Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-10-20 / 126. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1928. október 20. 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes darabján rajta van a „POLIO“ felírás és „kalapács" védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappant! már csirájában elfojtották. A helyzet további alakulása Svehla miniszterelnök egészségi állapotától függ, akinek egész­ségi állapotában tartós javulás állott be. Hogy a jubileumi ünnepségek után az országos választásokkal kapcsolatban a politikai harcok kiélesedése válható, azt a szocialisták erős fogadkozásaiból máris meglehet állapítani. Két cseh párt egybeolvadása. A cseh nemzeti munkapárt vezetősége felhívást adott ki, amelyben értesíti tagjait, hogy nem vesz részt önállóan a tartományi és kerületi választásokban, hanem a cseh nemzeti szocialista párt­tal együttesen választ. A párt vezető» sége felhívja a nemzeti munkapárt tagjait, hogy csatlakozzanak a nemzeti szocialista párthoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy a párt teljesen be­olvad a nemzeti szocialisták közé. Mivel azonban a párlvezetőség nem hívta össze a pártnapot és annak mellőzésé­vel rendelkezett, sokan a párt tagjai közül vonakodnak a cseh nemzeti szo­cialista pártba belépni, azonban a ma­gatartásuk már nem tudja megakadá­lyozni az egyetlen cseh reálista pártnak megszűnését. Uj építkezési rendszabályt készítenek elő. A képviselőház, szerdán megkezdte A két mester. Irta: Terpesthy-Markovlts László. Alkonyodott. Kremona külső utcáin piros árnyakat rajzolt az útra a napsu­gár s itt-ott megbotlott egy-egy felté­pett, félrerugott kőbe. Véres uszállyal menekült, mintha belémartak volna va­lahol. Csend volt s a kora csendben beleszakitott egy-egy botorkáló lélek lépéseinek fáradt üteme. Menekült a nap. Lassan húzódtak nyugat felé az árnyak, majd beleolvadtak a házak cifra formáiba. Egy ilyen cifra ház pinceablakánál megállott a nap. Besurrant az ablakon, körülcsókolta Guiseppe mester arcát, finom szerszámait, félig kész, fényesre lakkozott hegedűit. Hetek óta mindig meglátogatta igy alkonyórán a nap Guiseppe mestert kicsi műhelyében. Hetek óta. Attól a naptól kezdve, ami­kor Guiseppe mester ideköltözött An­gélával. Ha nagynéha el is maradt a napsugár, a mester tudta, hogy tisz­tábban, fényesebben fog visszajönni hozzá. Ezen a napon is pár napi távol­­maradás után érkezett meg ismét. Eső­zések voltak. Kremona utcáin vastagon állt a sár, alig lehetett kimozdulni s Guiseppe mester vendégének távol­maradása alatt lázasan dolgozott mester­­hegedűjén. Remekművet akart alkotni. Hosszú hónapok óta dolgozott a hang­szeren, mintha minden tudását, művé­szetét, forrongó lelkét akarta volna a költségvetés tárgyalását, de mielőtt a vita megkezdődött volna, Spina köz­munkaügyi miniszter kért szót, hogy nyilatkozzék a prágai építkezési katasz­trófáról. A miniszter újból hangsúlyozta, hogy az államnak semmi befolyása nincs a magánápitkezésekre, sz ipar­felügyelőségek csupán a munkások életbiztonságára vonatkozó rendszabá­lyok és a nyolcórai munkaidő betar­tását ellenőrzik az építkezéseknél. Be­jelentette, hogy a közmunkaügyi mi­nisztérium egy uj építkezési rendszabály­zaton dolgozik, amely megszigorítja az építkezés tervezőinek és végrehajtóinak felelősségét. A törvényjavaslatban arra fektetik a fősulyt, hogy még az építke­zés megkezdése előtt az építési tervek technikai részét felül kell vizsgálni, továbbá a talajt és a szomszédos há­zakat is alapos vizsgálat alá kell venni. A törvényjavaslat megszövegezésén most dolgozik a minisztérium és a ja­vaslat a jövő év januárjában kerül a parlament elé. Kifntd fiú felvétetik a .lomároini Lapur tiadflliíiataláiion. belelehelni ebbe a hegedűbe. Akarta, hogy a vonó az ő dicsőségét, az ő határtalan szerelmét, az ő lelkének olt­­hatatlan szomjúságát tépje, csodálatos dalok, a más dalainak formájában a húrról. Reszkető kezekkel feszitette a hurt a hegedűn. Már-már kész volt a műremek s amikor betekintett a nap, Guiseppe mester éppen hangolta a hú­rokat. Mellette állt Angela s a mester forró csókjai skáláját hangolta a hurra. Lassan végigszaladt a nap a húrokon, beragyogta az egész hegedűt, rámo­­solygott Guiseppe mester arcára, ajkon csókolta a leányt s azután lassan kibal­lagott az ablakon tovább. Guiseppe mester letette a hangszert. Felállt. S?eme kutatva nézett végig szegényes műhelyén, a finom szerszá­mokon és saját magán. Fátyolozott, tompa hangja reszketve ölelte át Angé­lát, amikor megszólalt: — Nem tudom, hol késik a mester. Angela szótlanul szedegette a tűz­hely körül a fát, hogy tüzet gyujtsoD. Háttal állt Guiseppe mesternek, szem­ben a tűzhellyel. Körülötte a falon, az asztalokon szerszámok, a falhoz tá­masztva finom, vékonyra metszett he­­gedüfák, a tűzhelyen egy bögrében kihűlt, bebőrödzött enyv. Vacsora felé járt az idő. Valamelyik templomban harangozni kezdtek, amikor Guiseppe mester foly­tatni kezdte a beszédet. Jól esett neki beszélni a harangzúgásban. Hosszas vita és államid zaj között határozott a városi közgyűlés a szükséglakások ügyében. — S?ját tudósítónktól. — A város képviselőtestülete október ; 18-án közgyűlést tartott, amelyen az \ augusztus 1 -ér. pusztított tűzvész követ­­| keztében hajléktalanná vált tizenhat I család részére építendő szükséglakásokra j beérkezett árajánlatok filett döntőit. A s I döntést azonban hosszadalmas lármás I vitatkozás és ugyszó’ván állandó zaj j | után hozta meg a közgyűlés, amely \ ( végre is kimondotta, hogy a szükség- j f lakásokat megépítteti és az építkezéssel \ I a Broczky és Nagy céget bízta meg, i í A közgyűlést Gáborek Károly helyet- j | tes városbiró vezette, aki azonban kép- í | telemnek mutatkozott az időnként fül- I \ siketitő lármában rendet tartani, noha j í úgyszólván állandóan csöngetett, miután \ gyenge hangja teljesén elveszett a lár­­\ mában. | Az ügyet az elnöklő helyettes város­­? biró vezette be, aki előadta, hogy a ! város vezetősége a hajléktalanokat egye­li lőre a városi moziépüieíben akarta el­lj helyezni, amit át is alakíttatott e célra. I Azonban az országos hivatal megtiltotta az oda való beköl'özködést és pedig tűzrendészed, egészségügyi okok í miatt, valamint amiatt is, hogy az ál­­j lamnak az épület területén kisajátítási i joga van, amelyet bármikor érvénye­­\ sithet, tehát az épület még ideiglenesen sem foglalható el. A tanács ennek kö­vetkeztében kénytelen volt úgy hatá­rozni, hogy a szükséglakásokra terveket készíttetett és építési pályázatot irt ki, j egyben pedig megszerezte a járási fő­­\ nőknek beleegyezését a lakások sürgős í felépítésére nézve. A járási főnök ugyanis | megígérte, hogy a határozatot jóvá­­\ hagyja akkor is, hogyha azt a törvényes | határidő előtt hajtja végre a város. Sándor Ernő főszámvevő ismertette ezután a tanács és a pénzügyi bizottság javaslatát. A tanács javaslata úgy szólt, hogy a város a négy szükséglakás meg­építését elhatározza, azoknak felépíté­sével a legolcsóbb ajánlatot tett Broczky é3 Nagy épitőcéget megbízza, az épi- 1 téssel felmerülő 151429 K 04 fill, ösz­­§ szeget az 1929. évi költségvetés szód­íj ális gondoskodás rovatának terhére I számolja el és az összeg amortizálásá­ról a lakbérek kivetése által gondos­— Alig várom már, hogy jöjjön. — Félvállról szólt oda Angélának. — Te még nem láttad a mestert, Angela, ugy-e? Igen, igen a múlt csü­törtökön a piacon voltál. Akkor itt volt. Ezt a hegedűt akarja. Azt mondta, hogy ma eljön, hogy mára feszítsem rá a húrokat. A hegedűt babrálta. Ide-oda forgatta a kezében. A nyereg mintha nem eléggé erősen állna a hegedűn, gon­dolta Guiseppe mester. Hátra fordult. — Angela, melegítsd meg az enyvet. Sietve gyújtotta meg Angela a for­gácsot. A felcsapódó lángnyelvek piros rózsákat festettek az arcára. Boldogan nézte ezt az arcot Giuseppe mester. Azután elkapta a fejét, sietve dolgozott tovább. Hollófekete hajfürtjei a szemébe hullottak, ahogy ott állt az ablak előtt a hegedűre hajolva Idegesen simította ei homlokáról, — Jól esnék pár tallér, ugye An­gela? Meg a dicsőség, óh a dicsőség, hogy az én munkámmal, az én hege­dűmmel fog játszani a mester . . . Sze­retném hallani hegedűmnek a hangját. Remekmű ez, Angela. Nem érted te ezt. De jól is van ez igy. Hirtelen elborult a homloka, elcsuk­lott a hangja. — Remekmű ... de szerszám. Nem én fogok megszólalni rajta. Nem az én szivem fog dobogni a húrokon. Más fogja eljátszani az én, a mi sze­relmünk skáláját rajta ... Legfeljebb Komárom, — október 19. kodik. A pénzügyi bizottság a tanácsi javaslatot teljes egészében magáévá tette, de a szükséglakásoknak lehetőleg egy tömbbe való felépítését véleményezte a közgyűlésnek. Elsőnek Geöbel Károly dr. szólt a kérdéshez, aki hivatkozva arra, hogy a ! járási főnök a nála ez ügyben járt tanácsi I küldöttség előtt úgy adta beleegyezését ' az építkezésbe, ha ennek rentábilitása a lakbérek és amortizáció által bizto­­| sitva lesz, — csakis ilyen feltételek ! mellett járulhat az építkezéshez. Rámu- i tatott arra is, hogy a szükséglakások» I hoz még árnyekszékek és kamrák is ! ípitjndők iesznek, már pedig akkor a tervbevett összeg nem lesz elegendő az építésre. Dénes Emi! azt mondja, hogyha a szociális gondoskodás terhére megy az épífkezés, akkor nem kell amorti­záció. Ő is ott volt a járási főnöknél, aki azonban csak akkor beszélt a renta­bilitásról, amikor ez a szó Fried Miksa tanácstag száján kicsúszott. Szerinte az a fontos, hogy a szükséglakások mi­előbb fölépüljenek a szerencsétlenek számára. Dénes felszólalása alatt nagy zaj keletkezeit és Fried Miksa a zajban referált a járási főnőknél tett látogatás­ról. A járási főnök igenis határozottan kijelentette, hogy a szükséglakások fel­építéséhez csak akkor adja hozzájáru­lását, hogyha az azzal fölmerült költ­ségek kamata és amortizációja a lak­bérek összegéből megtérül, vagyis ha az rentábilis lesz. Hivatkozik Zsiiincsan helyettes városbiróra, aki szintén jelen volt. Koczor Gyula a tervet bírálja és nem tartja szerencsésnek a négy kü­lön épület megépítését. Takarékossági szempontból helyesebb volna, ha egy épületet emelnének két fronttal, mert akkor a falaknál és a tetőzetnél is megtakarítás volna elérhető. Olyan helyre kell felépíteni a szükséglakásokat, ahol mind a 16 család egy épületben helyezhető el. Zsilincsán Imre helyettes városbiró megerősíti Geöbelnek és Friednek a já­rási főnök engedélyére vonatkozó felté­telek ismertetését, majd Dénes ismételt t felszólalása után Sándor főszámvevő azt mondják majd, hogy milyen nagy­szerű hegedűn játszik a mester. Es én szeretném teleszórni dallal, ezekről a húrokról letépett dalokkal a világot, a mindenséget, a sziveket, amiket mind­mind magához ragad a mester ... És durva a kezem, az egész tudásom csak az, hogy hegedűt tudok csinálni. Mes­terek mesterembere vagyok. Elhallgatott. Nézte a hegedűt. An­gela tágranyilt szemekkel bámulta, ke­zében szorongatott valami tűzre szánt forgácsféiét s az ajka megvonaglott, mintha szólani akarna. Inkább nem. Nem ért ő ehhez. A mester mondta. Szerelte és szerette hallgatni Gui­seppe mestert. Büszkeség töltötte el, ha hegedűjére nézett s forró melegség szaladt át a testén, ha hallotta a mes­ter szavait, ha látta kitörni akaró, de lebilincselt lélek lassú vergődését. Nem ismert nagyobbat Guiseppe mesternél, órák hosszat el tudta nézni, ha hege­dűit formálta s órák hosszat tudott gondolkozni Guiseppe mester lázadozó szavain. Tudta, hogy szereti. Formát­­lanul élt benne a tudat, hogy érte lá­zad minden érzés a mester lelkében, tudta, hogy nem lehet más, mint ő, hiszen a mesternek senkije sincs, akiért elhangzanának a különös értelmű sza­vak s tudta, hogy érte készülnek a hegedűk. Tudatlan volt, de nő volt. Angélát hónapokkal ezelőtt találta Guiseppe “V ADÁSZOK! M égj ©lent az új Mannlicher - Schönauer - vadász karabély, mely az amerikai magas kezdősebességü 30 Öbn. töltényre van berendezve. Érdeklődók kérjenek árajánlatot a szlovenszkói gyári lerakattól: SEIFERT JÓZSEF puskamüves Bratislava, Halászkapu-u. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom