Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-17 / 138. szám
6 óidul. KomtromS L*p«* 1928. november 17. a meghűléstől. Ez okozza a betegségeket. Tartsa ezt szem előtt és masszírozza testét ALPA menthol sósborszesszel. mely a bedörzsölés után hűsít, de nemsokára kellemes meleget idéz elő. „Alpa“ mentholszesz eredeti csomagolásban mindenütt kapható. 923/IV. véd volt vaUho! Erdélyben Úri csa Iádból származik, a nagyapja fői'páu volt Máratnarosban és 1848—49-beu igen nevezetes szerepet játszott: kitar • tott Kossuth és a magyarok mellett mindvégig. Nem is igy irta a nevét, hogy „Maniu“, hanem csak igy, magyarosan: „Mán“. Nemes ember volt, — magyar nemes az unokája is, mert a magyar nemesség ugyanolyan „character indelebile“ eltöröiheteílen jelleg, mint a kereszténység, ha egy keresztény elhagyja is a hitét, őt az egyház mindig kereszténynek tekinti. A magyar nemesség is olyasmi, hogy a magyar alkotmány szerint sohasem lehet clvesziteni, csak az osztrák jogban és a katonai büntetőjogban volt ismeretes „a nemesség elvesztése“ mint büntetés, — a magyar kö>jog azonban ilyesmiről nem tud semmit. Maniu Gyula tehát a magyar kö'jog Szerint akár Romániában él, akár Kínában és akár miniszterelnök, akár fő mandarin, — lényét és jellegét tekintve „magyar nemes ember“. Rossz magyar, mert megtagadta és elárulta nemzetét, de magyar és kétségbcvonhatatlanul a nemességhez tartozik. Románia uj miniszterelnökének neve tehát, jogilag szabatosan kifejezve, igy hangzik: Badacsonyi dr. Maniu Gyula. A „Maniu“ alak két nemzedéken át már átment a közhasználatba és köztudatba és számtalan anyakönyvi bejegyzésben gyökerezik. De mi az a Badacsony, amelyről Maniu az előne” vét Írja? Az nem a zalamegyei Badacsony, mert annak a tövében soha nem lakott semmiféle Maniu-család. Volt azonban egy másik Badacsony is, egy kis falucska Szilágy vármegyében. Ez a falu a Mán-családé volt már ősidők óta. Maniu legalább oly nagy családfát tud felmutatni a Szilágyságból, mint Ady Endre. Az Ady család régi történetét nem ismerem, igen valószínűnek tartom (miután efféle dolgokkal sokat foglalkoztam), hogy a régi Adyak és mostaniak között a kapcsolatot ízrőlizre hitelesen kimutatni nem lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az a kapcsolat nem létezett, több, mint valószínű, hogy létezett, de egy oly levezetést, aminőt a genealógia tudománya követel, ma már nem lehet összeállítani. Kisbirtoku családoknál, melyeknek tagjai a közéletben nevezetes sze repet nem játszottak, az ilyesmi gyakori. A Mán család tagjai több szerepet játszottak a közéletben, birtokuk is nagyobb volt, nem csoda, ha családfájuk gyökereit és ágait is jobban ismerik. Az Adyak és Mánok valószínűleg sok évszázadon át laktak ugyanazon a vidéken és az Adyak nem mondták a Mánoknak : „Ti oláhok 1“ és a Mánok nem mondták az Adyaknak: „Ti magyaroki“ Hanem mindnyájan azt mondták : „Mi magyar nemesek vagyunk.“ Méltóztatnak már látni, hogy mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy a magyar nemességnek hibái mellett nagy előnyei is voltak. A magyar nép nem bírta magába fogadni a nemzetiségeket egy évezreden át, — a magyar nemesség azonban magába olvasztotta őket. Egy társadalmi osztállyá, ugyanazon jogok élvezőivé és ugyanazon kötelezettségek viselőivé lettek mindazok a magyarok, horvátok, románok, szerbek, stbik, akik a magyar nemesség kebelébe felvétettek és nem volt közöttük senki, aki büszke ne lett volna rá, hogy ő „magyar nemes“. „Itt van a kutya eltemetve.* 1848-ig a magyar nemesség alkotta a magyar nemzetet; az a nemesség, mely teljesen magába olvasztott mindenkit, akit kebelébe fölvett. Mikor 1848-ban megváltoztatták az alkotmányt és kimon dotiák, hogy „mától kezdve nem a magyar nemesség alkotja a magyar nemzetet, hanem a magyar nép“, — elfelejtettek gondoskodni arról, hogy a magyar néphez való hozzátartozás éppen olyan vonzó legyen és éppen úgy kielégítsen minden jogos érdeket, mint amüy vonzó és kielégítő dolog volt 1848 előtt a magyar nemesség soraiba való belépés. Az 1848-ban elkövetett mulasztásból következett be 1918 ban a katasztrófa. Panaszok a rossz utakra A perbete—kürti országút első helyen áll a rosszaság tekintetében — Saját tudósitónklől — Komárom, — november 16 Hogy Komárom környékén nem a legjobbak az utak, azt tudjuk jói, különösen ilyenkor, a cukorrépa hordás idején, amikor a legjobb makadán utat is tönkreteszik a nagy, vastalpu uradalmi szekerek. A legtöbb panaszt azonban a perbete—kürti országúira halljuk. Ez az ut kétségbeejtő állapotban van. Azt mondják, hogy amikor valaki erre az útra szánja magát, előbb végrendeletet készít. Hogy ez nem válik dicsőségére ezt az utat kezelő mérnökségnek, az már szent igaz. De úgy látszik, hogy ennek az utépitészeti mérnökségnek a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy ez az ut rendben legyen. Arra vall legalább az a bölcs intézkedése, hogy a járhatatlan ut javítására már két évvel ezelőtt gondoltak — tebát már két évvel ezelőtt nagy szükség volt erre — s már akkor köveket hordtak Kürt község nyugati bejárójához. Ezt is azonban a szokctt bölcsességgel csinálták, ugyanis a köveket az úttestre rakták le, úgy hogy a kocsiknak az árokban kellett járni. A községnek a legnagyobb megerőltetésébe került, hogy legalább az őszi hordás idején valamit félreraktak, úgy hogy most csak a kocsi fele lóg le az árokba. Igazán legfőbb ideje volna már, hogy Iezt az elhanyagolt utat is rendbeszedjék. Útadót retteneteset fizetünk, tehát joggal elvárhatjuk, hogy ezért nyújtanak is valamit, No meg azután igazán szégyene utépitészeiünknek, hogy két évig készülnek a javításra s két éven keresztül a javításra szükséges köveket az úttesten hentergetik. Ez az ut a Párkány —Érsekújvár legfőbb forgalmi u*ja s mivel igy az auiók utján belekapcsolódik a világforgalomba, igazán furcsát gondolhatnak azok, akik ezt az uiépitési módot látják. Bécs erkölcsei öfven év előtt és ma.< A rendőrség érdekes összehasonlító jelentése. — november 16. Minden eddiginél érdekesebb a bécsi rendőrigazga'óság ezidei évi jelentése, amely most hagyta el a sajtót. A jelentés összehasonlító adatokat tartalmaz az 50 év előtti állapotokkal, egybeveti az 1876. évi kriminalitás méreteit, az 1926. évi viszonyokkal. Otven évvel ezelőtt Becsben egy év leforgása alatt mindössze 270 halállal végződő öngyilkosság és 247 öngyilkos kísérlet történt, 1926 ban 713 öngyilkosság volt halálos kimenetelű és 988 öngyilkossági kísérlet fordult elő, amelyek közül 222 esetben betegség, 108 esetben Ínség és 51 esetben boldogtalan szerelem volt az öngyilkosság oka. A gyilkosságok száma Bécsben 50 évvel ezelőtt 3 volt egy év alatt, 1926 ban pedig 113. Ebben az évben a bécsi rendőrség 57 000 bűncselekmény, illetőleg vétség esetében folytatott nyomozást és a kárösszeg meghaladta a 8 millió sillinget. amelybő! 24 százalék rnegtéíült és a bűnözők közül 16 700 embert kerített kézre a rendőrség. Eltűnési eset 7618 volt és 282 eltűnést sikerült felderíteni, Adamson képzelődése egy Éváról lidércnyomásként fejeződik be. Fölemelték a gőzfürdő dijait (Panaszok a közönség köréből) Vettük az alábbi panaszos levelet, amelyhez nem keli semmi kommentárt fűznünk: Tekintetes Szerkesztőség! Mint kedves lapunknak, a Komáromi Lapoknak régi, hűséges olvasója, már régen tapasztaltam azt, hogy b. lapjuk a jogos panaszoknak mindig helyet ád. Ez a jóleső tudat bátorít fel arra, hogy levelemmel felkeressem a tekintetes Szerkesztőséget, kérvén levelemnek a szives közzétételét. Szerény anyagi körülmények között élő. nagy családu tisztviselő vagyok, akinek jól meg kell nézni, hogy mire A rádiócső erősítése nagy mértékben a meredekségtől függ. A Tungsram“ báriumcsövek meredeksége kis fütöáram fogyasztásuk mellett példátlanul nagy. G 409 univerzáliscsö, fütöáram 0 08 A., meredekség 2, 4 mA/V. L 414 kisfrekvenciáju erösitöcsö, fütöáram 0'14 A., meredekség 3 mAIV. P 414 végerösitöcsö, fütöáram 0’14 A., meredekség 3 mAIV. adom ki a pénzemet, csak ami nagyon is szükséges. Most igy ősszel egy újabb kiadási tétel lép fel háztartásunkban, ez a fürdés költsége. Nváron egész családommal naponta fürdőm kint a szabadban, télen azonban gőzfürdőt keli használnunk, mert szerény lakásunk nincs fürdőszobával ellátva és a lakásunk olyan kicsi, hogy nem igen alkalmas se a konyha, se a szoba, hogy otthon kádban, vagy teknőben részletekben fürödjünk meg. Más városokhoz képest a komáromi városi gőzfürdő árai túl magasak, de a tisztaság és a közegészség iránti fogékonyságom sokkal nagyobb, hogy sajnálnám a fürdőért kiadott összeget. Legalább ez igy volt eddig. De mi történt velünk a napokban? Családommal elindulunk a gőzfürdőbe, hogy ott kádfürdő jegyet váltsunk és megfürödjünk. A szokott összeget kíguberálom s odatolom a pénztáros ablaka elé. Az udvariasan azt mondja, hogy ez kevés. Megolvasom újra a pénzt, az stimmel. Erre újra betolom az ablakon a szokott összeget. A pénztáros megint megszólal és art mondja, hogy ez az összeg kevés, mert pár hét óta a duplájára emelték fel a fürdődijakat. Azt hittem, hogy rosszul hallok és úgy néztem a pénztári ablakra, mint az a közmondásos borjú az újkapura. Szépen visszasöpörtem a régi összeget a tenyerembe és azt mondtam, hogy akkor nem fürdünk és nagy szomorúsággal hazaballagtam szegény családommal, Eddig is drága volt kérem alássan a komáromi gőzfürdő és ez azért volt különösen furcsa, mert a fürdő nem magánvállalkozóé, hanem a városé, amelynek tartozó kötelessége volna a közegészséget, a köztisztaságot azzal is elősegíteni, hogy a saját fürdőjét minél jaeartTBgg
