Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-09-07 / 108. szám

Ötvenedik évfolyam. 108. szám. Szombat, 1939. szeptember 7. KOMAROMI POLITIKAI LAP. S&tisetési is ggaluslovftfe fii'.étósa; fEslflbw és székre postai sxétkaíáésie! í fgfes 6ws 3® K, félév?» 4© K, Eegysiév»« | 39 S. — Efllfdidön 150 Ki.-V asim ím i 80 fUMr. ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS. Fslelfe Ifeerkesztő: GAÁL GYULA dr. S^kcsá; B ARANY A Y JÓZSEF dr. Sierkassfőség é* kiadóhivatal i gidor-o. Mk Megjelenik hctenkint hárcmuoft kedden, csütörtökön és szombaton. £k politika ősze. A vénasszonyok nyarának per­zselő sugarai égetik még a földet naphosszat, de a ködös reggelek és a párázatos alkonyok az ősz kö­zeledését hirdetik. Az ősz pedig gondokat tereget a földre és elta­karja velük a nyár örömeit. A gondok a politikában is jelentkez­nek és a politikai meteorológusok őszi viharok;.t jósolnak. A feépvi­­seiőház kapui szeptember végén megnyílnak és elkezdődik a költ­ségvetés tárgyalásé. A képviselő­ház megnyitása egyébként semmit . sem jelent, hiszen rendszeres par­lamenti életről beszélni nem lehet, a kormány működésének ellenőr zése az év nagyobb szakában tel­jesen lehetetlen, mert a parlament nincsen együtt. Arra a néhány ülésre tehát, amelyen a kormány foglalkoztatni tudja a képviselő­házat, nincsen kilátás arra, hogy ! a kül- és belpolitikai helyzet ala­posan megvitatható legyen, holott Komárom, — szep'ember 6 ment leghatalmasabb pártja, ve­szekedésekben éli ki magát a többi pártokkal és büszkén üt a zse­bére, amely megduzzadt a földre­form végrehajtása következtében. Az, hogy az egész köztársaság mezőgazdasága súlyos válságban van, úgy látszik, kevésbbá érdekli ennek a pártnak a hatalmasait. A f százötven koronás búzaárak mel­lett nem racionális a gabonater­melés és az őstermelő osztály ma teljesen tanácstalanul áll, a kis- és törpebirtokos életszínvonala szük­­ségszeiüleg leszáll, mert a közter­hek nem csökkennek és a jöve­delemadónál ma is az ezerhárom­százkoronás kataszteri hoidankénti tiszta jövedelem fantasztikus szá­mát erőltetik a gazdára, amely már réges régóta ellenkezik a valóságos tényekkel és a gazdasági eredmé­nyekkel. A kommunista párt összeomlott, átütő ereje, leszállt a nullára, tag­jai megutálkoznak a vezetők kö­zött folyó harcoktól és ha lenne egy új választásra kilátás, az ezt a pártot tépázná meg legjobban. A választásokra azonban nincsen kilátás talán még akkor sem, ha a Hlinkapárt a Tuka-ügy miatt ki is válnék a kormánykoalícióból. Ug­rásra készen ott állanak — már csak beugrást tessék érteni — a különféle szocialisták, legelső sor­ban a kisebbségi, vagy helyesebben ellenzéki miniszternek, Benesnek a pástja, akinek legnagyobb sikerei közé számítható, hogy megjavította a parlámentárizmusnak egész vilá­gon követett gyakorlatát a parla­menti többség kormányzásáról. igen fontos kérdésekről kellene be­szélni a parlamentben. A legaktuálisabb mindenek kö­zött Csehszlovákiának külpo iükája, mely az utóbbi időkben a balsike­reknek egész sorozatát könyvel­hette el. És mit kaptunk ezért cserébe? Kormánynyilatkozatokat a hadsereg harci készségérőt és a hadgyakorlatok fényes sikeréről. Sőt maga a köztársaság elnöke is tett ilyen nyilatkozatot egy kiállí­tás megnyitásánál, amelyben a bé­kéről beszélt, de a vas ’és az acél szerepéről is nyilatkozott, amely szerinte a humanizmus elveivel összefér. Ezen a ponton a legna­gyobb tiszteletünk ellenére is kü­lönvéleményen kell lennünk, mert mi a béke fenntartásának eszkö­zéül távolról sem a milliárdos évi fegyverkezésekben látjuk a cél el­érését, hanem a békepolitikában, amely legyőzött és győztes közt nem tesz külömbséget és egy nem­zetet sem akar tudatosan a viz alá meríteni. Nem kevésbbé fontosak a köztár­saságnak közgazdasági helyzete a külkereskedelem szempontjából, a passzív mérlegek, amelyek a köz­­gazdasági helyzet krízisét igazolják. A belföldi piacnak felvevő képes­sége egyre csökken, a külföldi pia­cokat pedig épen a bsnesi külpo­litika miatt egyre nagyobb mérték­ben veszíti el a köztársaság. Mind­ezek az összefüggések igen érdekes és tanulságos vitának lehetnének anyaga, azonban a csehszlovák parlamentárizmus, mely a sok párt gyenge hordóképességü pilótáira van felépítve, mindig a nivó alatt moz­gott, mert a pártérdekek irányítják és a kulisszák mögött kiegyezések alkuja folyik. Az agrár párt, amely a parla-POLITIKAI SZEMLE Komárom, —szep’ember 6. Csehszlovákia felszabaditási dija más/élmilliárd. A napokban tartolt minisztertanácson Benes külügyminiszter beterjesztene a felszabaditási i őrségekről szóló jelen­tését. A felszabadítás diját másfél mil­liárd koronában állapították meg s a legutóbbi jelentések szerint az uj teher megfizetésiének feltételeire nézve uj terv merült fei. E terv szerint Csehszlovákia az adósságot nem a nagvhataimaknak, hanem a kisantant másik két államának, Jugoszláviának és Romániának fizetné meg. A két utódállamnak bizonyos re­­paráciős követelései vannak s ezek fejében Csehszlovákia felszabaditási di­ját a nagyhatalmak ennek a két állam­nak engednék át. A fizetés módja az lenne, hogy Csehszlovákia anyagi szál­lítmányokkal, hadseregfelszerelési áruk­káI, a vasút vagy egyéb állami válla­latok részére szolgáló teljesítményekkel egyenlítené ki tartozását. A csehszlovák kormány konkrét ajánlatot fog tenni az ügyben úgy Jugoszláviának, mint Romániának. A " mágfélmilii­­árdos uj teher, amely a fölszabadítás­ért Csehszlovákiára háramlik, a köztár­saság lakosságát nem valami örömteljes érzésekkel tölti e1, de különösen súlyos annak viselése a nemzeti kisebbséggé degradált magyarságnak, amely a föl­szabadítás folytán, decára őslakos vol­tának, másodrendű helyzetbe került az állam egyéb polgáraival szemben. A két legfőbb kormánytámogató párt Btestvéries barátsága Hogy milyen szívélyes és bensőséges baráti viszony uralkodik az agrárpárt és a cseh néppárt közölt, legjobban bizonyítják a?o* a hírlapi cikkek, ame­lyek a két legerősebb kormánypárt lap­jaiban megjelennek. A nyáron egy időre elcsendesült az éles visa, most azonban ismét úgy látszik, mintha a baráiság f nem akarna helyreállani, Az agrárpárt hivatalos lapja, a Venkov ugyan azt Írja, hogy a két párt között csak múló összekoccanásról van szó és amikor a politikusok összejönnek, úgy megfognak egymással egyezni, mint eddig is min­den alka'ommal. A cseh néppárt esti lapja, a Prazsky Vecernik azonban azt Írja, hogy a néppárt nem ilyen opti­mista. Svehlávai meg lehet egyezni, de kivel lehet most tárgyalni, mikor már Hodza is bukott politikus lett. Együtt­működésre ugyan hajlandó a néppárt, de nem hajlandó a diktátumok tűrésére. A néppárt most már nem elégszik meg puszta ígéretekkel. A lap állítása szerint valamennyi tanügyi javaslat az asztal­­fiókban hever és a republikánusokban (az agrárpárt) nincs annyi bátorság, hogy a parlament elé merjenek állani velük. A kegyúri jogok kérdése is még az előkészítés stádiumában van. Ha a parlament a jelenlegi összetételében még egy évig együtt akar működni, akkor a koalíciós programot szabálysze­rűen kell megállapítania a kormánynak. Alapv Gyula dr. országos választmányi tag indítványai és interpellációi az elemi ká~ roktól sújtott magyar járások gazdaközön­ségének segélyezése iránt A vasárnapi munkaszünef országos rendezése ügyében. A magyar színészet országos segélyezése tárgyában. Alapy Gyula dr. tartományi képviselő, az országos választmány csütörtöki ülésén a következő sürgős indítványo­kat terjesztette elő a felsőcsallőközi I. Tekintetes Országos választmány! Tisztelettel kérem, alábbi indítvá­nyomnak még a mai ülésen leendő tárgyalás alá véle!é;: \ Folyó év juüus 6-án a somorjai és részben s dunaszerdiheiyi járások feleit kataszlrófális erejű ciklon vonult végig és Somorja, Gutor, Uszor, Szemet, Nag)paka Kispaka, Csukárpaka Nagy­­lég, Szász, Patany községek, Királyfa, Tejfalu es Rochúza községek minden vésését közvetlen az aratás előtt elverte úgy, hogy a gabonának még a szalmá­ját is összetörte, ezzei a szegény gazda­­közönség olyan kárt szenvedett, hogy kép eién még velőmagról is gondos­kodni. Tisztelettel indítványozom, hogy ezek­ben a községekben a szegény kárval­lottak részére a legsürgősebben ingyen vetőmag és műtrágya kiosztásáról gon­doskodni méitóziassék a járási hivatalok u'ján, hogy az őszi vetést elvégezhes­sék és a jövő gazdasági évben is szük­séget ne szenvedjenek. Egyben tisztelettel kérem e községek jegyzői hivatalait a járási hivatalok utján oda utasítani, hogy a kataszírófára te­kintettel állami adóleirásban részesül­jenek. Tisztelettel Komárom, 1929 szeptember 5. Dr. Alapy Gyula orsz. vá!. tag. II. Tekintetes Országos Választmány! Köztudomású dolog, hogy Keletszlo­­venszko király helmed, szobránci és nagykaposí járásaiban olyan rossz volt a termés eredménye, hogy a legko­molyabb aggodalommá! éhínségre is lehet számítani. Ehhez járult az s szó­rnom csapás, amelyet a fagykárok okoz­tak a gazdasági terményekben, amelyek 60—90% károkat okoztak községenként. A gazdaközönség nyomorúsága helyen­ként igen nagy és kilátástalan jövő elé néznek. Tisztelettel indítványozom: hogy a nevezeit járások területén ingyen vetőmag és műtrágya kiosztá sáva! az ínségbe jutott gazdafeözönségen segíteni máltéziassék, melyei a járási választmányok utján a járási főnökök közbejöttével párlkülömbség nélkül ja­vaslok kiosztani a kárvallott gazdák között. Méitóztassék ezen sürgős indítványo­mat még a mai ülés folyamán tárgya­lás alá venni. Tisztelettel Komárom, 1929 szeptember 5. Dr. Alapy orsz. vál. tag. Az országos választmány kimondva a sürgősséget még ebben az ülésben tárgyalás alá vette és napirendre tüz'e az indítványokat, amelyekben a döntést a szeptember !2-re összehívott ülésben hozza meg. III. Ugyancsak Alapy dr. tartományi kép­viselő az alábbi interpellációkat intézte Drobny János tartományi elnökhöz. Interpelláció az országos elnök úrhoz a vasárnapi munkaszünet országos rendezése tár gyában. Mélyen Tisztelt Országos Elnök Ui! Az országos képviselőtestület júniusi ülésén adtunk be indítványt a vasár­napi munkaszünet országosan egyöntetű rendezése tárgyában. óriási jégkárok következtében termésé­től megfosztott lakosság és a bodrog­közi fagykárok tárgyában, ahol szintén i tönkrement a gazdák termése:

Next

/
Oldalképek
Tartalom