Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-02-06 / 15. szám

1830. február ;6. 3. oldali Komáromi Lápok Irén operaénekesnő, kulturált kólóra* furájával juttatta érvényre zugó taps­vihart aratva. Az est külön élménye volt, a Komá­romban élő Kertai Ernő zeneszerző által megzenésített három dal, melyeket ő myj* adott elő a zongora mellett. A ifíünő szöveghez, remek muzsikát irt Katái és nem mondunk sokat, ha megjósoljuk a Bcskő—Kertai dalok további nagy országos sikereit A szerzői estet a ki.flaő iró felölva sása zárta be, aki Szabó Dezsőről, a Romániába távozóit magyar Íróról olvasott fel egy irodalmi vezércikkel nagy hatást váltva ki a közönségből. A meleg hangula'u estén úgy a je!e3 iró*, mint az előadókat lelkesen ünne­pelte a közönség és sokszor hiv-a a kitűnő fiatal iróí a pódiumra. Magyar Komárom irodalmi eseménye egy csa­posra megindította a kultúráiét lavináját és a kultúra minden barátja örömmel, meg büszkeséggel nézte, hogy egy lelkes iró nagyjelentőségű kuUur munkásságot kezdeti meg. Ismét ex-lex állapotba, jutott a zsidó hitközség, mert lemondott az elnöke és a képviselőtestülete. Saját tudósítónktól. Komárom, —febr. 5 Szombaton este tartotta meg gyűlé­sét a komáromi zsidó hitközség kép vieeiőtesiülete, amely váratlan fordulattal ismét ex ltx állapotba juttatta a hit­községet azáltal, hogy lemondott Milch Dezső elnök és a képviselőtestület az eddig viselt tisztségektől. A zsidó hitközségben lefolyt esemé­nyekről a következőket sikerült meg­tudnunk: Az egész válságot újra az idézte elő, hogy a főrabbi kérdést, amelyet két évvel ezelőtt levettek a napirendről, újra szőnyegre hozták, Mi'ch Dezső bejelen­tette, hogy a közgyűlés elé fgy indít­vány érkezett mintegy száznyo’cvan hitközségi tag aláírásával. Milch Dezső ismertette az aláírók kérelmét, hogy a képviselőtestület válassza meg tiszte­letbeli főrabbinak Krausz Mór dr. rab­bit, aki már évtizedek óta látja el a papi szolgálatot a hívek elismerése mellett. Az aláírók Krausz Mór dr. rab­binak tiszteletbeli főrabbivá választása által azt akarták elérni, hogy a főrabbi kérdést Krausz Mór dr. életében, ne tűzzék napirendre annál is inkább, mert nem tartják illőnek, hogy Krausz Mór dr. nálánál talán jóval fiatalabb felettest kapjon. Miich Dezső az aláírók Eszmecsere eáy r\ői fodrásszal. Nemlétező, álgörög konty. — Bronzos, vizszőke hajszín pávakék paróka, vérvörös köröm. — Mi újság?-- A szoknya nő, de a htj még min­dig kurta. —- Talán veszély fenyegette a ka­­ma8zfürlöi ?-- Szó volt ról*, hogy a kezdődő biedermeier divattal visszatér majd a hosszú híj, a konty is. Da a flapper divatosabb, mint valaha, igaz, hogy az Eton vágkép kiment a divatból. — Mégis úgy látjuk, hogy a kamasz­­fürt valamit módosult. — Csak a ruhához alkalmazkodik. Oldalt némileg hosszabb s a hölgyek hátrafelé fésülik, ál-görögösen, mintegy sejtetve a nem létező konsyot. — Tagadhatatlan, hogy a női divat újabban mégis nőiesebb lett — Ezt mi se tagadjuk. Erre mutat az is, hogy mindig többen hullámoz­­tatják hajukat. Ma már tarlós hullámo­kat is alkalmazunk. Ez eltart 5—6 hó­napig is (De csak a vékonyszátu, nem festett hajszál vált be). — Úgy halljuk, hogy már sokan növesztik a hajukat. — Igen, de ezek, miután hónapokig nem nyiratkoztak, egy napon megjelen­nek nálunk és lenyisszantatják. A nők a hajukat sokkal könnyebben levágat­ják, mint a szoknyájuka*. — Kik diktálják a divatot? — Nem mi. Nem is a sajtó. Csak a hölgyek. Beszélhelnek, írhatnak akár­mit, hirdethetik, hogy ez vagy az a vezető szín, a divatos nő odaszól ne­künk, mint a rendező a világosítónak: „kérek beié egy vörös árnyalatot.