Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-11-17 / 138. szám

1928. november 17. Komáromi Lapok. 7. oldal. olcsóbbá és ezzel minél látogatottabbá j Jggyet Eddig is drága volt és a szegény néposztály csak nagy nehezen vehette igénybe, de mi lesz most, amikor már amugyis fulmagas dijakat a duplájára emelték. Most egy családi kádfürdő 15 koronába kerül. Melyik család enged­heti meg magának ezt a fényűzést. Igen fényűzést, mert elég szomorú, hogy a | város balkezes és rövidlátó intézkedése ezzel a hallatlan áremeléssel a fürdőzést, amely eddig köz és életszükséglet volt, fényűzéssé tette. Hogy ezzel mennyit f ártott a köztisztaságnak és a közegész­­ségügynek, arról nem is kell beszélni. Mit akart ezzel elérni a város? Hogy | kiállítsa önmagáról a szegénységi bizo- | nyitványt. Ezzel akarja a jövedelmét | növeszteni? Milyen tévedési A fürdő- i* árak emelkedésével felére csökkent a | fürdőzők száma, tehát semmivel se § növekedett a város bevétele. De a hely- * zet rosszabbodni fog, mert a nagykő­­zönség még nem tudja az árak félémé- | lését és gyanútlanul megy a fürdőbe és csak ott tudja meg a rideg valót és | bár néhányan inkább visszamennek, t mint jómagunk is, de a legtöbb fanyar | arccal azért megfürdik, nem akar visz- jj szamenni, de a legközelebb már nem | megy a tuldrága fürdőbe. Szóval a város jj jövedelme nemhogy növekedne, hanem ! csökkenni fog. Ez anyagi káron kívül jj ott az erkölcsi kár, sok sok embert meg­­fosztanak az egyik fontos életszükség- j lettől, a fürdéstől. Hiszen 10—15 ko- jj rónáért annyi tűzifát lehet kapni, hogy | ha nehezen is, valahogyan otthon fü- > rödnek majd az emberek teknőben, ; részletekben. Bizonyára a fürdőszobával bírók ta- jj látták ki ezt a balkezes intézkedést és '■ tették a fürdést fényűzéssé, amelyet ' valósággal fányüzési adóval róttak meg | a dijak megkétszerezésével. De én azt ajánlom, hogy itt aztán ne álljanak meg és ha az önök szemében a fürdés luxus, ; fényűzés, akkor a fürdőszobák után is 1 vessenek ki luxusadót. Igen uraim, ez \ lenne az igazság. Más városokban van közegészség­ügyi bizottság. Komáromban ilyen úgy- j látszik, nincsen, mert ha volna, okvetlen j felemelné tiliakozó szavát a közegész­­ség ellen elkövetett ilyen merénylet ellen. Bocsásson meg a tektnteies Szer- j kesztőség, ha ilyen éles hangot hasz- ; nálok, de ez az intézkedés mindenkit . kihoz a sodrából, aki a fürdést élet- j szükségletnek tartja és nem luxusnak. Ez különben nemcsak az én véle- , ményem, ezt tartja minden intelligens ember. Nagy szívességüket előre is megkö- • szönve, maradtam igaz tisztelettel egy hii olvasójuk. í Az Etna után a Vezúv is kitört. B —november 16. t Milánói jelentés szerint az Etna kitö­résével egyidejűén működni kezd a Vezúv is. A múlt éjszaka heves lett a j Vezúv tevékenysége, napok óta folyé­kony lávát ont magából a krátereknek az a nyílása, amely augusztus 7-én a nagy krátercsölcsértől északnyugatra a ' sikló állomásával szemközt kezdte lö­­vélni a lávát. Ez a kitörés azonban legalább egyelőre teljesen veszélytelen és még akkor is, ha a lávafolyam meg­növekedik, baj nem érheti a Vezúv J alján levő községeket, mert a láva az ? Inferno völgyébe ömölhet. Arra a hírre, hogy a Vezúv működik, messze vidék­ről csődűitek oda turisták és a vulkano­­lógia tudósai is naphosszat és éjsza­­kákon át figyelik a kitöréseket, csak f a közeli falvak lakossága közömbös, mert számára nem uj az időközönként eiőtörő fűstgomoly és a sötétség beálltával pitosló égboltozat, azt pedig tudják, hogy veszedelem nincsen. Az Etna erupciója szemlátomást csökken és a lávafolyam a kihűlt kéreg alatt í már csak egészen lassan terjed tovább, \ de azért még nem múlt el minden veszély. A kitörés tanulmányozására \ sok külföldi vulkanológus érkezett Catániába. A mostani Etna-kitörés tudományos szempontból rendkívül sok értékes megfigyelésre ad módot és az j a terv, hogy a catániai és a nápolyi egyetemeken külön tanszéket fognak felállítani a vulkanológia tudományok $ számára. FAUN LEVELEI. (Faun lelki klinikája.) No lám, lám a meg nem értett asszony (röviden Mnéa), mint erélyes asszonyhoz illik, nem hagyta annyiban a dolgot és az alábbi levetet intézte a Régi olvasóhoz (röviden Ro). Az alábbi levél ugyan nekem, hat­ezeréves Faunnak van címezve, de ne­kem csak annyi közöm van hozzá, mint a levélhordónak, aki kézbesítette. Én is csak kézbesítem. Tehát kedves Ro, olvassa el, mit ir az én levelem­ben magának a Mnéa. Tessék ! Kedves Faun 1 Már egy régebbi lapjában pártfogolta a meg nem értett asszonyt; kiváncsivá tett már akkor is, ugyan ki bántja őt, hogy Faun harcba szállt érte. Ezt igen kár tennie I Megmondom, miért. Mert maga Faun, nőtlen ember, nem tud úgy ítélni Mnea felett. „ mint a Régi olvasó (röviden Ro). Ő ugyanis azok­kal az ervekkel áll elő, mint a férjek általában, akik önmagukat olyan fö­lényben tudják a feleségnek nevezett, ostoba kis libák felett, hogy nem is tartják érdemesnek velük foglalkozni. S ha mégis leereszkednek az elérhe­tetlen magasságból, a megértés kedves bizalmassága helyett azt mondják: Végy munkát kezedbe, — az unatko­zás, a tétlenség vezet olyan gondola­tokra, hogy én elhanyagolt vagyok. Asszony vagy, ott vannak a gyerme­keid, azok nevelése és a háztartás ki­töltik idődet. Kedves Ro, tessék többet foglalkozni asszonyaikkal, s akkor biztosítom nem lesz több Mnéa a földön. Ha nem is állunk szellemileg olyan magasan, mint a férfiak, mert kevés asszony dicsekedhetik diplomával, azért nekünk is jól esne a háztartás és gyer­meknevelés gondjai mellett a férjben egy megértő jó pajtást találni, de a férjem uramnak minden fontosabb, mint a felesége és beszédét ostoba fecsegésnek tartja. Szerinte csak annyi esze legyen az asszonynak, hogy ne álljon az eresz aiá, ha esik az eső. S ez elég? Természetesen örül az asszony, ha jelentkezik a jő pajtás, aki legalább szembe nem meri mondani, hogy butának tart, ha gondolja is, Igaza van önnek, k. Ro, nevetséges valami a XX században, igaz érzelmek után kutatni, az élet komédia, és a jó komédiás meg is van véle elégedve, de jaj annak, aki még érző szivet hord, az a boldog boldogtalan hallgasson, mert nem erre a világra való I Tehát Ro nem hisz a barátságban. Ugylátszik, saját tapasztalatai erre a meggyőződésre jutatták, de erről Mnéa igazán nem tehet s ez még nem ok arra, hogy pesszimistává váljék. Hogy Mnéa milyen választ várt? Annyi bizonyos, hogy Fauntól éppen nem várt dicséretet, mert hozzá van szokva a lekritizáláshoz, amit már azért is meglehet, mivel azt sem tudja, hogy ki vagyok, mert hiszen a lelki klinika névtelen levelekre is válaszol. Ne tartson szerénytelennek, ha arra kérem, kedves Ro, Faun szórakozott­ságát nézze el, ez már az ő hatezer évével jár. Miután Ön sem volt leve­lében következetes, engedje meg hogy én Í3 kissé eltérjek a témától. On ol­vassa bizonyára a nagyvárosi lapokat és így tudja, hogy a vasárnapi szám­ban külön melléklet van a hölgyek linn szermsewsiew tint van! A szerencse által különösen kegyelt i Hóim felhívja önt a most kezdődő 20. esi. osztály­sorsjátékban való részvételre. Legmagasabb nyeremény jutalom­mal együtt esetleg Ke 2,000 000 Főnyeremény: 1,000,000 Ke. 190.060 drb- sorsjegy. 95-000 nyeremény. Vegyen méjy ma sorsjegyet, hogy ön is 2,000.000 Kc-t nyerjen. f, Vi Va V 4 Kö: 80.— Ke: 40.— Ke: 20,— k I > számára s ott állandó rovatot talál a j lelki klinika, Rendesen egy nagyvárosi ) idősebb hölgy kezeli, aki igen kedves \ és tapasztalt, okos válaszaival nem egy kellemes órát szerzett. Mert hiszen nem is a kérdés fontos, amit a sze­gény kicsi polgárasszonyok feltesznek, legtöbbször nincs is az újságban, de a válasz fontos, mert az mindnyájunk­hoz szól. Már kisebb lelki problémával | is zavarták (nem a szerkesztői, de a lelki klinika orvosát) mint Mnéa, mert f hiszen a baráiság kimeríthetetlen téma Í<* és a válasz mindig egyforma igazságos volt. De hiszen ez csupán a hölgyekre tartozik s a férfiakat senki se kénysze­­l riti, hogy olvassák s még kevésbbé, hogy válaszoljanak rá. | Még valamit óhajtok megjegyezni. | A legtöbb élettragédia okozói koránf­í sem a felnőtt kis babák, ma már nin­­; csenek a leányok úgy elkényesztetve, mint régen. Mert hiszen a megváltozott körülmények kenyérkeresetre kénysze­rítik a nőt. Éppen s férfiak azok, akik irtóznak a hymen rózsaláncaitól és a * tragédia okozóit keresheti éppen úgy t a férfiak között is, — miért mindig és ; mindenben az asszony a hibás? Miért? Kedves Ro! Ön az életfilozófiájával igazán nem javít, mert a nagyváros ! hozzá van szokva, hogy a nő egyedül j jár káváházba, moziba stb. Ez már ré­gen így van, volt és lesz is. Egy tanácsát megfogadom és nem rakok tüzet a szalmakazal tövében s olyan barátságra pedig, amely önérde­ken alapszik, nem reflektálok. Mnéa. ■ Kedves Rol Maga most leveti a birói talárt és jól neki gyürkőzik és leül, mint egyszerű földi halandó az irőasz­­; tálához és felelni akar Mnéa-nak. De I ne fárassza vele magát. Ezt a vitát a Mnéa nekem címzett, de Valójában ma­gának szóló levelével befejeztük. Ne felejtse, hogy Mnéa nő, asszony és illő dolog, hogy respektáljuk azt a tizezer­­éves szokást, hogy a vitában az asz­­szonyt illeti az utolsó sző. Vagy az ön családi életében nem igy van ? Boldog ember! 1 Ha tudnám Mnéa-ról, hogy vaj’ ki ő és merre van hazája, akkor odaad­nám a címét és azt mondanám, hogy nosza, rajta, intézzék el egyenesen a közönség kizárásával a vitát. Levelez­zenek tovább. De Mnéa őnagysága nem árulta el a kilétét. Titkolódzása arra vall, hogy nem bennem látja azt I a sokat keresett jó pajtást. Hiába, a hatezeréves Faunt még jó pajtásnak is j öregnek tartják. Öh ti önzetlen önző, vagy önző ön­­j zetlen asszonyoki Ha valami mondanivalójuk van ked­ves Mnéa és kedves Ro, csak fordul­­l janak bizalommal az én, sok hálaleve­­let felmutatható ielki klinihhöz, külön, külön. Szívesen fogom gyógyilani a I lelki sebeket. Tehát a viszontlátásra. Szives üd­vözlettel Faun. ingatlantulajdonosoknak 8°l0 kamat mellett gyorsan eszközöl TJngár S. bankháza, 940 Bratislava, Ventur utca 20. , Az Ondricek vonós­négyes hangversenye. Komárom, 1928 dov. 16. tj Szerdán, 14 én este a tisztikaszinó egy kimagasló zenei esemény színhelye |f volt. Ugyanis egyrészt első ízben j hallottuk a csehszlovák kamarazene ; reprezentánsait, másrészt ezen estén j mutatkozott be nekünk egy uj zené­li szerző, Körte Ferenc dr., aki a komá- I romi törvényszék közkedveltségnek ör­­| vendö, tiszteletreméltó bírája. | Az Ondricek vonósnégyest a hire jóval megelőzte, hiszen néha a rádió- i ban is játszanak és a közönség ennek tudatában olyan szép számmal jelent meg, hogy a tisztikaszinó terme telje­sen megtelt. Műsoruk első száma Haydn Vogel­­quartettje volt. Finom tónus, abszolút tudás jellemzi játékukat. És bár sze­rintem Haydn interpretálása talán kissé túlkomoly akadémiai jellegű volt, gra­­ciózus könnyedség, bohóság nélküli, ami Haydnt annyira jellemzi, ez azon­ban felfogás dolga és mit sem változ­tat az előadás abszolút művészi nívóján. A műsor második száma dr. Körte 1923-ban szerzett vonósnégyese volt. Itt egy kissé meg keli állanunk és ki kell lépnünk a szokásos hivatalos kri­tika keretéből. Én nem tudom, hogy dr. Köriének milyen zenei előképzettsége van vagy volt. Csak azt tudom, hogy biróember. Amikor a vonósnégyesét végighallgat­tam, meg kellett állapitanom, hogy sokkal, de sokkal többet kaptam tőle, mint amennyit vártam és csak végtelen örömömnek tudok kifezést adni, hogy városunkban lakik egy ilyen nagy mu­­zsikális tehetségű úriember. Zenéje ér­dekes még a laikus számára is, mert járt utakon halad, ugyanis nem hyper­modern, hanem neoromantikus, mint Strauss, Reger, Pfitzner Harmonizálása igen szép és kellemes a fűlnek. Vannak benne melódiák, nyugvópontok a fül számára, nem úgy, mint a hypermo­dern, atonális zenében, amelyet — új­ból nem tagadom — nem birok meg­­élvezni. Az első tétel tele van természeti motívumokkal, mintha pásztorsip szóina a nyájnak. A második tétel scherzója rapszódikus és egyik részében van egy igen szép brácsaszóió, amely kifejezet­ten bölcsődal. Az utolsó tétel szláv □épdalmelódia „Regeri* kidolgozásban. A vonósnégyes elsőrangú előadása után percekig 2Űgott a taps és éljen­zés. A szerzőt a művészekkel együtt többször a lámpák eié tapsolták. A műsor utolsó száma, Dvorak Es­­dúr vonósnégyese, volt az est fény­pontja. Az egész vonósnégyesen lehe­tett érezni, hogy ez a muzsika van lelkükhöz a legközelebb. Különösen a második tétel „Dumka“ interpretálása olyan fenomálisan sikerült, hogy az egyébként kamarazenére nehezen me­legedő közönség tombolt a lelkese­déstől. A rendezőségtől a jövőre nézve csak kettőt kérünk: Először is kamarazenét ne színpadon, hanem a színpad előtt dobogón rendezzen és "a szinpad fa , vagy vasfüggönnyel legyen elzárva a művészek mögött, mert igy sok hang vész el a szinpad miatt, nincs jó vissza­verő felület; másodszor hozzáférhetőbb és jobb rendszerű ruhatárat. Dr. Polony Béla. November 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a JESZO nagyszabású reklámkíállitásának ünnepélyes meg­nyitása. Olyan sablonosán, oly szabványo­san hangzik ez, mint akár egy cipő­sámfa vagy valami nemzetközi seprü­­nyélkiállitás beharangozása. Ennél a különleges alkalomnál azonban sze­­retnők ezt a hivatást másképpen fogalmazni, a kiállítás érdekességé­hez, újszerűségéhez és méreteihez méltóan előkelőbben formulázni, hogy már az egy mondatból is szem­beötlő legyen az egésznek nagysze­rűsége. Uj szavak, eddig ismeretlen és megkapó metaforák, szinonimák kellenének hozzá és érdekes, nem mindennapi stilus. Mindezeknek híján azonban csak körülírással lehetne a kívánt hatást némiképpen megköze­líteni. Helyszűke miatt azonban erről is le kell mondanunk és csak egy­szerűen referálunk az utóbbi napok, a kiállításra vonatkozó eseményeiről. A kiállítási anyag újabb gyarapo­dása: Bratislava 150 drb. plakát, Paris : Újabb küldemány (97 drb), Schmoll: Automata, Remington (Amerika): nagy kollekció, Bécs: Der Tag reklámja, Neumann és egy vegyek kollekció. A kultúrpalota előtti reklám gyors­­rajzolo ötlete is nagy megértésre ta­lált. Komáromi cégek közül eddig kilencen jelentkeztek. Közülük mind­egyik kap naponkint este erős reflek­tor fényében rajzolt, 3 méteres rek­lámfestményt. Nem is csoda, hogy ennyire sietnek lefoglalni azt a pár napot, mert hisz az előfizetés egész hétre csekély 200 K. Újabb jelent­kezések történtek továbbá a kultúr­palota nagytermében felállítandó ki­rakatokra is. Ezenkívül külön e célra szolgáló plakátok és röpcédulák ké­szülnek. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom