Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-02-20 / 21. szám
i itvenegyedík évfolyam, SI« #UKí&*]n. Oéfttörtölí, 1030, íebruár 20. EOMÁBOM LAPOK POLITIKAI i LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: A* AwTí TTAt TUBA ÍÁNÍS. Helyben és vidékre póstai szétküldéssel. , * ■ Egét* évre tO* K, félévre 50 K, negyedévre Felelős főSierMfriőí SAAL 6?tLA dr. J 25 K. — Külföldön ;50 Kő. Smkmiő: BARANYAIT JOZSá* dr. Egyes szám mrm: 1 korona. ** | Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-o. 29. Megjelenik lietenkint bárom szer: ! kedden, csütörtökön és szombaton. . * * A tengeri hatalmak konferenciája. Komárom, — február 19. A tengerek felől folyik már négy hete a konferencia Londonban és a szignatárius hatalmak Amerika bevonásával nem mennek e’őre egy tapodtat sem. Négy hét ót* egy helyben tapo sák az utat és természetesen egy helyben is maradtak. Könnyű volt Hágában, ahol a nagyhatalmak ráfeküdtek az ellenkező kis államok képviselőire és az úgynevezett szel d nyomásból adtak nekik leckét. De Londonban ez nem löriénhetik meg, Londonban mindegyik fél egyforma, mindegyik nagyhat dóm és egyik sem hajlandó engedni. De legkevésbbé Franciaortzág. Franciaország a kivételes hatalom, amelynek előjogok járnak mindenütt, amely a világ vezére gyanánt gerá j-i magát s amelynek prepotenciája, úgy látszik, elég volt inár a többi nagyhatalomnak is. Minden Franciaországért történjék, amely fegyverkezik, amelynek fiai hadserege messze felülmúlja az úgynevezett békelét számot, amellyel a háborúra készü t minden hatalom. Franciaország azonban ez egyszer nem fog sikereket hazavinni Londonból, mert megelégelte a fejébe szállt dicsőséget Amerika is, amely szintén a gall követelések ellen emeli fe! szavát. Ámde Franciaország kivételes bánásmódot igényel most is, mint mindig maga részére. Franciaország nem hajlandó leszállítani flottájának sem tonnaszámát, sem egységeinek számát, sőt uj típusokat akar építeni, olyanokat, mint az uj német cirkálók, amiből az következik, hogy a többi tengeri hatalom szintén építkezni kénytelen és igy a leszerelés helyett tulajdonképen felszerelés következik és a béke helyett uj háborúra készülnek, elsősorban Franciaon-zág. Az olasz és francia viszony közt kiütköznek az érdekellentétek és a viszony kezd barátságtalanra fordulni, Eddig ez a londoni flottakonferencia eredménye. A francia kétszínűséget kemény szavakkal ostorozza az angol munkáspárt sajtója, amely szemére lobbaníja Franciaországnak, hogy tiz éven át szegénységet színlelt és alattomban fegyverkezelt ahelyett, hogy tartozásait megfizette volna Amerikának és Angliának. Még attól lehet tartani, hogy a nagy antant, az »entente cordiale“ összevész Londonban a leszerelési konferencián, ahol a franciák újabb fegyverkezésre szeretnének engedélyt csikarni. O'aszország pedig azért nem egyezik bele semmi emelésbe, mert akkor Franciaország majorizálja a Földközi tengeren azon a címen, hogy neki gyarmatai védelmére vari szüksége flottája szaporítására. A londoni konferenciából egy világos: a nagyhatalmak nem a béke fentartásáD, hanem a fegy .erkezéten fáradoznak és nem tudnak egymással megegyezni, melyik fegyverkezzék n vom atékosabban. Egészen világos, hogy ez nem a béke ügyét szo’sálja, hanem kétségtelen jele egy uj háború előkészületeinek. KeÜogpaUum, Locarno, hágai egyezmény, mind csak múló epizódok abban a folyamatban, amely tudatosan a háborút készíti elő a fegyverkezéssel. A nagyhatalmak példáját természetesen követik a kisebb népek és uemzetík, mert a rossz példa mindig ragadós. Londonban nem fogják a leszerelést elhatározói, sőt ellenkezőleg, annak az ellenkezőjét várhatjuk. Az á;béke, a szemforgató farizeus pacifizmus, Páneurópa megannyi porhintés Európa szemébe, amely még látni fog más eseményeket is. poLiTuuu tmmm Komárom,'—február 19. Megkezdték a költségvetés vitáját. A képviselőház hétfői ülésén a ház megszavazta a költségvetési uj provizóriumot, amely április 15-ig érvényes. Az 1930, évi költségvetés tárgyalását a kedden fartőit képviselőházi ülésen kezdték meg és ha elegendő szónok fog jelentkezni, jövő hit szerdáig fog a vita tartant Az elnökség javaslata szerint a beszédidő a tiz tagnál nagyobb klubok számára képviselőnként 12perc lesz, a tiz tagnál kisebb klubok számára 14 perc, de kiubonkénl minimálisan másfél őrá. A költségvetési bizottság jelentéséi hétfőn nyújtották be a parlamentbe s kedden Hnidek főelőadó terjesztette elő referátumát, amely harmadfél éráig tartott. A vitában való felszólalásra az első napon 19 képviselő jelentkezett. A gabonám onopőliUni helyett. SO milliót) „ín lei verteiét) alap “ A gazdasági válság megoldását célzó gazdasági és szociális problémákat tárgyalták me? a gazdasági miniszterek azon a tanácskozáson, amelyet EngÜs dr- pénzügyminiszter elnöklete mellett tartottak A kormány nésy intézkedést kivan fenni. Az első a rozsnak 60 százalékig való kiőrlését illeti, ez a százalék azonban még nincsen véglegesen megállapítva és valószínűié? felfogják emelni. Szabályozni akarják ezenfelül a rozslisztből való kenyérsütést, mert a kenyeret eddi? a rozs és búza liszt keverékéből sütötték Ezzel kapcsolatban fölszólítják az állami és közintézményeket, valamint egyébb szervezeteket, igy a katonaságot és kórházakat, hogy hazai termésű lisztet használjanak. A harmadik javaslattal a behozatali iegyek rendszerét akarják szabályozni, a negyedik javaslat pedig egy intervenciós alap létesítését fogja ki mondani Ezt az alapot az eredetile? tervezett pabonabehozafali mőncpólium helyébe létesítik amelyet a koalíciós pártok egy része élénken ellenzett. Az intervenciós alap arra való volna, hogy annak segítségével a belföldi piacon stabilizálhassák a gabona és a zab árát. Az államnak eképen módjában lesz árszabályozó befolyást gyakorolni a terménytőzsdére. Áz intervenciós alap, mint a Lidové Noviny értesül, 30 millió koronára fog rúgni A szociális problémák megoldására három javaslatot készítenek, amelyek közül az egyik a lakóvédelem körébe vág, a másik javaslat szerint évi 15 millió koronát irányoznak elő egy szoba-konyhős lakások építésére, a harmadik pedig a rokkantjárulékok emelésére vonatkozik Az 1930 évi költségvetés százalékokban. A képviselőház megkezdte az 1930 évi költségvetés tárgyalását, amelyet Hnidek főelőadó ismertetett. Az előadó jelentéséből vesszük ki a következő adatokat, amelyek a költségvetés kiadási tételeinek százalék szerinti megoszlását mutatják. Á 9.366 000 C00 koronából személyi kiadásokra az összköltségvetés 40 százaléka fordíttatik, Az állampénztárra esik 26.66 százalék, a nemzetvédelmi minisztériumra 14.95 százalék, a rendkívüli nemzetvédelmi alapra 3 66 százalék, az iskolaügyi minisztériumra 1020 százalék, népjóléti minisztériumra 8 80 százalék, az állami nyugdijakra és az árva s özvegyi járulékokra 814 százalék, a közmuckaügyi minisztériumra 7 72 százalék, a belügyminisztériumra 7 38, a pénzű yminísztéríumra 5.93, az ígazságügyminisztéríumra 3.26, a földművelési minisztéríura 2 59, a külügyminisztériumra 1,79, az egészséfcíi<yi minisztériumra 1.57, a míniszterelhökségre 0.51, a kereskedelmi minisztériumra 0. 79, a nemzetgyűlésre 0 45, a vasutügyi minisztériumra 0 28, a föld-, hivatalra 0.29, a köztársasági elnöki irodára 0 21 százalék, a közélelmezési minisztériumra 0 14 százalék, a póstaügyi 0 13 százalék s az unifikációs minisztériumra 0.02 százalék esik. A személyi kiadások 3890.000. 000 K t, a tárgyi kiadásod 5.475.000. 000 K t tesznek ki, Az ünnepnapok rendezése. Ez a kérdés időnkint fölmerül, de már senki sem veszi komolyan, mert az egyházi ünnepeknek régi rendjébe való visszaállítását nem hajtották végre. Az ünnepnapok, kérdésé nek megoldására vonatkozó törvénynovella 1925 óla még nem került az előkészítés stádiumába sem, hanem ma is csak egyes pártok kezdeményezéseként szerepel. Miután már a német kereszlényszociaiisfa párt, továbbá a csehszlovák nemzeti szociálissá párt és más pártok javaslatait is beterjesztették a parlamentbe, a napokban a csehszlovák néppárt (Srámekék) is hasonló javaslatot terjesztett elő. A cseh néppárt törvényes ünnepnapoknak a következő ünnepeket jelöli ki, mint amelyeken, a vasárnapi munkaszünef rendeiele érvényes: január 1, január 6 május 1, Aldozócsülöríök, Űrnapja, junius 29, julius 5, augusztus 15, szeptember 28, október 28, december 8, valamint a kellős ünnepek: Husváf, Pünkösd és Karácsony. Hogy a cseh néppárt ezen javaslata előbbre viszi-e az ünnepnapok kérdésének megoldását, alig lehetne megjósolni, különösen a mostani érában, amikor a szocialista pártok is benni vannak a kormányban, M ndazonáila! meg lehet állapítani a kérdésben bizonyos közeledést, mert koalíciós körökből nyeri értesülés szerint a kettős ünnepek visszaállítására nézve tárgyalások indultak meg és hír szerint még a húsvéti ünnepek élőit el akarják intézni a kérdést. A luifkásság szakszervezeteinek képviselőivel közösen oldja meg a munkanélküliséget a magyar kormány. A rrunkgnéif miség Magyarországon is, mint Európa többi államidban, a téli időszak bű n nagy arányokat öltött, ami komoly intézkedésekre Intette a kormányt. A múlt hét iníerpeliációs napján a magyar országgyűlésen a szociálist?. képviselők huszonkilenc interpellációt jegyezlek be a munkanélküliségtől, de ezek elmondására nem került a sor, mert az első interpelláció elhangzása uián Bethlen István gróf miniszterei- ök bejelentette, hogy módot kíván nyújtani a munkásság képviselőinek arra, hogy a kormány tagjaival tárgyalásokéi folytassanak a munkanélküliség problémájának megoldásáról. A szocialista képviselők erre elálltak az interpellációk elmondásától. Bethlen miniszterelnök pénteken délben tartotta meg a képviselőházban a tanácskozást, amelyen a miniszterelnökön, a népjóléti, kereskedelemügyi és pénzügyi minisztereken kivü! résztvettek a szakszervezeti tan.-cs részéről Peyer Károly képviselő és a magántisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak, vaséi fémmunkások, nyomdászok, bőr és — február 19 faipari munkások, élelmiszerüzems és húsipari, valamint a szállító- és földmunkások és a kőnyvkölőmunkások szakszervezetének egy-egy kiküldöttje. A tanácskozás kát és félórán keresztül tarlóit és a szakszervezeti kiküldőitek előterjesztették javaslataikat a kormány tagjainak. A tanácskozás után Peyer Károly szociáldemokrata képviselő elmondta, hogy a kormány részéről a legnagyobb jóindulatot tapasztalták arra vonatkozóan, hogy behatóan és szakszerűen kíván foglalkozni a munkanélküliség enyhítésére és a munkaalkalmak megteremtésére vonatkozó kérdésekkel. Maga a kormány is sürgősnek tartja a munkahiányon való segítést. A miniszterelnök és a szakminiszterek a legnagyobb megértéssel fogadták azokat az előierjesztéseket, amelyeket a tizennégy szakszervezeti képviselő előadott. Az írásban is átadott memorandumokat a szakminiszterek áttanulmányozzák és két héten belül újabb értekezletet torn k össze, amikor a kormány a tenibevett konkrét intézkedésektől fogja tájé* koztatnt a szakszervezetek képviselőit.
