Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-03-05 / 28. szám
Ötvenedik évfolyam. 28. szám. Kedd, 1929. március 5. POLITIKÁI LAP. jgsSíiüBíésí Sa zttaksdQw&k értékfcea; Sní^&ía é* 'yiáésra pcstai széíitüííés#«^ t **&*« Sm 3© 5, félévss 40 S. azgyuiértg SÖ X. — Külföldön 15ó Se. *5f®« «säas álfa 3 $® t ill ér. «'»laaasaBwmiwTriiriWwuBBMsaiBaif.wmTwwirnii'iiMMiiiiiii 11 m Kormánvpártok impotenciája. Komárom, — márc. 4 A politikai nyolcas bizottság, mely a kormány fölött kormányozza a parlamentet és a köztársaságot jóváhagyott alapszabályok nélkül, a tehetetlenség gyógyithatlan betegségében szenved. Nem képes sem dolgozni, sem dolgoztatni. Alig Svehla volt a kormány élén, annak megvolt a személyes szuggesztiv ereje ahhoz, hogy ezt a széthúzó társaságot egy kissé megfegyelmezze, mert ez a nyo'caska egy kicsit ijedős természetű. Svehlának megvoltak a maga kü ön mumusai, amelyeket a nyolcak elé tartott és azok meghunyászkodva mondtak neki igent. Svehla betegsége alatt ez a nyolcas bizottság megszüajodolt, nem akar dolgozni és nem képes a parlamentet foglalkoztatni. Sőt nem akar a kormánynak sem parancsolni. Mi vei pedig a semmiből semmi lesz, ha azt összeadják, kivonják, osztják és sokszorozzák, ez a működés is semmi marad, ha nincsen, aki működésének tartalmat tudjon adni. Udrzsal, úgy látszik, nem olyan egyéniség, aki ezt meg tudná tenni. így azután a parlament az évről évre lejáró törvények nyolchónapos meghosszabbításában merül ki. Most a lakóvédőtörvény hatályát tolják ki nyolc hónapra és ezzel a parlament elvégzi munkájának oroszlánrészét két perc alatt és ismét mehet haza téti álmát aludni. Ezek a felemás kormánypártok sem fogják nagyon előrevinni a köztársaság törvényhozási alkotásait, ha apró kis novellákkal, amelyek egy szakaszban zsugorodnak össze, rakják meg a törvénytárat, amely lassanként csupa folt lesz. Tulajdonképen ezek az úgynevezett polgári pártok azok, amelyek lejáratják a parlamentet, élükön természetesen a mindenható agrárpárttal, amely elsőnek vezet az emésztés munkájában; lázasan emészt, mert a súlyos és nagy falatokat nincsen ideje megrágni és azokat úgy nyeli le. Csupán dolgozni nem szeret, alkotni, hanem e helyett a gombjait számolja a mellényén. Ezt azután elnevezte Hodzsa apánk agrárdemokráciának. Most, hogy az agrárius párt elveszítette a spiritusz rektort Svehla személyében, csavart eszét Hodzsa apánk kivonulásával, még inkább megsokasodlak a nyolcasok gondjai. A közös nevező megszűnt és az legfeljebb a halasztásokban jut érvényre. A megegyezés alku tárgya, annak ára van, a nyolcasok önzetlensége a do,ut des elve alapján alakul. Ha te adsz, én is adok neked. így készülnek el a pártközi törvények, amelyek azután az ALAPÍTOTTA S TUBA JAHOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. SmkmtA: 1 ARANYAT JÓZSEF ás. j SierkesitSség éw kiadóhivatal; Hádox-u. 8§,, Megjelenik hatenkint h&rom«xoM kedden, csütörtökön és szombatos. állami élet minden vonalán életfunkciók végzésére képtelenek és novellákra szorulnak. A parlament gép, amely szavaz, a bizottságok dolgoznak még pedig olyan eredeti módon, hogy az előadók sokszor homlokegyenest ellenkező javaslatokat fogadtatnak el velük. így döcög a politikai élet szekere annak nyolcfelé huzó paripája után. Egyes paripák túlontúl zabozva ki kirúgnak a hámból és a mellettük levő szelidebb kiadású pegazusokat is roegszilajitják. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, —március 4 A képviselőház ülései. Pínieken tartotta a képviselőház ülését, amelyen az aggkoruak állami támoga fásáról szóló törvényjavaslat vitáját folytatják és. f<rjezfék be. A vita során felszólalt többek között Krirrch német neimeti szocialista képviselő, aki a népek békéjének és fejlődésének egyedüli biztosítékát a?, önrendelkezési jogban látja és fe használja a tízéves évfordulót arra, hogy minden népnek elvifai hatatlan önrendelkezési jogát, tehát a síudétanémelek eme jogát is újból hirdesse. A javaslatot a ház többsége első olvasásban elfogadta, A képviselőház legközelebbi ülése szerdán, március 6 án, délután 4 órakor lesz, amelynek napirendje a következő: Az egyes polgári bíróságok végrehajtási rendelkezéseire vonatkozó törvény módosítása, az aggkoruak állami támogatásáról szóló törvényjavaslat második olvasása, a lakóvédelmi és az építkezési törvény novellája, valamint néhány mentelmi ügy. Beterjesztette a kormány a lakóvédelmi és építkezési törvények novelláit. A kormány a napokban terjesztette be a képviselőháznak a lakóvédelmi és az építkezési törvények három novelláját. A lakóvédelemről és kilakoltatásról szóló törvények szövegén semmi változást nem eszközöltek. c*upán a két törvény hatályát hosszabbítják meg 1929. október 31 ig A két novella április l én lép életbe. Az építkezési mozgalom állami segélyezéséről szóló törvény novellája értelmében az építkezési törvényben körülírt telekkisajátitások október 31-ig eszközölhetők és az állami támogatásban az 1928-as építkezési törvény rendelkezése szerint azok az építkezések ts részesíthetők, amelyeket 1929. október 31-ig megkezdenek. A kölcsönösszeget, amelyért az állam garanciát vállal, 150 millióról 200 millióra emelik föl. Az adó- és illetékengedmények azokra az épületekre is kiterjednek, melyeket 1930. végéig bt fejeznek. Az építkezési novella kihirdetése napján lép életbe. A magyar tartomány gyűlési képviselők a tagkinevezések megsemmisítését kérik. A kormány az országos képviselőtestületekbe történt kinevezések során, — mint az ismeretes. — a magyarságot teljesen mellőzte. Ezen nagy sérelem miatt a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialisla párt megválasztott tartományi képviselői petíciót nyújtottak be a legfelső közigazgatási bírósághoz, amelytől a szlovenszkói országos képviselőtestületbe történt kinevezések megsemmisítését kérik. A petíció törvényen alapuló indokolásaibsn rámutat arra, hogy a kormány a tagok kinevezésénél a törvény világos rendelkezéseit figyelmen kivü! hagyta és kizárólag politikai érdekek és pártku’cs szerint ejtette meg a kinevezé; seket. A kormány a kinevezést saját helyzetének megetősilésére használta ki b a kinevezéskor nem tartotta szem elölt a fü ömbözö foglalkozási szakok arányát és a kormányrendeletben még csak meg sem emliletie, hogy a kinevezett tagokat micsoda szakemberek gyanánt nevezte ki. De a nemzetiségi viszonyokat «• m vette figyelembe a kormány, ami kitűnik abból, hogy a kinevezett (egok közül egyetlen egy sem tartozik a magyar, illetőleg a német nemzed kisebbséghez. A törvény szövegéből logikusan következik, hogy a kormánynak a nemzetiségek sorából is kell kinevezni néhány országos képviselőtestületi tagot. A kisebbségek kivándorolhatnak. A Lidové Listy vezércikket közöl a kisebbségvédelemről és többek között ezeket írja: Kétségtelen, hogy 1919 ben a határokat nem valami jói állapították meg, de valahogy meg keileíí állapítani és e szükségszerűség következménye volt a kisebbségi problémák fölmetülése. A kisebbségeknek bele kell nyugodni abba a lénybe, hogy tartósan és végérvényesen uj szuverenitás alá kerültek Ha ez nekik nem tetszik kivándorolhatnak. Ha azonbsn megmaradnak helyükön, bele keíl törődni abba, hogy fiaik és unokáik lengyelek vagy csehszlovákok lesznek, nem pedig németek, románok, magyarok természetesen politikai értelemben és nem nemzetiségileg. Régi, ismert felfogás ez, melyhez kommentár igazán fölösleges. m&sMsamsssmmmmsßmmsammmm Csallóköz járhatatlan utal Alapy Gyula dr. tartományi képviselő interpellációi az országos hivatal elnökéhez A csallóközi já;hatatlan utak ügyében, amelyek sorába tartozik a komáromi haláron átvonuló pozsonyi országúi szakasza és 2 gú'ai útszakasznak Gadóc pusziéig terjedő része, Alapy Gyula dr. tartomány gyűlési képviselő indítványokat terjesztett az országos elnökhöz a következőkben : Tisztelt Országos Elnök Ur! A pozsony-komáromi állami közutnak örsuifaiu és Komárom (pozsonyi kapu) terjedő szakaszán már az egész 1928 év folyamén tűrhetetlen állapotok uralkodtak. Ennek az útnak teljes egészét Párisi jelentés szerint szombaton délután egy órakor nyitotta meg Gauder elnök a Blumenstein ügy fötárgyalásáf. Huszonhét vádlott közül csak tizennyolc jelent meg. Elsőnek Biumensteint hallgatta ki a bíróság, aki hosszasan fejtegette, hogy nem okozott kárt senkinek és nem akart belemenni a kötvényüzletbe. Ö csak a törvény által megengedett bankári tevékenységet fejtette ki. Vallomásában kijelentette, hogy Tovbini Boris indítványára lépett Tovbini Simonnal összeköttetésbe. Kívüle még dr. Dietz párisi német ügyvéddel és Reynald szenátorral lépett érintkezésbe. Reynald szenátort különösen illetékesnek tartotta ebben az ügyben, meit ő volt annakidején a trianoni békeszerződés szenátusi előadója. megjavították, illetve kiépítenék és csak a Komárom város határában Örsujfaluig tartó szakaszát hagyták a legbotrányosabb karbín, ugyanis az utat sem az állam, sen Komárom város nem gondozta, ez utóbbi azzal a megokolássai, hogy útadót nem szedhet, tehát nincsen az ut gondozására fedezete. Novemberben az útnak 3 5 km szakaszán az esős időben legalább 2000 m. teljesen víztől volt borítva. Ebben kellett közlekedőtök a gazdasági iárőmüveknek is. a viz mélysége 10-50 cm ig terjedt. Elképzelhető, hogy az autók ebben az uiban milyen nehézségekkel közlekedik, holott ezen az örsujfalu— Pozsony útvonalon az autók számára is kiválóan jó karban voit az ut. Ugyanez az állapot állott fenn a Komáro n (pozsonyi kapu) —Gadőcig terjedő útvonalon a Komárom—gutái u*on azzal a kütömbséggel, hogy itt az útnak járhalatlansága miait számos baleset is történt és a gazdaközönség tetemes károkat szenvedett. Indítványozom, hogy ezeknek a tűrhetetlen állapotoknak megszüntetése Iránt intézkedni szíveskedjék Országos Elnök Ur és pedig a legsürgősebben, hogy a tavaszi olvadások bekövetkeztével ezek az utak járhatatlanná ne váljanak. Az előadottakat a komáromi járási hivatalnak is meg keil erősítenie. Komárom, 1929 február 27. II. Tisztelt Országos Elnök Ur! A dunaEzerdahelyi járáshoz tartozó Csilizköz hét községét a Csilizpatakon keresztül Izsap községtől Nagymegyerig vezető ut kapcsolja össze a komáromi járással Ez az utaz évnek legnagyobb szakában teljesen járhatatlan és a Csilizköz hét községe ilyenkor a legnagyobb nehézségek közt közlekedik a nagymegyeri vasúti állomással. Ez a helyzet az 1927. évi magas vízállás és ennek nyomában jelentkező belvizek következtében annyira megrosszabbodoít, hogy alapos és gyökeres helyreállítása a legfontosabb érdeke a Szlovenszkó legdélibb részén fekvő hét községnek. Midőn erre Országos Elnök Urnák nagybecsű figyelmét felhívom, egyúttal indítványozom, hogy a Csilizközbe vezető utat a nagymegyeri átkelési szakasz végétől kezdve legalább a Csiiizpatakig a közlekedésre alkalmassá tétetni szi-Komárom, 1929 február 27. Az indítványokat kiosztották az országos hivatal műszaki útépítési ügyosztályának, mely a legközelebbi ülésen fog választ adni az interpellációkra. Ezek a személyiségek kivétel nélkül megnyugtatták a magyar állampapírokkal való műveletek szabályszerűségét ilieíően. Az ügvész azt a kérdést teszi fel, hogy ha Blumensfeinnek nem az volt a szándéka, hogy értéktelen papírokat csaló módon értékessé tegyen, miért nem fordult egyszerűen a közös pénztárhoz beváltás céljából és miért hajtott végre bonyolult műveleteket, amire a vádlott ügyvédje felelt és kijelentette, hogy ez Blumenstein részéről tévedés volt, amiért meg is szenvedett 11 havi vizsgálati fogsággal. A törvényszék elnöke kijelentette, hogy Blumenstein már a magyar államköt vények megvásárlásával is törvénybe ütköző cselekedetet követett el, mert a kötvényeket már a trianoni szerződés Parisban megkezdték az érsekujvári Blumenstein József bűnügyének főtárgyalását.
