Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-15 / 111. szám

6. oldal. Komáromi Lspo* 1*2.8 szeptember 15. f meglepő olcsó árak ELBEHT-nél Nádor-B. IS. Selyem magánkötö (Maradékból) 6'— Pouplin férfi ing 45' — 3 pár kötött mintás sokni 8 60 Köpper alsónadrág hosszú l2‘50 Zöld mnkás ing I a. 161— Férfi svetter 35.— 40 cm. Vulkán koffer 39"— Puha gallér 1 '50 Mosó selyem harisnya 16' — Angol Patent harisnya 3 K-tól Téli leányka alsónadrág 6'— Gyapjú divatmellény 42—48 — Kulyabőr férfi keztyü 36'— Különlegességek s Férfi sport harisnya, francia batiszt zseb­kendő, selyem fehérnemű, ingnadrág, kötött pulóver és kosztüm bőr retikül és manikür, Pyjamas, fehérnemű csipkék, Tuszor függönyök, Tetra babakelengye és gyermekkocsik, bőr keztyü teveször b-l -b --i stb. bői 101 darabot fogyasztott el. Övé lett az első dij, amitől olyan jókedve támadt, hogy a bálon sokat táncolt, A versenyben második lett egy prágai technikus 83 szilvásgombóccal. Amint a fenti híradás beérkezett hozzánk, nyomban felkerestük a komá­romi távevők klubját, ahol az elnök ennivaló kedvességgel fogadott ben­nünket. A klub helyisége tele van shakesperei idézetekkel aggatva. így többek között ott olvastuk Coriolánusból: „A csontra husjkell!“ „Éhségünk falat dönt 1“ — Minek köszönhetem ezt a nagy megtiszteltetést a sajtó részéről — kér dezte az elnök. — A gombócevő versenyről sreret­­ném az elnök ur véleményét hallani. — Ami az elnökségemet illeti, válni készüfök az elnöki széktől. — ? ? ? — Méltatlan vagyok rá. Az én te­hetségemet már régen túlszárnyalták. Nekem már csak a hirem nagy, de az étvágyam ? Édes Istenem, hol van az tnár ? 1 Aztán a gazdasági viszonyok is nagyon rosszak. Hol talál az ember olyan jólszituált pasit, aki lefogadna velünk, Mondom, nekem már csak a hirem nagy, de nálam sokkal nagyobb tehetségek lappanganak a városban. Ezeknek adom én át a teret. Sok sok ilyen nagy evő lappang Komáromban. Es nagyol fog nézni a kedves olvasó, ha elárulom, hogy éppen az orvosi kar, amely ludjuk, állandóan hirdeti a mértékletességet, dicseked­hetik több nagy evővel. Az egyik pél­dául egy nagy vendégségből vetődött hozzánk, a társaságunkba, egy vendég­lőbe. Onnét aztán átmentünk több korcsmába, vendéglőbe. Kedves sajtó, ez a nagy lakomáról jött barátunk négyszer vacsorázott meg a szemünk láttára, de azért a kávéházban még megevett 4 tojást pohárban s haza­­menőben azt mondta, hogy otthon még van egy kis sajtja, azt is megeszi. Mi vagyok én kedves sajtó, ehhez? Beteg, döglődő kolibri. És a másik lappangó nagy tehetség mit művelt egyszer egy társas vacsorán? 9, mondád kilenc tag helyett, akik nem mentek el a ban­kettre, ette meg a vacsorájukat. És még engem tartanak nagy evőnek I Aztán mit szóljunk a mi illemtanár barátunk­hoz, az evésmüvészet főceremónia mes­teréhez? Gyönyörűség nézni, amennyit eszik. Ö is végig enné az étlapot, de azok a balekok, akik ilyen fogadást ajánlanának, kivesztek már. Az én ét­vágyam már oda van. Nem is bitorlóm tovább az elnöki széket, átadom azt méltóbbaknak. — A diszelnöki és az örökös tag­sági tisztséget csak el méltóztatik fo­gadni ? — Azt se! — Mi a véleménye a kedves elnök­­urnák a gombócversenyről? — Csak sajnálatot érzek az ilyen versenyen résztvevők iránt. Egy féléből annyit enni! Ebben nincsen semmi változatosság, seromi variáció. Micsoda más dolog volt a régi szép időkben az étlapot végigevők versenye. Abban volt válio?.atosság, poézis, a sültek, a pároltak és a főttek, a garcirungok, a mártások, szószok, a szaftok, a főze­lékek, a saláták, az előételek ulvesz tőiben mennyi költésiét volt. Dí nem folytatom kedves sajtó, mert látom, hegy csurog a nyála. De ezekben a versenyekben sajnos volt mindég valami lehangoló. — ??? — Ha a versenyzők azoknak a pa­liknak, pasiknak az arcára néztek, akik a fogadást fölajánlották és látták, hogy azt menthetetlenül elvesztették. Ami a gombóc evést illeti, azért a részvevőket bámulom. Éa ugyanis a sálvásgombócot nem szeretem és gyerek koromban inkább a száraz kenyeret ettem meg. — Van még elnök urnák valami megjegyezni valója? — Vanl De többet ne elnöködön engemet kedves sajtó. Nem valami népszerű tisztség a távevőknek elnöké­nek lenni. Mindenhol riadalmat támasit, ha megjelenik, hogy marad-e a töb­binek a kosztból. Az ilyen elnököt nem merik meghívni vacsorára, ebédre. Veszett hire van az ilyen távevészeti elnöknek. Éppen azért távozom az ’ elnöki székből. Viselje más az ódiumot. : A sziivásgombóc evők versenyének két győztesére az a megjegyzésem, hogy 5 az ottani lányok siessenek megkaparitani férjnek, mert aki 101, illetve 83 szi - vásgombócot megtud enni, az annyira nem barátja a változatosságnak, hogy belőlük a legjobb férj lesz, akik so’se gondolnak a változatosságra és arra, hogy a feleségeiket megcsalják. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranya? József. (Folytatás.) Egy csinos kiállítású angol köny­vet volt olyan szives kezeimhez jut­tatni Balogh Elemér pozsonyi tudós ref. püspök. E könyv tartalma egé­szen az én tárgyam anyagába illik. Ivánffy Géza fordítása után itt köz­löm a minket érdeklő részi. Angol evezősök dunai élményeit mondja el e könyv. A könyv címe igy hangzik: „Vízililiom a Dunán. Lévén ez egy rövid leírása egy kétevezös csónak kalandjainak Lambethlől Pétig. Illusztrálta a csapat egyik tagja. (Ajánlás édes anyjának. Eredetileg levelekben irta hozzá,) Irta: „A vízililiom naplója“ szer­zője, Mr. Róbert Mannsfield. Illusztrálta : Mr. Alfréd Thomson. London 1853.“ A könyvből megtudjuk, hogy Lon­donból 1852 júliusban), indultak el öten a Tjiemsén végig. I Eleinte kisebb utat leltek a Du­nán és ezt megiríák az újságokban. Az ut leírását kedvesen fogadta I a közönség. Ez indította őket, hogy I Pestig leevezzenek. A könyv ezt az utat tárgyalja Inkább szórakozlalta őket a sza­bad íermészet élvezete, mint a mu-Ízeumok bujása. Ezt összintén be is vallják. Inkább könnyű nyári ol­vasmányt akartak adni a közönség­­nek.mint tudományosleirást. Pompá­­| san érezték magukat a világ egyik Í legszebb forgalmi ulján. Lamaihból, a híres csónakipar he- I . lyéröl a legtökélelesebb csónakot f | szerezték be mahagóni fából. \ Ali vei ez utón kevesebben indul- j ■ tak el, mint tervezve volt, kisebb j í csónakot használtak. 1 A minket érdeklő rész XIV, feje- f [ zet „A Duna Bécs és Pest között“ l címmel. s ( 1853. augusztus 31-én indultak \ el Bécsböl. Az újságok foglalkoztak \ az angol evezősökkel, i Pozsonyba akkor érkeztek meg, j í amikor a hidat javiíolfák. > Pozsony egy nagyon szomorú ; í és kevés érdekességet nyújtó vá- ? | ros, se nem magyar, se nem né- j I met, Hires a pozsonyi kélszersült í és hogy az osztrák császárokat itt | j koronázták meg magyar királlyá. A j l koronázási dombot látták ők is. I A régi országgyűlési palotában j I szálltak meg az evezősök. Egyik pozsonyi újság a bécsi la- : | pok nyomán irt róluk. ■ £s most halljuk a könyv szer- j \ zőjét. | Közvetlen Pozsony alatt kezdődik \ egyik hatalmas archipelagusa a i Dunának, amelyek közül kettő na- i gyón nevezetes: a Kis- és a Nagy- Csallóköz. Ez a keltő Magyarország- i nak legtermékenyebb és legnépe­sebb része. Nagyon csodálkozunk azon, hogy bár a pozsonyiak azt í mondták nekünk, hogy vezető nélkül ! nem tudnuk keresztül hatolni a szi­­j gelek útvesztőjén, de hála Isién j semmi nehézségünk sem volt. s A mappánk valami főcsatornát mutat a Dunán, mi ezt nem találtuk meg sehol.. Találkoztunk olyan ha­jókkal, amelyek kétszer olyan gyor- i san jártak, mint mi, mégis a vizek ; tekervényes utjain, többször lalál­­| koztunk velük Nem egyszer meg- 1 süllyedtünk és ki kellett ugranunk : a csónakunkból. Szakadatlanul láí­­| tunk a parton hosszuhaju, égő, tü­­j zes szemű, vad tekintetű oláh ci­­j gányokat, széles, nagy kalapokkal, j í amint a Duna fövenyéből mosták > az aranyat. A cigányoknak ez az ; \ állalános foglalkozása, akik a kor- ’ \ mány részére egy bizonyos hánya­­; dot adnak be adó gyanánt. 10 köb- i [ láb homokból átlag 9 silling éríékü \ aranyat mosnak ki. Azt hisszük, j hogy jó ideig kell arra várakoznunk, l amig ezek a csallóközi aranymosók í a mi aranyvalutánkat le fogják ron- I tani. A vízimalmoknak hosszú lánco­lata sorakozik a Duna partja köze­lében. Ilyen malmot naponta százá­val láttunk. Egész utunk alatt hol lassan, hol gyorsan mentünk a part mentén számtalan apró sziget kö­zött haladtunk el és felhúztuk vitorla helyett a plédünket, anélkül, hogy halvány sejtelmünk lett volna, hogy merre is járunk. Végre is Gönyünél bukkantunk fel, ahol elég élénk I gőzhajóforgalom bonyolódik le. I Csallóköznek a legkeletibb végén fekszik Komárom. Gönyütól délre fekszik a pannonhalmi apátság, amely Magyarország legnagyobb és legfényesebb apátsága. Itt Gönyünél amint kis csónakun­kon a Dunán eveztünk, egy nagy hajó parancsnoka elismerőleg ki­áltott le hozzánk: Jól van fiuk! * Szélben, nagy hullámok hátán úszott a mi kis dióhéjunk. Itt kény telenek voltunk a csónakot vontatni, mert megfeneklettünk. Mikor a szél lecsendesedelf, ehafároztuk, hogy kikötünk és a szárazföldön kirán­dulást teszünk, reméltük, hogy va­lamelyik előbukkanó benszülöftöl megtudjuk, hogy m lyen szélességi és hossusági fokon vagyunk. Fel­­kusztunk tehát a meredek parton és mintegy 100 lépésnyire uíat fedez­tünk fel, amelyen egy békésen ban­dukoló vándorlót pillantottunk meg. Szegény ördög nagyon megijedt, amikor meglátott bennünket feléje rohanni, flanell ingben és nadrág ban, mezítláb mellény, kabát nélkül, mert hiszen úgy tűntünk fel, mintha a Duna sodra vetett volna ki ben­nünket Nagy megnyugvásunkra szolgált, hogy jó estét kívánt és tá­jékoztatott bennünket arról, hogy úgy Gönyütól, mint Komáromtól 8 -8 mfldnyire vagyunk. És nagyon megkönnyebbü tnek látszott, amikor minden baj nélkül ép bőrrel me­hetett tovább. Hét óra felé a szél alább hagyott, gondo tűk, hogy újra utrakelhetünk. (Folyt, köv.) HIRE — Személyi hir. Hattala István dr,, a magyar középiskolát országos feiü gyelőj" csü örtökön Komáromba érke­zeti, hogy az érettségi pótvizsgákon elnököljön. — Kuliuráks konferencia. A szlo­­venszkói magyar ellenzéki pártok Po­zsonyban kedden és szerdán értekezle­­íei tanottak, mely fontos határozatokat hozoií a magyarság ttuliurpoliiikájának es kuliurális sőzigazgatásaoak tekinteté­ben. A tanácskozásokon Komáromból Richter Janos szenáior, Füssy Kálmán reaneigyüíés! képviselő és dr. Alapy Gyula museum és könyvtárigazgató vett részt. — A református egyházból. A ko­máromi református keresztyén egyház presbtériuma folyó 12-én Galambos Zoltán lelkész és Fűlöp Zsigmond fő­gondnok együttes elnöklete meileu ülést í nőtt, amelyen az egyháztanács tagjai nagy számban jelenjek meg. A pres­­biterimm több fontos ügyben hataioza­­tot hozott. Örömmel vette tudomásul Mkészetnöknek ama bejelentését, hogy Református Ifjúsági Egyesület szeptem­ber 16-án ifjúsági napot tart és Kész­séggel ajánlotta fői támogatását a lel­kész áltat a beimissdős munka hatha­tós előmozdítására szolgáló havi egy­házi lapnak megindítására nézve, amely­nek előkészítésére a presbitérium, a leikész és főgondnok elnöklete mellett Baríha János, Bátyai Mihály, Czike Zsigmond, Gombos Kálmán, Lakatos Károly, Pap Elemér és Tóth Imre pres­biterekből átló bizottságot küldötte ki. A helybeli iskolákba járó református valiásu tanulók vallásoktatását a folyó tanévben Galambos Zoltán lelkész, Kos­­sár István s. lelkész, Lakatos Károly ny. igazgató, Sörös Krisztina, Tóih Imre tanitók és Tóth István kántor látják el, amit egyhangúan tudomásul vesz a presbitétium. Majd a temeíőbizottság javaslataival foglalkozott az egyházta­nács, amelyeket Czike Zsigmond bizott­sági tag ismertetett. Az egyháztanács a temető gazdaságosabb kihasználására és rendezésére, uj utak nyitására és a sirheiyek dijának fölemelésére vonatkozó javaslatokat Lakatos Károly, Soós Imre dr, Giá! Gyula dr, Farkas István, Füssy Kálmán, a lelkész és főgondnok hozzászólása u án elfogadta és kimon­dotta, hogy a temető az eddi „i par­cellát fenntartásával újabb pascebakra oszíja fel, amelyek elválasztására a ! szükséges u'akat Mépiueíi, -ói uj utak Irányába eső több év izetfas sírok lakói­nak hozzáíáriozóit az egyház filszóiitja( hogy 30 napon belül jelentkezzenek’ A fegyvertechnikn csodája: Sauer-Krupp duplacsövű kakasnélküli serétfegyvert, ezen hírneves gyár ismert jó kivitelében Ke 1000. Belga Hammerless fegyverek Ke 850-től kezdve. — Serétes töltények per 100 drb Ke 120 príma minőségben. — Érdeklődők kérjenek ajánlatot Szlovenszkó legrégibb fegyverszak cégétől: Seiíert Jóaseí líratislm va, Halászkapn-ntca 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom