Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-05 / 120. szám

2 old*’. Komárom Lapos 1929. oklóber 5 A POLIO szappan minő­sége az iglói kiállításon harniadizben nyerte el a NAGY ARANYÉRMET! kalapács védjeggyel magyaroknak csak a harmadik helyen jutott hely, mert amíg az első helyre. Biazsekot, a másodikra Hilla volt kép­viselői jelölték, Csomornak már c;ak a harmadik hely jutott az érsekujvári ke­rületben, ami azt jelenti, hogy Csömör nem kerülhet be a parlamentbe, A kassai kerületre Slavik György volt kassai zsupán pályázik, akit első helyen jelölt a pár!, utána pedig S'unda ura», a „volt" magyar református lelkészt jelölték. Sunda nevét mint a pozsonyi iskola rtferáíus magyar referensét e hivatalá­ban kifejteti működéséről egész Szlo­­venszkó reformáíussága jól ismeri és jól tudja, hogy milyen ellenséges indu­lattal viseltetik a református egyház iránt, amelynek zsinati törvényeit két év óta sem hagyták jóvá és lelkészeinek állampolgársági és kongm ü?yét hosszú évek óla sem rendezték. A magyar egyházi ügyek referensének jelölése a párt részéről épen nem vílt szerencsés ötlet, mert S uidáért senki sem fogja az agrárpárt listáját támo­gatni. A magyar pártok választási gyűlései. A magyar nemzeti párt és az orszá gos kérész ényszoci arista párt vasárnap kezdi meg választási ülésének hatalmas sorozat»?. A közös listával operáló két magyar párt Srlovenszsó több jelentős helyén tart választási ülés*, amelyek közül nagyszabásúnak ígérkezik a Lo­soncon, Füleken és Nagykaposon tar­tandó népgyülés. Ez üléseken Törköly József dr, Fedor Miklós, G tier János dr. és Fieischmann Gyula dr. fognak a pártok vezetősége részéről beszédeket mondani. — Örvesi hírek. Mr, Ph et M U. dr. Neumann {enő szülész és nöorvos specialista, Bratislava-Pozsony, Védcö­löp-út 62 sz. (Stefánia kávéházzal szem­ben) Rendei délelőtt 9—12 óráig és drlu án 2—4 óráig. Lieőebny fond. Tel. 28-88. laaaaaagwa»«^^ mwn Stresemann dr. német külügyminiszter váratlan halála a német birodalom mélységes gyásza. | valódi! Mlil—MWI ■llllllinHI UIIIHIIlllllIliiIHilllllllll Ilii'IIIBIIIIISlIll i bizottsága által is jóváhagyott tisztákon az első helyeken a csehszlovákokat jelöltek, magyarokat csak olyan helye­ken jelölnek, ahol mm kerülhetnek be a parlamentbe, Így tehát nincs kilátás arra, hogy a magyar szocialista szava­zatok segítségével magyar szociálde­mokrata törvényhozót is válasszanak. Á képviselőielölések szerint az érsek­­újvári kerületben lisztavezető újra Direr Iván dr., a magyarság elleni gyűlöle­téről jó! ismert pozsonyi ügyvéd, volt unifikáciős miniszter lesz, a második helyre két aspiráns van és pedig Schultz Ignác és Fehér Ferenc titkárok, akik a magyar szocdemek részéről vol­nának jelölve. A nagyszombati kerület­ben első helyen Dérer méltó politikai ba­rátja Markovics Iván dr. marad, mig a besztercebányai kerületben B ckó kép viselő a szociáldemokraiák jelöltje. A szenátori jelöléseket is megejtette a párt vezetősége. Eszerint a szenálori első helyeken Poriak, Z«mák és Lehőcky vannak jelölve A második helyekre való jelöléseknél figyelembe veszik a magyar szociáldemokraták kívánságát, azonban ezek a jelöltek még kevésbé kerülhetnek be a törvényhozásba, minta képviselő házi jelölő listákon. Kiket jelöl az agrárpárt Szlovenszkón ? A csehszlovák köztársasági párt, amelyet általában csak cseh agrárpárt­nak neveznek, smién megejtette jelö léseit Sriovenszkőn. A pártnak „magyar“ szárnya, amely „Hodzi apánk* ra es­küszik s eredetileg a Cáánsy-Neumann féle párt utóda, nem a legvéresebb reményekkel tekinthet a választások eié. A nemzetgyűlési képviselők listáján a — október 4 Stresemann német külügyminiszter szerdán este derült, friss és mozgé­kony volt, annál váratlanabbá érle öveit a megdöbbentő esemény, hogy egyne­gyed 11 órakor száihüdást kapott és elvesztette eszméletét. Felesége nyomban telefonoztatotí a külügyminiszter régi háziorvosa, dr. Z indák tanár után s közvetlenül azután Krauss tanárt is sür­gősen hivatta beteg férjéhez. A kél pro­fesszor már nem segítheted. Híjnali 3 óra 15 perckor megkez­dődött az agónia, a nagybeteg tel­jesen eszméletlen volt Is 5 óra 25 perckor dr. Zondek tanár konsta­tálta a hálái*. Az első széihüdés u'án teljes jobb­oldali bénultság állott be. Stresemann egész családja a hiláíoságy körül gyü­lekezett. A halál okául megállapított széihüdés kétségtelenül annak az ér­­görcsnek a következménye, amely S re­­semannt már hosszú idő őia kínozta. E petcben még találgatni sem íehif, hogy ki lesz S resemann u'óds? Egye­lőre Schubert államtitkár fogja vezetni a külügyminisztériumot. Hindenbu g birodalmi elnököt korán reggel értesítették Stresemann váratlan haláláról. Az agg elnök nagyon meg volt döbbenve. Á birodalmi kormány még ma minisztertanácsra fog össze­gyűlni, hogy hivatalos nyilatkozatban fejezze ki egész Németország mély gyászát. Életrajza Fiatalon halt meg Stresemann. 1878 máju3 10 én született Berlinben, az András gimnáziumot végezte, azután a berlini és lipcsei egyetemeken történe­lem, irodalom és államtudományoka* ianu’t. 1907-ben először válasz olták meg a nemzeti szabadelvű párt prog­ramjával birodalmi gyűlési képviselővé, A világháború után Sdesemann ala­pította meg a német néppártot, amely­nek mindvégig vezére volt. 1923 súg. 13 tói ugyanannak az évnek nov. 30-ig kancellár vo?i és egyben birodalmi kü! • ügyminiszter is, a rákövetkező Marx kabinetben aztán ismét átvette a biro­dalmi külügyminisztérium vezetését és haláláig kezében tartotta. Ö ök érdeme marad, hogy megir.di tóttá az eng2szie!ődé3 politikáját. 1925 februárjában biztonsági paktumot aján­lott Franciaországnak és ez vezetett azután ahhoz, hogy október 25-én összeült a locarnői konferencia. Már december 1-én megmutatkozott a nagy eredmény: Stresemann aláírta a biz­tonsági paktumot és az azzal összefüggő döntőbírósági szerződést, amelyeknek aláírása Londonban történt. Emlékeze­tes nap 1926 december 10 ike is, ami­kor Stresemann Brianddal és Chamber­lainné! megkapta a béke Nobel-diját. 1927 március elején Stresemann G;nf* ben a Népszövetség ülésszakán elnökölt és 1928 január 25-én a heideibergi egyetem diszdoktorává választotta öt. Erre az időre esik súlyos megbetege­dése. Ennek az évnek augusztus 5-én usazoit S resemann Párizsba, hogy alá­írja a Keíiog-paktumot. Párizsi látoga­tása is történelmi nevezetességű volt. Betegen téri haza, állapota egyre sú­lyosbodott, úgy hogy 1929 tavaszán kénytelen volt hosszabb gyógykezelte * tés céljából Büh'erhöhs he utazni. Ez év augusztusában Stresemann részivel! a hágai konferencia nagy mun­kájában, aztán szeptemberben elutazott G nfbe a Népszövetség ülésére s ott igen nagy munkásságot fejlett ki. El lehet róla mondani, hogy élete utolsó percéig dolgozott. A községi éle ben is nagy szerepet vitt Stresemann. 26 év óla boldog családi életet élt, 1903 ban vette feleségül Kleefeld Ka­tarin*. dr. Kleefeld Kurtnak, Hohenlohe- O hringen hercegi ház kameraelnökének húgát. Házasságukból kát fiúgyermek született. A temetés A temetés valószínűleg vasárnap, da esetleg csak hétfőn les*. A birodalmi kormány azt tervezi, hogy államkölt­­ségen temetik és a törvényhozás palo­tájának terméből kísérik utolsó útjára Stresemannt. Legelőször a külügyminiszteri palo­tában paren'álták el hivatalosan az el­hunyt államférfiul, A birodalmi kü!ügy­­miniaztérluni egyes osztályainak igazga­tói reggelenként a teendők megbeszélése céljából tanácskozást szoktak tartani. Tegnap is úgy volt. Az osztályigazgatók összegyűltek Schubert áilamlitsár dol­gozószobájában, de tanácskozás helyett ma cask gyászolni tudták főnöküket. Schubert államtitkár emlékezett meg Stresemannról, mint a köteiességteljesi­­tés eszményi hőséről és mártírjáról. Stresemann nagy műve Stresemann Gusztáv német birodalnij ESIK Irta: FÁY ILONA A boiihajtásos ambiíuson Koppán Tamás a pipáját tömte, Széles, külön­ben nyájas arca savanyúra torzult és elkényszercdett, haragosan pöfékelve gyújtogatta a dohányt, mely nem akart tüzet fogni, — nedves volt. A gyújtó közül is, csak minden harmadik gyűlt meg, a háromnapos eső mindent el­áztatok. Az udvaron tócsádban állt a viz és még egyre csobogott az eső és csörömpölve fufott le a plíhcsatornán, némely helyen befutott az ambiusraés végig terpeszkedett a vörös lig ásból rótt padozon. A sarat is feiherdiák az udvarról, a lépcsőtől a bejárásig, nagy, lábakra ragadt sás csomói* folytak szét piszkos lévé. Koppán zsörlölt, vesze­kedett : — Anyjuk, — szólt, — szoktasd már rendre a Marist, mind felhordja a sarat, csupa latyak itt minden. — A Pali jóit fel iiyen sárosán az istállóból, amint hivattad, — védeke­zett az asszony. Alacsony, sovány, sze lid arcú ijedt kis asszony, ősz h 3jjal és időlenyomta váriakkal. — Hát mért nem takarít utána a Maris, ha látta, te csak mindiga párt­ját fogod. — A csatornát kellene megcsinálni, — szóit félénken az asszony, — az ereszti be a vizet, mert lyukas. — Megcsináltatni! Miből ? Abból a nagy termésből, amit várhatunk? A rozs a télen fagyott ki, a búza mind megdől erre az esőre, az árpát a késői időre, hogy a télnek v5ge nem akart szakadni, s-űrűn vetettük, hát már úgy összeforgoít, hogy tatán kalásza sem lesz. Dz ki számított arra, hogy majd betűiünk az esőbe, mikor más évben majd elaszunk a szárazságtól és nem tudunk az égből leimádkozni egy kis harmatot. Ki látta ezt előre? Ki gon­dolta, hogy esni fog hátfőtől szombatig és vasárnap újra kezdi? Télen nem esett hó, cssk fagyott, egyre fagyott, hogy beíegémberedeli állat, ember, minden, most meg az eső ront meg, mos szegénnyé. Nem lesz itt még vető­magnak való sem, ha így taríl — De tán a kukoricára jő, — sze­rénykedett kőibe az asszony. — A kukoricára? Se kapálni, se tőteni nem lehet, víz áli közte, már sárgul a levele, ha így tart, kirohad a gyökere, — aztán hizlalhatsz disznót, kukorica rélkül — meg nevelhetsz baromfit. Az eső még jobban kezdett esni, a nagy cseppek úgy kopogtak az ambi­tus pléh tetején, "mintha jég verte volna, közbe-közbe egy-egy szélroham beverte egészen a régi, fonott karcsszé'sig, melyben Koppán ült szélesen eiterjesz­­kedve, hízásnak indult voltának egész terjedelmében. Az öreg ur cifrán káromkodott. — Már méginnen is el kell húzódnom, ide is be esik. —• Anna, — hívta feleségét, — jer már, tösülgess le. Az asszony tőriői hozott és gondo­san megiöröigeíte áletpárja kabaiujját, mely már sok napot és esőt látott, meg is kopott, meg is ritkultak szálai, piszoktól el is zsirosodoU, de nem volt más, hát nem lehetett főicseiélni, — mert a sőiét ünneplőt csak nem veszi föl, igy itthon, eső idején. Az asszony, amint törülgeíte, a férje szemébe nézeti s ez a tekintet azt mondta, amit már sokszor elmondott szóval, hogy ráférne már egy uj kabát s a férje szeme, amint visszanézett rá, azt mondta: De m'ből ? Nem telik ám! Csak még h magosabban, mint ahogy máskor szóval tette. Az asszony lesütötte a szemét. Szere­tett volna valami szórakoztatót, valami jő kedvre derítőt mondani neki, de magának sem jutott eszébe. Az ő szeme előtt is a határ lebegett, mely egy hét előtt telve ígérettel, kacagó napfényben, az ajándékos junius minden gazdagságá­val tárult eléjük s mo3t esőverten, sárrá váltan, földön fekvő terméssel, minden reménységük, tervük, örömük ketté vágva. Az unokája hosszú, küzdelmes tanuló évek után most áll az utolsó vizsga előtt, hogy doktor legyen és kiléphes­sen az élesbe, mint kereső, a maga sorsát intéző, de ehhez a vizsgához sok-sok pénz kell és azuián az elhe­lyezkedéshez, a berendezkedéshez s ezt mind mind ígérte a határ, a nagy ter­méskilátás, melyet egy hét lasiű követ­kezetességgel mos eí az eső, az átokká vált áldás, a tsvaszvégi cispadák. S mi lesz, ha maguk síig bírnak megélni a megcsappant jövedelemmel és Sán­dor unokájuknak nem bírják beváltani Ígéretüket. A tanítására már úgy is fel­vettek a takarékból és egyebütt is. Mi lesz, ha Tamás azt mondja: nincs? Hogy mondja ezt meg a fiúnak? Mert neki kell megmondania, ezt tudja előre. Az utón Socsizörgés hallatszott és fedett kocsi hajtott el az udvar előtt. — Ki járhat még iiyen időben is, — kérdezte haragosan Koppán a fele­ségétől. — Alighanem az orvost viszik Ko­vácséhoz, — felelt az asszony. — A Maris beszélte ? Azért pártolod hát, mert a hirt hordja, — dörmögőit Tamás. — Ujyan lelkem I — A pap is ián odsigyekszik, nézd a 1 A harangozó is vele megy, tán gyón­tatni. Rigoiyás asszony volt mindig, hacsak a legkisebb baja esik, gyónni kell neki. A tisztelendő meg úszhat miatta a sárban — folytatta Tamás. — Istenfélő volt mindig, ha baja van, hozzá fordul, ez csak természetes TSItényak nagy áresése ! Ismert elsőrendű töltényeim uj árai: Cal. 12 Cal.16-20 I. minőség vörös K 125 K 115 II. minőség barna K 120 K 110 Kérjen árjegyzéket3 Seilert Józsei Bratislava, Haiászkapu-u.4

Next

/
Oldalképek
Tartalom