Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-20 / 126. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1928. október 20. 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes darabján rajta van a „POLIO“ felírás és „kalapács" védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappant! már csirájában elfojtották. A helyzet további alakulása Svehla miniszterelnök egészségi állapotától függ, akinek egészségi állapotában tartós javulás állott be. Hogy a jubileumi ünnepségek után az országos választásokkal kapcsolatban a politikai harcok kiélesedése válható, azt a szocialisták erős fogadkozásaiból máris meglehet állapítani. Két cseh párt egybeolvadása. A cseh nemzeti munkapárt vezetősége felhívást adott ki, amelyben értesíti tagjait, hogy nem vesz részt önállóan a tartományi és kerületi választásokban, hanem a cseh nemzeti szocialista párttal együttesen választ. A párt vezető» sége felhívja a nemzeti munkapárt tagjait, hogy csatlakozzanak a nemzeti szocialista párthoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy a párt teljesen beolvad a nemzeti szocialisták közé. Mivel azonban a párlvezetőség nem hívta össze a pártnapot és annak mellőzésével rendelkezett, sokan a párt tagjai közül vonakodnak a cseh nemzeti szocialista pártba belépni, azonban a magatartásuk már nem tudja megakadályozni az egyetlen cseh reálista pártnak megszűnését. Uj építkezési rendszabályt készítenek elő. A képviselőház, szerdán megkezdte A két mester. Irta: Terpesthy-Markovlts László. Alkonyodott. Kremona külső utcáin piros árnyakat rajzolt az útra a napsugár s itt-ott megbotlott egy-egy feltépett, félrerugott kőbe. Véres uszállyal menekült, mintha belémartak volna valahol. Csend volt s a kora csendben beleszakitott egy-egy botorkáló lélek lépéseinek fáradt üteme. Menekült a nap. Lassan húzódtak nyugat felé az árnyak, majd beleolvadtak a házak cifra formáiba. Egy ilyen cifra ház pinceablakánál megállott a nap. Besurrant az ablakon, körülcsókolta Guiseppe mester arcát, finom szerszámait, félig kész, fényesre lakkozott hegedűit. Hetek óta mindig meglátogatta igy alkonyórán a nap Guiseppe mestert kicsi műhelyében. Hetek óta. Attól a naptól kezdve, amikor Guiseppe mester ideköltözött Angélával. Ha nagynéha el is maradt a napsugár, a mester tudta, hogy tisztábban, fényesebben fog visszajönni hozzá. Ezen a napon is pár napi távolmaradás után érkezett meg ismét. Esőzések voltak. Kremona utcáin vastagon állt a sár, alig lehetett kimozdulni s Guiseppe mester vendégének távolmaradása alatt lázasan dolgozott mesterhegedűjén. Remekművet akart alkotni. Hosszú hónapok óta dolgozott a hangszeren, mintha minden tudását, művészetét, forrongó lelkét akarta volna a költségvetés tárgyalását, de mielőtt a vita megkezdődött volna, Spina közmunkaügyi miniszter kért szót, hogy nyilatkozzék a prágai építkezési katasztrófáról. A miniszter újból hangsúlyozta, hogy az államnak semmi befolyása nincs a magánápitkezésekre, sz iparfelügyelőségek csupán a munkások életbiztonságára vonatkozó rendszabályok és a nyolcórai munkaidő betartását ellenőrzik az építkezéseknél. Bejelentette, hogy a közmunkaügyi minisztérium egy uj építkezési rendszabályzaton dolgozik, amely megszigorítja az építkezés tervezőinek és végrehajtóinak felelősségét. A törvényjavaslatban arra fektetik a fősulyt, hogy még az építkezés megkezdése előtt az építési tervek technikai részét felül kell vizsgálni, továbbá a talajt és a szomszédos házakat is alapos vizsgálat alá kell venni. A törvényjavaslat megszövegezésén most dolgozik a minisztérium és a javaslat a jövő év januárjában kerül a parlament elé. Kifntd fiú felvétetik a .lomároini Lapur tiadflliíiataláiion. belelehelni ebbe a hegedűbe. Akarta, hogy a vonó az ő dicsőségét, az ő határtalan szerelmét, az ő lelkének olthatatlan szomjúságát tépje, csodálatos dalok, a más dalainak formájában a húrról. Reszkető kezekkel feszitette a hurt a hegedűn. Már-már kész volt a műremek s amikor betekintett a nap, Guiseppe mester éppen hangolta a húrokat. Mellette állt Angela s a mester forró csókjai skáláját hangolta a hurra. Lassan végigszaladt a nap a húrokon, beragyogta az egész hegedűt, rámosolygott Guiseppe mester arcára, ajkon csókolta a leányt s azután lassan kiballagott az ablakon tovább. Guiseppe mester letette a hangszert. Felállt. S?eme kutatva nézett végig szegényes műhelyén, a finom szerszámokon és saját magán. Fátyolozott, tompa hangja reszketve ölelte át Angélát, amikor megszólalt: — Nem tudom, hol késik a mester. Angela szótlanul szedegette a tűzhely körül a fát, hogy tüzet gyujtsoD. Háttal állt Guiseppe mesternek, szemben a tűzhellyel. Körülötte a falon, az asztalokon szerszámok, a falhoz támasztva finom, vékonyra metszett hegedüfák, a tűzhelyen egy bögrében kihűlt, bebőrödzött enyv. Vacsora felé járt az idő. Valamelyik templomban harangozni kezdtek, amikor Guiseppe mester folytatni kezdte a beszédet. Jól esett neki beszélni a harangzúgásban. Hosszas vita és államid zaj között határozott a városi közgyűlés a szükséglakások ügyében. — S?ját tudósítónktól. — A város képviselőtestülete október ; 18-án közgyűlést tartott, amelyen az \ augusztus 1 -ér. pusztított tűzvész követ| keztében hajléktalanná vált tizenhat I család részére építendő szükséglakásokra j beérkezett árajánlatok filett döntőit. A s I döntést azonban hosszadalmas lármás I vitatkozás és ugyszó’ván állandó zaj j | után hozta meg a közgyűlés, amely \ ( végre is kimondotta, hogy a szükség- j f lakásokat megépítteti és az építkezéssel \ I a Broczky és Nagy céget bízta meg, i í A közgyűlést Gáborek Károly helyet- j | tes városbiró vezette, aki azonban kép- í | telemnek mutatkozott az időnként fül- I \ siketitő lármában rendet tartani, noha j í úgyszólván állandóan csöngetett, miután \ gyenge hangja teljesén elveszett a lár\ mában. | Az ügyet az elnöklő helyettes város? biró vezette be, aki előadta, hogy a ! város vezetősége a hajléktalanokat egyeli lőre a városi moziépüieíben akarta ellj helyezni, amit át is alakíttatott e célra. I Azonban az országos hivatal megtiltotta az oda való beköl'özködést és pedig tűzrendészed, egészségügyi okok í miatt, valamint amiatt is, hogy az álj lamnak az épület területén kisajátítási i joga van, amelyet bármikor érvénye\ sithet, tehát az épület még ideiglenesen sem foglalható el. A tanács ennek következtében kénytelen volt úgy határozni, hogy a szükséglakásokra terveket készíttetett és építési pályázatot irt ki, j egyben pedig megszerezte a járási fő\ nőknek beleegyezését a lakások sürgős í felépítésére nézve. A járási főnök ugyanis | megígérte, hogy a határozatot jóvá\ hagyja akkor is, hogyha azt a törvényes | határidő előtt hajtja végre a város. Sándor Ernő főszámvevő ismertette ezután a tanács és a pénzügyi bizottság javaslatát. A tanács javaslata úgy szólt, hogy a város a négy szükséglakás megépítését elhatározza, azoknak felépítésével a legolcsóbb ajánlatot tett Broczky é3 Nagy épitőcéget megbízza, az épi- 1 téssel felmerülő 151429 K 04 fill, ösz§ szeget az 1929. évi költségvetés szódíj ális gondoskodás rovatának terhére I számolja el és az összeg amortizálásáról a lakbérek kivetése által gondos— Alig várom már, hogy jöjjön. — Félvállról szólt oda Angélának. — Te még nem láttad a mestert, Angela, ugy-e? Igen, igen a múlt csütörtökön a piacon voltál. Akkor itt volt. Ezt a hegedűt akarja. Azt mondta, hogy ma eljön, hogy mára feszítsem rá a húrokat. A hegedűt babrálta. Ide-oda forgatta a kezében. A nyereg mintha nem eléggé erősen állna a hegedűn, gondolta Guiseppe mester. Hátra fordult. — Angela, melegítsd meg az enyvet. Sietve gyújtotta meg Angela a forgácsot. A felcsapódó lángnyelvek piros rózsákat festettek az arcára. Boldogan nézte ezt az arcot Giuseppe mester. Azután elkapta a fejét, sietve dolgozott tovább. Hollófekete hajfürtjei a szemébe hullottak, ahogy ott állt az ablak előtt a hegedűre hajolva Idegesen simította ei homlokáról, — Jól esnék pár tallér, ugye Angela? Meg a dicsőség, óh a dicsőség, hogy az én munkámmal, az én hegedűmmel fog játszani a mester . . . Szeretném hallani hegedűmnek a hangját. Remekmű ez, Angela. Nem érted te ezt. De jól is van ez igy. Hirtelen elborult a homloka, elcsuklott a hangja. — Remekmű ... de szerszám. Nem én fogok megszólalni rajta. Nem az én szivem fog dobogni a húrokon. Más fogja eljátszani az én, a mi szerelmünk skáláját rajta ... Legfeljebb Komárom, — október 19. kodik. A pénzügyi bizottság a tanácsi javaslatot teljes egészében magáévá tette, de a szükséglakásoknak lehetőleg egy tömbbe való felépítését véleményezte a közgyűlésnek. Elsőnek Geöbel Károly dr. szólt a kérdéshez, aki hivatkozva arra, hogy a ! járási főnök a nála ez ügyben járt tanácsi I küldöttség előtt úgy adta beleegyezését ' az építkezésbe, ha ennek rentábilitása a lakbérek és amortizáció által bizto| sitva lesz, — csakis ilyen feltételek ! mellett járulhat az építkezéshez. Rámu- i tatott arra is, hogy a szükséglakások» I hoz még árnyekszékek és kamrák is ! ípitjndők iesznek, már pedig akkor a tervbevett összeg nem lesz elegendő az építésre. Dénes Emi! azt mondja, hogyha a szociális gondoskodás terhére megy az épífkezés, akkor nem kell amortizáció. Ő is ott volt a járási főnöknél, aki azonban csak akkor beszélt a rentabilitásról, amikor ez a szó Fried Miksa tanácstag száján kicsúszott. Szerinte az a fontos, hogy a szükséglakások mielőbb fölépüljenek a szerencsétlenek számára. Dénes felszólalása alatt nagy zaj keletkezeit és Fried Miksa a zajban referált a járási főnőknél tett látogatásról. A járási főnök igenis határozottan kijelentette, hogy a szükséglakások felépítéséhez csak akkor adja hozzájárulását, hogyha az azzal fölmerült költségek kamata és amortizációja a lakbérek összegéből megtérül, vagyis ha az rentábilis lesz. Hivatkozik Zsiiincsan helyettes városbiróra, aki szintén jelen volt. Koczor Gyula a tervet bírálja és nem tartja szerencsésnek a négy külön épület megépítését. Takarékossági szempontból helyesebb volna, ha egy épületet emelnének két fronttal, mert akkor a falaknál és a tetőzetnél is megtakarítás volna elérhető. Olyan helyre kell felépíteni a szükséglakásokat, ahol mind a 16 család egy épületben helyezhető el. Zsilincsán Imre helyettes városbiró megerősíti Geöbelnek és Friednek a járási főnök engedélyére vonatkozó feltételek ismertetését, majd Dénes ismételt t felszólalása után Sándor főszámvevő azt mondják majd, hogy milyen nagyszerű hegedűn játszik a mester. Es én szeretném teleszórni dallal, ezekről a húrokról letépett dalokkal a világot, a mindenséget, a sziveket, amiket mindmind magához ragad a mester ... És durva a kezem, az egész tudásom csak az, hogy hegedűt tudok csinálni. Mesterek mesterembere vagyok. Elhallgatott. Nézte a hegedűt. Angela tágranyilt szemekkel bámulta, kezében szorongatott valami tűzre szánt forgácsféiét s az ajka megvonaglott, mintha szólani akarna. Inkább nem. Nem ért ő ehhez. A mester mondta. Szerelte és szerette hallgatni Guiseppe mestert. Büszkeség töltötte el, ha hegedűjére nézett s forró melegség szaladt át a testén, ha hallotta a mester szavait, ha látta kitörni akaró, de lebilincselt lélek lassú vergődését. Nem ismert nagyobbat Guiseppe mesternél, órák hosszat el tudta nézni, ha hegedűit formálta s órák hosszat tudott gondolkozni Guiseppe mester lázadozó szavain. Tudta, hogy szereti. Formátlanul élt benne a tudat, hogy érte lázad minden érzés a mester lelkében, tudta, hogy nem lehet más, mint ő, hiszen a mesternek senkije sincs, akiért elhangzanának a különös értelmű szavak s tudta, hogy érte készülnek a hegedűk. Tudatlan volt, de nő volt. Angélát hónapokkal ezelőtt találta Guiseppe “V ADÁSZOK! M égj ©lent az új Mannlicher - Schönauer - vadász karabély, mely az amerikai magas kezdősebességü 30 Öbn. töltényre van berendezve. Érdeklődók kérjenek árajánlatot a szlovenszkói gyári lerakattól: SEIFERT JÓZSEF puskamüves Bratislava, Halászkapu-u. 4.