Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-05 / 80. szám

^«gyvenkilencedik évfolyam 80. szám. Csütörtök, 1938. jnlias 5 flSüsstéii ár eseSMxiovák értékben: Síslybeu én vidékre portai sxétkflldéirsi: íf*Sá** évre 80 K, félévre 40 1, nejtyedévire ít! K, — «fliföldön 150 ££. '-je« ««sém ér»! 8® fillér, i teli! pllilljl. Komárom, — julius 4. Müller Franken, a német biro­dalom kancellárja beköszöntő é3 székfoglaló beszédében a leszerelés problémájának újabb nagy aktu­alitást adott, amely több figyelmet érdemel a genfi leszerelési tanács­kozásoknál. Ezek a tanácskozások csak arra valók, hogy annak tagjai kirándulásokat tegyenek a genfi tó kies partjára, mert a problémát egy cseppel sem vitték előre. Benes, ennek a bizottságnak az elnöke, több ízben is körülutazta Európát a leszerelés ügyében anélkül, hogy bármilyen eredményt tudna ebből felmutatni, mert a leszerelés csak papiroson van meg, a geufi jegy­zőkönyvekben, amelyeknek prakti­kus értéke ma egyenlő a nullával. A német kancellár azt jelentette ki, hogy tűrhetetlen Németországra nézve állig fe!fegyverzett nemzetek gyűrűjében élni. Ez elsősorban Fran­ciaországra vonatkozik, amely álián jóval felül is fel van fegyverkezve. Franciaország, a béke őre és ba­rátja, a világháború befejezése után már két háborút viselt, igaz, hogy gyarmatain, de mégis csak háború volt az, amely reá nézve sem presztízst nem jelentett, sem meg­­oldhatlan vitát, hanem egyszerűen egy szóban összefoglalva: üzletet. Tudniillik a művelt franciák sem irtóznak az üzletektől, főleg a jó üzletektől. Olyan szerencséjük is van hozzá, hogy mindig akadnak emberek is, akik eladják magukat, illetve testüket az idegen légióknak és ezek mennek meghalni a francia dicsőségért, mert a drága francia vért spórolni kell. Csakugyan igaza van Müller- Frankennek az állig fel fegyverzett nemzetek felől, amelyek még min­dig a háború gondolatkörében élnek állítólag azért, hogy a békét biz­tosítsák. Egyszer ugyan már rájuk cáfolt a szovjet-delegátus, aki sa­rokba szorította Beneséket és a győzhetetlen franciákat, Paul Bon­­court, a párisi szalónok ünnepelt szocialistáját is. A szovjet-delegátus azt indítványozta, hogy tessék azonnal megkezdeni a leszerelést, a győztesek azonban nem akarják elhirtelenkedni a dolgot és azt fe­lelték rá, hogy ez igy kivihetetlen, az első a biztonság. A biztonság pedig csak úgy tel­jes, ha állig felfegyverezzük a ka­tonaságot és annak létszámát nem hogy le nem szállítjuk, hanem el­lenkezőleg, azt mérsékelten bár, de állandóan és észrevétlenül emeljük. A katonai államok most repülő­parkot bővítenék, moät újabb hadi fegyvernemeket vezetnek be, ami­hez persze elsősorban ember kell. Müller-Franken azon a véleményen van, hogy ez tűrhetetlen állapot, POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA j TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 3 ARANY A Y JÓZSEF dr. Sxerkexxtfiég éa kiadóhivatal: Hádoi-a. W,. Megjelenik hvtenkint háromkok : kedden, csütörtökön és szombatos. amint tűrhetetlen az is, hogy Fran­ciaország még mindig nem üríti ki a megszállott területeket, pedig Németország minden kötelezettsé­gét le jesiti vele szemben. Hut ezek tényleg tűrhetetlen dolgok, amelyek­ről Genfben úgy hallgatnak a nép­­szövetség tanácsában képviselt ha­talmak, mint a dinnye a fűben. Németország, Ausztria, Magyar­­ország, Bulgária teljesen le vannak szerelve és csak annyi katonasá­guk van, amennyi a belső rend fenntartására szükséges. Törökor­szágnak is le kellett volna szerelnie, azonban Kemal basa kijelentette, hogy ilyesmibe nem mehet bele és ilyen békét nem ir alá, azután végre Lausanne-ban a győztesek nagy kapacitáciüja után aláíratta a békeszerződést, de a szabadke­zet fenntartotta magának. Az európai államok azonban nem ilyen sze­rencsések, mert Jugoszlávia, Ro­mánia, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Olaszország és a fő hatalom, Franciaország nemcsak hogy meg­tartották hadseregeiket, hanem azo-Komárom, — ju'ius 4. Masaryk elnök a legioniaták kongresszusán. Vasárnap tartotta a szocialista veze­tés alatt álló csehszlovák iegionista szövetség országos kongresszusát Prá­gában. A legionisták tisztelegtek Müsa­­ryk köztársasági elnök előtt, aki töb­bek között a következőket mondotta válaszában: Mi békét akarunk, szüksé­günk van a békére, hogy a köztársaság konszolidálódjék A béke után azonban nem gyengeségből áhítozunk, hanem abból a meggyőződésből, h^gy Európa háború utáni rendje a háború előtti állapottal szemben fejlődést jelent és lehetőséget nyújt arra. hogy az esetle­ges nézeteltéréseket nemzet és nemzet között, állam és állam között lojális megegyezéssel lehet megoldani. Ez Benes kü politikájának értelme. A demokratikus köztársaságnak meg kell valósitania a politikai és a szociális igazságot. A demokratikus köztársaságot mindenütt és mindenki ellen védeni fogjuk. Az elnök szavait a legionisták frenetikus tapssal fogadták. Nyilatkozik Drobny országos elnök. Julius 1-én életbelépett Szlovenszkón a közigazgatási reform és ez alkalom­ból a szlovák néppárt hivatalos lapjá­nak nyilatkozott Drobny János dr. kor­mánytanácsos, Szlovenszkó országos elnöke. Drobny kijelentene, hogy véle­ménye szerint az országos közigazgatás életbeléptetése a konszolidációt nagyban elősegíti. Szlovenszkó most a saját kezébe veszi sorsa intézésé*. Igazságo­san akar mindenkit jutalmazni és min­den rosszat büntetni. A szlovák tiszt­viselőknek munkájuk minőségével, ügy­buzgalmukkal kell harcolniok az elsőbb­ségért. Önmaga is csak hivatalnok akar lenni. Sok függ természetesen attól is, hogy milyen lesz az országos képviselőtestület. Az országos képvise­lőtestület munkája sokkal fontosabb lesz, mint a parlamenti munka. Leg­kat állandóan fejlesztik is. Német­ország tehát a többi lefegyverzett állammal együtt ellenséges fegy­verek gyűrűjében él, ami nemcsak Euróoa békéjét, de a legyőzőit államok biztonságát is veszélyezteti. Ennek adott hangot a német kancellár és bizonyosra vesszük, hogy beszédének lesz visszhangja, sőt nemzetközi snlya is. Azt sem vélhetik a szemére, hogy német nacionalista, mert felfogására és világnézetére nemzetközi szociál­demokrata. Tehát Briand vele szem­ben sokkal megértőbb és udvaria­sabb lesz, mint e ődeivel szemben Müller-Franken most kezdi pálya­futását, de azt hisszük, hogy réges­­régen otthagyja a kancellári széket, mig az úgynevezett győztesek és uszályhordozóik meg fogják gon­dolni a leszerelés ügyét. Ankétozni és kongresszusozni fognak eleget, amelyen a francia szónokok hang­súlyozni fogják, hogy nekik a leghőbb vágyuk a béke fentartása, de csak úgy, ha a millió szurony ott áll a hátuk mögött. fontosabbak a gazdasági problémák s ezeknek szerencsés megoldásától függ a hibák és fájdalmak legnagyobb ré­giének eltávolítása is. Sok a munka s jó munkásodra van szükség. Az uj országos közigazgatás bevezetésével a megyei székhely elvesztéséért Turóc­­szentmártont kártalanítani kell. Turóc­­szentmárton lesz a szlovák kuliura középpontja s ha már egyetemet nem kaphat, más iskolákat kell adni e vá­rosnak. Pozsonyban föl kell állítani az országos kórházai és Pozsonyt Nagy- Pozsonnyá kell fejleszteni. A trianoni békerevizió legfőbb akadálya. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése állandó pertraktálás tárgya a lapoknak és a közvéleménynek. Leg­utóbb a Morning Post foglalkozott a kérdéssel és cikkében igen érdekesen mutat reá arra, hogy lulf jdonképen mi az oka annak, hogy egyes államok a legvégsőkig ellene vannak az esetleges revíziónak. Azt írja a lap, hogy a tria­noni békeszerződés revíziójának legfőbb akadálya az attól való félelem, hogy ugyanakkor Németország is Yövetelni fogja keleti határainak módosításán. Az angolok — úja a lap — általában több okból szeretnék enyhíteni a ma­gyarok súlyos szenvedéseit, de azok, akik ismerik a múltat és gondolnak a jövőre, nem szeretnék Lengyelország jelenlegi kerületi állományát megboly­gatni. A trianoni béke revízióját olyan kijelentésnek kellene megelőzni, amely szerint a verse illési békeszerződéshez semmilyen kőiülmények közöt. sem sza­bad nyúlni. Ehhez azonban még nem érett meg kellőképen az idő. Októberben lesz a fő tárgya­lás a Blumenstein ügyben. Párisi jelentés szerint a kötvényha­­misitási ügy külföldön tartózkodó vád­lottal ellen in contumaciam hoznak ítéletet. A vád alapja az, hogy a cím­leteket hamis név bejelentésével és hamisított szerződésekkel mutatták be Franciaországba a Credit Lyonnaisnál, amivel 20 millió frankot cíoltak ki. A tárgyalásra előreláthatóan csak október­ben fog sor kerülni, mert a fogságban lévő vadlo'tak mindent elkövettek, hogy az ügy húzódjék. Három nap alatt zökkenés nélkül! Komárom, — julius 4. Négy nap óta az uj közigazgatási rendszer áldásában fürdik Szlovenszkó lakossága, amely végre valahara elnyerte a földi üdvösséget a tartományi rend­szer életbeléptetése által. Ennek a kor­szakos reformnak már is jelentkezik az a jótékony hatása, hogy mindazok a restanciák, amelyekkel a nagy zsupák elmaradtak, csesély három nap alatt lik­vidálva lesznek, ami becsületes magyar nyelven azt jelenti, hogy a nagyzsupák előadói asztalán hónapok, sőt évek óta heverő (akták elintézést nyernek. Leg­alább erről biztosítja Szlovenszkó népét Országit János dr. országos alelnök, aki mint volt zsupán, bizonyára job­ban tudja, mint mi, gyámoltalan laiku­sok, hogy egy akta mennyi idő alatt intézhető e). Végtelen megnyugvással veheti tehát minden szlovenszkól halandó tudomá­sul az uj korszak beköszöntését, mert ez az uj rendszer három nap alatt rendet teremt, a régi hibákat kiküszö­böli és amivei a nagyzsupák hátralék­ban vannak, a restancias aktákat el fogják intézni. Nem kell tehát senkinek sem aggódnia tovább, hogy két évvel ezelőtt beadott feleöbezésének elinté­zésére az emberi kor legvégsőbb hatá­ráig kell várnia, nyugdíj, útlevél, állam­polgársági bizonylat es más efféle cse­kélységek elnyerése miatt senkinek se fájjon a feje, úgy fog ezentúl menni minden, mint a karikacsé pás, amit hó­napok és évek alatt elmulasztottak, három nap alatt rendben lesz ... Micsoda optimizmussal van eltelve a tarcományi alelnök, amikor ezeket a dolgokat a legnyugodtabb hangon tudja kinyilatkoztatni és arról beszel, hogy az uj közigazgatási rendszert minden zökkenés nélkül három nap alatt végre lehet hajtani. Mert bizony határtalan optimizmus kell íhhoz, hogy valaki, aki a nagyzsupa rendszer alatt felelős vezető állásban volt, igy nyilatkozik, különösen akkor, amikor az egész világ látja, hogy julius 1 tői olyan zűrzavar zudult Sziovenszkóra a tartományi rend­szer életbeléptetésével, hogy a közigaz­gatási káoszban senki sem tudja, hogy mihez fogjon, mert a legteljesebb tájé­kozatlanság uralkodik az egész vonalon. A tartományi rendszer bevezetését nem készítették a megfelelő gondos­sággal elő. Most lehet csak látni, hogy az egész reform a szlovák néppárt erőszakos fellépése folytán került csak a korai életbeléptetés stádiumába, amit valósággal kiterrorizáltak HJnkáék és ahelyett, hogy a törvény megfelelő vég­rehajtásáról gondoskodtak volna, le­hetetlen helyzetet teremtettek Szloven­­szkóban. Ma még senki sem tudja, hogy mihez fogjon. A két elnök egyen­lőre csak az opimizmus rózsaszínű üvegén szemléli a helyzetet és nagy reménységeket fűz a reformhoz. A tisztviselők teljes tájékozatlanul ülnek hivatalukban és senki sem tudja bizo­nyosan, hegy szükség lesz-e még to­­v bb is közigazgatási tudására, vagy pedig nyugdíjazni fogják. De a lakos­ságot érinti legkinosabban az átmeneti ■—■■III lllllll IIIMJJMfliTOWMiMtMIMMMBIiMBWHBMMMEi POLITIKM SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom