Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-09-27 / 116. szám
2. oldal; Ivüináromí Lspo* 1928, szeptember 27 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes darabján rajta van a „POLIO“ felírás és „kalapács“ védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappant! A Vágbalparti Ármentesitő nagy események előtt áll. Az igazgató tanács a miniszteri leirat ellenére se írja ki a a pályázatot az igazgatói állásra — Október 12-én lesz a tisztújító közgyűlés. Saját tudósítónktól. A Vágbalparti Ármentesitő Társulatban már évek óta észlelhető bizonyos nyugtalanság, aminek legfőbb oka az, hogy a kormányhatalom — a társulat szuverenitásának komoly megsértésével — ismételten olyan befolyást igyekezett gyakorolni a társulatra személyi és tárgyi tekintetekben, ami a társulat évtizedes vezető tagjaiban visszatetszést keltett és ellentállást váltott ki belőlük. Most rendkívül nagy események előtt áll a Vágbalparti Ármentesitő Társu’at. Ezeket a nagy eseményeket a társulat e napokban megtartott igazgatósági ülése váltotta ki, amely elhatározta a tisztujitás megfejtését. A választási harc, amely kétségtelenül nagy küzdelmet fog okozni, tulajdonképpen anuak a két iránynak az összecsapására fog vezetni, hogy kívánatosnak tartják-e a kormány túlzó gyámkodását, vagy sem. Hogy a mai összeáiiitásu igazgató választmány autonómiájának megóvása mellett foglal állást határozottabban, azt igazolja ugyanennek az igazgatótanácsi ülésnek nagyjelentőségű és igen nagy többséggel hozott határozata, amelynek értelmében megtagadták annak a kormányutasításnak végrehajtását, mellyel az igazgatói és főmérnöki állások szétválasztását rendelték el. Ez a harc az igazgatói állás körül régi keletű. Amikor annak idején nagy harcok után Reviczky István igazgató végre lemondott tisztségéről, az igazgatói teendők ellátásával Böhm János főmérnököt bízták meg. Böhm főmérnök — aki iránt az érdekeltek legszélesebb rétegei már kezdetben is a legnagyobb bizalommal voltak — néhány hónapos munkájával igazolta ennek a bizalomnak a jogosságát. Így alakult ki az érdekeltségi tagok túlnyomó többségében az az elhatározás, hogy miután a főmérnöki és igazgatói hatáskör összekötése már az adminisztráció egységessége szempontjából is bizonyos előnyökkel jár, takarékossági szempontból is lemondanak az évi 80.000 koronás terhet jelentő igazgatói állás betöltéséről. Az alapszabályok szelleme és paragrafusai is azt mondják, hogy autonóm testületnek joga van kél aíapsiabályszerü állás egybevonására s erre ismételten voltak precedensek is, más ármentesitő társulatoknál. A kormány képviselője azonban egyszerűen ukázt hozott, amelyben egyszerűen ráparancsolt a társulatra, hogy záros határidőn belül Írja ki a pályázatot az igazgatói állásra. Az igazgatóválasztmány kísérletet tett a felső hatóságok meggyőzésére ebben a kérdésben. Egy küldöttség, melyet Medveczky Lajos dr. elnök vezetett s melynek Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Wiedermann dr., Puskás István és ifj. Hlavicska János voltak a tagjai, háromizben interveniált Prágában, egyszer a miniszternél, kétszer pedig Horák miniszteri tanácsos-Komárom, —szeptember 26 nál, az ügy referensénél. A háromszori intervenciónak mind- I össze annyi eredménye volt, hogy a minisztérium engedett terminushoz kötött merev álláspontjából, de mindvégig ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy az igazgatói állás betöltésére a pályázatot ki keli Írni. A sikertelen intervenció után a Vágbalparti Ármentesitő Táisulat a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz panaszt adott be. Ilyen előzmények után tárgyalta ezt a kérdést a társulat igazgató-választmánya. A küldöttség tagjainak referátuma után, nagy többséggel úgy határozott, hogy az ügy alapos megfontolása után nem teljesítik a minisztérium leiratát mindaddig, amig a Közigazgatási Birósághoz beadott panasz ügyében döntés nem történik, így a pályázat kiírására ezidő szerint sor nem kerül. Az igazgató tanács határozata persze igen nagy feltűnést keltett s különösen pikantériát ad a dologDak, hogy ez a határozat nyilvánvalóan Medveczky dr, elnök intenciója ellen történt. Ez a körülmény a közeledő választások szempontjából nem minden jelentőség nélküli. A választásokra ugyan nem most csütörtökön kerül a sor, amikorra Medveczky dr. elnök meglepetésszerűen kitűzte, mert Holota dr. képviselő bizonyos formai hibákra mutatott rá, amelynek alapján az elnök kénytelen volt a csütörtöki terminus helyeit uj terminust kijelölni. Az igazgató-tanács úgy határozott, hogy a tisztújító közgyűlést október 12-én fogja megtartani. A választások kimenetele iránt persze már ma is óriási az érdeklődés s bár személyileg még nem alakult ki piilana'nyiíag a helyzet, bizonyos, hogy Medveciky elnöknek igen erős ellenfele lesz az elnökválasztásnál. Tavasz elején már ünnepélyesen elhelyezik a népszövetség genfi palotájának;* alapkövét — szeptember 26 A népszövetség ötös bizottsága elhatározta, hogy az uj palotát nem a tó pariján, hanem a fcnsikon fogják felépíteni. Ezért a pályanyertes művészekkel megfelelően átdolgoztatják a tervet és mindenképsn azon lesznek, hogy az építkezés mihamarább megindulhasson. A népszövetség uj palotája, az u. n. Ariana parkban, a tótól nem messze, egy magas fensikon fog felépülni. Ezt a parkot Revilland svájci iró ajándékozta Genf városának. Az ötösbizottság határozata most hozzájárulás céljából a népszövetség tanácsa elé kerül és aztán a főtitkár sürgősen alá fogja írni a szerződéseket az építőművészekkel és a vállalkozókkal, hogy már tavasz elején meg lehessen tartani az alapkőletétel ünnepét. Hamburgi impressziók. Mondhatom, több napi pihenés után is nehéz a hamburgi impressziók nagy tömegéből kihámozni, kiválasztani azokat, amelyek a leginkább érdekesek, tanulságosak. Hiszen egy 100 milliós nép, mégpedig gép módjára da azért fejjel dolgozó szorgalmas, pontos nép belső élete annyi újdonságot, annyi megfigyelést, meglepetést okoz, hogy nem is tudom, hol kezdjem. Talán a munkán. Hát Hamburgban ebben a csekély másféímilliós váróiban ég a munka az emberek kezében. Amióta 1922-óta nem lábam, nagyon sokat épült, különösen a külvárosok Eppendorf, Ohisdoif stb, felé. Mindenütt hatalmas 5—8 emeletes lilák, vörös téglából épült bérpaloták emelkednek, amelyek ugyan egy cseppet sem szépek, t, i. igen merész stilban vannak építve, de belül minden kényelem megtalálható. De bent a város szivében is óriási arányú építkezés folyik, á szocialista — kissé baifeié tolódott — uralom romboltatja a nyolcszázéves régi épülettömböket, negyedeket és helyükbe irodapaloták Chilehaus — Karsíadi, kerülnek ugyanolyan merev egyöntetű stílusban, mint a külvárosban és ía árt csak méreteiben múlják felül azokat. Érdekes volt megfigyelnem egy reggel háromnegyed 8 és 8 között a Sieinsirassán — Karstadt óriási térnek — palotája előtt, amint a jobbról is balról is négyes sorokban siető tömeg a Karsíadti palota két kapuja mögött eltűnik, felszívja őket a ház, mint vizcseppet a kiszáradt fö d. Csak jőíiek, jöttek az emberek egy i egyed óráig és mind, mint a méhek, egy kapu alatt eltűntek. Abban a házban egy kis Komárom dolgozik. Ö t ne« látni ácsorgó embereket, mind siet, rohan a munka után. Ugyancsak fenséges látványt nyújtott, amint a dokk-munkások százezrei igyekeztek reggel a kikötőben lévő technikai csodához, az Elba tunnelhez, hogy így gyalogosan vagy kerékpáron az Elba túlsó oldalán lévő munkahelyükhöz érjenek. Nem volt ott sok beszéd, lárma, csak a felvonók láncsi csörögtek és lennt a mélységben az Elba folyó alatt nappali fényben csillogó fehér keramittal kirakott kettős alaguiban siettek munkahelyük felé. A felvonó kétszázával viszi őket reggel le, este fel és nem hallottam, hogy baleset lett volna egyszer is. A német munkás komoly, kevésbeszédfl és roppant preciz. Komoly gépemberek. Egyhangú életükbe talán csak a sok virág, amellyel lakásukat díszítik visz be egy kis szint és melegséget. Virág! No ez van Németországban eiég. Már Drezdától kezdve a vonat mellett látni rengeteg fá! hold nagyságú területeket sűrűn beültetve dáliával, georginával, törpe rózsával, gladioluszszal. Gyönyörű tarka, színes virágszőnyegek tűnnek fel iit is, ott is az utas szeme előtt. Kérdésemre, hogy miképpen tudják ezt értékesíteni, azt felelték, hogy bár sok virág fogy el az üzletekben, de a legtöbben kedvtelésből ülíetetik tele földjeiket virággal. Virágüzlet Hamburgban annyi van, mint kávéház, borozó, kávé csarnok, étkezde, vagyis minden harmadik házban. Azonban ezekben csak jobban a jó utazó külföldiek ülnek, akik tekintve a kikötő óriási nagyságát, elég szép számmal vannak képviselve. Minden vendéglőnek jut vendég minden időben. Ami legjobban meglepi az embert, az talán az a nagyfokú tisztaság és rend, pontosság. Mondhatom, nekem, mint orvosnak, élvezet volt közöttük lenni. Óit nem látni eldobott hulladékot, ott nem tolonganak a vasúti, villanyos ajtaja előtt és bár mindenki siet, de a „rech s halten“ elvét talán még álmában is megtartja. Nincs tere-fere, utcán megálló potentátok, utcai politikusok, akik az uíadban hátráltatnak. Viszont ha- nem igyekszel, lemaradsz, még pedig hangtalanul, mert ott a kültelki vasutakon és Stadbahnon nincs kalauz. Beszálltak az utasok, csapódnak az ajtók, int egy hivatalnok és sipjelzés nélkül kirobog a vonat Igaz, hogy öt perc múlva vigasztalódhatsz, mert jön a másik vonat. Az állomásokon táblák vannak, amelyek felvilágosítanak, hogy hol vagy, kibökik a szemedet, nem kell keresni — szeptember 25. a felírást, sem nem keli terhelni senkit felesleges kérdezősködéssel. Mindenről, mindenütt pontos, nagybetűs, értelmes táblás úján időben értesülsz. Sőt kioktatnak, óh rendet en idegen, hogy a szemetet, papirost a megfelelő helyre dobd. Mert ez. caak az idegennek szól, német nem dob el papirost, gyufát és cigarettavéget sem az u'cán, sem az állomáson, de sehol, még gyermek sem. Voltam a világ legszebb temetőjében, az ohlsdorfi evangélikus temetőben, amely íöbbszáz holdas park. Csupa fa, virág, jól ápolt fű, gyönyörűen rendezeti utak. Sői nem hiányzanak a hangulatot keltő kis tavak, patakok, erdei hidteskák sem. Az egyszerű kőkeresztek vagy márvány emlékek úgy e! vannak rejtve a zöld fák alatt, hogy nem íj sejted, hogy a haíoüak birodalmában sétálsz. Itt is kerestem a kis elhagyott utakon papirost és fizettem volna egy darabért egy márkát, csakhogy rábizonyíthassam a németekre, hogy ők sem tökéletesek, de bizony minden maiieiő* zus igyekezetem hiábavaló volt. Hogy Sül unalmas és hosszú ne legyek, no meg hogy agyon ne dicsérjem őket, talán megemlékezem röviden a konyháról is. Hát biz ez magyar gyomron keresztül nézve — förtelmesen komisz. A főzelék csak sós vízben főtt krumpli, a hús marha vagy disznó huä — vajban sülve, jó vastag, félig átsütve és sőtalan. Kenyeret is csak külön kérvény u ján kapsz. És ezért fizetsz nehéz 3—5 márkái (24—40 cK) Egyedül a tengeri hal okozott nekem némi élvezetet. Az igaz, hogy jő Horváth féle halpaprikás! nem kapni, de a kisütött halban sincsen annyi szálka, mini a halászlébe „becsempészett* márnába. A tengeri hal nemcsak Ízletes, de olcsó is, mert az állami tengeri halászat a város több pontján halsütő vendéglőket tart fenn, ahoi boldog-boldogtalan 50 pfennigért (4cK) annyi halat kap, igazán ízletesen elkészítve, hogy csak olyan magamfajta kisevő ludott a porcióval megbirkózni. Azonban óh fájdalom, erre a zsíros halra csak szódavizet vagy tejet kapsz,. No, már akkor úgy vélem, inkább a Horváthnái „halászlézünk“. Azt hiszem, eieget Írtam. Még csak annyit, hogy messziről jött embernek nem kell mindent e'hinni. De aki nem hiszi, menjen ki Hamburgba és próbálja meg I Polőny Béla dr. Bécs a kritikus október 7-ike iránt érdeklődik. — szeptember 26. Bécsi lapok szerint még mindig nem ,dől! el, hogy mi lesz október 7-én Bécsújhelyen. A kormány hallani sem akar a szociáldemokrata párt vezetőségének arról a javaslatáról, hogy még ezen a héten adjon ki rendeietet és nyújtson be törvényjavaslatot a nemzeti tanács elé, amely kimondja, hogy a jövőben mindenféle pártpolitikai szervezet tömeges felvonulása, íornagyakorlatok és sportünnepélyek kivételével tilos. A kereszíényszociaiisía párívezelőség viszont hallani sem akar arról, hogy a kormány rendelettel tiltsa be a Heimwehrek felvonulását, egyben követeli, hogy ne adjon engedélyt a szociáldemokrata Arbeitertag megtartására, miután a Heimwehre először jelentette be a seregszemléjét. Arról is szó van egyébként, hogy dr. Seipel szövetségi kancellár abban az esetben, ha a tanácskozásokon nem sikerül a bécsújhelyi felvonulás nyugodt lefolyását biztosítani és elhárítani azi a veszedelmet, hogy összeütközésre kerülhet a sor a szociáldemokrata önvédelmi szervezetekkel, de a kommunistákkal is, úgy október 7-re általános tilalmat fog kibocsájtani.