“ — Melyik szín vezet? — A bronzos. Színpadon szépen ér­vényesül a fehéres, vizszőke haj, melyet ma oly művésziesen festenek, hogy indítványát le akarta szavaztatni a szom­bati gyűlésen, ezzel szemben a kép­viselőtestület többségének az volt a vé­leménye, hogy alapszaKá!yellenes ez és az indítványt egy rendkívüli gyűlés elé kell vinni. Mi'ch Dezső erre beje­lentette lemondását az elnökségről, amit követetett a képviselőtestület lemondása is. A helyzet tehát az, hogy egyelőre ismét beállóit az ex-lex átl?po*, amely­ből az uj választás lesz az egy dűli kivezető ut. * Egyes hitközségi képviselőtestületi tagoktól úgy értesülünk, hogy a jelen­legi ex Ifx állapotot Fried Jenőnek, a hitközség volt elnökének megvá­lasztásával akarják megszüntetni. Fried Jenőnek egyéniségében rejlő munka­bírását a zsidó hitközség valamennyi tagja osztatlanul elismeri és ha eré­­lyességc néhr Fried Jenőt nem is áiíüja be egy két tag előtt szimpatikusán, mégis általánosan az a vélemény, hogy a hitközség jelenleg nem rendelkezik nálánál megfelelőbb személlyé', aki a hitközségi elnöki széket munkásakban tudná betölteni, mint éppen Ftied Jenő. töltötte be. valósággal a gubáról legombolyított te* lyemszalak hatását kelti. Kanárisárgát senkise használ, De a természetes, hoílófakele, kékes csiilámu haj mostbs hódit: gyönyörűen kereted be a iha­­fehér arcot. — Vannak olyan hölgyek, akik meg vannak elégedve a hajuk színével? — Alig találkoztam ilyenekkel. Aki szőke, az barna akarna lenni, aki fekete, az szőke, vagy bronz-vörös. — Mi a legjobb festőszer? — A henne. Egyiptomban. Török­országban terem, bő vízben, asár a rizs. Szárában a festőanyag nem egyen­letesen van elosztva, az alsó részében van legtöbb, aztán, amint fölfelé hala­dunk egyre kevesebb. Ezért lehet a szint annyi árnyalatban szolgáltatni. — Mi az oka annak, hogy Angliában annyi szépen, egyenletesen megőszüit hajat lehet látni? — A fajta s az éghajlai. — Nálunk hogy őszülnek nők? — A szőkék egyenletesebben, mert a szőke s a fehér között nem akkora az ellentét. A feketék olyanok lesznek, mint a cukorral hintett mákostészta, az átmenet kellemetlen, zuzmarás haj po­ros, szegényes benyomást keit. Sokan keresnek föl bennünket, hogy fessük hajukat egészen fehérre. De nem lehet ősziteni. — Szóval az ősz híj is divatos? — A fehér híj nem az öregség föl­tétien jele. Ismerek egy 18 éves lányt, ki gaiambösz volt s egy 8 éves kis­lányt, aki 80% ban ősz. — Melyik volt a legöregebb hölgy, kinek megfestette a haját? — Egy 75 esztendős uriasszony, de a gyermekei kívánságára. — Hol legfejlettebb a hajápolás? — Angliában, Amerikában. Az ame­rikai hölgyek naponta órákat töltenek fodrászüzletekben. Leginkább előmoz­dítja a haj növekedését a kefélés, a fejbőr massage a. Átlag 10 naponként ajánlatos a hjmosás. A vegyszerek ár­talmasak. Az, hogy hajdan annyii fájt a nők fejé, összefüggésben van a vegy­szerek használatával. Mióta rövidhajat viselnek, se a fejük n -m fáj se a hajuk, nem hull, mart a fejbőr jóiban szelő­­zídik. — Mit tud mondani a szemö’dökrő ? — Az mér még mindig vékony, csak egy vonalka. Hölgyeink csip sszel csí­pik ki Sohasem festik. — Színes parókákat viselnek ? — Csak külföldön, nemzetközi he­lyeken;, a ruhákhoz és cipőkhöz illő fehárselyem, smaragdzöld, pávakék pa­rókákat. — A köröm szine? — Vérvörös. Kleopátra idejében a körmöt aranyosra festeték... Propaganda kiadásban H.G. WELLS V NAGY IILÁGTÖRTÉNETE ■ K: i-s- ah,:. C......... Az eredeti kvart alakban, 800 oldalon, dús illusztrációkkal a Művészetek Fejlődésével bővített harmadik kiadás teljes angol vászonkötésben és ízléses aranyozással. A két mű eddigi bolti ára 450'— Ke volt! As egyetlen igasi világtörténet, nem csupán Európa^története a görögöktől kezdve, hanem a Főid tö ténete, az ember származása és a történelemelőtti kor, Kína, Japán, India, az Egyesült Államok és Brazília története i«, ami a XX. században nem maradhat ismeretlen müveit ember előtt. Wells müve egyúttal a gaz­dasági élet, a technika, a tudomány és a művészet: története is. Az egyetlen világtör­ténet, emelyet ele étől végig élvezettel olvashat mindenki. Előíizetési határidő: íebruár 15. Megrendelhető a SPITZER-íéle könyvesboltban m KOMÁROMBAN. Megjelenik március 20-án, megjelenés után bolti ára 100 K. A bajusz- ős a szakáll-viselet története. Az ősidőktől egész Hindenburgig. — Magyarországon a sza­káll együtt járt a hitelképességgel. — „Adnak még vallamita szakállamra!“ — A keleti és a nyugati egyház harca a sza­káll ellen és mellett. — Az asszírok, babiloniak, egyiptomiak, zsidók, a görögök, a rómaiak — Az első sziciiiai borbélyok Rómában. — A nők elférfiasodnak. — A férfiak elnőiesednek. — A szakállas hölgyek. — A magyar bajuszviselet divatja Nyugateurópában. — A bajusz egy hadiparancsban. Azt hinné az ember az eiső pillanat­ban, hogy a szakáll és a bajusz vise­lésnek nincs ősrégi története. Pedig van ésp dig nagyon érdekes és válto­zatos. Érdemes elolvasni. i O vasom egyik berlini újságban, hogy néhány önborotváikozó vállalat három kereskedelmi utazót küldött ki annak a tanulmányozására, lehel-e még az önboroiváikozó konjunktúrájára számí­tani? Bejárták az öt világrészt és meg­állapították, hogy a szakáll és bajusz viselése az egész földkerekségen ha­nyatlóban van. Egyre nagyobb ará­nyokban szaporodik azoknak a férfiak­­( nak száma, akik simára borotválják az ábrázalukat, amibői nyilván kőveikeziír, hogy a borotvakészüléket vígan gyári­­. hatják, mert hódit a beretv.1. Ezidő . szerint már a férfiak húsz százaléka $ veti el a féifidiszt az arcáról. Ha ped g ' igy halad a szekálíalanság divatja, h < - marosan meghödhja a még fennmaradt 80 százalék nagy részét is. Pedig arány- i lag fiatal ez a divat, hiszen vagy hu z I esztendővel ezelőtt még ritkaságszámba * ment, teszem nálunk, az olyan fét fi, í aki bajuszát is leborotválta, manapság Imeg már a bajuszos férfi a feltűnő jelenség. A szakáiiviselés meg éppen­séggel tűnőben van. Szinte adódik ennek ötletéből a sza­káll és a bajusz történetének tanulmá­nyozása. Mert van ám története, sőt vannak történetírói is. Megállspi ható, hogy évezredeken át különösen a sza­­kállviselés micsoda váhekozó metamor­fózison ment át. Összefüződött vallási, politikai és társadalmi forrongásokkal, sőt a kultúrák hol emelkedő, hol meg lianyailó hullámzásaival is, Mtgyarországon, a Bach-korszak előtt tört ki egy szakállharc, mikor a Bach-kormány 1853 ban kiadta a hires „definitivumol“, mely meghagyta a hiva­talnokoknak, hogy az állukat kiborot­válva viseljék. A rendelet ellen demon­stráltak a férfiak, de hiába, mert enge­delmes kedniös keltett. Emlékezetes, hogy 1874 ben a katolikus alsópspság körében támadt mozgalom a szakáll­­viselés megengedése érdekében. De a felső klérus hamarosan véget vetett ennek a mozgalomnak. Hogy a szakád nem föltétien alkat­része az embiri, jób an mondva a féifi tcslnek, az kitűnik abból, hogy némely emberfajánál egészen hiányzik, mig a más fajtáknál meg éppenséggel nagy arányokat öit. M:g az sem kivé­tel nélkül való szabáy, hogy a nők szakáltalanok, mert vannak nők is, akiknek arcán kiti közik a szakáll, sőt akadnak nők, akik e tekintetben való­ságos csodákat alkottak, ilyen voit a hires Miss Pastrana. Az a vélekedés

Next

/
Oldalképek
Tartalom