Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-09-28 / 116-117. szám

4. oldal. Komárom) Lapot; 1829. szeptember 28 iwimmn ii ........... — ... — Állandó raktáf Komárom és leörnyéko részére ^ Állandó ralctiir Kiirt és környéke részére FixiiK H^JLcÍjr H fakercgliedö tós építkezési vállalkozó cégnél, KoRÉrem, R#«feéc.«9 tilsa 49, fakeroskedő cégnél, Kiirt peres eljárás alá a felemeli víz és csa­tornadíjak iránti követelés s ezen az alapon a háztulajdonos keresetét eluta- 8ltota. A kerületi bíróság indokolása szerint a törvény 12 § ának második be­kezdése értelmében béremelésnek annyival van hely?, amennyivel a bérbeadó kiadásai szaporodtak a ház vagy a bér után fizetett köz­terhek emelésével, uj közterhek rendszeresítésével stb,; minthogy pedig a béremelés engedély, zése minden esetben — tehát a köz­terhek emelkedése esetén is — if perenkivüli eljárásra tartozik, en­nek döntésé előtt a rendes bíró­ság érdemben nem határozhat. A kerületi bíróság e döntése teljesen korrekt. (Konkrét esetben ugyan a bíróság ezen az alapon megszüntette az eljárást, ami a törvény 25 § a sze­rint nem látszik helyesnek: „Ha a házbér izetése iránti per eldöntése ... egész­ben vagy részben attól függ, hogy a bérnek emelése a 9. és 12 §§. szerin’.,, megengedett- e, vagy sem... a bíróság félbeszakítja az eljárást, amennyiben ebben a tárgyban még döntés nem hozatott volna és bekéri ezt a határo­zatot." Tehát nem a kereset elutasí­tásának, de az eljárás félbeszakításának van helye mindaddig, amíg a bérbeadó a perenkivüii eljárás folyamán bér­emelést engedélyező határozatot nem produkál.) /. bérbeadó tehát köteles előbb a járásbíróságnál kérelmezni, hogy engedélyezze a bérlő ellenében a béremelést szza! az összege!, amely­­lyel saját közterhei a viz és csa tornádnak felemelése révén szapo­rodtak és csak akkor ford írhat a rendes bírósághoz, ha a bérlő az ily módon megállapított lakbér­­többletet meg nem fizette. Hogy célszerű e ez a kettős, idő és költsegpizarlássai járó eljárás, ahoz úgy a felek, mint a bíróság szempont­jából sok s>6 férhet, mindeneseire azonban megfelel a törvény rendelke­zéseinek s igy a kerületi bíróság állás­pontját teljesen törvényszerűnek kell tekintenünk. A cikkíró által említett konkrét eset­ben nem történt döntés arra nézve, hogy a viz és csatornadíjak emelkedése folytán a különbözet visszamenő ha­tállyal ne volna követelhető, tudomá­sunk szerint ilyen döntést a kerületi birósdg mai napig sem hozott, s ezt az álláspontot csupán a cikkíró magán­­véleményének kell tekintenünk. A kérdés tisztázása különösen azért szükséges, mert a cikk nyomán sok bérlő megtagadta a felemelt viz és csa­tornád jaknak az elmúlt időre való megfizetését, amiből egy csomó alap­talan pereskedés és költséges bírósági és ügyvédi munka állt elő. Tény az, hogy a törvény 22 § a szerint a bíróság a bért csak a leg­közelebbi béridőszaktól kezdődő ha­­láliyal emelheti fel, de e generális rendelkezés alól a tör­vény 15 §-a kivételt engedélyez és ép ez a kivétel vonatkozik a jelen esetre. A törvény 15 §-a szerint: „A bér emelése a legközelebbi béridőszaktól kezdve hatályos, amennyiben a 12% 2. bekezdésében felsorolt indokokból már korábbi naptói kezdve nem volna he­lyénvaló a bét felemelése “ Már pedig ép a 12 § 2. bekezdésé­nek eisö pontja vonatkozik arra az esetre, amikor a bár a ház