Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-01-31 / 14. szám

1-4. ÍS2EÍIII1.

Cssiltörtök, 1929. jauaár 31.

Ötvenedik évfolyam.

KOMAROMI LAPOK

POLITIKAI LAP.

Sí «»«íMadoyák értékbe»* &?J?fess. i* riáé*iB postai *iéíkfSiáé»*»i; Shg&s tm 80 K, íétáw» 4© 1, tragy*4évt* 19 S, — lülföldön 150 SE. gy«* sa&sst &zm s SO fiilét.

ALAPÍTOTTA í TUBA JÄKOS. *f*erke»*íl5ség h kmdóhÍTst#!, HMof-a. SS«

felesd* főszerkesztő: GAÄL GYULA ár. j tdegjeismk hetenkini házomiaori

Sxerkessífi: BAK AMY AY JÓZSEF dr, seddsn, csütörtökön és szombati»,

Komárom, — január 30.

A mai napon folyt le a vármegyeházán szőkébb hazánknak, a csallóközi járásnak és Komárom városáuak uj közigazgatási, úgynevezett önkormányzati testületének, a járási képviselőtestületnek megalakulása. A járási képviselőtestület felhígítás folytán a darabontokkal megerősödött, akiknek sorából heten csatlakoztak a járásban kétezer szavazatot elért agrárpárthoz, amely igy a járási képviselőtestületben vezető párttá emelkedett. Ez az egy adat elengendő ahhoz, hogy véleményünket az uj testületről a lehető legrosszabb módon alkossuk meg.

Az agrárpártnak telhetetlensége, kíméletlensége, ellenséges indulata mindennel szemben, ami magyar, az meglátszott rajta már évek hosszú sora óta; ha ez fogja vezérelni a járási képviselőtestületben is, akkor el lehetünk készülve arra, hogy ott kevés alkotó munka fog folyni. Ellenzéki magyar pártjaink kifejtették az itt élő őslakosságnak álláspontját a mai kormányzati rezsimmel és annak komáromi expoziturájával szemben. Ez a mérleg igen nagy hiányt mutat az itt élő őslakosság terhére Ezeknek a követelés-mini nnumoknak teljesülnie kell közérdekből, már azért is, hogy egyszerre megcáfolják azt a minden vonalon meggyökerezett hiedelmet, hogy itt két és három féle állampolgárok élnek.

Aki ezeket a rezoluciókat elolvassa, az egyrészt tisztába jöhet pártjaink törvénytiszteletével, másrészt pedig azzal is, hogy kívánságaink, követelé:eink kivétel nélkül a törvényekből és nemzetközi szerződésekből folynak, amelyeket a csehszlovák törvényhozás is becikkelyezett. A megalakulás ténye azt mutatja, hogy a magyar őslakosság is konstruktiv munkát kíván folytatni ebben a pszeudo-önkormányzati testületben, ameddig az lehetséges lesz. Minden attól függ, hogy a többség hogyan oldja meg feladatát. A többségen, amely, mint igen helyesen jegyezte meg egyik szónokunk, a kormány akaratát képviseli, fordul meg az, hogy az őslakosság érdekei is bielégittessenek. Ha ez nem fog megtörténni; azért természetesen az lesz felelős, aki a darabontokat ide küldte, tehát a kormány, amellyel szemben természetesen a legmesszebbmenő bizalmatlansággal kell viseltetnünk.

Az alakuló gyűlésről szóló beszámolónkat a következőkben közöljük:

A járási képviselőtestület első ülésén pártjaink fontos rezoluciókat terjesztettek elő az őslakéssáf? jogvédelmére.

A járási képviselőtestület megalakulása.

Az ősi komáromi vármegyeháza nigyterme, mely már évek óta zárva van a közönség elől, ezen ez emlékezetes napon megnyílott és a megyeháza padlásának ablakaiból n?gy csehszlovák lobogók hirdették a nap jelentőségét. A huszonnégy járási képviselőlesíüled tag, (úgy a tizenhat választott, mint a nyolc kinevezett) pontosan megjelent a teremben már 1 i óra előtt. A képviselőtestületi tagok egy része feketébe öltözött, mig egy tag hiányos féltő ruhában, ingujjban jelent meg.

A csehszlovák pártok mereven elkülönültek a választott tagoktól, ezek szintén küiön csoportokban elegyedtek el Novotny Rikárd járási főnök 11 órakor nyitja meg az üiest és inegália pitja, hogy a képviselőtestület tagjai törvényes számmal jelentek m?g, a jegyzőkönyv hitelesítésére Gaal Gyula dr. és Prazák József fajokat kérte fel, imjd belekezdett előterjesztésébe, amely féltő és aggodalmas gondossággal ke rült el minden politikai vonatkozást és utad a reform életbevágó fontosságára, Majd körvonalazta a képviselőtestület hatáskörébe tartozó íátgyak területét és ebben hangsu yozta a járásnak agrár jellegét, az utak fontosságát, a keszegfalvai és szimöi kompjáratokat. Programjába felvette a járásnak gyümölcsfaiermelésre való áttérését, szociális téren a járási szegény és árvaházak létesítését, a komáromi közkórház esetleges meg vásárlását, Komárom város fellendítéséi az állami kikőiő, a villamosítás utján. Hangsúlyozta a tűzrendészet fontosságát, egy mondatban a kulturális feladatokat is érintette. A kisipar támogatása mellett szükségesnek tartja a járás lakosságának közegészségügyi szolgálatának modernizálását és erre a célra egy autó készenlétben tartását betegszállítási célokra.

Igen fontos Joga a képviselőtestületnek a költségvetési joga, továbbá a ía gok kezdeményezési joga. Fontos szervéi lesznek a járási választmány és a pénzügyi bizottság. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a közös munkát a pártok megértő együttmüdödéssel teszik lehetővé.

A cseh nyelven előadott expozét Soltész Pál közigazgatási biztos magyar nyelven olvasta fel, aki általában betöltötte a tolmácsi tisztet. A járási főnök indítványára Masaryk köztársasági elnököt meleghangú üdvözlő táviratban üdvözölte a járási képviselőtestület.

A járási választmány megalakítása.

A fogsdalomtételi a járási főnök egyenként vette ki a járási bizottság tagjaitól még pedig a formáknak azzal a rigorózus betartásával, hogy a magyar tagoknak is először cseh nyelven olvasta fei a fogadalom szövegét és azután magyar nyelven.

A járási választmány megalakítása előtt az ülést 15 percre felfüggesztette. Ez alatt az idő alatt a pártok egymással érintkezhettek és előkészíthették a kapcsolást azcnban

csak a hadirokkantak képviselője kapcsolja össze magát a szociáldemokrata párt két tagjával, hogy igy mandátumhoz jussanak a választmányban.

Mjgáí a választást Fodor dr. közigazgatási főbiztos vezette nagy körültekintéssel és a formáknak tökéletes betartásával.

A kinevezettek az agráriusokhoz csatlakoznak egynek kivételével,

A válastimány mandátumainak kiosztását a hét párt megbízottai végezték. Előbb azonban a kinevezett tagok nyilatkoztak arról, hogy hova csatlakoznak. A nyolcak közül Markovíca Ede szlovák tanító kivételével, aki a szociáldemokrata párthoz csatlakozott, mind az agrárius párthoz kapcsolták maguk-.! és igy az agrárius párt kebelére borultak :

Prazsák József földm. isk. igazgató Kanovjantk Ferenc villamossági igazg, Spinka Károty a Skodagyár igazg. Novák Emil bankigazgató Nagy Jenő a Földmivespénztár igazgatója

Szász József siketnéms int. igazgató Klubi Károly nagybérlő ti hát ez a párt átvette az „igazgató“ szerepet.

A pártok sfoutiniutna folytán a következő eredménnyel végződött a választás:

a magyar nemzeti párt és a kereszlényszocialisla pért kaptak egyegy helyet Boldoghy Gyu'a ipartestületi elnök és Király József csicádi plébános szemé yében,

a szociáldemokraták és a velük kapcsod rokkantak egy helyet (Hecker Richárd ny. munfeáspánztári igazgató), a kommunisták két helyet (Mező István és Fehér Kálmán), az agráriusok ped g hármat (Prazsák József, Kuflovjanek Ferenc és Szász József) a járási választmányban.

Póttagok lettek: Vörös Ede (magyar nemzeti párt), Balogh Miklós (országos keresztányszocialisfa párt) Loránd István (hadirokkant párt), Koczkás Zsigmond és Rajos László (kommunista pár) és Nagy Jenő, Kleibl Károly, Spinka Károly (agrárpárt).

A pártnyilatkozatok.

A járási képviselőtestületek határozatainak közhirrétételére vonatkozólag az elnöki előterjesztést fogadta el a képviselőtestület nagy többsége Gaál Gyula dr. kiegészítésével.

Majd a pártok képviselői olvasták fel nyilatkozataikat.

Elsőnek az agrárius pártét Prazsák József föidmivesiskoiai igazgató terjesztette elő, mely az agrárius érdekeket hangs úlyozta és a nyilatkozat végén paieíikur éljenzési sorozatban és lojalitást pergőtűzben végezte felszólalását.

Uiána Gaal Gyula dr. a magyar nemzeti párt nevében a következő pártnyilatkozatot olvasta fel:

— A magyar nemzeti párt nevében, melynek a most megalakult komáromi járási képviselőtestületbe két tagtársamsál együtt beválasztott küldöttei vagyunk, a következő nyilatkozatban szögezzük le állásfoglalásunkat.

Választó polgártársaink bennünket a járás önkormányzatára hivatottnak vélt e testületbe a magyarság érdekei kép viseletére küldöttek ide azzal a rendeltetéssel, hogy elhozzuk magunkkal a törvény iránti tiszteletüket s meghízónyitsuk ezutáni időkre is nemzeti kisebbségünknek azt a mai helyzetében is kétségbevonhstian erényét, mellyel állampolgári kötelességeinek a ránehezedő súlyos gazdasági viszonyok közölt is teljesítő képessége legszélsőbb határáig elegettenni kíván. De megálljunk és kitartsunk rendületlen azon követelményei mellett is, hogy a nemzetközi szerződésekben, aEp/etőíörvényekben biztositoit jogaival ölhessen, hogy az államkormányzat a jogegyenlőség gyakorlati kezelésében s az állampolgárokat illető jogok élvezetében különbséget nemzeti kisebbségünk hátrányára ne tegyen, s hogy a törvények végrehajtásánál legalább az a minimális jog, mdy részünkre biztosíttatott, a bennünket elnyomó politika javára fel ne áldozlassétr, s kulturális, gazdasági és szociális érdekeinket az egyenjogúság alapján kiépíthessük.

Választóinkat azonban e jóhiszemű várakozásában már a testület összetétele módjában és megalakításában a legnyugtalanítóbb csalódás érte. Reményeiből kiábrándult? n, hitében megren dűlve, mélységes elkeseredettséggel és megütközéssel kel! a közvéleménynek látnia, h rgy a törvény gyakorlati aika! • mazása ez önkormányzathoz fűzött várakozásokat ismét megsemmisítette. Mert a törvényben lefektetett jog újból az államhatalom centraliszükus törekvéseinek játékszerévé alacionyiiíatoli !e.

Már a törvény 64, §.-ának azon rendelkezése, hogy a járási képviselet tagjainak kétharmad részét meghaladó számát a belügyminiszter nevezi ki, erősan sérti a valódi önkormányzat elvéi, da a sérelem snyhitéakáp a kormány kinevezési jogát figyelemmel a gazdasági, művelődési, nemzetiségi és társadalmi viszonyokra kizárótag a szakértők soraira korlátozza. Mégis a belügyminiszternek adott jog a kinevezésak megejlésénél akkép gyakoroltatott, hogy a kinevezett bizottsági tagok személyében a szakátői minőség ás hivatottság teljes félretáteléve! a járási képviselet hatáskörébői kizárt politika pártrendszere érvényesül s a törvény által hangsúlyozott nemzetiségi tekintet annyira meliflzíetetí, hogy Szlovenszkőnak egyik legmagyarabb," színtiszta, még ma is 95 százalékig magyar lakosságú járásában a kinevezések oly személyekre estek, akiknek a járás ősmagyar népével semmi nemzeti kapcsolata, akiknek népünk gazdasági, társadalmi és kulturális életében se mi gyökerünk, érintkezésük és érzelmi közösségük nincsen.

E tény megállapításával az önkormányzat szervének ígért e testületben csak az autonom közigazgatás torzképét, az államkormányzat központosító rendszerének függő szervét keli szemlélnünk, mely letörülve a járás arculatáról a kormányzottak színtiszta magyarságának képét, kifelé a demokrácia félrevezető tükrét kívánja csillogtatni, idebenn pedig elnemzetlenitő s másod, harmadosztályba sorozott állampolgárokat is, a nemzeti kultúra megbénításával, gazdasági téren pedig az elszegényités intézményes rendszerével általános elégedetlenséget teremlő kormányzati szellem készséges eszközeként jelentkezik.

Ily körülmények között bár jogaink kiharcolásában meddő küzdelemre utalva, ha nem is vonjuk le a törvény sértés elleni tiltakozásul a leggyökeresebb következményeket s nem mondunk le választás utján nyert megbízatásunkról, nem kérve részt a képviselő testület munkájából s áthárítva minden felelős-