Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-20 / 87. szám

Ötvenedik évfolyam. @7. szám. Szombat, 1929, julins SO. KOMAROMI LAPOK £ídiu»téci ái aetknioTik értékbe«; iSsrlyka» éa viéékre poatai aaétkttldéaael s BÄBS év*« 80 K, télén* 40 K, n®gy«4évsc 80 K. — Külföldön 150 K6. »yaa »aim in i 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA J TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANYA Y JÓZSEF dr. Szerkeastfiaég és kiadóhivatal i Mádot-o ®„ Megjelenik hatenkint háromaxori kedden, csütörtökön és szombatos. Bechyne ur [magánvéleménye Komárom, — julius 19. Bechyne ur foglalkozására nézve szociáldemokrata főember, valami­kor az iskolaügyek miniszteri tiszt­ségét is viselte, ami a közoktatás­nak vigasztalan epizódja marad. Mint szociáldemokrata a „valiás magánügy“ alapján áll és c-endes nosztalgiában te nek napjai az aranjuezi szép napok után, amikor még a minisztériumát te'etömködte prágai elvtársaival, akik a demo­kráciát úgy értelmezték, hogy nyá­ron át levetkőztek ingujjra és úgy fogadlák az ügyfeleket. Már ekkor megindultak a rohamok a feleke­zeti oktatás ellen, de Bechyne ur­nák már nem maradt ideje be­várni a halálát; a koalíció megbu­kott és mint exminiszter Egyiptomba ment gyógykezeltetni magát. Ennyit tud a magyar nyilvá­nosság Bechyne ur é eléből és az a Hagy szürkeség, mely ezt az életet eddig is eltakarta, most ismét életjeíet adott, feleresztett egy kí­sérleti ballont a katolikus cseh nép­párt felé. Bechyne elvtárs arról elmélkedett igen hosszasan, hogy a szociá demokrácia működhetik e együtt adott esetben a klerikális pártokkal és arra a konklúzióra jut, hogy igen. Egyben felállítja azt a tételt, amit minden más párt­nak a politikai csecsemői is tudnak, hogy az állam, a hivatalok és a politikai pártok nem arravalók, hogy az egyház ellen harcoljanak. Bechyne esetében ez igen ké­nyelmes aranyhid lenne ahhoz, hogy a szociáldemokrata párt azon át besétáljon a kormány padjaiba. A cél tu'ajdonképen ez és csak ez. A megbodoguit spiritusz-korszak­ban a szociáldemokratapárt is ki­tünően érezte magát annak ellenére, hogy a tartózkodást hirdeti, de a pár­toknak kiosztott szeszjutalékot so­hasem utasította vissza. Amit Bechyne a katolicizmusról állapit meg és azt hiszi, hogy szellemes­ségeket mondott, csak naivitásnak minősíthetjük, amelyen meglátszik, hogy aki mondta csak utólag ta­nulta meg köuyvekből, amit ifjú korában elmulasztott. Bechyne óhaja az, h< gy a szo­ciáldemokrata párt hagyjon fel a vallás elleni harccal. Valláson itt mindig a katolikus vallás értendő, mert a szociáldemokrácia más val­lás ellen nem harcolt soha. A ka­tolikus pártok megalakulása az egész világon a szociáldemokrata támadások ellentámadásait jelen­tették, sőt ujíbban nemcsak a katolikus világszemlélet, hanem a kere-ztény világnézet is sikerrel lépett lel vele szemben, mert ez a párt tud oltárokat rombolni, de a kiölt bitet pótolni nem tudja. A materializmus a fö dböz tapad, POLITIKAI^ SZEMLE Komárom, — július 19. Az állampolgárság igazságos rendezéséért. A szlovenszkói önkormányzati test­ietek Igión kongresszust tartottak, ahol az állampolgársági kérdésben állási foglaltak. Az egyhangúan meghozott határozati javaslat a korír ánytói az állampolgárság megszerzésére vonat­kozó rendelkezések megváltoztatását ki- ! vánja, mert az cdd'gi gyakorlat nem felel meg a törvényhozás intenciójának, j Az állampolgárság megszerzését nem lehet függővé tenni a községi illető­ségtől, mert ezt sok estben nem is lehet megállapítani, hanem sokkal in­kább mérvadóbb az á landó lakhely bizonyítása. A javaslatban kérik: 1. állampolgárnak fogadjanak el minden személyt aki 1910 jaruár 1 én Szlo venszkó vagy Ruszinsíkó területén la­kott. 2. Az állanpo gorsági jogot biz­tosítsák mindazoknak, akik 1918 októ­ber 28 án már itt laktak 3. A köztár­saság egész területére egységesi'endő a törvény és végül eo ipso elisme­rendő az állampolgárság minden álhmi tisztviselőre nézve, akit k nevezés vagy átvétel folytán úgyis csehszlovák állam­polgárnak tekintenek. Benes dr. holléte felöl érdeklő- \ dik a Nürod. A hidasnémeti eset kezd a csehszlo- ■ vák sajtóban elcsendesedni, az üggyel ! krpc-olatos lapközlemények már sok- j kai higgadtabbak, mint napokkal ez- j előtt voltak. Annál feltűnőbb a sovi­niszta Národ fölháborodása, ante y éles | hangon kifogásolja azt, hogy a f Mhiva- ; latos körök a német sajtó uj*n közük a nyilvánossággal, hogy a csehszlovák körmi ny az afférben visszavonulóban van. A német sajtó ezeket az informá­ciókat a prágai külügyminisztérium bi- ; zonyos koréitól kspja. Ez a tény azt mutatja, hogy a külügyminisztérium a csehszlovák-magyar konflik us megol­dásánál bizonyos hibákat követett el. Ez csak arra a lehetetlen viszonyra ve- , zethető vissza, hogy a kormányban az I ellenzéki párt tagja ül M-jd élesen kikel a Národ Benes dr. külügyminisz- j tér ellen, aki az incidens ideje alatt megtudott jelenni az Ool ünnepélye­ken, de nem volt annyi kötelesség ér zete, hogy a minisztertanácsot kellő­képen felvilágosítsa az egész esetről. A lap azzal végzi cikkét, hogy merre van Ilyenkor B nes? ... Hivatalos jelentézben. magánvé­leménynek mondják Bellái fele­kezeti izü beszédet. Mint mi is megírtuk, az Amerikából látogatóba érkezett szlovákok tisztele­tére a Carlton-szállóban tartott banket ten Bellái József kormánytanácsos, aki az országos hivatal képviseletében je­lent meg, felekezeti izü felköszöntót ideáljai nincsenek, mert a gyomor megtöltése nem lehet hit és az él­vezetek hirdetésébe beleeső törül­nek a legmakacsabb hedonisták is. Kortörténelmi szempontból két­ségtelenül érdekes Bechyne elvtárs és volt miniszter magánvéleménye a csuhásokró), akikkel haj'andó lenne újból leülni a dúsan terített asztalhoz, a húsos fazekak mellé. A szociáldemokráciának is he kell látnia, hogy a gyűlölet még ma­mondott, amely szerint az országos ha­talmat a szlovák katoliku ok kezébe kell juttatni. A csehszlovák sajtóban nagy rhdalmat okozott a berzéd és élesen kikeltek az újságok Bellái ellen, 8kinek elbocsátását követelték. Két heti vihar után végre megszólalt a cseh­szlovák sajtóiroda is, smely azután igyekszik kimagyarázni Bellái viselke dését, akinek beszédét egyszerűen de- Zbvuálja 8 többek között azt Írja, hogy az országos hivatal sem formahag, sem tarta'milag nem gyakorolt befolyást a megütközést keltő kijelentésekre, úgy. hogy azokat általában magánvélemény­nek kell tekinteni Bellái saját igazolá­sára hivatalosan is közölte, hogy való­ságban csak saját egyéni iniciativájából beszélt és kijelentette, hogy az egész beszedőből k'kapott és a politikai-fele kezeti megértés szemponljából kritizált véleményt puszta félreértésre kell vissza­vezetni A cseh néppárt nem kívánja a szociáldemokratákkal való együttműködést. Bechyne szociáldemokrata vezér, volt miniszternek minapi fejt» getésé», amely­ben a szociáldemokratáknak a kleriká­lisokkal vaíó egy Üt működésének lehe­tőségéről beszélt, a csehszlovák sajtó­ban kommentálják. A cseh néppárti Ld. Us'y szintén hozzászól B^chvné beszéd hez és mindjárt megjegyzi, hogy tisztán B-chyne egyéni nézetéről van szó. bár a tárgy érdekes, de nem idő­szerű. Ma|d kereken kijelenti a lap, hogy a szociáldemokratákkal való koa­líciót a cseh néppárt nem kívánja. A koalíció egyszer már megvolt és így a jövőre nézve sem utasíthatják azt vissza. A pszichológiai pillanat azonban erre meg nem érkezett el, egyébként Be­chyne igen elszigetelten áll véleményé­vel a saját pártjában Azt ajánlja a lap a szociáldemokratáknak, hogy kövessék a porosz szociáldemokratákat, akik nem­iég a Vatikánnal kötött konkordátum melled szavaztak. A porosz szociá de­mokrata miniszterelnök külön áliratban mégszerenc-ét is kívánt a p4pának lelkészi jubileuma alkalmából. Helyezkedjenek az egyházi ügyekben a cseh szociál­demokraták is német elvtársaik állás­pontjára. Si vis pacem... Komárom, — július 19. Távol keleten, Kina és Oroszország között elkerülhetetlenné vált a háború, egyes hírek szerint már az orosz szov­­je'csapatok az Amur mellett össze is ütköztek a kinai védő csapatokkal, vagyis megkezdődött a nyílt ellenségeskedés a két hatalom között. Ha nem is így volna szószerint a dolog, akkor is bi zonyos, hogy Keleten a helyzet a béke gában véve nem program, de a politikai és szociális katolicizmus és kereszténység hatalom, melyet a demokrácia fegyvereivel vivott ki magának. Azonban Bechyne ma­gánvéleményéig bizonyos szellemi magaslatra kell eljutnia annak, aki túl akar nézni a maga szűk kis párthorizontján; maga a csehszlo­vák szociáldemokrácia, melybe most már a magyar cfoportot is bele­értik, idáig még nem jutott el. szempontjából az elképzelhető legrosz­­sz-bb, ami mindekét államot nagy erőfeszítésekre kényszeríti. Ez azonban még mind g elég időt enged a moszkvai kormánynak arra, hogy elrendelje s-ervezeeinek az álta­lános demonstrációt, amelyet a világ összes kommunistái kötelesek végre­hajtani valamennyi államban. A demon­stráció napját íu6utztus 1 éré tűzte ki a szovjetkormány, állítólag azért, hogy a tizenöt évvel ezelőtt kitört világháború évfordulója alkalmából tiltakozzék a háború ellen és tüntessen az egyedül boldogító szovjet uralom mellett. Az államok azonban idejekorán ész­revették, hogy miben mesterkedik Moszkva és amellett, hogy reprtapá­tiákkal éhek, teljes fölkészültséggel ele­jét készülnek venni a minden bizonnyal bekövetkező zavargásoknak és utcai tumultusoknak. Csehszlovákia is meg­tette a kellő rendőri és kaonai intéz­kedéseket a tüntetés elfojtására és mint azt már egyizben megpróbálta, a na­pokban beszüntette a kommunisták Rr pilspjair és egyetlen egy olyan ülést tem engedélyezett, amelyet a szabad­ban akartak a kommunisták megtartani. Au£Usz us elsejére megtették az összes karhatalmi intézkedéseket és azok csak a végrehajtásra várnak. Hogy az ilyen intézkedések azután meg udják e védeni a közrendet, majd elválik augusztus elsején, mindenesetre elvárjuk, hogy a békés lakosság meg­kapja a szükséges védelmet az esetleges atrocitásokkal szemben, amelyek a fel­izgatott elemek 'ulkapásai következtében előállhatnak. De érdekes Moszkvának kétszínű magatartása a világbéke szem­pontjából. Akkor, amidőn elrendeli, hogy tüntessenek a háború ellen, jómaga háborúra készü őd'fc és majdnem biz­tosra vehető, hogy a világdemonstráció napján már elkeseredett háborúban fog áilani Kinávd, nagyobb dicsőségére a békének. Vagyis amíg az egyik o'dalon h'pokrita szemforgatással tiltakozásra szólítja fel híveit a háború ellen, addig a másik oldalon a legvéresebb háborút viseli szomszédja ellen. így kompro­­mittálja Szovjetoroszország a bekét, amelyet csak addig szolgál, amig saját hatalmi érdekei veszélyeztetve nincsenek. Vagyis ami nem megy békével, megy a háborúval. Sajnos, ebben a felfogásban nem áll egyedül Szovjetoroszország A nagy­hatalmak, de maga a n^pek szövetsége sem tud>ak még szilárdan reája helyez­kedni a béke alapjaira, a mértéktelen fegyverkezések, a szertelen hadiberen­­dezkedések mind azt igazolják, hogy a béke csak fennen hangoztatott, de üres szó, a lelkek mélyén még mindig az egymás iránti gyűlölet, irigység és ön­zés honol és ezek az alacsony emberi tulajdonságok akadályozzák meg azt, hogy a népek megértsék egymást és megbékéljenek egymással. Az alig egy évtizeddel ezelőtt beszüntetett ember­­mészárlás emléke már mintha eltüne­dezett volna a szivekből, az óriási vi­lágégés és a nyomába járt pusztító nyomor senkinek sem jut már eszébe, jelentéktelen incidens elég arra, hogy háborúra uszítsanak a sajtóban és fegy­vert zörgessenek. Valóban nyomorult az ember, amely nem tud szabadulni alantas ösztöneitől, amelyek uralkodnak felette és amelyek óriási veszedelembe sodorhatják ismét. Szovjetoroszország kiáltó példája illusz­trálja ezt legjobban, amely a béke fo­galmát összetéveszti a háború fogal­mával s amely világszervezkedésével állandóan tüzes csóvával jár-bel a pus ­kaporos hordók között. A nemzetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom