Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-03-05 / 28. szám

2.oidal. Komáromi Lapos 1929. március 5 Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ so* mosószappant! Győződjék meg róla! aláírása után vásárolta meg. A délutáni tárgyaláson ifjabb B u­­mensteint hallgatták ki, de ezt megelő­zően az egyik ügyvéd azt kérte, hogy a legközelebbi tárgyalásra idézzék meg a jóvátételi bizottságot is, mert a bi­zottságnak ellentmondó nyilatkozata­­szcrepelnek az ügyben. Ezután Tov bini B^ris vallomása következett, aki szintén ártatlannak mondta magát. E hét péntekén folytatják a tárgyalást. Kohn Slafko. Komárom hohémielkii agglegénye morfiumszenvedélye miatt az életörömök csömörében gázzal megmérgezíe magát. Utolsó kívánsága, hogy ne boncolják fel és hamvasszák el tetemét. Saját tudósítónktól. — Tegnap délután pár perc alatt terjedt el a hir a városban, hogy Kohn Slafko öngyilkosságot követett el. Komárom egyik jellegzetes figurájá­nak élete végződött be tragikus módon Kohn Slafko öngyilkosságával. A kövér, mindig jókedvű negyvenes korban levő, anyagilag jól szituált féifít általában az egész városban ismerték, különösen azok, akik ismerősek Komárom éjszakai életében: Kohn Stafkot sokszor lehetett nagyobb társaságokban látni, amint vi­dáman pezsgőt bontatott a pincérrel és átlag hetenként Öt-hat pezsgős üveget bontatott fel, amit megttheteit, mert a jugoszláv hajózási vállalatnál, amelynek komáromi irodáját vezette, nagyon szép jövedelme volt. Agglegényi sorsában azonkívül, hogy szerette a vidám éj­szakákat nők társaságában, volt egy másik szenvedélye is, ami már mé­lyebben magában viseli öngyilkosságá­nak okát. Ez a szenvedély, ami nyilt titok volt a városban, a morf um szen­vedélye volt. Kohn Slafko morfium szenvedélye egyre hevesebb lett és mindinkább nagyobb morfiumadagokat kellett bevennie. Általában különc ember benyomását keltette ez a nehéz mozdulatu ember, csak néha találta meg magát, amikor a kávéházban már az alkohol mámo­rában a zene hatása alatt énekelni kez­dett. Ilyenkor öblös hangjával valami nagy melankólia fogta el ezt az erős termetű embert, a szemeiben néha könnyek csillantak meg és arról beszélt, hogy nagyon szereli a hoivátokat. Egyébként is kissé büszke volt arra, hogy horvátnak vallotta magát, noha eredetileg zsidó vallásu volt. Akik is­merték, azok most sajnálni fogják en­nek a szerencsétlen életnek a végét, mert hiszen kétségtelenül „jó“ szándékú volt, de könnyelmű, aki nagyjreresetét jó­formán mind elmulatta és mindig le­hetett látni társaságában olyan embere­ket, akik a mulatozásban csatlósul sze­gődlek hozzája. Kohn Slafko még február 28-iki kel­tezéssel két levelet irt, egyei az állam­­rendőrséghez, egyet pedig legjobb ba­rátjához, Pinkusz Adolf kereskedőhöz, akinek üzlete Kohn Slafko irodahelyi­sége melleit volt. Pinkusz tulajdonké­pen maga is szerb származású és igy ez a motívum közelebb hozta a két embert egymáshoz. Kchn Slafko nap­jában nyofcszor-tiz8zer is átment Pin­kusz üzletébe és ott elbeszélgetett. Az öngyilkosságot valószínűen még pénte­ken követte el, előbb meghagyta azon­ban a takarítónőnek, hogy pár napig ne takarítson a dunaparti lakásában, mert elutazik. Kohn öngyilkosságát tegnap délután fedezték fel, miután gyanússá vált, hogy Kohn lakása bé­­vülről vrn bezárva. A gyanú hatása alatt értesitették a rendőrséget, amely­nek képviseletében Uhrovcsik István Komárom, — március 5-én. \ rendőrfogaímazó és Polónyi Béla dr. j rendőrorvos csakhamar megjelentek, t akik megállapították, hogy öngyilkosság \ történi. Kohnt hálóingben találták meg j az ágyban, amint haloítsárga arccal a fal felé for­dultán összehúiédva feküdt, szá­jában a gázcsappal. Az orvos természetesen már csak a beállott háláit konstatálhatta. Az aszta­lon morfium fiolákat és a befecsken­dezéshez szükséges lüket találtak, to­vábbá a leveleket. Az államrendőrséghíz irt levelében Kohn bejelenti, hogy önként ment a halálba, mert rossz egészségi állapota miatt az életének többé nem látja meg az értelmét. Kéri, hogy hozzátarto­zóit ne értesítsék haláláról, továbbá tetemét ne boncolják fel. A Pinkuszhoz irt levelében arra kéri őt, hogy holt­testét égettesse el a prágai, brünni vagy reichenbergi krematóriumban és erre a célra egy borítékban ötezer koronát hagyott. Aranyóráját a takarítónőnek ajándékozta, továbbá meghagyta Pin­­kusznak, hogy gondoskodjék arról, holmiját sdja el és a pénzt a szegé­nyek közt osszák fei vallási és nem­zetiségi különbségre való tekintet néikül. Kohn Slafko horvát érzületére nézve jellemző, hogy tipikus garzonlakásában a falon Radics arcképe látható, a kép alatt ezzel a felírással: Neka ziví duti Stjepana Radicsai A berámázott képét piios fehér-kék trikolór disziti körül. Kohn Slafko holdestét tegnap este elszállították lakásából a halottasházba és Pinkusz Adolf megtette az intézke­déseket, hogy holttestét egyik krema­tóriumban hamvasszák el. Miuián Kohn öngyilkos haliállal műit ki, valószínű, hogy a zsidó hitközség elöljárósága megadja az engedélyt az elhamvasztásra. (k. e ) * Kohn Slafko haláláról a rendőrség a következő jelentést adta ki: Tegnap délután Milch Dezső Dunarakpart 9. sz. alatti háztulajdonos értesítette a rendőrséget, hogy a nála, első emeleti lakásában albérletben lakó Kohn Slafko a S B. D. komáromi ügynökségének vezetője már vagy három nap óta nem ment ki a lakásából és valószínű, hogy öngyilkosságot követett el. A helyszínre kiszállt rendőrségi bi­zottság, amely kénytelen volt a lakást lakatossal kinyittatni, mert bévülről volt bezárva, megállapította, hogy Kchn Slafko öngyilkos szándékkal megmer­­gezte magát a szájában levő gázcsappal, előbb azonban nagyobb mennyiségű morfiumot, Veronáit és egyébé kábító szereket vett be. Az öngyilkos két levelet hagyott hátra, a rendőrséghez irt levélben ha­lálának okául megrongált egészségi állapotát nevezte meg. (A levél további tartalmáról a rendőrségi jelentés nem számol b\ — A szerk.) A rendőrségi bizottgág, miután a hullát elszállították a lakást lepecsételte, majd innen Kohn irodahelyiségébe ment a bizottság, köz­ben Kohn haláláról értesült Németh Erzsébet takarítónő, aki már lezárta az irodahelyiséget, de előbb elvitt egy kosár fehérneműt. A detektívek előállí­tották Németh Erzsébet takarítónőt, aki bevallotta, hogy a fehérneműt el akarta tu’ajdonitani. Németh Erzsébet ellen megindult az eljárás. Ezufán Kohn Slafko Baross-u'cai irodahelységét is lezáratta a rendőrség. Móricz Zsigmondi jelenlétében a „Buzakalász(‘-ban vendégszerepei Simonyi Mária Komáromban. — Saját tudósítónktól. Komárom, március 4-én. Földes Dezső színigazgató a múl ban már néhányszor megmutatta, hogy a magyar szinmü vészetet komolyan igyek­szik venni és nemcsak a közönséget kielégítő oprrettekre alapazza színtár­sulatának működését, hanem absio'u' irodalmi énékü darabok bemutatásával is akarja szolgálni a magyar színmű végzetet Mint az őszi szezónban Gellérl Lajos komáromi vendégszereplésevei a Romain Rolland és Karinthy Frigyes darabban megmutatta, hogy anyagi áldoztok árán sem riad vissza, hogy a színjátszást igaz művészetté emelve a színházat a t-u túra templommá avassa, úgy a mostani szezónban Simonyi Mária vendégszereplésével is ezt akarja bébi zonyilani, amikor szombaton másodszor léped fel Simonyi Máriát, Móricz Ziigmondnét Komáromban épp:n Móricz r-A-d-i-ó m-ü-s-o-r Szerda, március 6. Budapest, 915: A Temesváry—Ker­­pely —Polgár-trió h ingversenye. 9.30: Hírek. 945: A hangverseny folylaiasa. 12: Déii hsrangszó az Egyetemi tem­plomból és időjárásjelentés. 12.05: Kurina Sírni és cigányzenekaranak hangversenye. 12.25: Hírek. 12.35: A hangverseny folytatása. 13: Ponos időjelzés, időjárás és vízaiiásjelentés. 15 30: Hírek, élelmiszerárak. 15.30: A Magyar Rádió Újság „Morse“ tanfo­lyama. 16.10: Az Országos Magyar Csorkész S;övetség előadása: Faragó Ede orsz. vezetőtiszt: „Cserkészeiét nyáron“. 15.45: Pontos időjelzés, idő­járás- és vizádásjeientés, hírek. 17.10: Dr. Ziiler Tibor természettudományi elöadasa: „A hó, jég és a gleccserek világa“. 17.30: A m. kir. Operait íz tagjaiból alakúit zenekar hangversenye. 18.45: Rádió amatőrpósta. 19 35: Olasz nyelvokiatás. 20.10: Wancelt Bela, a ra. kir Operaház művészének opera­estje. Zongorán kisér Berg Ouő. 20.45: Pontos időjelzés, hires. 21: Egyfelvo­­násosak és dalok. Rendezi: Hegedik Tibor, a Vígszínház rendezője. A dalo­kat Polgár Tibor (zongora) és Kurtna Sírni cigányzenekara kiséri. 1. „Visoki uram szerencséje “ Kíb jelenet. Irta: Orbók Attila. 2. Énekszámok. Előadja: Weigand Tibor. 3. „A narancs“ Pa­­rasztkomédia. Irta: Tőrök Rezső. 4. Énekszámok. Előadják: Ztiahy Irén és Weigand Tibor. 5. „Tik-tak.“ Tréfa. Irta: Harsányi Zsolt. 6. „A kapukulcs.“ Kis operett. I ta: Hirsányi -Zsolt. Ze­néjét szerezte Vince Zsígmond. A zon­goránál Polgár Tibor üt. 23: Időjárás­jelentés. Uiana: Rigó Jancsi és cigány­zenekarának hangversenye az Émke kávéházból. Bécs. 11: Délelőtti hangverseny. 16: Délutáni hangverseny. Maria Söldner Melchner énekesnő közreműködésével. 21: H. Hofmannsthal: „Der Tor und der Tod“ színművének előadása. Utána könnyű zene. Brünn. 12 30: Déli hangverseny. 17.45: Németnyelvű dalok, áriák G. Verdi „Aida“ c. operából. 1855: Opera­­előadás közvetítése Prágából. Kassa. 12: Déli harangszó. 12.15: Déli hangverseny. 17.10: Gramofón­­zene. 20.16: L. Singer kamaraénekes dalestje. 20.35: A házizenekar hang­versenye. Pozsony. 10.30: Bella „Schmied Wieland“ cimü színmüvének előadása. Prága. 11.15: Gnmofónzene. 12,30: Déli zenekari hangverseny. 19: Ünnepély közvetítése a prágai nemzeti színházból Masaryk elnök születésnapja előestélyén. Csütörtök, március 7. Budapest. 9.15: Hangverseny. 9.30: Hírek. 9 45: A hangverseny folytatása. Zsigmondnak egyik legsikerültebb drá­mai alkotásában a „Butakalász“-bin, amelyet annak idejen a budapesti színpadon is Simonyi Mária vitt sikerre. A szombati előadásra a társulat nagy lelkesedéssel készül és a helyes szerep­­osztás is biztosítéka a kiváló mű­vésznő szereplésén kivü!, hogy a szóm­ban est a m igyar kultúra szempont­jából jelentős lesz. Az estének különös értéket ad az, hogy azon személyesen megjelenik Móricz Zsígmond, a népszerű magyar iró, ki ma európai relációban is különös értéket jelent a magyar irodalomban. Vdószinü, hogy Simonyi Mária és Móricz Zsigmond szereplése Komáromban a közönség körében nagy érdeklődést fog kiváltani és ezért aján­latos, hogy a szombati estre a jegyekről minél előbb gondoskodjék a közönség 12: Déli harangszó ez Egyetemi tem­plomból és időjáiásjelentés. 12 05: A m. kir. 1. honvédgyaiogezred hangver­senye. 12.25: Hírek. 12.35: A hang­verseny folytatása. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és viziliátjelfn'és. 14.30: Hirek, élelmiszerárak. 16: Ridió Szabad Egyetem. E hangverseny szünetében, ccí 16.45: Pontos időjelzés, időjárás-, vízállásjelentés, hirek. 17.10: A m. kir. föídmivelésügyi minisztérium rádióelő­­adássorozata. Ssabó Lajos a Duna- Tiszaközi Kamaia főtitkára: „A pillangós takarmánynövények szerepe a homok­talajok feljavításában.“ 17,40: Magyari Imre és cigányzenekarának hangver­senye. 18.50; Angol nyelvokiatás (J. W, Thopson). 1930: Gyorsirási tan­folyam (Sziabey G:za). 20.10: Versek. Elmondja: Majomé, Pdpp Mariska. 2030: Stefánai 1. kamaramüvész zon­gorahangversenye a Zeneművészeti Fő­iskolából. 22.10: Pontos időjelzés, idő­­járásjelentés, hirek és ügeiőverseny­­eredmények 22.50: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye, Bécs. 11: Délelőtti hangverseny. 16.10: Délutáni hmgverseny. 20.05: Schubert —Berté: „Három a kislány“ c. operett­jének előadása. Brünn 1230: D li hangverseny. 17: Cseh népdalom 20 05: Esti hangverseny. 20.45: „D:r Frühling ist vor der Tür“, zenes szkecs. 21: Operettzene. Kassa. 12.15: Déli hangverseny. 17 10: Szórakoztató zene. 2010: Esti hang­verseny I. O.áh kamaraének°s közre­működésével 20 55: A „Bella" ddegylet hangversenye. 21.30: A házizenekar hangversenye. Pozsony. 16 30: Katonazenekari hang­verseny. 19: Zenekari hangverseny és zenés szkeccs közvetítése Prágából. Prága. 11.15: Gramofónzene. 12 30: Déli hangverseny 16 30: Szórakoztató zene. 19 05: Könnyű esti zene. 21: Slavko Pupov gordonkaművész hang­versenye zenekari kísérettel. 22 20: Gramofónzene. HIKE K. — Jankovics M reel előadása Kon­­stantinápoiyrdl. A komáromi Jókai Egyesület meghívására Jankovics Marcel dr., a pozsonyi Totdy Kör illusztris elnöke, tartott vasárnap a kultúrpalota képtártermében szabadoktatási előadást Konstanlinápolyrót. Az előadás előtt Alapy Gyula dr. főtitkár üdvözölje né­hány meleg szóval Jankovicsot, az írót, a kulfurembert, a magyar kisebbség messzehangzó szavú vezérférfiát. A Jókai Egyesületnek mindenkor ünnep­napja, ha Jankovics Marcellt, tiszteleti tágját körében üdvözölheti. Ezek után Jankovics Marcell megkezdte Konstanti­­nápolyról szóló előadását, melynek bevezető részében szellemesen siklott

Next

/
Oldalképek
Tartalom