Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-22 / 75. szám

75, szám. Szombat, 1930, junius 33, Ötvenedik évfolyam. KOMAROMI LAPOK _____POLITIKAI LAP.______ ALAPÍTOTTA S TUBA JANOS. felelős fősserkesztő: CSAÄL GYULA ás. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. POLITIKAI' SZEMLE SiSítaoíéii ál üi«kcslOTák ésíékbea. Slaí?&»* éa vl£$kre poitai sxétküIdéMeiis äS&sss ins 80 K, lilén« 40 I, negysién« te E. - Külföldön ISO E£. yyn Mám árat 80 fillér, A cseh tisztviselők védelme. Komárom, — junius 21. Zsolnán gyűlést tartott a cseh nemzeti munkapárt és Stránskyék különös határozatot hoztak. Sze­rintük meg kell szervezni a Szlo­­venszkón élő cseh nemzeti kisebb­ség és tisztviselők fokozottabb vé­delmét, mert szegénykék védtelenül élnek köztünk. Igazán ez lett volna a hét legjobb vicce, ha arra a sta­tisztikára gondolunk, hogy az ál­lami hivatalokban milyen túlsúly­ban van a cseh elem. Ha meg­vizsgáljuk a csendőrséget, a vasuta­kat, pőstát, a pénzügyőrséget, meg kell állapítanunk, hogy azok több­sége, ezren és tízezren csehekből állanak. De a hangsúly még sem ezen a statisztikán fekszik. Ha megvizsgáljuk a főbb hivatali állásokat, hát azt kell megállapí­tanunk, hogy az országos pénzügyi vezérigazgatóság élén sem szlovák vagy magyar áll, hanem cseh tisztviselő, ennek a hivatalnak a főtisztviselői szintén csehek, sőt ne menjünk messzire: a sz'ovenszkói országos igazgatás, az úgynevezett szlovák önkormányzat legfőbb tiszt­viselői szintén csehekből állanak, hogy a szlovák autonómia élő való­sággá váljék. Az elnöki osztály vezetője cseh főtisztviselő és a leg­fontosabb főosztályok élén csehek állanak. A rertdőrigazgatóságok Szlavicsekjai és Dolejsei és a ru­­szinszkói Vohüdáljai sem szlovákok, hanem cseh főlisztviselők. De tartsunk seregszemlét a po­zsonyi egyetem tanárai közölt, nem találunk köztük lámpással sem egyetlen szlovákot s akit oda muta­tóul helyeztek a magyar tanszékre, azt a szlovák irodalmárt is vissza­vitték Prágába. A naiv lelkek azt hiszik, hogy a szlovák állami fő­gimnáziumok tanárai talán szlo­vákok. A legnagyobb tévedés, még az állami polgári iskolák tanerői is csaknem kivétel nélkül csehek, akik nem is szlovák nyelven, ha­nem csehül tanítanak. Hlinkáék ezt igen jól tudják és hosszú ideig rugdalóztak ellene, hogy igy az uj nemzedék elcsehesedik. Az uj nem­zedék lesz az a bizonyos csehszlo­vák, amilyen etnikum még eddig nem volt, amely otthon még szlo­vákul hall beszélni, de az iskolá­ban csrhül tanulván, egy uj nyelv kereteit fogja megalkotni. Ilyen körülmények közt, amikor az alárendeltebb hivatali állásokban is ezrével vannak alkalmazva cseh hivatalnokok, amikor — és ez igen nagy joghátrányt jelent a magyar kisebbségre — a bíróságoknál feles számmal vannak cseh bírák, akik a magyar jogról csak hiréből hal­lottak és azt nem ismerik, amikor az államügyészek tekintélyes része szintén csehek közül kerül ki, a Komárom, —junius 21. Juniu« 28-án feltétlenül megkezdik a nyári szünetet. A parismenti klubbok elnökségei konferenciát tartottak, »melyen a kép­viselőim elnöksége közölte, hogy a képviselőház junius 28 án okvetlenül befejezi ülésszaké», amelyen a jelentő­sebb javaslatok közül a hadirokkantak jövedelme értékhatárának megállapitá sáról s ó'ó javaslat kerül letárgyalásra. A kommunista p^rtklubb k pviseiője követelte, hogy a parlament még tubus­ban is Ülésezzen egyrészt a zavaros külpolitikai helyzetre való tekintettel, másrészt, hr>gy letárgyalhasson még néhány fontos javaslatot. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő, a magyar nem­zeti párt klubjának helyettes elnöke, a régi nyugdíjas jegyzők és tanítók nyug dijrendezésére vonatkozó javaslatok le tárgyalását követelte. Az elnök azonban kijeién ette, hogy a tavaszi ülésszakot be kell fejezni, mert a parlament épü létén végzendő átalakítási munkálatok mia t junius 28 án okvetlenül megkell kezdeni a nyári szünetet. így tehát a pub ment a nyárt hónapokban nem tart ülést. Szent-Ivdny József interpellá­ciója az adózaklatások miatt. Szentlvány Józstf nemzeigyüiési képviselő és a magyar nemzeti párt képviselői interpelláló» intéztek a pénz ügyminiszterhez, amilyben a szlovén szkói adófizetők fölösleges zaklatásá­nak megszüntetését követelik és azt kérdezik, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni a miniszter egyes elsőfokú pénzügyi hatóságnak a törvény szelle­mének eHenében folytatott jogellenes eljárása dien. Novellálják a közigazgatási reformot. Egy éve, hogy az uj közigazgatási rendszer életbelépett, de ez a rövid idő is elégségesnek mutatkozott arra, h< gy a reformnak kiáltó hiányosságai következte ben Szlovenszbo au'onómiá­­jának fejlődése csak igen lassú tempó­ban mehessen előre. A szlovák nemzeti párti Narodnie Noviny egyik számában a szlovák politikusok újabb törekvé­seivel kapcsolatban azt írja, hogy Szlo­­venszkó mai közigazgatásának lehetet­len volta ma már mindjobban megérik a szlovák politikusokban s az már nemcsak a közvéleményben talál gyö­keret, hanem azok közöltig, akik a tör­vényt annak idején jóhiszeműen meg­szavazták. Szavah h»fő információk sze­rint a szlovák kormánypárti politikusok nagyon komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy javaslatot tesznek a közigazgatási reform novellálásdra. A doiog aiiiiólag már olyan előrehaladott stádiumban van, hogy egy cseh agrár­párti képviselő máris zsebében hordja a hamarjában kidolgozott általános ja-Stránsky-féle közismert sovinizmus kiadja a jelszót, hogy védeni kell a cseheket Szlovenszkón. Tudomá­sunk szerint senki sem bántotta őket eddig. Hogy a szlovákok fel­hördülnek időnként és érvényesülni akarnak a tulajdon fészkükben, az talán természetes. Mirólunk, a köz­társaság legjobb katonaanyagáról és adófizetőjéről, magyarokról, úgyis kevés szó esik ilyen vonat­vaslatof, amely tervezetet egy szlovák politikus állította össze az eddigi ta­pasztalatok alapján. A katolikus blokk csődje a lidákok szerint. Még élénk emlékezetben van Szlo­­venszkószerte a szlovák néppárt hiva­talos lapjának, a Siovák-nak az a cikke, amelyben a Szlovenszkóban élő kato­likusokat egy közös blokk megalakí­tására hívta föl. A hetekkel ezelőtt megjelent fö hivásra sok újságcikk jelent meg, a különböző pártok különböző felfogások szerint mutattak rá fölvetett gondolat megvalósításának nagy nehéz­ségeire és akadályaira E kérdéssel kapcsolatosan a Siovák ismételten fog­lalkozott a cseh néppárttal, amely szin­tén katolikus alapon álló politikai párt és amelyet a szlovák néppárt Szlo venszkóban be akar olvasztani saját kebelébe, vagyis azt akarja, hogy a cseh néppárt Szlovenszkó területén szűnjék meg. Srámek szlovenszkói frakciója részéről most jelent meg a válasz ebben a dologban. A lidákok visszautasítanak minden ellenük felhő zo»t vádat és kijelentik, hogy a kato­likus blokk csődjét nem ők idézték elő, mert hiszen Hlinka lehetetlent kívánt tőlük: a megszűnésüket. Kijelentik, hogy az a formális kérdés, amely a Siovák cikke szerint még mindig ott fekszik a klub asztalán, az is a lidák pártiól származik, tehát a katolikus blokk kez­deményezői ők voltak. Majd a külön­böző vádpontok a felelnek a ludák testvéreknek, többek között kategori­kusan cáfolják azt, mintha ők a Juriga ügyben egyházeilenes harcra buzdítot­tak volna. Kisebbségi vita a képviselőház külügyi bizottságában. A képviselőház külügyi bizottsága most foglalkozott Benes dr. kü ügymi­niszter legutóbbi expozéjával, amely felett élénk vita támadt. A bisantant és a kisebbségi ügy körül folyt a vita, amelyben különböző pártok képviselői vesznek részt. A felszólalók közül Czech dr. német szociáldemokrata a kisebbségi kérdéssel foglalkozva, azt mondta, hogy a népszövetségi tanács madridi határozata nem javitott a nem­zeti kisebbségek helyzetén; pártja nem kiván mást ebben a kérdésben, mint amit elhatároztak a szocialista kongresz­­szuson Majd Svetlik csehszlovák nép párti képviselő beszélt, aki a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban kifejti, hogy a csehszlovák néppárt szerint Csehszlo­vákia nemzeti állam, amel)ben a nem­zeti kisebbségeknek csak annyit szabad megkapniok, hogy az ne érintse az állam nemzeti jellegét. Ez — a szónok sze­rint — máris megtörtént. A magyar nemzet nem növekedik, azért nincs szüksége a mainál nagyobb területre. kozásokban. Nos, ha azután a hadsereg tisz­tikarának — ne is beszéljünk annak vezérkaráról — összetételéről van szó, igen érdekes statisztika jön ki belőle. A cseh ezredeseknek, ná­­cselnikoknak, tanároknak, bíráknak nem is megy olyan nagyon rosszul Szlovenszkón: súlyos pótlékokhoz is jutnak e címen, hogy itt a cseh civilizációt terjesztik közöttünk. 3xerkeixt8iég és kisdóhivstal; Hídoi-s 8§>, Megjelenik heten kint hiromszof i kedden, csütörtökön és szombatos. Törvényjavaslat a szeny- és ponyvairodalom leküzdésére. Az igazságügyminisztérium törvény­­javaslatot készített a szeny- és pony­vairodalom leküzdésére. A javaslat 14 naptól 6 hónapig terjedhető elzárással kívánja megbüntetni mindama eseteket, amikor valamely trágár Írásnak, nyom­tatványnak, filmnek, képnek vagy más hasonló terméknek előállításáról vagy üzleti terjesztéséről van szó. Ugyanolyan büntetés jár annak is, aki a fentebbi termékek terjesztését előmozdítja. Aki ilyen tárgyat 18 éven aluli személynek elad, eladásra kinál vagy kölcsön ad, azt 3 hónaptól 1 évig terjedhető szi­gorú elzárással büntetik. A ponyvairo­dalomra nézve a javaslat azt indítvá­nyozza, hogy az olyan nyomatott ter­méket, amely alkalmas a fiatalság erkölcsi fejlődésének komoly veszé­lyeztetésére, különösen az által, hogy fölébreszti a bűnözésre és durvaságra való hajlamot, vagy pedig romlasztóan hat a fiatalság képzeletére, be kell tiltani, amennyiben 18 éven aluli sze­mélyek között való terjesztésről van szó. Ugyanez vonatkozik az időszaki nyomtatványokra is, kivéve a politikiai­­akat. Amely nyomtatványokra kimond­ták a tilalmat, nem szabad 18 éven aluli személyeknek eladni, sem ezek részére hozzáférhetővé tenni vagy kiál­lítani, az utcán terjeszteni, eladásra kínálni és eladásra bejelenteni. Az i'yen tilalom kibocsátása az erkölcsren­dészeti hatóságok indítványára történik. Benes nem helyesli a kisebbségi kérdés nem­zetközi megvitatását. Komárom, —junius 21. A külügyi bizottság vitájában sokat foglalkoztak a felszólalók a nemzeti kisebbségek kérdésével, ami arra indí­totta Benes külügyminisztert, hogy vá­laszában még egyszer nyilatkozzék e kérdésről. A külügyminiszter ez újabb nyilatkozata bizonyára senkit sem fog meglepni, mert hiszen a csehszlovák köztársaság lakosai régen tisztában vannak Benes dr.-nak e kérdésben val­lott nézetével, azonban még sem lehet szó nélkül elmenni a nyilatkozat mel­lett, amely bizonyos tekintetben nem­zetközi vonatkozásokat érint. Ugyanis azt jelentette ki többek közt Benes, hogy nagyon veszélyes az a mód, ahogyan most a kisebbségi kérdéseket nemzetközileg megtárgyalják. Tiltakozik az ellen, hogy bárki is egyoldalúan megváltoztassa azokat a kötelezettsége­ket, amelyeket az uj államok vállaltak. Nem szabad az államokat két kategó­riába osztani, vagyis nem lehet olyan államokat megje ölni, amelyeknek már vannak kötelezettségeik és most még újabb kötelezettségeket akarnak rájok hárítani és nem szabad olyanokat, ame­lyek eddig semmiféle kötelezettséggel nem bírnak és amelyeket újakkal meg­terhelni nem is akarnak. Ez az államok egyenlőségének első és leglényegesebb alapelvét bontaná meg. Kijelentette még a külügyminiszter, hogy a kisebbségi szerződések problémájának nemzetközi és belpolitikai oldalát nem lehet össze­keverni. Hogy valamelyik politikai párt vagy kisebbség mit tűzött ki a belpo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom