Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-15 / 111. szám

^«firyvenkilencedik évlolyam 111. szám. Szombat, 1928, szeptember 15 Xtliisetéai ár enhnlovák értékbe«: Stlybca é* vidékre portai saétküldéoel 1 ig&ss évre *0 K, félévre 40 1, negyedévre 30 1. - Külföldön 150 Kä. tyei mám ára t 80 Hílér, POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dk. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF d». Sxerkeistöiég él kiadóhivatal: Hádor-a. HH Megjelenik hetenkint hiromixor l kedden, csütörtökön és szombaton. El is kiáiivilii Komárom, — szept. 14. A nemzetek szövetségének ülésén sűrűén hangzottak el a kisebbsé­gek érdekében a felszólalások, ami főképen a népszövetségi ligáknak genfi kongresszusán elhangzott kri­tikának volt a visszhangja. A nép­­szövetségi öregágyu, Briand is mondott egy beszédet, amelyben kitért a kisebbségek helyzetére is. Briand veszedelmesen öregszik és mostani népszövetségi szereplése sokkal több kárt okozott, mint hasznot. Nem bírta tartóztatni tem­peramentumát és úgy nekitámadt a németeknek, hogy a hires locarnói megegyezés létalapjai recsegnek tőle. Nemcsak a páthosz ragadta el, ami a szónoklatokban nemes hév egy jó ügy érdekében, de el­sodorta az igazság és az objekti­vitás teréről is a hires szónokot, akin az a bizonyos hagyományos francia hisztéria lett úrrá ezen a nevezetes ülésen. A békét védte és a ‘békének tett igen rossz szol­gálatot. Beszéde végén a kisebbségvéde­lem ügyével foglalkozott. A nemzeti kisebbségek helyzete tudvalevőleg európaszerte sokkal rosszabb, mint a háború előtt volt ée a kisebb­ségek elégedetlensége is sokkal na­gyobb. Briand itt is vétett a köte­les objektivitás ellen, mert nem felel meg a tényeknek előadása, hogy Európában csak huszmilliónyi nemzeti kisebbség élne, amint nem felel meg az az adata sem, hogy a háború előtt százmilliónyi élt kisebbségi sorsban. Végre Briand is elismerte, hogy a kisebbségi kérdés lehet a háborús veszedelem oka. Ahelyett azonban, hogy ennek a veszedelemnek az okait akarná megszüntetni, a kisebbségek felé fordul öklével fenyegetőzve és azt kiáltja oda nekik: Hallgassatok és gondoljatok a békére. A nemzeti kisebbségeket ez a zavaros és hisztérikus hangzavar nem fogja kihozni nyugalmukból, de egyúttal tisztábannak van vele, hogy mit várhatnak az emberi jogokat védő nemzettől, amikor annak még a legvilágosabb fejű képviselői is ennyire elfordultak Európa legfon­tosabb kérdésével szemben. Briand roppant tévedése az, hogy azt hiszi Európa mai helyzetéről, hogy azt a páriskörnyéki békék örökre megoldották. Ezek a békék létre­hoztak valami kisebbségvédelmet is és az egészet a népszövetség >. védelme alá helyezték, a népszö­vetség azonban tíz esztendeig csak a békéről álmodozott ahelyett, hogy a kisebbségek ügyét csak egyszer is komoly tárgyalás alá vette volna. Hallgassatok! kiáltja a francia államférfim Hát ez tényleg a leg­radikálisabb elintézése lenne a ki­sebbségi kérdéseknek. Az elnyomott és az eltiport kisebbségek hallgas­sanak és dicsőítsék a francia béke­tudósok müvét, akik a kisebbségi kérdést azok meghallgatása nélkül néhány kijelentéssel vélték elin­­tézhetőnek, amelyre a nemzeti több­ségek legtöbb államban csak fü­tyülnek. A nemzeti kisebbségek azonban nem fognak hallgatni, mert a szá­jukat nem lehet befogni és ha a francia diplomaták vattával dugják is be füleiket, meg fogják azok hangját hallani. A kisebbségek nem veszélyesek a békére, hanem azok az államok, amelyekben a kisebb­ségi kérdést a szuverénitás jeligéje alatt kezelik, mint egyszerű kor­mányzati bdügyet. A kisebbségek azonban nem teszik meg azt a szívességet Briand-éknak, hogy lelkiismeretüket elaltatgassák, ha­nem ellenkezőleg, azt minden al­kalommal ébresztgetni fogják, hogy lássa a gall imperializmus azt, hogy mit művelt és mire használ­ják fel a nagy garra! hirdetett francia demokrácia köpenyegét a kisebbség-ellenes államok. A szónoki hévtől elragadott Briand nem akarja tudomásul venni, hogy Európában negyvenmilliónál is több kisebbség él s®k helyen helótasors­­ban, akiknek elszedik iskoláit és elszocializálják birtokait, tehát ma­gántulajdonukat A Briand beszéde reakciót jelent, amelynek meg is lett hamarosan a visszhangja. A román delegáció hevesen tapsolt és bátorításnak vette a protektor szavait. Románia uralkodó nem­zetének kormánya a magyar ki­sebbségtől elszedte annak földbir­tokát kártalanítás nélkül és ez az ügy még ma sincsen elintézve, mert a Briand-ok előtt első sorban a politika szempontjai lebegnek, csak azután jön igen messze az igazság. Románia száz számra záratta be a magyar iskolákat és ehhez sin­csen egyetlen szava sem a nép­­szövetségnek és az öregágyu is e helyett a kisebbségekre lövöldöz. Helyesen mutatott rá a szociál­demokrata német kancellár a dip­lomácia kettős arcára. Briand is megmutatta ezt a kettős arculatát. A békének szentelt föllengző szavai mögött azonban minden Kellogg­paktum ellenére is a háborúhoz való ragaszkodás, már persze a védelmi háborúhoz. De hát nem is lehet kétséges, hogy Franciaor­szág csak védelmi háborút indít, hiszen azért vannak Briand-jai, hogy ezt Európának bebizonyítsák. A német leleplezés azonban erős adagolásában igen jótékonyan ha­tott a világ lelkiismeretére, mert lerántotta a leplet a franciák béke­vágyáról. A kisebbségek helyzete mellett felszólaló többi delegátus, a hol­landus külügyminiszter, a svájci tanácstag, meg a többiek is a ki­sebbségek mellett szólaltak fel. A disszonanciát Osusky, a párisi csehszlovák követ vetette bele a vitába, aki olyan reakciós beszéd­ben akarta elvitatni a kisebbségek jogát a népszövetség védelme felől, hogy az általános elképpedést kel­tett; ez a fordított demokrácia, mely visszafelé halad, mint a rák, nem lehet ideálja a népszövetség­nek, amelynek igenis elsőrendű feladata a kisebbségvédelem, mert a békeszerződések a felügyelete alatt állanak. Ez lehet egyes álla­mokra kellemetlen, azonban csak az elnyomott kisebbségek panasz­kodnak, az elégedettek hallgatnak. POLITIKA! SZEMLE Komárom, — szeptember 14. A saitzi vasúti katasztrófa a képviselőházban. A képviselőház csütörtöki ülésén fog­lalkoztak a saitzi vasúti katasztrófával, amelynek áldozatairól nagy részvéttel emlékezett meg a ház. Majd Najman vasutügyi miniszter mondott kimerilő expozét a szerencsétlenségről, amelyet két vétkes alkalmazott bűnös hanyag­sága idézett elő. Kijelentette, hogy az alkalmazottakat kihallgatták és a bíróság fog dönteni ügyükben. A letartóztatott két alkalmazott elegendő pihenő után kezdte meg szolgálatát és anyagi hely­zetük sem volt kedvezőtlen. Majd cá­folja a miniszter a sajtó híreit, amelyek a mentési munkálatok késedelmes voltát hangoztatták, nem felelnek meg a való­ságnak azok a hitek sem, amelyek a sebesültek kirablásáról szólnak. A mi­niszter szerint a vasúti szerencsétlensé­geket teljesen kiküszöbölni lehetetlen. A pályatestek az átlamfordulat után el­hanyagolt állapotban voltak és ezen eddig még nem lehetett mindenütt se­­giieni. Végül kijelentette, hogy avasut­­igazgatás a költségre való tekintet nél kül minden lehetőt elfog követni, hogy a csehszlovák államvasutakon a bizton­ságot növelje. A miniszter nyilatkozata felett hosszabb vita indult meg, amely­ben több párt szónoka vett részt, de végül i- a többség a miniszter expo­zéját tudomásul vette. Megegyezésre van kilátás a cukortárgy alásoknál. Szerdán kezdték meg azokat a tár­gyalásodat, amelyek a kormány és a cukorgyár képviselői között a cukor­­két désben folynak. A tárgyalásokat Kraroár dr. nemzeti demokrata képvi­selő vezeti és általános az a vélemény, hogy tárgyalások eredményre fognak vezetni Ezt abból lehet következtetni, hogy Engli8 pénzügyminiszter is haj­landóságot mutat arra, hogy a cukor­iparnak lényeges engedmények legyenek biztosítva. Egyrészt általánosítani akar­ják a forgalmi adót a cukornál 25 ko­ronában, márószt a kereskedelmi * dókat is leszáiliiják. Ezek az engedmények 100 milliót tesznek ki a cukoripar javára, minek következtében a cukor eddigi árának felemelése 50 százalék leszál­lítást nyerne. Vagyis a régi cukorár 20—30 filérrel lenne fölemelve. A tár­gyalásokat még folyatják, de a döntés csak keddre várható, addig tehát még nem lesz leszállítva a felemelt cukor ára. Végre a képviselőháx elé kerül a szociális biztosítás novellája, A szociális biztosifás reformjáról szóló novella körül végre is kialakul a teljes megegyezés. A szocialista ellen­zék, amely egyes részletkérdésekben erősen kötötte magát álláspontjához, azzal a kéréssel fordult Bradachoz, a nyolcasbizottság elnökéhez, hogy a holnap délelőtti bizottsági tárgyalást halasszák el és ezzel adjanak alkalmat arra, hogy a még vitás pontokban megegyezhessenek. A szocialisták e magatartása arra enged következtetni, hogy azon elhatározásukat, amely sze­rint megakarták akadályozni a novella képviselőházi letárgyalását, véglegesen feladták és inkább arra törekednek, hogy a plenum előtti tárgyalások simán folyjanak le. Minden jel arra mutat, hogy a szociális biztosítás novelláját a jövő hét folyamán a képviselőház is elfogadja és igy a régóta húzódó mó­dosítás ügye tőrvényhozásilag tető alá kerül. Benes, dr. az államok közötti nehézségekről. A népszövetség harmadik bizottsága, amely a leszerelés kérdésével foglal­kozik, élénk vita sziahelye volt a napokban. Apponyi Albert gróf nagy érdeklődés mellett megtartóit beszéde volt a vita megindítója, aki rendkívül alapos beszédében fejtette ki az állig felfegyverkezett utódállamok által kürüivett, leszerelt Magyarország tarthatatlan helyzetét. A delegátusokra mely hatást tett beszéd után Benes dr. csehszlovák külügyminiszter szólalt fő), aki beszédében azt vitatta, hogy nem speciális régiókat vettek tekintetbe ak­kor amikor a kérdésben levő szerző­dés típusokat megállapították. Atni az államok közötti intézkedésekei illeti, megengedi, hogy egyes nemzetek kö­zött, úgy például Magyarország és szomszédai között nehézségek állhat­fi természetes Az Egmendii ne tévessze ésszé másfajta kesecffvizzel! g Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. keserűoiz Schmidthauer kisvállalat Korn&sm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom