Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-01-31 / 14. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1929 január 31. Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ mosószappant! Győződjék meg róla! géget a csonkán maradt testületre, mé­gis nem mulaszthatjuk el, azon jogunk érvényesítését, hogy a törvény hivaiko zott rendelkezésének a hata'om részéről történt megkerülésével szemben a tör­vény ellenes kinevezések érvénytelent tése céljából a legfőbb közigazgatási bíróságnál, mint a törvény őrénél be­nyújtandó panasz emelésével kíséreljük meg e törvény végrehajtásában is ki­ütközött pártpolitika hatályosulását ki­küszöbölni. És abban a tudatban, hogy járásunk őslakossága jogainak és érdjeinek védelmében a testvér keresztényszoci­alista párhoz tartozó tagtársainkban velünk együtt s mi velük együtt egysé ges alapon vállravetett törekvéssel küzdő munka és fegyvertársat találtunk, fogjuk a járási képviselő esiületben legalább bí­ráló s ellenőrző hivatásunkat teljesíteni. A keresztény szocialista párt rezoluciója. Az országos keresztényszocialista párt nyilatkozatát, mely programszerüségge! ölelte fel a sérelmeknek ép úgy, mint a sürgős teendőknek sorozatát, Király J6iS:f olvasta fel a következőkben: Tisztelt Járási Képviselőtestület! Alsócsai óköz községei és Komárom városa az uj közigazgatási reform kö vetkeztében a m*i nappal megkezdi önkormányzati életét. Ez az önkormány­zati élet azonban ezt a nevet méltatla­nul viseli, m.rt mi önkormányzaton az egyes közigazgatást területeken élő nép­nek a választások alatt szabadon meg­nyilvánult akaratából választott testü­letik működését értjük, természetesen a nép által közvetve választott tisztvi­selők utján. A járási képviselőtestületnek az ér­dekeit választók csak kéiharmadreszéi választották meg és e tesiü etnek egy harmadrészét a kormány nevezte ki, azonban nem az 1927 évi 125. számú törvény 12. szakaszén <k második be­­kezdéséb n lefektetett irányelvek szerint, amelynek alapján a kormánynak köte­lessége lett volna a kinevezendőknél figyelembe venni a járás gazdasági, mivelődési és nemzetiségi viszonyait. Mig a kormány azt hang-uiyozta, hogy a közigazgatási választások a poii inai jelentőség nélkül folytak le, addig meg kell állapítanunk, hogy a kineve­zések a legridegebb pánpomikai szem­­pornókból történték az itt étő magyar lakosság teljes semmibevevésével. Ha megvizsgáljuk a kinevezettek névsorát, hasztalan keressük azok közt a lakos­ság gazdasági rétegeinek képviselőit. Hol vannak a jár is túlnyomóan kis­gazda és földmivea lakosságának, hol vannak a számottevő munkásságnak képviselői a kinevezések körött? Mivelődési szempontok s imén nem voltak mértékadók a kinevezéseknél, mert azt a legvakmerőbb állítást sem lebet megkockáztatni, hogy a szín ma­gyar Csallóköz népe cseh vagy szlovák lenne, hiszen a kinevezettek közt ma. gyár nemzetiségű talán csak hírmondó nak akad! A társadalmi szempontokat szintén nem méltatta figyelmére a kormány, mert a járás lakosságának rétegeződése nem a bankok és az iparvállalatok ér dekeltségéből, hmem az őstermelőkből, iparosokból, kereskedőkből és igen nagy számmal ismét a munkásságból tevődik össze. A nemzetiségi viszonyoknak pedig egyenesen megcsúfolása a kormány kinevezései és megállapíthatjuk, hogy ez ismét egyik láncszeme annak az elnemzetlenitési folyamatnak, amelyet itt a magyar őslakossággal szemben úgy nyelvi jogainak semmibevételével, mint közigazgatásilag községei neveinek elferdítésével, kis játitott földjeinek a cseh és szlovák nemzetiségek kezeire játszásával végeznek Mindezek eilen ünnepélyesen e helyen is óvást emelünk és tiltakozunk, egyben pedig kijelen jük, hagy ezen törvény­­sértő intézkedéssel szemben a legfelsőbb közigazgatási bíróságnál panaszt fogunk benyuj'ani. Az Országos Keresztényszocialista Párt megválasztott, tehát a nép bizal­mából itt helyet foglaló képviselőtestü­leti tagjai részt fognak venni, mint ellenzéki párt a képviselőtestület mun­kájában, bírálattal és ellenőrzéssel és megvédeni kívánják az őslakosságnak jól felfogott érdekeit, amelyek a lef lyt tiz év al’tt minden téren hihetetlen meg­próbáltatásoknak voltak kitéve. Bennünket a nép akarata küldött ide> a magyar nép akarata, azon magyar nép akara'a, mely nép keresztényi és szociális módon tud gondolkozni, vagyis mely n^p nem forradalmár vagy tör­vénybontó, hmem teljes erejével törek­szik a törvényt, az Isteni és emberi törvényt tisztelni, s amely nép keresz­tény és szociális meggyőződésnek a sarkalatos pon'ja a suum cuíque — mindenkinek a magaét. — M-gadja e nép az Istennek ami az Istené, meg­adj) a császárnak, ami a császáré, de megkívánja a magáét is. Az Istentől csak kegyet kér, da a hatalomtól, az államtól, az állam szerveitől nem kér, hmem a törvényekre támaszkodva kö­vetel, megadja, amit meg kell adnia, de követeli a maga jussát is. Megadj i a maga adóját pénzben, vérben, munkában, mint becsületes pol­gársága, mint elsőrendű fenntartó s támogató, éltető eleme az államnak, joggal elvárja tehát, hogy az elsőren­dűen teljesített kötelességek mellett ne tekintessék semmiféle, igy a járási, az I. fokú po itisai bíróság előtt sem má­sodrendű állampolgárságnak. Eme n pnek a nevében szólunk az uj 'örvény értelmében megalakult járási képviseieiben. Ne tessék félreérteni; mi nagyon értzzük, hogy nem e kis gyű é­­seinkben fogjur a Köztársaság sorsát irányítani, nem is akarjuk, hogy felszó­lalásunk esetleg „Wich igmachareinek“ Játszók. Mi tudjuk, hogy magyar népünk vezérei, már sokkal számottevőbb he­lyen is fel felsorolták nrptink panaszait, 8 szavunk sajnos, a leg öbbször a pusz­tába kiállónak a sz>va volt csak. Most csak röviden.küönösen a komáromi járás népének érzését óhajtjuk ecsetelni s röviden vázolni, hogy népünk e járás­ban vár valamit, várja a mjgértést, várja a jogai tiszteletben tartását, vátja a kimále ei s várja az egyen ő elbánást. Mert, hogy ez nincs mindig meg, azt mutatja épp a nép lelkében élő sok panasz és elégedetlenség. Elégedetlen az az ember, kinek valamije hiányzik, kinek valami fáj. Hát kérem: nekünk nagyon is fáj, elsősorban is a járás magyar népének a számarányából származó jogának a mellőzése. Fáj nekünk a hőn szeretett s oly féltve őrzött magyar nyelvünk mellőzése, fáj, hogy vannak itt a járásban is testületek, melyek a törvény határozott rende kezése ellenére, a kifejezett kíván­ságra sem leveleznek a felekkel azok anyanyelvén, hanem csak államnyelven. Hogy példát is említsünk a sokat meg­panaszolt Llefisbny Fond. mely az ég minden kincséért sem hajlandó magyar felvilágosítást adni a hozzá forduló feleknek levelére, hanem mikor csak várják a választ, megkapják a járás- « bíróságtól az iskolafenntartók legnagyobb örömére a végrehajtási végzést; — fáj nekünk, hogy magyar gyermekeink, bik Csallóközaranyoson, örsujfaluban, Nagymegyeren, Kolozsnémán születtek, nem tudják ho! a szülőhazájuk, mert most Z'atna na Ortrovo, Nová S rái Velky- Meder, Kiizska Némán laknak az eléggé meg nem fontolt intézkedések következtében — fáj, hogy az áilami munkáknál idegen munkások sokszor az itteniek előd előnyben részesülnek; — hogy a trafik és egyébb licenciák elnyerésénél sokszor nagyon is reászorulő szenvedő özvegyek 8 nélkülöző, magyar véreink meilöztet­­nek, vagy a meglevőt is elvesztik hogy olyan sokan állampolgárság-mentes hontalanokká váltak s válnak, hogy az állampolgárság elnyerésének szerencsés esetében a baldog szeren­csések a reájuk kimért illeték méltány­talan magas volta miatt szerencsétle­nebbé lesznek, hogy sokszor a leglehetetlenebb akadályokkal kell küzködniök az útlevél kérvényezőknek, hogy mig Komárom városában s más járásokban a járási hivatalok a határátkelési igazolványok kiosz­tását méltányosan kezelik, anélkül, hogy abból az államra a legkisebb ve­szély is származnék, addig a ko­máromi járás dunamemi lakosai­nak erről még álmodozni is me­részség, végül fáj, hogy sokszor mikor meg­értést s jóindulatot keres az ember a hivatalokban, ott kőből levő szi­veket talál. Sok-sok ez a fájdalom. — S mig ez fáj, ne fessék addig tőlünk megelége­dést várni. Nem fogunk mi könyörögni, a magyarnak ez nem szokása, inkább fogösszeszoritva tűr, — nem fogunk mi sírni, mert ha sírnánk is, talán már könnyeink is kiapadtak volna, — hanem igenis elvárjuk, hogy a felsorolt s az itt felhangzott fájdalma­ink 8 panaszaink orvosoltassanak azok részéről, kiket a hatalom, mely Isten­től származik, ide rendelt a népért s nem a népet őéretíe, s akkor meg­szűnnek gravamenjeink, akkor nem kell attól félni, hogy politizálni fo­gunk. — A törvény előírja, hogy az autonom testületekben tilos a politika, azt vélem azonban, hogy nem gondol­tak a törvényhozó urak a po itka sző igazi jelentésére, mely nem más mint a polgári jogok összessége. Már pedig ezeket követelni s kívánni nem csak jogunk, hanem kötelességünk is; s ily értelemben politizálni is fo­gunk, mig csak nem látjuk, hogy jo­gos kívánságaink teljesítése és pana­szaink orvoslása által vissza nem tér a népünk rég várt megelégedettsége. Sohasem fogjuk tűrni, hogy a köz­­igazgatásban a törvényes szempontok helyett a Macht geht vor R.-chí elve Érvényesüljön és a pártatlanságot, az igazságot, az egyenlő mértéket fogjuk követelni minden közigazgatási ténye­zőtől és szervtől. Követeljük, hogy az állampolgársági ügy, amely itt ezer és ezer őslakost a legkíméletlenebbül fosztott meg szer­zett jogaitól, liberális és megértő mód m kezeltessék, mert azoknak, akik az állam terheihiz vér- és pmzadóval hozzá­járulnak, a legelemibb kivánságuc az, hogy egyenlő jogú állampolgárokul te­kintessenek és kezeltessenek. Tiltakozunk az igazságtalan és el­­nemzetlenitő földreform mostani nacio­nalista végrehajtása ellen, mely egyrészt a magyar föld tulajdonost és a birto­kán alkalmazott magyar földmunkássá­­got megfosztja vagyonától, megéh Ké­sétől és kenyerétől, másrészt ezzel a szociális nyomort és munkanélküliséget idézi elő mesterségesen. Követeljük, hogy a járás képviselete lépéseket te­gyen a földreform igazságos végrehaj­tása érdekében és abból a magyar ős­lakosság számarányában részesüljön nem bérletek, hanem örök tulajdon alakjában úgy, hogy a vételek telek­könyvi utón is rendeztessenek. Szociális téren köve'eini fogjuk a munkásviszonyok javítását és a föld­­munkásság részére törpebirtokok kiosz­tását vagy ingyen, vagy pedig hosszú lejáratú törlesztáses kölcsön ellenében. Védelmet követelünk az adóktól agyon­­sújtott és sanyargatott fóldmives lakos­ság részére, mely az állam terheit legnagyobb mértékben viseli, ennek a rétegnek olcsó kölcsönökkel, szövetke­zetekkel való támogatását kívánjuk. Követeljük a kisiparnak védelmét minden vonalon, az iparos osztálynak támogatását minden közszál 'iiásbsn a nagyiparral szemben, az állami szállí­tásodban ne csak a történelmi orszá­gok ipara, hanem a helyi ipar is része­sedjék, úgy szintén a középitkezések­­ben is. Az adósságaiban elmerülő Komárom város kommunitásának hathatósabb állami támogatásét követeljük azok he­lyett az állami segítségek h lyett, ame­lyek az áltamforduiat óla tőle meg­vonattak. A járás magyarságának kulturális életének fellendítését elvárjuk az uj igazgatástól, melynek támogatnia kell a falunak minden kullurmorgalmát az iskolától kezdve a községi könyvtá­rakig. A szegény iskolásgyermekek tá­mogatása szintén elsőrendű kuiturfel­­adata leend a járási képviselőtestület­nek. Követeljük, hogy a falu müked­­ve ő előadásai, ismeretterjesztő előadásai és egyébb összejövetelei a közmiveiődés területén mindenkor hatósági támoga­tást nyerjenek, mert állami érdek az, hogy a magyar nemzeti kisebbség, mely ezen a területen nemzeti íöobsé­­get alkot, teljes szabadsággal élhesse ki kulturális Életét. A gazdasági élet minden terén tá­mogatást vár a fa'u. Követeljük a közegészségügynek fo­kozatos megjavítását, a komáro \ i köz­kórháznak, mely messze vidék egyet­len nyilvános közkórházi, követeljük fertőzd és belgyógyászati osztállyal való kibővitését. A szociál- higiéné terén út­törő és belterjes munkát várunk a ható­ságoktól. Követeljük a botrányosan rossz utak­nak, jelesen a komáromi határátkelési szakaszán a pozsony-komáromí és a guta komáromi, csicsó nemesécsaiutak szégyenletes állapodnak a lehető sür­gős megszüntetését és általában az űrügyekre nagyobb figyelem fordítását, A rokkantak és árvát ügyének a fel­karolását követelve tiltakozunk az ellen, hogy a komáromi árvaügyi hivatala szin­­magyar csallóközi községek gyámjaival kizárólagosan államnyelven levelezzen, amelynek folytán az árvákat sokszor nagy anyagi károk és joghátrányok is érik. Követeljük a közigazgatás egész vonalán a magyar nyelv jogainak elis­merését és érvényesítését. Kjelentjük, hogy amennyiben ezek a követeléseink megvalósulnak, készsé­gesen veszünk részt minden alkotó munkában a járás életében és részt meg helyet követelünk a magunk számára minden munkából, ami a járási lakos­ságra nézve üdvös és áidásthozó lehet. Minden ilyen kezdeményezést és törek­vést, jöjjön az bármely oldatról, támo­gatni fogunk. De kijelentjük azt is, hogy minden korrupciót és minden közéleti visszaélést a legkérlelheile­­nebb szigorra! fogunk üldözni és a bűnösök faleiösstgrevonásá! kö­­letvetelni. Egyébként a kép/ise öles ü­­ben követendő magatartásunkat attól tesszük függővé, hogyan viselkednek velünk szemben a kormánykinevezés következtében mesterségesen felduz­zasztott pártok, amelyek itt nem az őslakosságnak, hanem csak a kormány­nak a többségét képviselik. A maradék-önkormányzat területén 1 természetesen minden jogunkat meg­­| védjük és abból semmit elalkudni nem I fogunk. jKommunista obstrukció Í és ülés feloszlatás. A kommunista párt részéről Fehér Kálmán komáromi kömivesmunkás kez­dett bele terjedelmes pártrezoluciója felolvasásába, melyben fasiszta partok­­-ról, a csehszlovák burzsoáziáról, a fa- 8iszmust támogató á'uló szociáldemok­ratákról, a szovjeirőí, kizsákmányolt munkásokról volt bőven szó és ezek a fogalmak variálódtak hoaszu és éles kifejezésekkel fűszerezve Az elnöklő járási főnök hasztalan csengetett rá ké'szer is a szónokra, az nem tágított és rendületlenül olvasott tovább Végül az elnök nem várva meg az előadás végét, az ülést fe'oszlaita s a felszólaló öltözködés körben fejezte be a munkás és parasztkormány Élte­tésével a nyilatkozatot A szocialista és a rokkant párt képviselője igy elesett programja kifej ésétöl. Az ülés fél két órakor ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom