Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-15 / 124. szám

- 1929. október IB. Komáromi Lapok. <*\ ZtÜJll j| Női- férfi és gyermek kötött kabát, Pulóver, mellény ős kosztii belföldi' és bécsi különlegességek meglepően olcsó árban ELBERTNEIIj Nádor-utca 19. C Komárom O Nádor-utca 19. Téli Bőrkezíyü, Bokavédő, flanel sporting, gyjpju harisi ya, férfi se­­-g lyem kendő, Malzko készlet, gyapjú harisnya,Gyermek s: övetkabéf, o Gyapjú Beby készlet, Jäger iog, Gamasninadrág stb. óriási v -ila ztékban Olcsó árak! Olcsó álak! VI J* Ügyeljen a pcntos címre! — Kerenabankkal szemben! mT p w* s—. CD P CPQ [IIP már, özv. Pasztorek Fei értené stb. Az elszenvedett kálóinak csak kis résza térül meg biztosítás révén s kü­lönösen a szegény népet érte katasztró­­fálisen a tűzkár. Két Lis gyermek halálvesi edelemben. A tűz kitörésekor drámai jelenetekre került a sor. Kovacsics Géza kisgazda ugyanis nem volt odahaza s bezárta lakásába két kicsiny gyermekét. Amikor a tűz Htört, kétségbeesetten rohant haza s megdöbbenve látta, hogy ég a háza gyermekei feje felett. A kaput már lángok nyaldosták körül, eire az ablakot 2uzla be puszta kézzel s izgalmas jelenetek közölt az ablakon keresztül mentette meg a halálra ijedt gyermekeket. Általános felfogás szerint Imely na­gyobb katasztrófáját csak a Gondviselés hárította el azzal az éjszakai záporral, melyre hónapok óta oly türelmetlenül várt a gazdatársadalom. ikz 1925-iki parlamenti választás adatai. Komárom, — október 14. Az érsekujvári kerületben akkor a kon munista párt volt a legerősebb párt. Azonban 61 577 szavazatává! csak két mandátumot kapott — mii d a kettőt már az első skruliniumban, — mig az ötezerrel kevesebb szavazatot kapott Magyar Nemzeti Párt az első skruii­­niumban behozott Füssy Kálmánon és Holota János dr.on kívül a harmadik skiuliniumban besegítette — bár a ke­­lületben mirdössze 85 maradékszava- Z8ta volt — ifj. Kcczor Gyulái is. Az Orfzágos Kereszlényszccialista párt — amely akkor 49,954 szavazatot kapott — az első skiuliniumban csak Szüliő Gézát hozta be, azonban a második skrutiniumtan sikerült Gregorovits Li­­pőtrak és dr. Jabloniczky Jánosrak is mar dátumhoz julnia. Érdekes felemlí­teni, hogy eren a vá'asztá onaLdiey­­frakció í6.408 szavazatot krpolt, ami tulajdon képen színién a ke resztény szo­cialista párt szavazatának leltározható. A Hiinkapáit 34,203, mig a2 agrár­párt 33.388 szavazatot kapott, úgyhogy Juriga Ferdinái.d dr., ille ve Stefamk Antal dr. csekély maradékkal jutottak be a parlamentbe. A szociáldemokraták akkor nagyon jelentős veszteségeket szenvedtek az érsekujvári kerületben is, hiszen 1920- ban 108546 szavazatot kaptak, mig 1925-ben 13.591 szavazattal kelteit meg­elégedniük, ami csak ahhoz volt elég, hogy listavezetőjüknek, Dérer Iván dr. volt miniszternek a második skiuiini­­umban mandátumot adjanak. A rendes mandátum-számon felüt még Rehák Géza dr.-nak juttatott a Krsmífpárt a harmadik skiuliniumban mandátumot. Ilyenformán az érsekujvári kerület 11 mandátuma közül hatot magyar képvi­selők kaplak. Magyar szavazat körül­belül 125.C00 volt az érsekujvári kerü­letben, ha számiijuk Lelleyéken kivüi az Országos Paraszípárt 2766 szava­zatait Í8.­A tartományi választásokon, amelye­ken nem volt meg a parlamenthez ha­sonló kerületi beosztás, nem lehet pon­­iosan megáilapüani, hogy a magyar pártoknak az erősödése mekkora volt az érsekujvári kerületben. 1927 fontos történelmi dáíuma a csapainak, mert ebben az évben lépett be a Sväz Junáku Skaufu R. C. S. kötelékébe, vagyis lagja lett a Csehszlovákiai .Cserkészszö­vetségnek Természetesen ez némi változásokai idézett elő a csapat­ban: eddig nem függőit a csapat senkitől, ezentúl alkalmazkodni kel­lett a szövetség szabályaihoz. Kül­sőleg Is más leit a csapat képet: más lelt az egyenruha. Mindez azon­ban lényegtelen volt és a munka folyt tovább a megkezdett mederben. 1927 február elején uj beosztás lépelt éleibe Ez azért vált szüksé­gessé, mert a nyolcadikos vezető­ket fel kellett menteni a munka alól, hogy zavarlalanul végezhessék ta­nulmányaikat, ezeknek a helyébe pedig az uj generációból kellett ki­nevezni vezetőket és ezáltal némi­leg meg lelt bolygatva a régi be­osztás. Hamar tavaszodon és igy hamar megindulhatott a cserkész­kedés a szabadban. Április 4-én nagyszerűen sikerült fogadalommal egybekölölt ünnepélyt rendezeti a csapat a Kultúrpalotá­ban. A gazdag műsornál a cserké székén kívül közreműködött a fő­gimnázium zenekara, kiegészítve a helybeli 12. gyalogezred fúvósaival. Az ünnepély folyamán 20 újonc tett fogadalmat Biró Lucián parancsnok kezébe. „A cserkészek ezzel a szép rendezéssel — írja a Komáromi Lapok — bizonyságot adtak életerős mozgalmukról és arról a munkáról tettek biztató Ígéretet, amely erre a kis csapatra vár a szlovenszkói magyar cserkészet éleiében A cser­készek az uj jövőt hirdetik, ezek a kfs emberpalánták az uj férfiideált keresik A közönség megérzi ezt és szeretettel kiséri a cserkészek munkáját, amit a fényesen sikerült ünnepély is bizonyii. A társadalom meghatódva tekint ezekre a fiukra, mert bennük a magyar jövöt is látni akarja. Éppen ezért minden elis­merés illeti meg a csapat fáradha­tatlan vezetője',Biró Lucián parancs­nokol, aki vállalkozóit erre a szép, de nehéz és küzdelmes munkára az ifjúság vezetésére “ Május elsején lázas érdeklődés­sel gyülekeztek a cserkészek a Kísduna partján. Ekkor lett ugyanis vizre bocsálva a „Sirály“ nevű csónak, melyet a csapatnak Beszé­des Lajos adományozóit. Volt tehát újra csónakja a csapatnak. Ez a Imely, — október 14. | Imely még mindig a keddi borzalmas | éjszaka hatása alatt áll. A lakosságot mindenesetre megnyugtatja az, hogy a szerencsétlenség nem volt olyan nagy­mérvű, mint amilyennek egyes lapok állították be. Szó sincs 50-60 ház le­égéséről és nem tehető a kár egy mil­lióra sem. Az igazság az, hogy körülbelül 30 ház égett le a hozzá­tartozó melléképületekkel együtt, azonban a bejelentett kár nem na­gyobb, mint 200 — 250.0CO korona. A tűz Kovacsics Ferenc kisgazda szé­rűjében keletkezett, de a szét pillanatok alatt széthordta a pernyét, úgyhogy volt csónak volt az első láncszem a viziraj kialakulásánál. Táborozás: Az 1927 es lábor Lé tánfalva mellett Vojtassák János püspök ur birtokán feküdt. Gyö­nyörű helyen a Hernád áttörésénél. Julius 5-én délben érkezett meg a csapat a táborhelyre, ahol egy óra múlva már állt a 15 sálor. Je­lentősége ennek a Lbornak, hogy ez volt az első tál or, amelyben minden őrsnek külön sátra volt (eddig csak minden rajnak volt egy sálra). A másik nagy eseménye a tábornak, hogy egy eleven lov.it bocsátóit a cserkészik rendelke­zésére a csapat nagy jóte vője Bartsch Gusztáv ur, ottani földbirtokos. — A táborban résztvevők száma 56 volt. Felnőtt kísérők voltak Bíró parancsnokon kivüi ff Linzer Szi­lárd bencés tanár ur, dr. Bartlőcz József tábori orvos ur és Maca néni. Az első napok a lábor épí­téssel és díszítéssel teltek el. Ez­után a tábori élet lépett érvénybe. A szolgálatokon kivüi szebbnél­­szebb kirándulások, versenyek já­tékok, fürdés szórakoztatták a fiu­kat és telték felejthetetlen emlékké a tábort. A napirend ez volt: 7-kor ébreszlő, 7.05-kor reggeli-torna, mosakodá3 a Hernádban, öltözés, táborszemle, ima, reggelizcs. 9-kor napiparancs szerinli munka. 12 kor kötelező fürdés, 1-kor ebéd, utána ViS-ig kőtelező pihenés, ezután já­ték, verseny, uzsonna, 8 kor vacsora, utána tábortűz, 10-kor takarodó. A csapat jótevői, akik hozzájárultak a tábor anyagi szükségleteihez:Barísch Gusztáv földbirtokos ur, aki 2 sze kér szalmái, 4 métermázsa krump­lit, lovat és még sok mást adott a csapatnak, és Koczún István bérlő ur, aki nemcsak konyhát adott a csapatnak és istállót, meg abrakot a lovaknak, hanem bevezette a tá­borba a villanyt és deszkát adott az ebédlőre. Kirándulások Iglóra, Dobsinára, a Csorbái tó és a Tar pataki vízesések megtekintése. A Lapis Refugil megmászása. A Kyszel és Bielo patakok vadregényes völ­gye, a famásfalvi kilátóra való ki­rándulás és a Hernád gyönyörű völgyének „Szlovenszkó paradicso­mának“ bebarangolása. A lábor véget ért julius 23-án és a csapat 24-én délben érkezeit meg Komá­romba. idő, amikor hat-nyolc helyen, egymás­tól távol állottak lángban a házak. Kik a károsultak? Ssjnos, a tűz leginkább a szegény­negyedben okozott nagy károka', 48 család marsdt hajlék nélkül. A legna­gyobb bárt a kővetkezők szenvedlek: Kovacsics Ferenc, Hullmann Mihály, Miskovics Ferenc, Pasztorek Tamás, Kovacsics Géza, Lelovics András, Pasz­torek Kálmán, Mészáros János, Cser­­venka Béls, Szediák Líjos, Gogola Já­nos, Biszlriczky József, Bisztrierfcy Já­nos, Kovacsics Sándor, Habara Líjos, RiscCi Pál, Pasztorek József, Bőjtös Sándor, Pasztorek Móric, Lovász Kál-Annyira a szivére hogy konyhakést Szombaton délelőtt 10 óra előtt né­hány perccel izgalmas jelenetekre ke­rüli a sor az érsekujvári Városháza emeleti folyosóján. Egy ismeretien munkás asszony hirtelen konyhakést rántott elő ken­dője alól s a késsel a szivébe döfve, nyomban örsreesett. Persze óriási izgalom támadt a Vá­­roiházán, összifu oltak az emberek, a szer er cséilen aisionyí bes giíeiték az egyik hivatali szobába s hamarosan megállapították, hogy a kés csak a ruháját szaki'otía ke­resztül s a bőrét sértette meg fölü­­letesen, de nincsen komoly baja. Nemesőcsa református lakossága mű­vészi emléket állított háborúban elesett hőseinek. Az emlékmű ünnepélyes fel­avatása vasárnap délután ment végbe az egész környéknek impozáns rész­véte mellett. Az emlékművet a nemes­­ócsai reformálus egyházközség hálás kegyelete állította hőseinek és annak tervezésével Berecz Gyula szobrász­művész fő'dinket bízta meg, aki a fel­adatot művészi elgondolással akként oldotta meg, hogy a magyar vitézség jelk-píü! egy oroszlánt készített. Ez az embléma mindeméi ékesenszólóbbm hirdeti a mzgyar önfeláldozást és hőti­­ességeí, hiszen tudóit dolog, hogy a háború alatt a magyar ka’onát egyetlen nemzet katonája sem győzte la. *Az em­léket Komáromi Viktor jónevü komá­romi kőfaragó művészi vésője márványba faragta s az annyira hatásos, hogy a szemlélőt teljesen lenyűgözi. Felirata lakonikus rövidséggel csak ennyit mond: „A Hazáért“. * A hősök emlékének felavatása egész vette a dorgálást, szúrt a szivébe. Komárom, — okf. 14. Kccsira ültették, beszállították a tartó mányi feóiházba, a kórházból azonban nyomban eí is bocsátották az öngyilkos ísszenyt, meri megállapítást nyert, hogy semmi különös baja nincsen. Az öngyilkossági kísérletet Koprda Is'vánné 30 éves szegényházi szakácsnő követte el, aki páníeken összeverekedett egy másik szegényházi szakácsnővel s emiatt a szegényház vezetősége részé­ről szigorú megrovásban volt része. A gyenge idegieiü asszony úgy a leikére vette a szemrehányásokat, hogy a ha­­lálbi akart menekülni. A szakácsnőt meggondolatlan tette után siket ült megnyugtatni s ezzel az egész ügy elintéződött. Komárom, — szep'ember 14. Nemesécsa községnek ünnepe volt, me­lyen felekezeti különbség nélkül részt­­vettek mind a község, mind a környék lakossága. Megjelentek az összes ne­­mesócsai egyesületek és testületek, az iskolák növendékei tanítóik vezetése alatt és a rend fentartásáról a helyi tűzoltó szakasz gondoskodott. A felav. tás ünnepét a helyi refor­mátus énekkar vezette be, melynek elhangzása után a tűzoltó zenekar adott elő egy alkalmi dalt és ezután követ­kezett a felavató beszéd, melyet Tárnok Gyula ref. segédlelkész mondott és vele könnyekig meghatotta a megjelent kö­zönséget. A beszédet a következőkben közöljük: Az ilyen ünneplés, mint amilyenre ma mi egybeseregleítünk, egyformán a gyászé is, meg az örömé is. Sok érző szív szorul ma össze az emlékoszlopon felsorakozó nevek látá­sára, meri az cl nem felejthető név felidézi az elvesztett kedvesnek a képét. Megelevenedik a műit időn át az édes­(Folytatjuk.) Újabb részletek az imelvi tűzkatasztrófáról Hősök emlékmmrének ünne­pélyes felavatása Nemesócsán — Saját tudősitónkló'. — T

Next

/
Oldalképek
Tartalom