Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-09-15 / 111. szám
1988 szeptember 15. Komáromi Lapok 5. oldal. A ref. egyház harangakciója. Nemsokára megcsendülnek az új harangok. Komárom, — szeptember 14. A komáromi református egyháznak messze földön hires, gyönyörű sudár tornyában a világháborúig négy harang dicsőítette az Istent, hívogatta a gyülekezet tagjait az Isten házába és ha ütött az óra, zokogó szóval kisérte a híveket az akáclombos temető csendes kertjébe. A világháborúban azonban szükség volt az ércre, a templomok csengő-bongó harangjait elrekvirálták a haza nevében és a templomok tornyaiban épen csak a nélkülözhetetlen harangot hagyták meg. Ezt a kötelességet annak idején szebb remények fejében, a legnagyobb készséggel teljesítették az egyházak és odaadták a harangokat a megjelölt célra. A komáromi református egyháznak is meg kellett válnia két szép harangjától és pedig a nagyságra nézve harmadik és második harangjától, amelyek úgy anyag, mint hang tekintetében elsőrendüek voltak. A komáromi hivek akkor azt gondolták, hogy a háború után nemsokára újra megcsendülnek az uj harangok, azonban ennek a reménységnek teljesülésére évek voltak szükségesek, A háború alatt az egyház gazdasági helyzete megroppant, az egyház akkori vezetősége kénytelen volt az ingatlanok egy részét eladni, hogy az egyensúly helyreálljon, de az anyagi gond csak a háború után nehezedett reá valóban, amikor arra kei* lett ébredni, hogy az alapítványok egy részének hadikölcsönbe való fektetése folytán az egyház vagyona jelentékeny j részben redukálódott, az egyház épületei éveken át nagyon megrongálódtak és a nagy drágaság következtében a megélhetési feltételek is tízszeres mértékben emelkedtek. A világháború után megválasztott egyházi vezetőség rendkívül súlyos helyzetbe került, amely azt a nehéz feladatot rótta reá, hogy az egyház megrongált vagyoni állapotát megjavítsa és az egyház gazdasági helyzetét egyensúlyba hozza. Még Gaál Gyula dr. főgondnoksága alatt indult meg a szanálási munka, amelyet azután 1925. óta utóda folytat és az egyházközség tagjai nagy áldozatkészségének igénybevételével a presbitériummal végre is hajtott. Még sok tenni való van az egyházban, de a helyzet már reményteljesebb és hinni lehet, hogy néhány év múlva az egyház gazdasági tekintetben megszilárdul. Ezek a szanálással kapcsolatos nagy teendők hátráltatták eddig, hogy a református hivek kebeléből kiindult s a gazdaénekkar tagjai által 1923 ban kezdeményezett harangakció mindezideig nem érkezhetett el a megvalósulás stádiumába, ma azonban annyira szaporodott a hivek körében megindított gyűjtés, hogy most már gondolni lehet arra, hogy a református hivek forró óhaja teljesedésbe megy: az ílj harangok megönthetök lesznek. Az egyház presbitériuma még a nyár elején tartott egyik ülésén, az akkori elnöki jelentésre egy bizottságot küldött ki, amelyet megbízott azzal, hogy a kérdés megoldásával járó lehetőségekkel foglalkozzék és készítsen javaslatot a harangok elkészítésére nézve. A bizottság megállapította, hogy a beszerzendő uj harangokra az egyház által megindított gyűjtés utján 20842 K 50 f. jött be; az eredeti harangalap 5322 K 22 f-t tesz ki, a ref. gazda énekkar gyűjtése 15165 K és igy a két harangra rendelkezésre álló összeg 41329 K 72 f-t tesz ki, amelyhez az időközi kamatokat hozzászámítva, mintegy 42000 K ma a harangalap. A bizottság megállapította, hogy a szükséges ca 7,50 Mm. és ca 4 50 Mm. súlyú harang beszerzési ára elsőrendű harangércből mintegy 47—48000 koronába kerül és igy elérkezett az ideje annak, hogy a harangok megöntésére a szükséges lépések megtétessenek. A presbitérium szerdai ülésén a bizottság javaslatát FüWp Zsigmond főgondnok ismertette, aki lelkes szavakban aján lotta elfogadásra azokat, annyival is inkább, mert a harangok elkészítésével az egyház híveinek évek óta hangoztatott forró óhaja megy teljesedésbe. A presbitérium a javaslatokat egyhangú lelkesedéssel tette magáévá és kimondotta, hogy a két harangot minél előbb, lehetőleg még ez élben megönteti, a költségekhez szükséges, még hátralévő pár ezer korona megszerzésére megindítja a gyűjtést a hivek között és a harangok megöntésére nézve Egry Ferenc kisgejőci, országszerte hírneves és elismert harangöntő vállalatánál a szükséges lépéseket megteszi. A református egyház ez akciójának eredményét mi is örömmel üdvözöljük és biztosan hisszük, hogy az ősi kálvinista gyülekezet hívei, érdemes őseiknek fényes példáin felbuzdulva, áldozatkészségükkel hamarosan lehetővé teszik azt, hogy a reformátusok messze fénylő sudártornyában az uj harangok is megszólaljanak . , . Egymás után szfovákositják el a magyar iskolákat Komárom környékén Ahol 15 szlovák iskolaköteles és 60 magyar iskolaköteles van, ott szlovák iskolát létesítenek. — A földreform ára: szlovák iskola. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — szept. 15. Bajcs község a régi komárommegyei primási birtokok középpontja. Másfélezer lakosa közül talán egytizedrésze beszéli a szlovák nyelvet, az iskolaköteles gyermekek azonban nem beszélnek szlovákul. Az elnemzetlenitő törekvések már régebben szemet vetettek erre a községre is. A környéken, Haraszt és Farkasd pusztákon az egytanerős pusztai iskolákban a magyar tanítókat nyugdíjazták és ezeket az iskolákat már elszlovákositották. Bajcs községben azonban nehezebben ment a dolog, azonban most már itt is készülnek az eddigi kétnyelvű iskola teljes elszlovákositására annak ellenére, hogy Bajcson az iskola magyar tagozatára hatvan iskolaköteles gyermek, mig a szlovák részbe csak tizenöt gyermek iratkozott be. A régi magyar kántortanitót, aki az iskolánál csaknem négy évtizedig szolgált és a szlovák nyelvet is kiválóan oktatta, nyugdíjazásának kérésére birták rá. Az elszlovákositás olyan mohón indult meg, hogy a pályázati hirdetmény pozsonyi szlovák lapokban még azelőtt megjelent, mielőtt nyugdíjazását kérte volna a régi igazgató tanító. Mivel csak az iskolaköteleseknek egyötödrésze iratkozott a szlovák osztályba, kíváncsian várják az új tanerők kinevezését, akik a hatvan magyarnyelvű iskolakötelest is a szlovák iskolában fogják oktatni. Kérdés, hogy ha szlovák nyelvtöbbségü községben jelentkeznék tizenöt magyar anyanyelvű iskolásgyermek, létesítenének-e ezek számára külön magyar tantermet? A kurtakeszi szlovák iskola. % Kurtakeszi és Marcelháza községben, amelynek környékére már sok szlovákot telepítettek le a lefoglalt és szétparcellázott Pálffy- birtokokra, már régebben akartak szlovák iskolát létesíteni, de ez idáig megtört a magyar lakosság ellenállásán. A sovén nacionalizmus most más fegyverhez nyúlt. Ismervén a lakosok földéhségét, ezt használják ki Komáromi nagy evők le vagytok pipálva! 101 szilvásgombócot evett meg egy cseh diák. — Nagy gombocevő verseny. — A második hely győztese 83 gombócot kebelezett be. — A komáromi nagyevők klubjának véieménye. — Saját tudósilónktól. — Komárom — szeptember 14. A komáromi nagyevök bizonyára terveik eléréséhez és az alatt az ürügy alatt, hogy Pat pusztát parcellázzák a földigénylő magyarok közt, egyúttal kérvényt írattak velük alá, amelyben azt kérik, hogy szlovák iskolát állítsanak fel számukra Kurtakeszin, ahol egyetlen gyermek sem érti a szlovák nyelvet. Ezeknek is kapóra jött, hogy a község régi érdemes óvónője nyugalomba vonult és a község az óvónői állást nem kívánta betölteni. Most az üresen álló ovoda helyiséget tatarozzák, hogy abban elhelyezzék a szlovák iskolát... Megindult a Iicitáció is, a szlovák iskola leendő tanulói ingyen kapják az iskolakönyveket, az iskola pedig a felszerelést. Mindezt bizonytalan anyagi előnyökért, mert sem a múltban, sem a jövőben nincsen arra kilátás, hogy magyar emberek őrök áron földhöz jussanak a földbirtokreform alapján. Az uj iskolába állítólag 70 szinmagyar gyermek fog járni, akik egy hangot sem tudnak szlovákul. Ajánljuk az esetet törvényhozóink figyelmébe. nagy érdeklődéssel olvassák az alábbi híradást: A csehországi Neu-Bydsowo Mária Terézia kora óta évente megüli a diákok versenylakmározását, amelyre dij van kitűzve annak, aki a legtöbb szilvásgombócot tudja megenni. Vasárnapon volt Bydsowoban a versenyevés és egy Deil nevű prágai cseh bölcsészethallgató lett a győztes. Megette az ebédet, amely bőséges volt és utána a kedvenc eledelből; a szilvásgombóc-Adamson és a kemény liba: i. O yon kemény a liba, hogy kiugrik a Kés alól. II Adamson ur a húsvágóba teszi a libát. III. Izzadva hajija b vágógépet. IV A váuógép eltört, de a kemény liba sértetlen maradt.