vigy a bér után fizetendő közié h :k emelkedése folytán emelhető. A törvény 15 § án;ik e rendelkezése nem ál! elleniéiben a 22 § ban foglalt intézkedéssel, de mint ahhoz kapcsolódó kivé el szerepel ab­ban az esetben, amikor a bárteadó ellenében is egyszerre viss-^fmenő hatállyal ve­tettek ki ed a Cbbfetet, illetéket, sib, melyet a legközelebbi béridő­szakban egyszerre, de a múltra nézve kell lerónia: ilyenkor adatik meg az a jog, hogy a bérbesdó a múltra nézva is hozzájárulást kér­hessen a bérlőjétől. tL Uj lakás­­töüvéiiyek, dr. Kovács G^uía fei­­fcda?a, 1928 45 oldal) Ezt a hozzájárulást — a bérbeedó által tényleg fizetendő vagy kifizetett összeg erejéig — a járásbíróság a tör­vény alapján visszamenő hatállyal, tehát I a múltra vonatkozóan engedélyezni tar­tozik, s egyáltalán nincs tudomásunk \ arról, hogy konkrét esetben a járás­bíróság, vagy a fcerüleli bíróság a iőr* j vénnyel ellenkező más álláspontot fog­­í Iáit volna ei. Kendi Zoltán dr. Százezer korona országos segélyt sza­vazott meg a magyar színészet támoga­tására az országos választmány dr. Alapy Gyula indítványára. S ijái tudósítónktól. Az országos választmány csü öriökőu megtartott ülésében tárgyalta a Szio­­venszkói Magyar Szinpársoló Egyesüiet, továbbá Iván Sándor kassai és Földes Dezső pozsony-kerüíeii színigazgatók szubvenció kérvényeit. Közvetlen előtte a Szlovák Nemzeti Színház hisonló tárgyú ügye volt napirenden. Dr. Bellái József kormánytanácsos volt az ügy előadója, aki bejelentene, hogy Iván 50 000 K, Földes 200.000 K szubvenciói kéri. Javaslatában úgy Iván, mini Földes szamára 25—25000 K segély megadásai, indítványozta. Az ügyhöz elsőnek dr. Alapy Gyula szóit hozzá, aki objektiv és meggyőző érvek­kel támasztotta alá javaslata-, melyben Pozsony, — szeptember 26. a szubvenciónak 100 C00 koronára leendő felemelését indítványozta olyan formában, hogy azt a Szin­­partoló Egyesület ossza szét a művészi teljesítmény és a társulatok vagyoni viszonyai mérlegelésével. A vitában részive;tek dr. Ivanka Miián, dr. Fnkorn Jenő, Ursziny Janos és dr. Bianár Béla, aki vtíágos okfejtésével Alspy indítványát támogatta, meiyet az országos választmány egyhangúlag ei is fogadott azzal a módosítással, hogy a javasolt 25 —25.000 korona Szubven­ciót azonnal kifizeti* a színigazgatók részére, az 50000 K felett a Szinpar­­toió Egyesület rendelkezik dr. Alapy és dr. Bianár országos választmányi tagok ellenőrzése meneti. Komáromban lesz jövő évben a a szlovenszkói magyar társadalmi es kulturegyesületek országos kongresszusa. Öt város versengett a kongresszus meghívásáért. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — szeptember 27. Kessán tartotta szeptember 22 én a szlovenszkói magyar társadalmi es sui túr egyesületek szövetsége második or­szágos kongresszusát, melyen reszt­vettek Kassa, Pozsony, Rimaszombat, Léva, Beregszász, Ipolyság, Ungvár, Munkács, Rozsnyó, Losonc, Eperjes, Igió városok és több község egyesüie temek kiküldöttei. Kassán a Keresztény Társadalmi Kör pazar helyiségeiben folyt le a bensőséges és meleg ismer­kedő estély, amelyen Kassa hölgyei nagyszerű vendéglátással szerepeitek. Az ismerkedési estét egyórás előadás vezette be, a kassai magyarság hír­neves »csütörtöki eal“-je, amelynek műsorán megkapó szavalat, Darko Ist­ván kedves felolvasása, vi’gyeskar kvin­tett és magyar népdalok előadása szere­peitek. A Kassaiak bemutatlak jömagu Kat es ez a keresetien, egyszeiü kis program olyan nagy hatást vallott ki, nogy a jeienvoitas mind elhatározták, hogy ottnon, az ő társadalmi KÖiü&ben is meghonosítják. Umna pazar büffé kőiül gyűltek össze a jetenvouak es a kassaiak szivestata­­sat nem győztek magasztalni. Masnap délelőtt fuiyt le a kongresz­­szus, melyről a lapos kimentő tudósí­tást közölte*. Úgy Gtosschmid Géza szenátor elnöki megnyitója, mint Szik­­lay Ferenc kuaurreferens nagy haiasu előadása, valamint Törköly József buz­dító zarószavai megtaianak az utat a hallgatóság szivéhez. A kongresszus'napirendje előtt dr. Alapv G u'a tolmácsolta u?y a Jókai Egyesület, min; a S.lovenszkói Magyar Ku turegyiet üdvözletét és utána elő­terjesztette meghívását, hogy a kongresz­­siusi jövő évben Komáromban tarisa meg a Szöveiség, choi ujyanekkorfog ülésezni a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet is. Meghívásokkal léplek eU5 Rozsnyó, L:va, Pozsony ás Munkács városok küldöttei is, azonban a kon­gresszus elnöksége indítványára a meg­hívások közül Komáromot fogadta el a kongresszus d% Alapy Gyula beszédé­ben kifejteit megoldás alapján. Ezek szerint jövő szép emberben Komárom lesz sz országos kongreszus színhelye, smeíyei a Jókai Egyesület országos magyar népművészei! kiállí­tássá! és más országos ünnepély­­programmal kf-pcio! össze. Ciouista vezér Mac Douaiünál. Londoni jelentés szerint az angol miniszterelnök fogadia Weitzrnana cio­­nisia vezért, aki bsmuíatla Mac Donald - nak a zsiüó szervezetek követeléseit. A paleszíinas zsidók uj intézkedéseket követe nek a zsidók éieiének es vagyo­nának garantálására és pedig a Palesz­tinái rendőrség átszervezését, a transz­­jordáni h dsereg megerősítését és a zsidók feivetelét a rendőrségbe. Ford még a szemét­ből is pénzt csinál. NiW/orki iapok Írják, hogy Henry Ford ajánlatot leit Detroit város pol­gármesterének, Ciyde Fordnak (a név hasonló de a polgármester nem áll rokonságban az automobilgyárossai), h >gy hajtandó saját kezelésbe venni DeüOii és a körzetébe tartozó városok szemetősszegvüjtő és szállító üzemét. A varosok hulladékából és szemetjéből Ford kenőolajat, műtrágyát és egyéb vegyi metékterményeKet akar gyártani. A detroiti városi tanács kedvezően fo­gadta a sérvét, amely jelentős kőny­­nyeböséget szerez a városi köíisegve­­tesnek. A detroiti szemét összegyűjtése és elégetése évi kétmillió dollárjába keiül a városnak és nemcsanhogy ezt az összeget takarítanák meg, hanem Ford részesíti a várost a feldolgozott vegyi termékek hasznából. Ford rég­­om hirdeti, hogy az amerikai városok szemétkosaraiban vagyonok pocséko­lódnak ei es amit az amerikai nép el­dob, abból egy másik koniinens meg tudna élni. A terv szerint Ford gyárte­lepen központi feidoigozóteiepet áilit fet és külön e célra konstruált szemét­­összegyűjtő teherautók szedik össze a hulladékot. Egész valószínű, hogy az uj teherautók szintén Főid gyárából fognak kikerülni és igy Ford duplán keres az üzleten. Minden jel arra mu­tat, hogy Detroit városi tanácsa kedve­zően fog dőntdnt Ford ajánlatáról. A teiv otyan feltűnést keltett, hogy a csikagói és newyorki városi tanácsok részéről kérdést intéztek Fordhoz, hegy nem volna e hajiandó ezekre a váro­sokra is tervét kiterjeszteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom