Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-11-02 / 132. szám

4, oldal. Komáromi Lapok 1920. november í. B) Ógyallai járás Az ógyallai járás területén 24784 szavazót Írtak össze, ebből leszavazott 22730. Érvényes szavazat volt 21525, érvénytelen 1205. Az érvénytelen sza­vazatoknak legnagyotbrésze onnan eredt hegy a képviselőválasztást helyiségek­ben leszavaztak a szená'usra is és így a szavazást érvérytelenitették. A választáson az egyesült msgyar pér'ok ötszáz szavazattöbbtetet értek el. Az agráiiueok ezernél több szava­zatot vesztettek. A szociáldemokraták ebben a járásban is néhány szavazat­tal megerősödtek. A Hlinkapárt szava­zatainak száma csaknem ugyanannyi, mint a múlt évi decemberi járási vá­lasztáson volt. Megjegyzendő, hogy a kimutatásban Szemere, Baromiak és Csehi községek nincsenek felvéve, mivel ezek a besz­tercebányai választókerülethez tartoz­nak. A szavazás eredménye községek szerint a következő: B) Az ógyallai járás képviselőválasztási szavazások eredménye 4 8 10 ll 12 13 14 15 16 18 Bagota 52 245 2 _ 12 24 12 41 mm 2 _ 158 3 46 Bajcs 173 328 3 — 2 3 4 21 — 1 5 14 2 35 Csúz 555 222 2 — 19 6 53 74 3 — 3 3 27 8 12 Dunaradvány 36 385 — l 6 25 8 15 — 1----116 3 6 Für 77 173 — — 11 20 17 106 1 — — 166 5 27 Hetény 141 553 2 — 3 67 8 33 — — 1 124 4 15 Imely 74 270 5 1 2 29 1 14 1 1 3 310 7 103 Izsa 413 408 1 3 — 52 73 11 — 1 2 9 117 7 22 Kotta 85 304 2 — 6 § 24 20 1 1 1 2 279 27 81 Komáromszentpéter 258 947 7 4 18 78 11 52 1 — 2 7 19 10 19 Kurtakeszi 93 148 — 1 21 20 3 5 1 •— 2 1 173 2 9 Kürt 294 998 5 1 11 26 59 52 — — 11 3 42 12 25 Madar 437 357 7 1 2 79 3 13 2 2 — 29 11 10 Marcelháza 190 379 3 3 8 78 2 14 — 2 6 — 131 3 15 Martos 191 267 5 — 5 70 1 59 — 1 1 —-68 3 6 Mudronovo — — — — — — — — — — 91 — 11 Naszvad 287 1343 6 7 7 30 13 168 1 4 — 177 24 33 Ógyalla 112 755 2 2 50 21 43 39 — 2 10 5 179 7 61 Perbete 585 552 8 1 31 161 32 125 1 3 2 2 105 6 26 Srobárovo 2 — — — — — — — — 39 115 — 70 Udvard 352 1857 6 1 8 32 28 96 — 2 8----62 30 12 Ujgyalla 50 119 — 1 3 6 11 16 2 5 5 1 86 — 341 Összesen: 4458 10610 66 27 220 846 406 974 14 28 48 81 2588 174 985 Hogyan pusztult el az őrült bajor király P Uj részletek II. Lajos tragédiájából Németország egyik legelőkelőbb fo­lyóirata, a Süddeutsche Monatsheft egy rendkívüli érdekes visszaemlékezést kö­zölt. A cikk szerzője Franz Karl Müller, egykor II. Lajos bajor király szolgálat­tevő orvosa, tehát az a személyiség, aki az utolsó pillanatig együtt volt a tra­gikus sorsú uralkodóval és átélte a starhemberg-tói dráma minden részletét. A szerencsétlen fejedelem életéről és haláláról ezer legenda regél. Egész mi­­íhOBz veszi kőiül Wagner Richarddal való barátságát, száz és száz verzió ke­ring a München környéki csodálatos kastélyok építéséről, sokáig még azt sem lehetett világosan tudni, hogy mi­lyen körülmények között pusztult el a starhembergi-tó vizában másik orvosá­val D. von Oudden8sel együtt II. Lajos. Dr. MUllér feljegyzései mindezekre a kérdésekre válaszolnak. Először is ki­derül, hogy a szerencsétlen Wütelsbach­­aarj már az őrület árnyékában lépett a trónra. Négy elmeorvos egyöntetű véle­ménye állapította meg a király beteg­ségét — az agy lágyulást. Müller meg­figyelései alapján még hozzáteszi, hogy a borzalmas kór egy különös megnyií­­nyilvánulási formában is jelentkezett a beteges »moral insanityben“, mely La­jos minden tettében megnyilvánult. A cikk megragadó részletei közül most az egyik legdöbbeneiesebbei akar­juk közölni. A király internálásáról szóló sorokat. Lipót herceg már régensi kiáltványá­ban átvette a hatalmat, az udvar urai, magasrangu államhivatalnokok, orvosok vonultak Neuschwansteinbe, hogy vég­rehajtsák a király gyámság alá helye­zését és internálják. Az első kísérlet azonban meghiúsult. A fejedelem-ellen­állása elzárta a bizottság élői a kas­télyba veze ő utat. A környék izgatott lakossága, a királyhoz ragaszkodó pa­rasztság az egész társaságot menekü­lésre késztette. Másodszor már csak az orvosok indultak a szomorú útra, ha­talmas csendőr kísérettel. Ekkor elérték céljukat. A király kilép a folyosóra. Az ápolók baronragadják és a hálószobájába ve­zetik. A király egy fájdalmas, megle pett sh ot kiált, aztán újra és újra kér­dezi: Mit akarnak tőlem?—Mit akar­nak? Engedjenek el! Semmi sem árulja ei, csak az elmo­sódott tekintet, a puffadt arc, a rend­­szertelen mozdulatok, hogy súlyos el­mebajossal állunk szemben. — Minden szó normálisan hat, de beteges izgalom, túlfűtöttség remeg a hangban. Guddenshez fordul. — De milyen jogon nyilvánítanak engem elmebajosnak ? Hiszen meg sem vizsgált. — Felség, erre már nem volt szük­ség. Az okmányok, sajnos, nagyon gaz­dag és teljesen elegendő bizonyítékot szolgáltatnak. Nyomasztóan elegendőt. — Úgy, úgy. Hát Lipót herceg végre elérte célját. De azért nem volt ilyen nagy előkészületekre, ennyi biztosítékra szükség. Ha csak egy szót szóltak volna, lemondtam volna az uralkodásról és külföldre költöztem volna. Mennyi ideig fog tartani ez a „kúra?“ — Felség, az alkotmányban az ál), hogyha az uralkodó egy évnél hosszabb ideig valamilyen ok folytán nem tudná az uralkodói hatalmat gyakorolni, a régens tevékenysége lép életbe. Tehát legalább egy évet, mint a legrövidebb terminst, számítanunk kell. — Hamarább fog menni. — Sokkal hamarább. Úgy lehet velem végezni, mint a szultánnal. Semmi sem könnyebb, mint egy embert elpusztítani. Elmondja az orvos, hogy az összes újonnan érkezettekkel részletesen, — alaposan beszélget. Aprólékos kérdése­ket tesz. Munkájukra, családjukra, szár­mazásukra vonatkozólag. Mintha ezekkel a kérdésekkel is bizonyítani akarná ép­­elmíjüségét. Majd bccsánaikérőleg mondja és ist a szavak különösen hang­zanak az autokratikus hatalom őrült­jeinek szájából: — Hát nem szép Üt? Hát nem szebb itt, mint a fülledi városban? Itt oly iiszia a levegő s oly friss a viz. Lehet rossznéven venni valakitől, hogy iti szeret élni. Itt a hegyekben. (Tudvalevőleg a király a világért sem volt hajlandó visszamenni fővárosába és elzárkózott megszámlálhatatlan mil­liókért épült kastélyaiban.) Azután minden ok nélkül összerezzen és rákiált azokra, akikkel még az imént beszélgetett. — Minek állnak iit ? Miért néznek ? Nem birja el az őrizetet. Egyre erős­bődik üldözési mániája. Ha rápillanta­nak, rémülten elfordul. Folyton öngyil­kosságra gondol, hűséges öreg szol­gájának titokban folyton könyörög, hogy szerezzen ciankálit, vagy más mérget. De különben oly higgadtan és csön­desen viselkedik, hogy dr. von Gudden, Mülier és mások tanácsa ellenére elleget tesz a király kérésének, ápoló nélkül megy sétálni a beteg uralkodóval. Félnyolcra kellene hazatérniük. A sé­táról késnek, a kastélyban egyre na­gyobb az idegesség, végre kiáltások hangzanak, a tópartján megtalálták a király kalapját és kabátját, az orvos esernyőjét. Müller egy udvari emberrel együtt éjjel tizenegy órakor halászbár­kán az eltűntek keresésére indul. Először az ingujra vetkőzött király telemére, egy pár méterrel odébb az orvoséra bukkannak rá. A viz szinén úszó két holttestet beemelik a csónakba. Az orvos homlokán sebek, karcolások. A halálküzdelem nyomai. A király arca pedig — igy irja az orvos — „sötét volt, uralkodó dölyfü, szinte zsarnoki.“ Kivégezték Pozsonyban Bognár Lajost, a nagybiccsei rablógyilkost /• — október 31 • ítéletet Broumarsky Ferenc állami hó­hér, aki Prágából érkezett erre az alka­lomra Pozsonyból. Bognár, Czibor Jó­zsef református püspöki titkár mellett, aki a gonosztevőt a vallás utolsó vi­gaszával látta el, nyugodtan ment az akaszíófa elé, cigarettával a kezé­ben. Még egy utolsót szippantott be­lőle, azután eldobta a cigarettát, mire Paszek biró felolvasta előtte a halálos ítéletről szóló végzést. Bognárnak a szeme sem rebbent meg és Formánek államügyész átvette az elitéi et Bog­nár eru'án megköszönte védőjének, Boreczky Kálmán dr.-nak fáradtságé*, majd ezeket mondotta: — Azt szerettem volna, ha holnsp végeznek ki, holnap van a harmincki­lencedik születésnapom és ezen a na­pon szerettem volna meghalni. Bűnös vagyok és bűnhődni akarok. Egy év A pozsonyi kerületi bíróság udvarán csütörtökön reggel 7 óra előtt fejeződött be Bognár Lajos bűnügye, akit a po zsenyi kerületi bíróság mint esküdtszék kőiéi általi halálra Ítélt el többszörös rablőgyilkosságai és gyilkossági kísér­letei miatt. Bognár Lajos Ítéleté a leg­felsőbb bíróság is helybenhagyta. A köztársasági elnök elutasította Bognár kegyelmi kérvényét, az erről szóló végzés pedig október 29-én jöit le futár uiján a kerületi bírósághoz. Bognárt a lipótvári fegyhézból erős fedezet mellett szállították be a pozsonyi államügyészség fogházába, ahoi beren­dezték részére a siralom házat. Bognár az Ítéletet, illetve az akasztás foganato sitésának hírét apalifeusan vette tudo­másul. Csütörtökön kora hajnalban, nagy érdeklődés mellett hajlottá végre az A komáromi járásban a kommunista­­párt CsailbkOzBranycs és Tany község­ben többségben van, a többi közsé­gekben a magyar pártok vezetnek. Az sgráípárt Sziir.ő lözségbtn szaporodott meg, íhol ismét födeket ígértek a könnyet hivő választéknak. Gúlán a szociáldemokrafapárt tört elöie nagy­­régiben a lemn urisfa szavazókból. A H'inkipátt íztvazéi is megkélszere­­zfdlek. Az égyalhi jéiéi ban Ctuz községben van többségben a kcmrrunisfa válasz­tó csór őrt. Impozáns a magyar válasz­tók száma Udvard és Naszvad közsé­gekben. Az első helyen csaknem elérte a 2CC0 számot, míg Kürt és Komárom­­szenfpéter községekben 1C00 körül járt a magyar szavazatok száma. Nagyon örvendetesen gyarapodott a magyar választók száma Dunaradvánv és Mar­celháza községekben, ahol az agrárpárt gyengült meg vele szemben. A be nem váltott ígéretek nem kamatoznak. A Hlinkspárt legerősebb Ujgyalla község­ben és ezen a választáson is gyara­podott. Kommunisták Autonomista pártszövetség Német párt­­szövetség Német szoc. dem. Lengyel-zsidó pártszövetség Országos kis­gazdapárt Cseh nemzeti szocialisták Cseh szociál­demokraták Juriga pártja Fasiszta liga Cseh nemzeti demokraták Cseh néppárt Köztársasági agrárpárt Cseh iparos­párt Szlovák nép­párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom