Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-27 / 116. szám

«gyvenkilencedik évfolyam,

116. szám.

Csütörtök, 1928. szeptember 27

ítStisííéss fe OM&fsIorik értékbíC! ^alyfees é* víéfcre poitai »sétkülaéessl 3 \

*iÄe» 80 £, fSlírrt 40 &, 59*Te<?*'ría I *íp K. - SfaiKJljíön 1*0 se. f

>*»•» rnivti Ara f 80 fUlé»,

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

Felelős WsserfeesjdŐ: GAÁL GYULA d?» Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr.

8*erfee»*töié| A* ki»dóhÍT«tiü; Hidor-a. £•

Megjelenik b«teukint fcáromno?! kedden, csütörtökön és szombsío?

ramm sams

bhbessb

Választási novella

Komárom, — szept. 26.

Közvetlenül a választások elölt, 1925-ben a parlament módositotla a választásokról szóló törvényt é3 bizonyos megszorításokat léptetett életbe, amelyekkis pártok ellen irányultak. Ennek természetesen a nagy pártok vették hasznát é3 például enuek tu’ajdonitható, hogy a zsidó pártokra leadott százezernél több szavazat elveszett és az agráriuspártok javára számították, amelyek ez utou öt mandá tumma! lettek gazdagabbak. Alig hisszük, hogy ez megfelelt volna a zsidó pártokra szavazott választók meggyőződésének és kívánságainak, akik így a parlamentben jelentékeny számuk ellenére is képviselet nélkül maradtak. Ugyanez az esemény megismétlődött más kisebb pártokkal is, amelyek eképen vesztettek erejükből.

Most ismét a. választási novella módosításáról Írnak a lapok és a választási törvény újabb novellálásáből megint megszületik valamely kormánytámogató pártajándék, amely természetesen a kis pártok rovására megy. A kis pártok alatt mit szokás érteni: elsősorban a kisebbségi pártokat, ahol a pártok alapítása körül csakugyan igen sok személyi érdek érvényesül és ez okozza a kisebbségi szavazatok Szétosztását. A kisebbségeknek tehát a saját érdekükben arra keltene törekedniük, hogy minél kevesebb pártban helyezkedjenek el, amelyekre minél több szavazat essék.

A szlovenszkói és ruszinszkói pártok amúgy is súlyosan meghendikepelve mennek bele e választásokba, hiszen tudott dolog a választási geométria, mely egy mandátumhoz a cseh ipari vidékeken húszezer szavazatot.Szlovenszkóban pedig harmincezernél is többet követel egyes kertietekben. Itt tehát máris a mandálumfosztás ténye áll be egyszerűen a kerületi beosztás következtében. Szlovenszkó és Ruszinszkó — bár látszólag — egyenlő jogokat gyakorol a parlamentben képviselői utján, még sem tekinthető egyenjogunak a Morván tuti országrészekkel, mert képviselőit tokkal több választó küdi, mint a c eh és morvaországiakat.

Ha már mo^ mindezek ellenére a választói, jognak olyan megszorítását tervezik, amelyek a szlo vepszkói és ruszinszkói kisebbségeknek ismét a lefokozását jelentik és szavazatainak kisajátítását a nagy pártok számára, ez nemcsak hogy nem felel meg a demokrácia ^veinek, hanem egyenesen jogfosztást fog jelenteni. A sok párt rendszerint káros lehet a parlameutárizmusra, lehet a kormányok működésére is kényelmetlen, de az állam lakosságának és választóinak

Komárom, — szeptember 26.

A szenátus ülése.

Hosszú szünet után végié kedden összeült a szenátus is, amely kH rövid ülést tartott. Az ülés előtt a klubelnökök tartottak konferenciát amelyen a szocialisták erélyesen követelték, hogy nyilatkozzék a kormány a szenátus előtt, mennyire haladtak előre a iárg)alások a r ikorkérdésben és a nyilatkozat fölött im tsák meg a vitát. A szenátus elnöksó ének határozata értelmében azonban e a követelést nem teljesítetlek, minek foylán i szocialisták kijelentették, hogy a plenáris ülésen, amelyen b Perzsiával kötött ideiglenes szerződés szerepelt a napirenden, a cukorkérdésrői és az általános drágaságról fognak beszélni. Az ülést délután 5 órakor Htubán elnök nyitotta meg és bejelentette, hogy a képviselőház beterjesztette a szociális biztosifás novelláját, amelyet s képvisetőhá2b8n már elfogadtak. A Perzsiá val kötött szerződés vitájában részlvett szocialista szenátorok tényleg a cukorkérdésről beszéltek és erősen támadták a kormányt. Ezután a szenátus formális ülést tartott, amelyen a szociális biztosítás novelláját kiu'alták a szenátus szociálpolitikai bizottságának.

Benes dr. külügyminiszter Prágában.

Benes dr. külügyminiszter a genfi tárgyalásokról hazautazott Prágába, a delegáció tagjai a hét végén érkeztek meg a fővárosba.

Mliniea újabb nagymondása

a szlovenszkói magyarokról.

Hünka András, a szlovák néppáit vezére, egyik lembergi lengyej, újság munkatársának, aki őt Rózsahegyen fölkereste, nyilatkozatot teti a csehszlovák köztársaság politikai visronyairó1. Miután a cseh és szlovák nemzetek közös államalkotásáról mondott el egyetmáat és a szlovákok politikai és gazdasági függetlenségének elismerését szükségesnek jelentette ki, érintette a csehek és szlovákok kö ölt fölmerült felekezeti kérdést is, mint amely a két nemzetnek megegyezését nagybzn befolyá ölj*. A szlovák és a cseh néppárt egyesüazt a jogát, hogy az általáuos választói jog alapján gyakorolja szavazati jogát és ennek a jognak minden következményéi a maga javára fordíthassa, tehát a páriok között lévő megkülönhöztetéseket perhorreszkálja, elvitatni nem lehet.

A kis pártnak sem lehet kevesebb joga, mint a nagy pártnak, mert azt is a szavazók alkotják, mint a nagy pártokat. A kormánynak tehát nem hogy novelláim kellene a választási törvényt, hanem meghag,yu.i eredeti alakjában, mely a választási jogot kiterjeszti mindenkire és miuden pájctalakplást elismer politikai tényezőnek és nem

; mert Szlovenszkó egyedül C3ak a szlovákok terrénuma tehet. A szlovák katolikusok és evangélikusok közötti vitát H'inka nem tartja veszedelmesnek és reméli, hogy rövidesen kiegyenlítődik. Msjd rátért a mgyarok helyzetére. A magyar kisebbség Szlovenszkón — Htinka szerint — teljesen megelégedett, meg van minden nyelvi és közigazgatási joga és ami a polgári szabadságot illeti, a magyaroknak jobb sorsuk van a csehszlovák köztársaságban mint magában Magyarországon. H inka szerint tehát, nekünk magyar nemzeti kisebbségnek valósággal paradicsom az életünk, csak az a furcsa, hogy mi semmit sem tudunk erről. Da felette csodátnivató, hogy ilyen valótlanságok egy pápai proíonoíárius ajkáról is elr hangozhatnak!

" • 5 '■* “ ’ x - JU--V í' : *

Ismét módosítanak egy törvényt.

Egyik prágai cseh kőnyomatos jelenti, hogy az iskolaügyi minisztérium javaslatot tesz a községi könyvtárakról szóló törvény módosítására. E módosítás szerint megszüntetnék a törvény azon rendelkezésé*, hogy több község számára közös könyvtárt lehet létesíteni. Uj rendelkezés lesz az, hogy azt a községet, ahol a lakosság legalább 10 százaléka kisebbség, de 400 léleknél kevesebb és kisebbségi iskola nincs, olyan község könyvtárához csatolják, melyben az illető nemzetiség nyelvén írott olvasmányok vannak. A kisebbség e könyvtárral szemben is valamennyi kötelezettségét viseli. A közös könyvtárak . felállításának határideje 1929. december 31. Olvasótermet és kézikönytárt csak az 5000 létekkel biró, egy nemzetiséghez tartozó lakosságú községekben kell felállítani. A könyvtárak támogatására 1.400,000 K-t vettek fel az iskolaügyi minisztérium költségvetésébe, sz állami hozzájárulás fejenként 10 fillért tesz ki. Csak a minisztérium mo?dith’’ji el a könvvfártanács tagjait és csak a* oszlath stja fel a tanácsot. . , ,

Olvassa ás terjessze a legjobb in agyar lapot a

Komáromi Lapokat

foszt meg púitokat sem maradékszavazatoktól, sem azokat más párt javára nem irja. A novellának egyedül abban az irányban lehet létjogosultsága, amely intézményesen biztosítja azt, hogy a köztársaság egyetlen részében sem lehet a lajstromos szavazás eredménye gyanánt olyan eltérés, amely egyes mandátumok osztószámát tízezerrel vagy ezrekkel jemeli jés ezzel a választókat és azok pártjait egyes országokban megkárosítja. Vonatkozik ez elsősorban Szlovenszkóra, ahol Óriási .aránytalanságok vannak a magyar kisebbség kárára.

] Nincs leszerelési

Komátom, — szept. 26.

Már hogyan is lehetne, amikor még csak annyira sem jutottak a genfi nagy tanácskozáson, hogy biztosították .volna az első leszerelési konferencia egyfcehivását. A Kellogg-féte háboruelienes : paktum aláírása uián méltán elvárhatták a leszerelt államok, hogy végié j elérkezik az ideje az általános jeszeielésriek, amelyet a .békeszerződések is előírnak, sajnos azonban azok a hatalmak, amelyek kötelesek lennének a szerződések e pontját végrehajtani, húzódoznak ennek teljesítésétől és mindenféle kibúvót keresnek a halasztások elérésére.

A népszövetség az egész világbákéjét érintő e nagyhorderejű kérdés előkészítésére egy külön leszerelési bizottságot küldőit ki, amelynek az lenne a hivatása, hogy előkészítse és kiiüzze a leszerelési konferenciát. A bizottság tartott is üléseket, azonban olyan megállapodásra jutott, amely semmiképen sem kedvez az álialénos leszerelés végrehajtásának. A bizottság előadói elismerik a leszerelés szükségességét, azonban olyan javaslatot terjesztenek elő, amelyek nem viszik előbbre, ennek a problémának megoldását. Benes dr. a csehszlovák köztársaság külügyminisztere pedig egész nyíltan megmondja, hogy a leszerelés politikai nehézségekbe ütközik és a nagyhatalmak nem léphetnek át bizonyos határokat a leszerelés terén.

Az előadó jelentéséhez a csupaszra leszerelt Magyarország és Németország delegáltjai is hozzászóltak és mindkét ország képviselője kijelentene, hogy tartózkodni fog a javaslat megszavazásától, mert az előterjesztett javaslat semmiféle Ígéretet vagy utalást nem tartalmaz arra nézve, hogy az első leszerelési konferenciát mikor hívják össze és egyáltalában elkövetkezik-e az ideje annak, hogy valamikor összehívják. A béke tizedik esztendejében tehát még arról sem mernek a hatalmak dönteni, hogy összehívják a leszerelés megbeszélésére hivatott első konferenciát és halasztgató tétovázásukkal elmulasztják kötelességüket, amelynek teljesítését pedig az egész világ békeszerető népe türelmetlenül várja.

Nincs leszerelés, — legalább egy időre ismét kitolták e kérdés megoldását. Az úgynevezett győzők fog vacogva gondolnak arra, hogy az igazság azt követeli tőlük, hogy militarista imperialista álmaikról mondjanak le és vessék meg alapját végre valahára a népek fejlődését egyedül biztosító általános bekének. Mérhetetlen felelősség terheli azokat a hatalmakat, amelyek a békét lehetetlen magatartásukkal nemhogy meg nem szilárdítják, hanem inkába veszélyeztetik s amelyek tisztán hatalmi érdekeik biztosítása céljából nem képesek magukat kiszabadítani abból a gondolatkörből, amelyben élnek s amelyet a saját önzésük és rossz lelkiismeretűk baciliusaival már régen megfertőztek.

És fájdalom, nincs annyi erő és ékesszólás, amely jobb belátásra volna képes őket bírni, pedig nagyon keservesen megjárhatják még azok a diplomaták, akik nem látnak tovább az orruknál és nem számolnak azzal, hogy a gép - fegyverek, nehéz ágyuk és tankok sem lesznek képesek megfékezni azt az= erőt, amelyet a béke után áhítozó népek mil'Urdjai a végsőkig .fokozott elkeseredés pi lanatában kirobbantanak magúiból Bizony üdvös lenne végre, hogyha a hataiiiü>k kepvisú ői . mágusba szállanának es megkezdenék a világot megváltó békére vezető aliaíános leszerelést.

léséi jetentpg wrvr* tsrtia ak uáttinak,