre vonatkozóan is igennel feleltek az esküdlek. A verdikt kihirdetése után a szakbiróság a büntetés megálla­pítására vonul! vissza. Az ügyész súlyosbító körülménynek a vádlott tagadását kérte íekintelbe venni, a védő pedig enyhitőkörülményül a vádlót! büntetlen előéletét említette meg. A szakbiróság este negyed tíz órakor hirdette ki az ítéletét, amely szerint Schneider Józsefet rablás miatt négy évi fegyházra, jogtalan el­sajátítás és jogtalan fegyvertar­tás miatt pedig 200 korona pénzbüntetésre ítélte el. j A vádlott és védője semmiségi pa­naszt jelentettek be az ítélet ellen a bűnösség kimondása miatt. A város telket ad 108 házépítésére. A városi tanács kedden este ütést tartott, amelynek tárgysorozatán a szériiskeríek helyén építendő házak felekügyei szerepeltek. A város ve­zetőségéhez 360 komáromi lakos adta be kérvényét telkek ügyében, de mindössze csak 108 lelek kerüi szétosztásra. A város a telkeket 8—10 -12 koronás egységárban adja el. A házak építését inár tavasszal megkezdik és remélhető, hogy a komáromi lakásínség nagy mérték­­bei fog csökkenni ezáltal. smeroaem&smemMWMaHeeaeeft Négyszer annyi tábornoka van Csehszlovákiának, mint a rágí tnsnarcíiiánük veit. — február 19, A régi osztrák—magyar monarchiá­ról a legjobb akarattal sem állíthatja senki, hogy mint más európai halá­lomnál is, — nem katonai szellemik áüamalaku’at volt, hadserege táborno­kainak és általában tisztjeinek Síáraa áronban öss -ehasonluhatatlanui kisebb volt, mint Csehszlovákiáé. A Vccscrny List ci nü lap köhése szerint ugyanis a csehszlovák hadseregnek négyszer annyi tábornoka van, mint a régi osz­trák hadseregnek volt, lit minden négy­száz katonára esik egy tábornok és minden dtvea katonára esik öt riszt. A nem set védelmi minisztériumban nem kevesebb, raínt tizenhét íábomosrangú osztályfőnök ü! Egy erredre adag harmincegy törzskapitány esik, holott csak tizenkettőre van szükség. ■mam&mmasmßmmaamammmmmmmm A husvét ünneplését is megunják Oroszországban — február 19. Kóvnoi jeleni ás szarint az „isten té­lének szövetsége" azt javasolta a szovjetkormánynak, hogy az egész Szovjetunió területén tiltsa meg a husvét ünneplését A templomokban tilos lesz a barangolás és az üzemek' ben, mint rendesen, folynia keit a rauakának. Ä szovjetkormány elvben már hozzájárult a javaslathoz és a mi­líciát megbízta a végrehajtással. A cenzúra szigorúan megtiltotta, hogy a lapok bővebben írjanak a pápának az oroszországi vaiiásciieaes irányzat ellen való álisstoglaíásáról. Az a látszat, mintha a szovjetek újabban nagy tá­madásra készülnének a keresztények ellen. Ez március tizenkilencedikén in­dulna cisg, amely napon a római pápa könyörgő misét fog celebrálni az orosz­országi va iásüldözés miatt. A magyar kormányzó íiz éves jubileuma alkal­mával kiadott amnesztia » — február 19. Budapesti jelentés szerint Vass József uh hsztcrelnökheíyetteá kijelentette azt, hogy az amnesztia kérdése a kormányzó hatáskörébe tartozik, arról tehát egy­előre csak anavit mondhat, hogy az amnesztia terjedelmét u kormányzó dönti ei. Az emigráció teljes likvidá­lását a maga részéről a mai viszonyok közölt leheteílenaek tartja. A jubileumi törvényjavaslatot a bizottság részle­teiben is elfogadta és kimondotta rá a sürgősséget. A képviseiőház plénuma csütörtökön ünnepélyes keretek között tárgyalja le a törvényjavaslatot. Ni agyarország növeli | népjóléti költségvetését — február 19. Budapesti jelenlés szerint a minisz­tertanács elhatározta az összes tárcák költségvetésének őt százalékkal való csökkentését. A csökkentés főképen a népjóléti tárcában okozod volna ka tasztrófális bajokat és emiatt Vass József miniszter rábírta Wekeríe Sán­dor pénzügyminisztert, hogy necsak ne csökkentse a népjóléti költségvetést, hanem 300000 pengővel emelj- is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom