Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-12-29 / 156. szám
156. fzáin. Nzombat, 1928, december 29 Negyvenkilencedik évfolyam, Elliixet6«i á> M*fcBslOTák éstékbass fflslykea ét YÍÍékis portai s»étküldé»eel I «afo>s éne 80 K, télérrs 40 E, negyadéTie SO E. - Eflltöldön ISO ES. 1 ■' yu ■«<»« ára t 80 fillér» ALAPÍTOTTA l TUBA JÁNOS. \ S*«rke»rt5*éf éa kiadóhivatal; Nádof-c. Ü. Felelős fSsserkesziő: GAÁL GYULA ár. > Megjelenik hrtenkint háromisoii Szerkesztő: BARAMYAY JOISEF dr. . kedden, csütörtökön és szombaton. Esztendő végén. Komárom, — dec. 28. A jő gazda, a jó kereskedő és iparos minden év végén számot vet magával és gazdasági helyzetével,összeszámítja bevételeit és előszedi a kiadásaira vonatkozó számlákat és nyugtákat, összeírja tartozásait és követeléseit és mérleget készít belőlük magának, amelyből megtudja, hányadán is áll, javult-e vagy rosszabbodott gazdasági helyzete. A politikai számvetés tudománya nem áll ilyen egzakt tételekből és módszerek segítségével kell megvizsgálnunk, hogy egy esztendő javulást vagy hanyatlást mutat-e politikai életünkben. Ez az esztendő, melynek utolsó napjait éljük, sokkal nem vitte előre a kisebbségek helyzetét, különösen politikai téren nem haladtunk előre erősebb lépésekkel kitűzött céljaink felé. A mi végcélunk nemzeti kisebbségi jogainknak intézményes elismertetése, erről azt zengedezik a külfö dön a kormány harsonái, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete kifogástalan és azok mindent megkaptak már, amit csak kaphattak. Ezzel szemben a kisebbségek európai kongresszusai ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák, sőt egy komoly lépéssel is haladtunk előre, a nemzetek szövetségének tanácsa a jövő esztendőben napirendre tűzi a kisebbségi kérdést, amelyet tiz évig egyszerűen nem vett tudomásuk Ez már egy fontos-lépés a kisebbségi jogok járhatatlan utain előre. Ez a népszövetségi tárgyalás egyúttal hangos válasz is lesz a csehszlovákiai külpolitika vezetőinek interjúira és nyilatkozataira és egyszersmind konstatálni fogja azt is, hogy ez a kérdés teljesen nyitott, mert félmego’dások sohasem pótolják a végleges megoldásokat. Tudjuk, hogy az állampolgári egyenlőség elvét hangoztatok arra hivatkoznak, hogy Csehszlovákiában általános választói jog van érvényben és ezzel a kisebbségek is tetszésük szerint nyilváníthatják akaratukat. Hát ez való tény, azonban nem csak általános választói jogból él egy nemzet és ha hiányoznak a gazdasági adottságok, a kulturális életfeltételek, akkor hasztalan választ mindenki tetszése szerint. Már pedig a magyar nemzeti kisebbségek gazdasági élete súlyos sebeket szenvedett az elmúlt tiz év alatt. Elég csak a földreformra rámutatnunk, hogy belássuk a gazdaságpolitikának kisebbségellenes voltát. Nem is szükséges a hadikölcsön elértéktelenitésére és az adózás rendszertelenségéből származó óriási károkra rámutatnunk, ezek a köztudatban élnek. De hangsúlyozottan kell kiemelnünk, hogy munkásságunk van leginkább kitéve a munkanélkü iségnek, amelynek ellensúlyozására a'ig történt valami. Kisebbségünk ipari és kereskedelmi rétegeződébe a cseh és német kezekben levő nagyipar kedvezményezése következtében és a középitkezéseknek Szlovenszkótól való következetes elvonása miatt szenvedett helyrehozhatlan vérveszteséget. Ezeket az általános választójog nem gyógyítja meg. Mego datlanul megy át a jövő esztendőre a magyar kisebbségi kérdés speciális nyílt sebe, az állampolgársági kérdés. Az év végén merült fel a hir a két érdekelt kormány tárgyalásairól, mely első sorban erre az ügyre vonatkozik. Nem a mi ügyünk már ez, hanem nemzetközivé lett azzal, hogy a békeszerződések tökéletlenségének tízéves bizonyítékait tárja Európa szemei elé az államnélküli állampolgárok szomorú hadoszlopai alakjában. Ha állampolgársági rendezést nem is kapott nemzetiségünk, de elérkezett tízéves közigazgatási kísérletezés után egy újabb állomáshoz: a tartományi rendszerhez. A sötétbe ugrásnak valóságos iskolapéldája ez az uj közigazgatás, amelyet hiába próbáltak ki a történelmi országokban, Szlovenszkó őslakosságának ez mégis uj és érthetetlen marad. Kulturális életünk terén tiz esztendő után — a kisebbségi jogok teljesítésének állandó hangoztatása és kielégitettségünk rózsás képei megrajzolgatása mellett — elérkeztünk a kulturális szervezkedés lehetőségeihez, ami nem jelenti annak százszázalékos kiélésének szabadságát, mert ez elé is állandó akadályok tornyosulnak. Iskolánk fö ött életbelépnek az úgynevezett iskolatanácsok, amelyekben a szlovák tagozat mellett egy kis rekesz jut majd a magyar iskolaügynek is, mert magyar iskolatanácsról még nincsen szó: lesz német, ruszin, szlovák, de a magyar iskolaügy függvénye marad a szlovákénak és ezzel is megerősíti azt a sérelmi politikát, mely úgy nyelvben, mint lélekben az elnemzetlenités céljait szolgálta már tiz éven át. A mi koronatanúink erre és az előadottakra híven szolgálnak bizonyítékul magyar iskoláink, az úgynevezett párhuzamos tagozatai a szlovák középiskoláknak. De koronatanúnk a szlávságnak nagy barátja, Scotus Viator is, aki köztünk járt és közvetlen előadásból láthatta a kisebbségi élet minden fonákságát. Ezzel szemben a kormány szócsövei azt hangoztatják, hogy a negativizmus az oka mindennek, ez terméketlen politika, tessék a reálpolitika útjára lépni, aktivizmust kezdeni. Ezt is megpróbálták és a magyarság vezetői úgy találták, hogy egy sütetből elég volt egy kenyér. A föltétien megadás politikája Öngyilkosság lenne a magyar kisebbség részéről, mert a prágai kormányok süketek maradtak a legelemibb kisebbségi jogok teljesítésével szemben. Mi is siketek maradunk minden államellenes, irredenta gyanúsításokkal szemben, amelyek egyik fülünkön bemennek, de azokat a másikon kieresztjük, mert a jog alapján állunk és onnan le nem térünk. Politikai mérlegünk ismét nagy hiányokat mutat a mi terhűnkre, Komárom, —december 28. Revideálják a koalíció munkaprogramját. A cseh néppárt hivatalos lapja a Lidové Listy karácsonyi számában a koalíció jövőjéről a következőképen ir. A mai provizóriumot és annak ideiglenes jellegét elismerjük, bár formálisan teljesen alkotmányos. Ha a cseh néppárt alkalmazkodni akar a legnagyobb kormánypárthoz (agrárpárt), nagyon jól tudja, hogy ezzel engedményt nyújt ennek a pártnak. Ezzel szemben természetes, hogy a megoldás nem történhetik a cseh néppárt tekintélyének rovására, mivel a párt egész éven át nem önakarstából, hanem szükségességből viselte a felelősséget. A mi képviseletünk nem felel meg ezen felelősség arányának és annak a jogának sem, amely azt, mint második legerősebb kormánypártot megilleti. Ház ezt az egyezmény! föfbillenienők, akkor min den fölborulna. A karácsonyi szünet után sző lesz elsősorban a kormány programjáról és csak azután a személyi kérdés megoldásáról, amely nem történhetik meg a cseh néppártnak a mai többségben való súlya rovására. Vagyis a cseh néppárt a miniszterelnök helyettesének kérdése előtt a koalíció programját akarja rendezni. Az állampolgárság rendezésének ügye nincs a belügyminiszter jövő évi programjában. Mint lapunk is közölte, a minisztériumok az év végén összeállították jövő évi munkaprogramukat és azt a sajtó uiján nyilvánoságra hozták. A belügyminisztérium is közreadta jövő évi programmját, amelyben sok mindenféle található, azonban a magyar nemzeti Egy kis számvetés. Komárom, — december 26. Rohamlépésekkel közeledik az új év, csak pár nap és az 1928. év el fog merülni a múlt ködébe. Ilyenkor az esztendő utolsó napjaiban úgy illenék, hogy számadást csináljunk önmagunkkal és felállítsuk az elmúlt esztendő mérlegét legelsősorban is saját magunk lelkében és megállapítsuk azokat az eredményeket, amelyek egész évben teljesített cselekedeteink és munkánk következményeképen mutatkoznak. Ez a számvetés az itt élő magyar nemzeti kisebbség minden egyes tagjára kötelező lenne, azonban úgy sejtjük, hogy C3ak kevesen vannek, akik ezt szükségesnek tartják. Mindazonáltal a haldokló év rövid amelyeket követelnünk keli attól és azoktól, akik azzal adósaink: a kormánytól és közegeitől. Követelnünk kell a kisebbségi jogok százszázalékos végrehajtását a kisebbségi élet minden vonalán: első sorban kenyeret, melyhez megfeszített közteherviselési, tehát államfentartói munkánk után kétségtelen jogunk van a hirdetett demokrácia és állampolgársági egyenlőség elvei szerint, is azután pedig jogokat gazdasági és kulturális téren a mai jogbizonytalanság teljes likvidálásával. kisebbségeket legközelebbről érdeklő kérdésről, az állampolgárságról még csak említést sem tesz a belügyminisztérium. Sílovenszfeo és Ruszinszkó eme általános követelése egyszerűen kimaradt a munkaprogramból, pedig ismeretes, hogy a városok és községek memorandumokban fordultak ez ügyben a miniszterhez, a törvényhozók részéről pedig Interpellációk és törvényjavaslatok adattak be. A belügyminisztérium ezeket figyelmen kívül hagyta és a hontalanok ügyét a jövőben nem akarja rendezni, ami arra kell, hogy ösztökélje Szlovenszkót és Ruszinszkőt, hogy a kérdés mielőbbi megoldását még nagyobb vehemenciával követelje. A cseh néppárt a belügyi tárcára aspirál. A kormány rekonstrukciójának kérdése még mind g nem kerül! a döntés stádiumába, ami újabb alkalmat ad arra, hogy kombinációkat fűzzenek a kormány átalakításának kérdéséhez. A cseh néppárt a megoldásra nézve a kibontakozást abban látja, hogy Svehla miniszterelnök, akinek egészségi állapotában állandó javulás állott be, — tovább is a kormány élén marad, a miniszterelnök helyettesét az agrárpárt köréből nevezik ki, ezzel szemben Srámek Cerny belügyminiszter tárcáját kapná meg, aki tudvalevőleg Morvaország közigazgatási elnökévé neveztetett ki. Ezzel Srámek és a cseh néppárt presztízsének csorbítása nélkül engedhetné át az agrárpártnak a miniszterelnökhelyettesi lisztet. A párt így az egyik legfontosabb tárcához jutna és ha Svehla egészségének teljes helyreállása esetén átveszi a kormányelnökséget. akkor a helyettesi funkció auto' matice visszaszáll a néppártra. visszapillantásában rámutatunk azokra a jelenségekre, amelyek az itt élő magyar nemzetség életében előfordultak és amelyek sorsunk irányítására nézve befolyással voltak. Mindenekelőtt a magyar nemzeti kisebbség politikai helyzetéről kell szótanunk, amelyben semmi változás nem jelentkezett a letűnő évben. Helyzetünk ma is a másodrendüség mértéke alatt áll, minket a köztársaság tiz éves fennállása idejében sem tartanak államföntartó elemnek, noha kormányfárfiak megismételt kijelentései szerint is adózás és katonai szolgálat tekintetében a magyar nemzetiség a legelső helyen jön számításba a köztársaságban. Polgári kötelességét a magyarság hiven teljesíti, noha tízezrekre megy azoknak a száma, akiknek állampolgárságát még mindig nem ismerték el. POLITIKAI SZEMLE
