Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-17 / 99. szám
09. szám. Szombat, 1929. íiiigfn» ztns 17. iOTik éstétósE; „ jital giétköldéiíii ; léiévr* 40 K, nejT»ií»rt Külföldön 150 Ki. i «xáie án t 80 Hllír. ALAPÍTOTTA 2 TUBA JANOS. PeMős ÍSsserkesziő: GAÁL GYULA dr. Sxerkewiő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. 8*erkeg»t8»ég és kiadóhivatal: Kidér t ági, Megjelenik hctenkint feároíasioz I Sedden, csütörtökön és szombatos. Szomorú erkölcsrajz. Komárom, —su?. 16. Az érdeklődés középpontjában ma a Tuka-féle kémkedési és bazaárulási per áll, amely egyre szélesebb medret váj magának. A közönség elképedve olvassa az elhangzó tanúvallomásokat, amelyek konkrét, bizonyítható tényállásokat nem hoznak, de annál több nyilvánvaló elfogultságot, egyéni ellenszenvet csapolnak le, amely azután elönti az egész pert és a tárgyalótermet. Egyúttal azonban a szlovák politikai közéletnek nemcsak sivár ürességét mutatják be, hanem olyan keresztmetszetet nyújtanak a szereplőkről, amelyekre igazán csak egy szó alkalmas a szótárban: az undor szava. Igazi erkölcsi, sőt fizikai undor fogja el a komoly újságolvasót, ha látja a védelemtől pőrére vetkőztetett tanukat, a törtetőket, a mindenre kaphatókat, akik pénzeket vesznek fel és azt habozás nélkül megtartják maguknak, akik vallomásaikat most is a saját apró egyéni érdekeik átlátszó köpönyegébe burkolják. Az embernek nem volt fogalma sem ekkora erkölcsi romlottságról, amely a szlovák politikai életben otthonossá lett és minden eszközt jogosultnak ismer a másiknak tönkretételére. Kalandorok és üzérkedők társasága ez, akikhez képest a kondottieri-erkölcs teljesen szalonképes valami lehetett. Erkölcsi szaltomortálék játszódnak le a tárgyaló teremben és a bíróságnak kemény diót jelent a vallomásokból kihámozni az igazságot. A lelki lezüllöttségnek és a pénzért mindenre kaphatóságnak, a meggazdagodás vágyának valami sajátságos keveréke ez a tárgyalás, amelyre figyel a külföld is és amely súlyos árnyékot vet az itteni politikai élet mélypontra sülyedt színvonalára. A szlovák önállóság és annak biztosítékaiért folytatott harc jelentette a szlovenszkói autonómia tartalmát a cseh beolvasztó és amalgamizálő törekvésekkel szemben, amely amint nem ismerte el soha a pittsburgi szerződést, épen úgy szembeszállott a turocszentmártoni nyilatkozattal is. Micsoda emberek és micsoda jellemek, akik a pénz vágyától kapott szellemi megfertőzöltségükben mindenre vállalkoznak, a kémkedéstől kezdve a besugásig és szolgálják, ha kel), mind a két felet, mert a pénznek nincsen pártállása, vallása és nemzetisége, elaltatja a lelkiismeretet, elhalványítja a becsületérzést és rabszolgává teszi, lealjasitja az embert. Ezen a tárgyaláson a pénz rabszolgái vonultak fel nemzetiszinü köntösben, megtenni aggályos vallomásaikat, melyek hitelét furfanggal, ravaszsággal akarták alátámasztani, de az igazságot nem pótolhatja sohasem az ügyeskedés és a szélhámosság lólába hamar kilátszik a köpönyeg alól. A társadalom-filozófia feladata az, hogy világot vessen ezekre a catilináris erkölcsökre és azok rugóira, hogy elemezze a lecsúszott lelkeket és az elsodort embereket, akik meggyőződést, hitet és becsületet könnyelműen dobnak oda az anyagiakért és nem törődnek a ho'nappal. Igazi vabank-játékosok, akik már nem fognak megjavulni és a politikai tisztesség útjára viszszatérni soha. Hogyan? A politika a finomságok tudománya volt valaha, itt úgy látszik, az üzéreké lett, lelkiismeretkereskedőké, politikai félkézkalmároké. Milyen szerencse, hogy mindezt mi nem ismerjük és nem is szabad ismernünk Inkább meg kell maradnunk szegénynek, lenézettnek, a harmadik sorban, de tisztán, becsületesnek, teljes birtokában azoknak a kincseknek, melyek el nem adhatók és amelyekkel itt nyilvánosan kereskedtek. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — augusztus 16. Benes elhalasztotta Hágába való utazását. A kormány képviseletében Csehszlovákia részéről Benes dr. külügyminiszternek kellene megjelennie a hágai konferencián, azonban egyelőre míg nem mutatkozik szüksége annak, hogy Csehszlovákia a föhatalmak kritikus erőfe szitései közben szóhoz juthasson. Mint a kormány németnyelvű félhivatalosa jelenti, tekintettel a hágai konferencián mutatkozó jelenlegi helyzetre, Benes dr. külügyminiszter odautazását néhány napra elhalasztotta. U óbb még megtörténhetik az a világcsoda, hogy a hágai konferencia a köztársaság kü ügyminiszferének tanácsadása nélkül fog dönteni a su’yoe jóvátétel! kérdésben. A Bajnavidék kiürítését február végéig befejezik ? A jóvátételi fizetségek uj tervének megállapítása mellett nagy horderővel bir a Rajnavdék kiöntésének kérdése, amellyel most már napirendre került. Németország ugyanis türelmetlenül sürgeti a csapatok mielőbbi visszavonását, mert reá nézve a megszállott vidék fölszabadítása rendkívül fontos épen a magára vállalt fizetési kötelezettség pontos teljesítése szempontjából. A kiürítés kérdése az angoloknál nem is ütközik semmiféle akadályba, Henderson angol külügyminiszter kijelentette, hogy Anglia hajlandó csapatait kivonni a megszállott területről, Briand azonban húzódozik tőle. Az utolsó napok — Saját tudósítónktól. — Az Országos Keresztényszocialista Párt tardoskeddi helyi szervezete, mely a párt egyik legrégibb helyi csoportja, csütörtökön, Nagy boldogasszony ünnepén nagyszabású ünnepségek közt szenteltette fel uj zászlaját, melyet a közadakozás hozott létre Az ünnepre 1 átránduitak a környékből is igen sokan ' és résztvett abban az egész hatalmas i falu népe több ezred magával. Az autókon érkező pártfunkcionárij usokat lovasbandérium és fehérruhás j magyar díszbe öltözött leányok nagy ■ serege fogad a és az üdvözlések u’án - csokrokat nyújtottak át az érkező Szüllő j Géza dr. képviselőnek, a párt nagyj nevű elnökének, Fedor Miklós képviselő ; nek, akiknek a kisereteben megjelentek í Böhm Rudolf országos pártigazgató, I!Vizy Károly, Magyar László párttitkárov Komáromból vonattal érkezett dr. Alapy Gyula tartományi képviselő Érsekújvárról több autóval jöttek az ünnepre Turchdnyi Imre dr. ügyvéd, körzeti elnök, Ölvedy János takarékpénztári igazgató. Néder János helyi elnök. Hlavicska János alelnök a párt zászlajával és számosán, Vágselyéről dr. Pigler István körzeti elnök és Lelovics Ctpnán jelent meg küldöttség élén. Franciscy Lajot dr. szenátor már az előző napon erkezett. Tábori mise. A gyönyörű napos időben kevéssel 10 óra után a templom melletti nagy térségen zöld árbocokkal elkenteit helyen volt a tábori mise, melyre több ezer ember vonult fel. A szertartás csendes misével kezdődött, melyet Fransiscy Lajos dr. kanonok mondott, dr, Haliczky Bála helyi esperes plébános, pápai titkos kamarás és mások segédtárgyalásai némi eredménnyel jártak e kérdésben is, mert Briand már kijelentette a sajtónak, hogy a kiürítés a reparációs kérdés megnyugtató rendezésétől függ, A Daily Herald külön számában megjelent cikk szerint a Rajnavidék kiürítése a következő három részletben megy végbe: 1. Az angol csapatok visszavonása körülbelül szeptember 15-én kezdődik és minden esetre karácsony előtt befejezést nyer. 2. A franciák és belgák a második zóna kiürítését október elején kezdik meg és december végéig, vagy január elejéig bevégzik. 3, A harmadik és utolsó zóna kiürítését ez év végén kezdik meg a franciák. A kiürítést február végéig fogják ebben a zónában végrehajtani letéve!. A mise alatt gyönyörű énekeket adott elő az énekkar. Az ünnepi beszédet Páter Kolos az érsekujvári Ferencesek kolostorának főnöke mondotta, A beszéd megrázó erővel hirdette a a keresztény élet szükségességét és a Boldogságos Szűznek tiszteletét, akinek képét viseli a megá'dott uj zászló is. Majd dr. Franciscy La jós kanonok megszentelte a zászlót és beverte annak első szögét, utána a zászlóanya mondott igen kedves és szépen előadott beszédet, majd sorra beverték az emlékszögeket dr. Haliczky Béla esperes, Szüllő Géza dr., Fedor Miklós képviselők, dr. Alapy Gyula tartományi képviselő, dr. Turchdnyi körzeti elnök. Néder János, Böhm pártigazgató, dr. Piglet István és számosán rszép jelmondatok kíséretében. Társasebéd. Már egy óra felé járt az idő, amikor vége lett a zászlószentelés szertartásának és a szövetkezeti helyiség tágas udvarán százhúsz terítékű bankett várta az ünnep'ő közönséget. A társasebéd alatt SzWlő Géza dr. mondotta az első köszöntőt a magyar nemzetre, amely minden erőnek és nemzeti életnek örök forrása, utána Alapy Gyula dr. emelkedett szólásra és beszédében a gyönyörű ünneppel foglalkozván, éltette a helyi szervezet áldozatos vezetőit és tagjait, mint a párthüségnek és fegyelemnek példaadó tagjait. Msjd Fedor Miklós mondott viharos derültség mellett pohárköszöntőt Tardoskedd népére. A népgyülés. Délután négy órakor kezdődött a népgyülés, amely szintén a szövetkezet Az Országos Keresztényszocialista Párt nagyszabású zászlószentelési ünnepe Tardoskedden. Szüllő Géza, Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselők és Alapy Gyula dr. tartományi képviselő nagy beszédekben nyilatkoztak a politikai helyzetről. — A zászlószentelés szertartását Franciscy Lajos dr. szenátor, nyitrai kanonok végezte nagy papi segédlettel. Érsekújvár, 1929. augusztus 15, Prof. COSMOS , a hírei irásfejtó, gondolatolvasó és Jós Komaromiba megérkezett, fogad naponta délelőtt 9-12 és 2-8 óra között a Horváth-féle szállóban (Dunarp.)
