Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-03 / 93. szám
6 oldal. Komáromi Lapon 1#‘29 augusztus 3 Gondoljunk csak Szinnyei bácsi, Tuba János, Kiss Gyula ragyogó írásaira, hogy az élők nevét ne is említsem. Es itt nyomul be az én életembe is a mi lapunk. A Jókai-regények után a Komáromi Lapok, a Komáromi Lapokban közölt emlékek ismertették meg velem csak még jobban a várost, s gyermekkori emlékeim után ezek az Írások növelték csak bennem még inkább a ragaszkodást a mi földünkhöz. A mi lapunk számára a legnagyobb konzerváló erő nem is lehet más, mint: a mi múltúnknak, a mi emlékeinknek a felidézései, a magyar érzés hirdetése, a mi elárvult földünk érdekeinek ápolása. Képzeljük csak: mit fog megismerni, megtanulni s mit fog eközben érezni, a jövő nemzedék a Komáromi Lapok-mk csak utolsó tiz évi számaiból! De egy különleges emlék is fűz a Komáromi Lapok-hoz. Régebbi, mint az én életem. Sőt messzebb időre tekint vissza, mint a Komáromi Lapok ötven éve. Az ötven év előtti Komáromi Lapoknak köszönöm ezt az egyik legdrágább emlékemet. íróasztalom fiókjának egyik legféltettebb kincse a Komáromi Lapoknak egy kis alakú, elsárgult példánya. A dátum rajta: 1849. Ez az elsárgult lap adta hírül, hogy nagyapámat, sikabonyi Angyal Antalt, Habsburgellenes s Kossuth melletti érzései és ténykedései miatt az osztrákok Bécsben elfogták, halálra, majd tizenötévi kufsteini várfogságra Ítélték. Erre mindig büszke voltam, s külön örömöm, hogy ezt a hirt a Komáromi Lapok egy példányában őrizhetem. Hirdessék csak a Komáromi Lapok továbbra is, amig hirdetni kell, a magyar szenvedést, magyar jajt: ebben van a mi hitünk, a mi erőnk, a mi jövőnk. S még inkább az utánunk következő nemzedéké. Köszöntöm az ötven éves Komáromi Lapokat, szerkesztőségét és munkatársait. Monostor-puszta, 1929 julius hó. Sikabonyi Antal. Félszázadig fennállani mint független vidéki magyar lap, amikor ebből a félszázadból tiz esztendő a magyar kisebbségi élettel kapcsolódik egybe, már magában véve is sokat jelent. De nem ebben látom főképen a Komáromi Lapok jubileumának jelentőségét és értékét. Mert minden jubileumnak ezt az adja meg, minő ígéretet jelent az a jövőre. Etekintetben pedig a Komáromi Lapoknak a magyar érdekek szolgálatában kifejtett eredményes működése és a magyar közönség részéről neki juttatott bizalom a legszebb auspiciumokat nyújtja. Hogy ezek majd meg is valósulnak, ezzel a biztos reménnyel üdvözlöm a Komáromi Lapok kitűnő szerkesztőit és minden munkatársát. Pozsony, 1929 augusztus elején. Magyar üdvözlettel Aixinger László dr, a Híradó szerkesztője. Negyvenmillió koronába került eddig az államnak a komáromi Dunakikötő, amely harmincszoros forgalmat csinált az elmúlt pár év alatt. Beszélgetés Louda Ferenc dr.-ral, a f olyammérnökség igazgatójával — Saját tudósítónktól. — Az államfordulat után Komáromnak köz- és nemzetgazdasági értelemben legjelentősebb fejezete a komáromi Dunakikötő kiépítése. Tény, hogy a csehszlovák állam nem fukarkodott itt a pénzzel és az elmúlt évek alatt a komáromi kikötőt csakugyan olyan perspektívája kikötővé építette ki, hogy nemcsak Szlovenszkónak, de az egész köztársaságnak a legnagyobb kikötőié lett és ezáltal Csehszlovákia kereskedelmében a keleti kapu szerepét tölti be. Munkatársunk a napokban beszélgetett a komáromi kikötő helyzetéről Louda Ferenc dr.-ral, a folyammérnökségi hivatal vezető-főmérnökével, aki a kikötői ügyeknek az irányitója és akinek épen szakszerű irányítása mellett vált sokban lehetővé, hogy a komáromi kikötő a pozsonyi Dunakikötőnél is jelentősebb eredményt ért el az elmúlt évek alatt. Louda dr. munkatársunkat részletesen informálta a komáromi kikötő helyzetéről és az információk alapján ismertetjük most a komáromi kikötő mai helyzetét. A komáromi kikötő nagyarányú fejlődését legjobban mutatják a statisztikai adatok. Elsősorban azok, amelyekből megtudjuk, hogy mennyif fektetett be az állam az elmúlt években a komáromi kikötő kiépitésébe. Ezek az öszszegek pedig a következők voltak : 1921- ben 1922- ben 1923- ban 1924- ben 1925- ben 1926- ban 1927- ben 1928- ban 1,460.716 6,850.543 3,071.590 3,866.733 3,192.886 6,546.145 5,068.002 5,728.632 Ké. Ezek szerint az adatok szerint az állam 1928 év végéig több mint 36 és fél millió koronát fektetett be a komáromi kikötőbe és ebből a horribilis összegből is látható, hogy a komáromi kikötő kiépítésére milyen nagy súlyt helyeztek. A kikötő nagy fejlődésének még jobb bizonyítékai azok az adatok, amelyek a kikötő forgalmát fejezik ki az elmúlt évekről. Ezek az adatok pedig a következők tonnákban: 1920- ban 24,844 tonna 1921- ben 17,712 „ 1922- ben 44,536 „ 1923- ban 27,642 „ 1924- ben 96,233 „ 1925- ben 161,818 „ 1926- ban 333,176 „ 1927- ben 597,839 „ 1928- ban 730,389 „ volt a komáromi kikötő forgalma. Ha tekintetbe vesszük az 1920-as év 24,844 tonnás forgalmát a nyolc évvel későbbi 1928-as év 730,389 tonnás forgalmával, akkor fogalmat tudunk magunknak alkotni arról, hogy a kikötőnek milyen nagy fejlődésen kellett keresztül mennie, hogy ennek a nagy differenciáju tonnakülönbségnek forgalmát simán tudja lebonyolítani. A szállítmányoknak mintegy kilencven százalékát természetesen a szén képezi, mig a hátralévő tiz százalékhoz tartoznak a termény és egyéb szállítmányok. A kikötőnek ez a rohamos fejlődése természetesen maga után vonta azt a szükségletet, hogy a kikötő területét kibővítsék. Ezidőszerint a kikötő 700.000 négyzetméternyi területtel bir. A partrész ki van építve és fel van szerelve 3700 méteres hosszúságban. Fedett raktár négy van a kikötőben, ezek mind magánraktárak. A raktárak területe 72.000 négyzetmétert tesz ki. Az áruknak átrakodásra szolgál egy uszódaru is, amelynek emelőképessége tiz tonnáig terjed. A vasutvágányok összhosszusága 14 kilométert tesz ki. A kikötőtelep villanyvilágítással van berendezve. A szabad rakodók tömeg- és darabáruk számára 23.000 négyzetméternyi területet tesznek ki. A kikötő eddig három villanyerőre berendezett daruval rendelkezik, amelyek daruvasuton közlekednek. A nyugati részen különleges szállítás berendezést létesítenek még ebben az évben a több éves tapasztalatok alapján és darut a darabáruk részére. A kikötő kiépítése folyamán ebben az évben a nyugati részt építik ki tovább, még pedig a pozsonyi kapuig, az első erődig. Ezen a részen a hídtól kezdődőleg megtöltik a telket. Ugyancsak megkezdték már a munkálatokat, hogy még 1930-ig elkészítsék a kikötői rendező pályaudvart. Az ármentesitőnél a csatornát építik ki. A keleti részen egy modern épületet fognak berendezni a hivatalok részére és egy nagyszabású fürdőt építenek, hogy a szénmunkások munka után ne legyenek kénytelenek a széntől egészen feketére maszatolva hazamenni, hanem mindjárt a munka után megfürödhessenek tisztára, még a kikötőben. A kikötő vezetősége ezzel a fürdővel tulajdonképen szociális intézményt valósit meg. Tervbe van véve a kikötőnek a kiépítése a Vág felé is, ahol a volt mu niciós gyár épületei vannak. Az Apályi sziget felé pedig a Vágról lejövő faszállitmányok részére rendeznek be az igényeknek megfelelő kikötőt. Ezekre az újabb befektetésekre ebben az évben hat miiló korona van előirányozva. Minden kikötő az illető állam gazdasági állapotának hű tükre. A kikötő főcélja, mint ismeretes, hogy az árukat olcsón és a legnagyobb biztonsággal szállítsa egyik államból a másik államba A kikötői forgalom ad csak igazán a kikötőnek lelket, de a testnek is egészségesen kell felépítve lennie, ami csak a helyes kikötő organizáció révén érhető el, amelynek minden irányban és az érdekeiknek megfelelően kell kiépítve lennie. Azoknak a belföldi áruknak az átrakása, amelyek a külföldre vannak szánva, rendszerint díjtalanul történik. Természetesen ezzel még nincsen érintve a megfelelő vám-adó és statisztikai illetmények szedése. A kikötői igazgatóság hivatalos időn kivül is megengedi, hogy az árukat a hajókra ki vagy berakják. De a komáromi kikötő nagy jelentőségű a vasút szempontjából is. A köztársaság vasúti hálózata eddig nem volt kiépítve úgy, hogy a Duna forgalmát előmozdítsa. A csehszlovák dunai átrakodó tarifa eddig még nem tüntette el egészen az ezzel járó hiányokat. A komáromi kikötőnek különösen nagy jelentősége van a dunaszerdahelyi, vágselyei és a turócszentmártoni vasútvonalra nézve, mig a többi, nyugatra és északra fekvő területek inkább a pozsonyi kikötő felé orientálódnak. A vasúti statisztikai kimutatások szerint azonban különösen a kassa—oderbergi vasútvonal szén és ipar küldeményei, lóként pedig az osztraui, karvini, felsősziléziai, lengyel és porosz szénszállítmányok gravitdlnak a komáromi kikötő felé. Természetesen a dunai tarifának még minden irányban nagy megreformálására van szüksége és az eddigi tapasztalatok alapján elvárható, hogy rövid időn belül egy általános reform lesz aktuális. A csehszlovák államvasutak érintkezésbe léptek ugyan már a dunai tarifa rendezése ügyében az egyes hajóstársaságokkal, de ez a tarifamegegyezés eddig csak részleges és csak egyes vonalakra szorítkozik. Megjegyzésre érdemes, hogy a dunai átrakodási tarifa most még kezdő stádiumban van és nem kétséges, hogy dunai kikötőink további kiépítése és fejlődése befolyással lesz a tarifa kialakulására. A köztársaságnak ugyancsak a dunai hajózása okozta, hogy az átrakodási tarifa számos formális megszorítást tartalmaz, amelyeket csak akkor lehet majd kiküszöbölni, ha a dunai hajózás fejlődése még nagyobb méretű lesz, mint eddig volt, A komáromi kikötő két részre, van osztva, úgy mint felső, vagyis berakodó részre és alsó vagyis szénkikötőre. Az egész manipuláció, a szénátrakodás kézileg történik, mert a komáromi kikötőben a szénátrakodására eddig gép nincs üzemben és átlag négyszáz munkást foglalkoztat igy a kikötő a szénátrakodás által. A kikötő felső részében három villanydaru áll, amelyek mindegyikén automatikus mérleg méri le az átrakodandó árut. A kikötő felső részében hét pár sin fut, amelyek az átrakodást szolgálják. A szénkikötő szabad terén, mint jeleztük, egy rendező pályaudvar lesz kiépítve, még ebben az évben. Az egész kikötőrakpart nyolcvan méteres részekre van felosztva. A kikötőnek a szénátrakodásra szánt egyes részeit hajóstársaságok és magáncégek bérlik. A komáromi kikötőben nagyobbrészt, mint előbb említettük, szén kerül átrakodásra és csak kisebb mértékben más áru. A szén legnagyobb része lengyel eredetű és azért a komáromi kikötő részére szánt szénküldeményeket márZsolnán átrakják közvetlen teherkocsikba. A vonatok nem a kikötőbe futnak be közvetlenül, hanem csak a komáromi állomásra, ahonnét azután a kikötőbe irányítják. A komáromi állomáson állítják össze írásbeli diszpozíciók és a fél által adott megrendelések alapján a kikötőbe szánt kocsikat. Néha megtörténik az, hogy egy cég több kocsi szenet kap, mint amennyit megrendelt és mivel a kikötőben helyszűke miatt nem várhatnak az átrakodással, a vámhivatal megengedi, hogy a felesleges szénmennyiséget az üres helyre kirakhassák, hogy az illető cég ezáltal ne legyen kénytelen fekbért fizetni. Azok után a kocsik után, amelyek helyszűke miatt nem rakhatók ki, a vasutigazgatóság csak igen csekély, óránként és vagononként egy korona fekbért állapított meg. A szükséges esetekben a kikötőben állandóan egy egész sereg kocsi áll a kirakodás gyors lebonyolítása céljából a cégek rendelkezésére. Az üres kocsik naponta kétszer, délben és éjjel lesznek a kikötőbe irányítva. Ami a küldemények elvámolását illeti, azt a felek maguk végzik. A vasút a vámhivatalnak azonban naponta köteles átadni az áruküldemények árjegyzékét, hogy a vámhivatal értesülve legyen az elvámolandó árukról. Környei Elek. MófotziiinBéiia és aartflaiüfia Baio« u. Foto szaküzlet. „Email“ crém szeplő és májfolt ellen. Francia parfümök. „Tangee“ legfinomabb amerikai arckrém, rouge és púderek. Fodrászati cikkek. Primeros, Olla, Delphin, Norfi, Sporting gummi specialitások. — Reklám Rruházban Rossz idény miatt az összes fürdő cikkek 30—40% áron alul lesznek elárusítva. „E ite“ selyem harisnya 24— K, .Mondain“ selyem harisnya 27.— K. Douidouics Samu angol úri szabó Komárom, nádor-utca 47. sz. fiz összes divatos szöuetek kollekciója nagy választékban. - Kedvező fizetési feltételek. - Ruhák a legutolsó divat szerint. Külön próbaterem.
