Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-31 / 14. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1929 január 31. Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ mosószappant! Győződjék meg róla! géget a csonkán maradt testületre, mégis nem mulaszthatjuk el, azon jogunk érvényesítését, hogy a törvény hivaiko zott rendelkezésének a hata'om részéről történt megkerülésével szemben a törvény ellenes kinevezések érvénytelent tése céljából a legfőbb közigazgatási bíróságnál, mint a törvény őrénél benyújtandó panasz emelésével kíséreljük meg e törvény végrehajtásában is kiütközött pártpolitika hatályosulását kiküszöbölni. És abban a tudatban, hogy járásunk őslakossága jogainak és érdjeinek védelmében a testvér keresztényszocialista párhoz tartozó tagtársainkban velünk együtt s mi velük együtt egysé ges alapon vállravetett törekvéssel küzdő munka és fegyvertársat találtunk, fogjuk a járási képviselő esiületben legalább bíráló s ellenőrző hivatásunkat teljesíteni. A keresztény szocialista párt rezoluciója. Az országos keresztényszocialista párt nyilatkozatát, mely programszerüségge! ölelte fel a sérelmeknek ép úgy, mint a sürgős teendőknek sorozatát, Király J6iS:f olvasta fel a következőkben: Tisztelt Járási Képviselőtestület! Alsócsai óköz községei és Komárom városa az uj közigazgatási reform kö vetkeztében a m*i nappal megkezdi önkormányzati életét. Ez az önkormányzati élet azonban ezt a nevet méltatlanul viseli, m.rt mi önkormányzaton az egyes közigazgatást területeken élő népnek a választások alatt szabadon megnyilvánult akaratából választott testületik működését értjük, természetesen a nép által közvetve választott tisztviselők utján. A járási képviselőtestületnek az érdekeit választók csak kéiharmadreszéi választották meg és e tesiü etnek egy harmadrészét a kormány nevezte ki, azonban nem az 1927 évi 125. számú törvény 12. szakaszén <k második bekezdéséb n lefektetett irányelvek szerint, amelynek alapján a kormánynak kötelessége lett volna a kinevezendőknél figyelembe venni a járás gazdasági, mivelődési és nemzetiségi viszonyait. Mig a kormány azt hang-uiyozta, hogy a közigazgatási választások a poii inai jelentőség nélkül folytak le, addig meg kell állapítanunk, hogy a kinevezések a legridegebb pánpomikai szempornókból történték az itt étő magyar lakosság teljes semmibevevésével. Ha megvizsgáljuk a kinevezettek névsorát, hasztalan keressük azok közt a lakosság gazdasági rétegeinek képviselőit. Hol vannak a jár is túlnyomóan kisgazda és földmivea lakosságának, hol vannak a számottevő munkásságnak képviselői a kinevezések körött? Mivelődési szempontok s imén nem voltak mértékadók a kinevezéseknél, mert azt a legvakmerőbb állítást sem lebet megkockáztatni, hogy a szín magyar Csallóköz népe cseh vagy szlovák lenne, hiszen a kinevezettek közt ma. gyár nemzetiségű talán csak hírmondó nak akad! A társadalmi szempontokat szintén nem méltatta figyelmére a kormány, mert a járás lakosságának rétegeződése nem a bankok és az iparvállalatok ér dekeltségéből, hmem az őstermelőkből, iparosokból, kereskedőkből és igen nagy számmal ismét a munkásságból tevődik össze. A nemzetiségi viszonyoknak pedig egyenesen megcsúfolása a kormány kinevezései és megállapíthatjuk, hogy ez ismét egyik láncszeme annak az elnemzetlenitési folyamatnak, amelyet itt a magyar őslakossággal szemben úgy nyelvi jogainak semmibevételével, mint közigazgatásilag községei neveinek elferdítésével, kis játitott földjeinek a cseh és szlovák nemzetiségek kezeire játszásával végeznek Mindezek eilen ünnepélyesen e helyen is óvást emelünk és tiltakozunk, egyben pedig kijelen jük, hagy ezen törvénysértő intézkedéssel szemben a legfelsőbb közigazgatási bíróságnál panaszt fogunk benyuj'ani. Az Országos Keresztényszocialista Párt megválasztott, tehát a nép bizalmából itt helyet foglaló képviselőtestületi tagjai részt fognak venni, mint ellenzéki párt a képviselőtestület munkájában, bírálattal és ellenőrzéssel és megvédeni kívánják az őslakosságnak jól felfogott érdekeit, amelyek a lef lyt tiz év al’tt minden téren hihetetlen megpróbáltatásoknak voltak kitéve. Bennünket a nép akarata küldött ide> a magyar nép akarata, azon magyar nép akara'a, mely nép keresztényi és szociális módon tud gondolkozni, vagyis mely n^p nem forradalmár vagy törvénybontó, hmem teljes erejével törekszik a törvényt, az Isteni és emberi törvényt tisztelni, s amely nép keresztény és szociális meggyőződésnek a sarkalatos pon'ja a suum cuíque — mindenkinek a magaét. — M-gadja e nép az Istennek ami az Istené, megadj) a császárnak, ami a császáré, de megkívánja a magáét is. Az Istentől csak kegyet kér, da a hatalomtól, az államtól, az állam szerveitől nem kér, hmem a törvényekre támaszkodva követel, megadja, amit meg kell adnia, de követeli a maga jussát is. Megadj i a maga adóját pénzben, vérben, munkában, mint becsületes polgársága, mint elsőrendű fenntartó s támogató, éltető eleme az államnak, joggal elvárja tehát, hogy az elsőrendűen teljesített kötelességek mellett ne tekintessék semmiféle, igy a járási, az I. fokú po itisai bíróság előtt sem másodrendű állampolgárságnak. Eme n pnek a nevében szólunk az uj 'örvény értelmében megalakult járási képviseieiben. Ne tessék félreérteni; mi nagyon értzzük, hogy nem e kis gyű éseinkben fogjur a Köztársaság sorsát irányítani, nem is akarjuk, hogy felszólalásunk esetleg „Wich igmachareinek“ Játszók. Mi tudjuk, hogy magyar népünk vezérei, már sokkal számottevőbb helyen is fel felsorolták nrptink panaszait, 8 szavunk sajnos, a leg öbbször a pusztába kiállónak a sz>va volt csak. Most csak röviden.küönösen a komáromi járás népének érzését óhajtjuk ecsetelni s röviden vázolni, hogy népünk e járásban vár valamit, várja a mjgértést, várja a jogai tiszteletben tartását, vátja a kimále ei s várja az egyen ő elbánást. Mert, hogy ez nincs mindig meg, azt mutatja épp a nép lelkében élő sok panasz és elégedetlenség. Elégedetlen az az ember, kinek valamije hiányzik, kinek valami fáj. Hát kérem: nekünk nagyon is fáj, elsősorban is a járás magyar népének a számarányából származó jogának a mellőzése. Fáj nekünk a hőn szeretett s oly féltve őrzött magyar nyelvünk mellőzése, fáj, hogy vannak itt a járásban is testületek, melyek a törvény határozott rende kezése ellenére, a kifejezett kívánságra sem leveleznek a felekkel azok anyanyelvén, hanem csak államnyelven. Hogy példát is említsünk a sokat megpanaszolt Llefisbny Fond. mely az ég minden kincséért sem hajlandó magyar felvilágosítást adni a hozzá forduló feleknek levelére, hanem mikor csak várják a választ, megkapják a járás- « bíróságtól az iskolafenntartók legnagyobb örömére a végrehajtási végzést; — fáj nekünk, hogy magyar gyermekeink, bik Csallóközaranyoson, örsujfaluban, Nagymegyeren, Kolozsnémán születtek, nem tudják ho! a szülőhazájuk, mert most Z'atna na Ortrovo, Nová S rái Velky- Meder, Kiizska Némán laknak az eléggé meg nem fontolt intézkedések következtében — fáj, hogy az áilami munkáknál idegen munkások sokszor az itteniek előd előnyben részesülnek; — hogy a trafik és egyébb licenciák elnyerésénél sokszor nagyon is reászorulő szenvedő özvegyek 8 nélkülöző, magyar véreink meilöztetnek, vagy a meglevőt is elvesztik hogy olyan sokan állampolgárság-mentes hontalanokká váltak s válnak, hogy az állampolgárság elnyerésének szerencsés esetében a baldog szerencsések a reájuk kimért illeték méltánytalan magas volta miatt szerencsétlenebbé lesznek, hogy sokszor a leglehetetlenebb akadályokkal kell küzködniök az útlevél kérvényezőknek, hogy mig Komárom városában s más járásokban a járási hivatalok a határátkelési igazolványok kiosztását méltányosan kezelik, anélkül, hogy abból az államra a legkisebb veszély is származnék, addig a komáromi járás dunamemi lakosainak erről még álmodozni is merészség, végül fáj, hogy sokszor mikor megértést s jóindulatot keres az ember a hivatalokban, ott kőből levő sziveket talál. Sok-sok ez a fájdalom. — S mig ez fáj, ne fessék addig tőlünk megelégedést várni. Nem fogunk mi könyörögni, a magyarnak ez nem szokása, inkább fogösszeszoritva tűr, — nem fogunk mi sírni, mert ha sírnánk is, talán már könnyeink is kiapadtak volna, — hanem igenis elvárjuk, hogy a felsorolt s az itt felhangzott fájdalmaink 8 panaszaink orvosoltassanak azok részéről, kiket a hatalom, mely Istentől származik, ide rendelt a népért s nem a népet őéretíe, s akkor megszűnnek gravamenjeink, akkor nem kell attól félni, hogy politizálni fogunk. — A törvény előírja, hogy az autonom testületekben tilos a politika, azt vélem azonban, hogy nem gondoltak a törvényhozó urak a po itka sző igazi jelentésére, mely nem más mint a polgári jogok összessége. Már pedig ezeket követelni s kívánni nem csak jogunk, hanem kötelességünk is; s ily értelemben politizálni is fogunk, mig csak nem látjuk, hogy jogos kívánságaink teljesítése és panaszaink orvoslása által vissza nem tér a népünk rég várt megelégedettsége. Sohasem fogjuk tűrni, hogy a közigazgatásban a törvényes szempontok helyett a Macht geht vor R.-chí elve Érvényesüljön és a pártatlanságot, az igazságot, az egyenlő mértéket fogjuk követelni minden közigazgatási tényezőtől és szervtől. Követeljük, hogy az állampolgársági ügy, amely itt ezer és ezer őslakost a legkíméletlenebbül fosztott meg szerzett jogaitól, liberális és megértő mód m kezeltessék, mert azoknak, akik az állam terheihiz vér- és pmzadóval hozzájárulnak, a legelemibb kivánságuc az, hogy egyenlő jogú állampolgárokul tekintessenek és kezeltessenek. Tiltakozunk az igazságtalan és elnemzetlenitő földreform mostani nacionalista végrehajtása ellen, mely egyrészt a magyar föld tulajdonost és a birtokán alkalmazott magyar földmunkásságot megfosztja vagyonától, megéh Késétől és kenyerétől, másrészt ezzel a szociális nyomort és munkanélküliséget idézi elő mesterségesen. Követeljük, hogy a járás képviselete lépéseket tegyen a földreform igazságos végrehajtása érdekében és abból a magyar őslakosság számarányában részesüljön nem bérletek, hanem örök tulajdon alakjában úgy, hogy a vételek telekkönyvi utón is rendeztessenek. Szociális téren köve'eini fogjuk a munkásviszonyok javítását és a földmunkásság részére törpebirtokok kiosztását vagy ingyen, vagy pedig hosszú lejáratú törlesztáses kölcsön ellenében. Védelmet követelünk az adóktól agyonsújtott és sanyargatott fóldmives lakosság részére, mely az állam terheit legnagyobb mértékben viseli, ennek a rétegnek olcsó kölcsönökkel, szövetkezetekkel való támogatását kívánjuk. Követeljük a kisiparnak védelmét minden vonalon, az iparos osztálynak támogatását minden közszál 'iiásbsn a nagyiparral szemben, az állami szállításodban ne csak a történelmi országok ipara, hanem a helyi ipar is részesedjék, úgy szintén a középitkezésekben is. Az adósságaiban elmerülő Komárom város kommunitásának hathatósabb állami támogatásét követeljük azok helyett az állami segítségek h lyett, amelyek az áltamforduiat óla tőle megvonattak. A járás magyarságának kulturális életének fellendítését elvárjuk az uj igazgatástól, melynek támogatnia kell a falunak minden kullurmorgalmát az iskolától kezdve a községi könyvtárakig. A szegény iskolásgyermekek támogatása szintén elsőrendű kuiturfeladata leend a járási képviselőtestületnek. Követeljük, hogy a falu mükedve ő előadásai, ismeretterjesztő előadásai és egyébb összejövetelei a közmiveiődés területén mindenkor hatósági támogatást nyerjenek, mert állami érdek az, hogy a magyar nemzeti kisebbség, mely ezen a területen nemzeti íöobséget alkot, teljes szabadsággal élhesse ki kulturális Életét. A gazdasági élet minden terén támogatást vár a fa'u. Követeljük a közegészségügynek fokozatos megjavítását, a komáro \ i közkórháznak, mely messze vidék egyetlen nyilvános közkórházi, követeljük fertőzd és belgyógyászati osztállyal való kibővitését. A szociál- higiéné terén úttörő és belterjes munkát várunk a hatóságoktól. Követeljük a botrányosan rossz utaknak, jelesen a komáromi határátkelési szakaszán a pozsony-komáromí és a guta komáromi, csicsó nemesécsaiutak szégyenletes állapodnak a lehető sürgős megszüntetését és általában az űrügyekre nagyobb figyelem fordítását, A rokkantak és árvát ügyének a felkarolását követelve tiltakozunk az ellen, hogy a komáromi árvaügyi hivatala szinmagyar csallóközi községek gyámjaival kizárólagosan államnyelven levelezzen, amelynek folytán az árvákat sokszor nagy anyagi károk és joghátrányok is érik. Követeljük a közigazgatás egész vonalán a magyar nyelv jogainak elismerését és érvényesítését. Kjelentjük, hogy amennyiben ezek a követeléseink megvalósulnak, készségesen veszünk részt minden alkotó munkában a járás életében és részt meg helyet követelünk a magunk számára minden munkából, ami a járási lakosságra nézve üdvös és áidásthozó lehet. Minden ilyen kezdeményezést és törekvést, jöjjön az bármely oldatról, támogatni fogunk. De kijelentjük azt is, hogy minden korrupciót és minden közéleti visszaélést a legkérlelheilenebb szigorra! fogunk üldözni és a bűnösök faleiösstgrevonásá! köletvetelni. Egyébként a kép/ise öles üben követendő magatartásunkat attól tesszük függővé, hogyan viselkednek velünk szemben a kormánykinevezés következtében mesterségesen felduzzasztott pártok, amelyek itt nem az őslakosságnak, hanem csak a kormánynak a többségét képviselik. A maradék-önkormányzat területén 1 természetesen minden jogunkat meg| védjük és abból semmit elalkudni nem I fogunk. jKommunista obstrukció Í és ülés feloszlatás. A kommunista párt részéről Fehér Kálmán komáromi kömivesmunkás kezdett bele terjedelmes pártrezoluciója felolvasásába, melyben fasiszta partok-ról, a csehszlovák burzsoáziáról, a fa- 8iszmust támogató á'uló szociáldemokratákról, a szovjeirőí, kizsákmányolt munkásokról volt bőven szó és ezek a fogalmak variálódtak hoaszu és éles kifejezésekkel fűszerezve Az elnöklő járási főnök hasztalan csengetett rá ké'szer is a szónokra, az nem tágított és rendületlenül olvasott tovább Végül az elnök nem várva meg az előadás végét, az ülést fe'oszlaita s a felszólaló öltözködés körben fejezte be a munkás és parasztkormány Éltetésével a nyilatkozatot A szocialista és a rokkant párt képviselője igy elesett programja kifej ésétöl. Az ülés fél két órakor ért véget.
