Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-02-06 / 15. szám

4. oldal.

Komáromi Lapok

1930. február 6.

se állhat fent, hogy a szakáll a férfias erőnek jele, mert gyakran egészen gyönge testalkatú férfiúnak van dús szakálla, míg ellenben néha igen gyöngén sarjad az erős férfiak ábrázatán. Sőt némely, erejükről híres afrikai népfa jóknál egészen hiányzik.

A szakáll történetének kutatói megállapították, hogy a kelet és nyugat népei közt a szembeszökő ellentétek a szakáll dolgában is mutatkoznak, mert amikor keleten általános a szskáliviselés, nyugaton tünedezik. A nyugati népeknél jobbadán csak történelműk első szakaiban szerepelt a szakáll, később múlik a divatja, míg nevezetes forrongási fázisok alkalmával, az úgynevezett átmeneti korszakokban, újból feltalálható.

A kelet ősnépei közt nevezetesek voltak a zsidók. Ezeknek Mózes egyenesen megtiltotta a haj és szakáll ienyirását. „Az Ő fejükön kopaszságot ne csináljanak, az ő szakállukat ne borotválják és az ő testükön semmi bélyeget ne szerezzenek“ — mondja Mózes egyik törvénye. Ez a mózesi parancs talán arra vezethető vissza, hogy zsidók megkülönböz'essenek az araboktól, akik — mint Herodoi megírta — halántékukat kopaszon viselték és z egyiptomiaktól, akik csak állukon hagyták meg hegyes formában szakáliukat. Az ősi zsidóknál a szakáll lenyirását, vagy épenséggel erőszakos eltávolítását a legnagyobb gyalázatnak tartották, snynyira, hogy ilyen esel egyszer cssus bellit alkotott az ammanhák és Dávid között. Nyírott szakállu nép náluk egyet jelentett a rabnéppei. Csak a legnagyobb gyászban vagy bánatban volt szokásos a szakáll kitépése, vagy borotvával való eltüntetése, mert ilyenkor megfosztották magukat minden dísztől és igy legelső sorban a szakáiból.

Itt emli'jük meg, hogy Dionisius tiranruszró! jegyezte a krónika, hogy nrgyon félt attól, hogy a borbélya borotválkozás közben elvágja a nyakát azért a sok szenvedésért, amit a népnek okozott. A boroiváikozásról azonban nem akart lemondani és a leányait tanította meg borotválni, akik a zsarnok atyuskát szépen megboroíválták hetenkint többször is.

Egyes népeV, különösen akőkorszakbeliek nem késsel, h?nem élesre fent kővel, vagy cserépdarabbal borotválkoztak, amint azt most is teszik az ujzelandt bens?ülőitek. Bíró Lajos, a közöttük élt magyar tudós azt állítja, hogy ezek az ujzelandi borbélyok az éles cseréppel nagyon ügyesek.

Vannak egyes népek, akik kés helyett maró szerekkel távolitják el a szakállukat.

A zsidók szomszédjai, az assyrok, babiloniak, moabitá*, anamiták, szóval a kanaáni népek is szakállasak voltak, s a fennmarad; pénzdarab )k Ázsia régi királyait hosszú fonott szakállal ábrázolják.

így maradt ez a keleten hosszú századokon át. Az arabok, törökök, perzsák, (atárok és kínaiak (*z utóbbiak ágyán igen gyöngén szőrzőítefe) állandóan igen gondos ápolásban részesítették szakáitokat. Más sora és álláspontja volt a szakállpas Európában. A kelta népek ugyan mindvégig meghagyták end-'i mivoltában, de a hasonlóképen szakállas pdargokíól eredő görögök és rómaiak műveltségűk terjedésével megkezdték a szakáll és a bajusz eitávo i'ását. A görögöknél Aristoteles, amint őt a Spada patotábsn őrzött leghitelesebb szobor is mutéija, valamint Macedóniai FüUip már sima ábrázatuak, általános divatiá pedig a szskáliilanség Athenians tanúsága szerint Nagy Sándor alatt fejlődött Ki.

A rómaiakhoz Varró szeri i az első borbélyokat Ticinius Maccmas körülbelül Kr. e. 309-ban hozatta be Szicíliából. Eleintén a rómaiak csak nyitották szikállukat, de a fiatal Scpio példáján induiva, általános divattá lett a borotválkozás. Ez a divat azu án több századon át fennmaradt, sőt terjedt az eu ópai műveltséggel együtt, bár a meghódítóit keleti részeken a szakállvisetét megmaradt, a kereszténység hirdetői is gondosan őrizték. Hiába adott serkentő példát Adorján, az első szakállas római császár s a ki ünő Juhan, aki Mizopogon (a szakáll elitnsége) cim alatt gunyverset is iri a meztelen ábrázatuakról, a rómaiaknál a szakáiltaiansfig divatját nem tudták legyőzni s megmaradt, mint a pogány

műveltség egyik tartozéka, A bizánci birodalom fennállásáig meg is maradt a szakáll úgy. mint megkülönböztető külsejű jel a keresztények és pogényok között.

A kereszténység terjedése sok keleti elemmel gyarapította a mág nem keresztény nyugatot s ezeknél a keleti e'emeknél nagy tiszteletben részesült a szakáll, úgyhogy nemcsak az első kereszténykorbaii egyházatyák, mint pl. a két Kelemen, Jeromos, Cyprián és Tertulián, Isten ellen vétkezőknek s a világfényüzés rabjainak .bélyegezték azokat, kik szakáitokat leborotválták, de még a zsinatok se tartották mélíóágukon alul valónak azt, hogy a borotválkozás ellen kánonokat alkossanak. Ilyen volt a negyedik harthógói zsinat 398 ban 8 a barcelőniai zsinat a VI-ik században. Ebben az időben a pápák is mind szakállt viseltek.

Megváltozott a helyzet a római birodalom kettészakadásával. Ettől fogva a görög császárok exponálták magukat a szakállviselés mellett: a keleti keresztényéknél a szakáll lett becsessé, nyugaton pedig a pápák, mint a nyugati művelődés vezérei, frontot csináltak ellene. így került bele a szakáll a va! • iási harcok forgatagába. A XI. században azután már nemcsak a papság, hanem a világi elemek körében is terjedni kezdett a szakálltalanság. Eleinte ez csak amolyan demonstráció volt a keletiek ellen, de azután egyenesen vallásos tanítás szegődött hozzá. E szerint a hoszu szakái! és bajusz nemcsak illetlen valami a keresztény embernek, de szenlségteler.ség okozója is, mert a bajusz az úrvacsora felvételekor a Megváltó vérétől megnedve8edik. A costanzi zsinat némikép enyhített ezen a szigorú felfogáson, mikor elrendelte, hogy a jövőben az úrvacsorát csak egy alakban keli kiszolgáltatni.

Ám nézzük, hogy milyen helyzetben volt a nagy forongások idején szakállviselés dolgában Magyarország. Kétségtélen, hogy a régi magyaroknál a a szakállviselés volt divatban. Sőt a szakállhoz valami különös költészet fűződőit. A régi magyarok, ha kölcsönt vettek fel s azért ke/eskedniök kellett, szakáitokból egy két szállat adlak zálogul. Innét ered az a manapság is élő közmondás: „adnak a szakállára*, ami annyit jelent, hogy van hitele. „Megbecsüli a szakidat“, vagyis becsületesen viseli magát. Ellenben „megborotválták“ a népies szólásmód szerint azt jelenti, högy megszégyenítették. Magyarországon a szakállviselés divatjának fenntartásához hozzájárultak a német császári, valamint a pápai befolyás ellenében Őrködő nemzeties áramlatok; szerepe volt itt annak a szorosabb poiiükai kapcsolatnak is, melyben a XI. század vége felé Magyarország és a görög birodalom voltak egymással. Valószínű, hogy Magyarországon csak jóval később kezdődött a borotválkozás divatja, amikor Európa már harmadizben fordult a szakállviselés eílen.

(Mint jellemző esetet ideiktathatjuk, hogy a világháború vérzivatara közepette akadt hadvezér, ski a bajuszviselés szabályozásáról sem feledkezett meg. Hindenburg hadseregében ki volt adva a parancs, hogy bajuszt nem szabad leboroivá'ni a katonáknak. Ezt a parancsot a Hindenburg hadseregében szolgáló magyar katonák előtt is kihirdették. A szerk.). Sz, M.

Vidámság.

A békés páciens.

— Egyet el ne felejtsen: az alkohol az ön legnagyobb ellensége.

— Ó, kérem, doktor űr, én szívesen megbocsátok neki 1

Állattan.

A päpa (vendéglős) nyári kirándulásra mrgy a kisfiával. Ahogy a mezőnek nekivágnak, a gyerek izgatottan felkiált:

— Apuka ! Mondd csak, mi fut át ott a tarlón? Macska vsgy nyúl ?

— Az, fiam, attól függ, hogyan készítik el ?

Előnyös házasság.

— A kisasszony igen csinos, müveit házias, és százezer márka hozományt is kap, ha a papája csődbe nem megy.

— És ha csődbe megy?

— Akkor még többet kap ...

Válóok.

Rettenetesen csúnya asszony áll a bíróság előtt. Vállópert indított a férje

ellen.

— De asszonyom — szól békítőén a biró — hiszen a férje szerette önt...

— Meglehet... Ez a gazember mindenre képes...

A megoldott probléma.

Férj: Nem ismerem ki magamat: hol van a harisnya feje?

Feleség: Nagyon egyszerű. Ahol a nagy lyuk van, az a feje, ahol a sok kis lyuk van, az a harisnya talpa.

A fonóban

szól a nóta

szólt a nóta. Egyre ritkábbb a fonó, egyre halkabban szól a nóta.

A magyar nóta pusztuló sorsa mindenkinek fáj, aki még látta s hallotta a falvakban a nép lelkének virágzását a dalokban. Minden művészet szülő3nyja a nép és a magyar zeneművészet gyökere is mélységesen a magyar nép telkébe nyúlik. Bartók Béla faluról falura járta a magyar falvakat, hogy kottafüzeíeibe megmentse az enyészetnek indult népdalokat: és Bartók Béla a magyar népdalra ismerés alapján lett az uj zenekultúrának széles e világon egyik legkiválóbb reprezentánsa, mintahogy ugyanezt tette Sziavinszkv Igor is, amikor művészeiének lényeges alapját az orosz népdalok erejére fektette le.

Ne hagyjuk a régi magyar nótákat elveszni abban a bábeli kakofóniában, amely megkörnyákezett bennünket: mert ha elvesztjük magyar nótáinkat, bennük egy nép lelke hull el és az a kultúra is, amelyet ennek a népnek lelke termelt ki magából istenes perceiben.

De ne hagyjuk a régi szép magyar nótákat elveszni más okból sem. Naponta olvassunk jelentéseket egy nagyon távoii, keleti nép szabadságmozgalmáról. India népe moBt vívja függetlenségéért heroikus] harcát és Mahatma Qandhi, a hinduk szent embere, s az uj viiágtöríéneienm egyik legharmomkusabb egyénisége háromszázmilliós népét visszavezeli az elhagyott rokkához : fonókat létesít a nép részérv*. Amikor ezt a hatalmas, zűrzavaros népet rendbe, egységbe szervezi, Gandhi szomorúan ,'állapitja meg: milyen kár, hogy elhanyagoltuk a dalt, amely ritmust és rendet jelent; népdalokat kell énekeltetni, tanítsák a tömegmuzsikát, mely akaratot ad a tömegnek. Most, amikor mi is a lélek függetlenségéért küzdünk, ne engedjük elpusztulni a régi a nótákat, amelyek a fonóban szóltak a lein ok és legények ajkán. Mart ha végleg elhal a nóta a fonóban, sosem szerezzük már többé vissza a lélek függetlenségét.

A fonóban szól a nóta s hogy szóljon mindig a magyar nóta, egy lelkes uriasszony, a régi msgyar nsgyasszonyok fajtájából való most három felvonásos daljátékban emlékeztet ismét a népdalban rejlő mérhetetlen kincsünkre. Az amit özv. Kiss Endréné úrasszony csinált abban a három felvonásos kedves daljátékában, melyet a közeljövőben mulatnak be Komáromban bizonyára nagy siker jegyében, az a legszebb kullurmunka, amit nemzete

‘

"" "'"’”r í

sorsán aggódva csüngő, mégis tenn akaró asszonykéz tehet.

Környei Elek

— H komáromi leányiskola igazgatósága ertesiti ezennel a magyar töldmivelő közönséget, hogy gazdasszonyok részére február 24-től március

2-ig elméleti és gyakorlati fanfolyamot (főzés, varrá?, baromfi tenyésztés, tejgazdaság és kertészei) rendez. — Főzési gyakorlathoz szükséges fél kg. vaj, egynegyed kg. zsir, 10 darab tojás és 1 kg. liszt, valamint a varrasi gyakorlathoz egy férfi inghez szükséges 3 m. kelme, varróeszköz és egy mintaing hozandó. — A tanfolyam teljesen díjmentes. — Közelebbi felvilágoBiiast ad az inrézet igazgatónője.

— Hagymegyeren megalakult a Vörös Kereszt egyesület. Nagymegyerrői Írják lapunknak, hogy ott a napokban számos tag jelenlétében megalakult a Vörös Kereszt Egylet helyi fiókja, amelynek megalakításánál Juhász Miklós vezető jegyző, Dr. Kálmán és Dr. Korbula orvosok fáradoztak főképen. Az egyesület máris harminc iskolás gyermeknek ad naponta ingyen ebédet ami pár napos fennállásra való tekintettel igen szép eredmény. A nagymegyeri Vöröskereszt Egyesület február 15 én jótékony célú bált rendez, amelynek védnökei Novotny Richard járási főnök, Jezsó Márton tanfelügyelő, dr. Mezey János tisztifőorvos és Hikisch Károly földbirtokos. Ez a bál Nagymegyer és a körülötte lévő községek intelligenciájának lesz találkozóhelye.

— lljabb adományok az iskolai tejakcióra. Vodák József földbirtokos 500 K, Fried Miksa fakereskedö, Reviczky István földbirtokos 100— 100 K, Moess Géza főügyész 30 K. További szives adományokat vár az iskolai tejakció vezetősége.

— Hz eheii önkéntes tűzoltó testület közgyűlése. Az ekeli önkéntés tűzoltó testület január 27-én Kellner Ignác helyiségében, 18 működő tag jelenlétében tartotta meg rendes évi hözgyüiéléséf. Amelyet Nagy Dines testületi parancsnok hosszas üdvözlő beszéddel nyitott meg. Azon kívül tnég számosán részt vettek akik nagy érdeklődéssel figyelték a testület működését. Nagy Dénes parancsnok, a gyűlés megnyitása után, jegyzőkönyv hitelesítőknek kinevezte Keszeg Károly és Berec József bajtársakat, Azután a testület működéséről tett jelentést, amely szerint az előző évben tartottak összesen 16 gyakorlatot s ebből 12 elméleti, 4 pedig fecskendővel és vízzel való gyakorlat. És egy tűzesetnél is közreműködtek. Gyűlés összesei volt 8 ebből 4 választmányi és 4 közgyűlés. Azonkívül, a működő tagok létszámának változását jelentette, amely szerint kilépett 5 helyette bejött 6 működő tag es eszerint testületünk müködőiag létszáma 25 azonkívül előterjesztvén az 1930 évre szóló költségvetés*, amely 1668 85 K bevétel és ugyananyi kiadással jóváhagyatott. Azusán Kúr József testületi pánztárnok terjesztene elő 1929 évi számadását, amely szerint az összbevétel 366810 K, a kiadás 1999 25 K-át tesz ki, és a tiszta maradvány 1668 85 K a számadás megvizsgálása után jóváhagyatott. Végül Kki Glspár aíparancsnok javaso’ja, hogy a gyakorlatokon való megjelenést minden bajtárs a legkomolyabban tartsa kötelességének, és az igazolatlan elmaradást a legszigorúbban büntessék. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Több tárgy nem lévén a gyűlést a parancsnok záróbeszéddel berekesztette.

Tangó verseny és Roulete tánc rendezését határozta el a toftbalionbál 100 tagú rendezősége.

— Orvssi hírek. Mr. Ph, el M. U. dr. Neumann fenő szülész- és nőorvos specialista, Bratislava-Pozsony, Védcölőp-ús 62. sz. (Stefánia kávéházzal szemben), Rendet délelőtt 9—12 óráig ás délután 2—4 óráig. Lieétbny fond. Tel. 28-88.

— elütött egy kislányt a kerékpárjánál A komáromi Kerületi bíróság a napokban vonta felelősségre gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt D i a n o s Jánost az Ógyallához tartozó Zöidáilás pusztai lakost, mert Ógyalián tavaly május havában, a tizenkét éves Dikás Ro-