Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-09-15 / 111. szám
^«firyvenkilencedik évlolyam 111. szám. Szombat, 1928, szeptember 15 Xtliisetéai ár enhnlovák értékbe«: Stlybca é* vidékre portai saétküldéoel 1 ig&ss évre *0 K, félévre 40 1, negyedévre 30 1. - Külföldön 150 Kä. tyei mám ára t 80 Hílér, POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dk. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF d». Sxerkeistöiég él kiadóhivatal: Hádor-a. HH Megjelenik hetenkint hiromixor l kedden, csütörtökön és szombaton. El is kiáiivilii Komárom, — szept. 14. A nemzetek szövetségének ülésén sűrűén hangzottak el a kisebbségek érdekében a felszólalások, ami főképen a népszövetségi ligáknak genfi kongresszusán elhangzott kritikának volt a visszhangja. A népszövetségi öregágyu, Briand is mondott egy beszédet, amelyben kitért a kisebbségek helyzetére is. Briand veszedelmesen öregszik és mostani népszövetségi szereplése sokkal több kárt okozott, mint hasznot. Nem bírta tartóztatni temperamentumát és úgy nekitámadt a németeknek, hogy a hires locarnói megegyezés létalapjai recsegnek tőle. Nemcsak a páthosz ragadta el, ami a szónoklatokban nemes hév egy jó ügy érdekében, de elsodorta az igazság és az objektivitás teréről is a hires szónokot, akin az a bizonyos hagyományos francia hisztéria lett úrrá ezen a nevezetes ülésen. A békét védte és a ‘békének tett igen rossz szolgálatot. Beszéde végén a kisebbségvédelem ügyével foglalkozott. A nemzeti kisebbségek helyzete tudvalevőleg európaszerte sokkal rosszabb, mint a háború előtt volt ée a kisebbségek elégedetlensége is sokkal nagyobb. Briand itt is vétett a köteles objektivitás ellen, mert nem felel meg a tényeknek előadása, hogy Európában csak huszmilliónyi nemzeti kisebbség élne, amint nem felel meg az az adata sem, hogy a háború előtt százmilliónyi élt kisebbségi sorsban. Végre Briand is elismerte, hogy a kisebbségi kérdés lehet a háborús veszedelem oka. Ahelyett azonban, hogy ennek a veszedelemnek az okait akarná megszüntetni, a kisebbségek felé fordul öklével fenyegetőzve és azt kiáltja oda nekik: Hallgassatok és gondoljatok a békére. A nemzeti kisebbségeket ez a zavaros és hisztérikus hangzavar nem fogja kihozni nyugalmukból, de egyúttal tisztábannak van vele, hogy mit várhatnak az emberi jogokat védő nemzettől, amikor annak még a legvilágosabb fejű képviselői is ennyire elfordultak Európa legfontosabb kérdésével szemben. Briand roppant tévedése az, hogy azt hiszi Európa mai helyzetéről, hogy azt a páriskörnyéki békék örökre megoldották. Ezek a békék létrehoztak valami kisebbségvédelmet is és az egészet a népszövetség >. védelme alá helyezték, a népszövetség azonban tíz esztendeig csak a békéről álmodozott ahelyett, hogy a kisebbségek ügyét csak egyszer is komoly tárgyalás alá vette volna. Hallgassatok! kiáltja a francia államférfim Hát ez tényleg a legradikálisabb elintézése lenne a kisebbségi kérdéseknek. Az elnyomott és az eltiport kisebbségek hallgassanak és dicsőítsék a francia béketudósok müvét, akik a kisebbségi kérdést azok meghallgatása nélkül néhány kijelentéssel vélték elintézhetőnek, amelyre a nemzeti többségek legtöbb államban csak fütyülnek. A nemzeti kisebbségek azonban nem fognak hallgatni, mert a szájukat nem lehet befogni és ha a francia diplomaták vattával dugják is be füleiket, meg fogják azok hangját hallani. A kisebbségek nem veszélyesek a békére, hanem azok az államok, amelyekben a kisebbségi kérdést a szuverénitás jeligéje alatt kezelik, mint egyszerű kormányzati bdügyet. A kisebbségek azonban nem teszik meg azt a szívességet Briand-éknak, hogy lelkiismeretüket elaltatgassák, hanem ellenkezőleg, azt minden alkalommal ébresztgetni fogják, hogy lássa a gall imperializmus azt, hogy mit művelt és mire használják fel a nagy garra! hirdetett francia demokrácia köpenyegét a kisebbség-ellenes államok. A szónoki hévtől elragadott Briand nem akarja tudomásul venni, hogy Európában negyvenmilliónál is több kisebbség él s®k helyen helótasorsban, akiknek elszedik iskoláit és elszocializálják birtokait, tehát magántulajdonukat A Briand beszéde reakciót jelent, amelynek meg is lett hamarosan a visszhangja. A román delegáció hevesen tapsolt és bátorításnak vette a protektor szavait. Románia uralkodó nemzetének kormánya a magyar kisebbségtől elszedte annak földbirtokát kártalanítás nélkül és ez az ügy még ma sincsen elintézve, mert a Briand-ok előtt első sorban a politika szempontjai lebegnek, csak azután jön igen messze az igazság. Románia száz számra záratta be a magyar iskolákat és ehhez sincsen egyetlen szava sem a népszövetségnek és az öregágyu is e helyett a kisebbségekre lövöldöz. Helyesen mutatott rá a szociáldemokrata német kancellár a diplomácia kettős arcára. Briand is megmutatta ezt a kettős arculatát. A békének szentelt föllengző szavai mögött azonban minden Kelloggpaktum ellenére is a háborúhoz való ragaszkodás, már persze a védelmi háborúhoz. De hát nem is lehet kétséges, hogy Franciaország csak védelmi háborút indít, hiszen azért vannak Briand-jai, hogy ezt Európának bebizonyítsák. A német leleplezés azonban erős adagolásában igen jótékonyan hatott a világ lelkiismeretére, mert lerántotta a leplet a franciák békevágyáról. A kisebbségek helyzete mellett felszólaló többi delegátus, a hollandus külügyminiszter, a svájci tanácstag, meg a többiek is a kisebbségek mellett szólaltak fel. A disszonanciát Osusky, a párisi csehszlovák követ vetette bele a vitába, aki olyan reakciós beszédben akarta elvitatni a kisebbségek jogát a népszövetség védelme felől, hogy az általános elképpedést keltett; ez a fordított demokrácia, mely visszafelé halad, mint a rák, nem lehet ideálja a népszövetségnek, amelynek igenis elsőrendű feladata a kisebbségvédelem, mert a békeszerződések a felügyelete alatt állanak. Ez lehet egyes államokra kellemetlen, azonban csak az elnyomott kisebbségek panaszkodnak, az elégedettek hallgatnak. POLITIKA! SZEMLE Komárom, — szeptember 14. A saitzi vasúti katasztrófa a képviselőházban. A képviselőház csütörtöki ülésén foglalkoztak a saitzi vasúti katasztrófával, amelynek áldozatairól nagy részvéttel emlékezett meg a ház. Majd Najman vasutügyi miniszter mondott kimerilő expozét a szerencsétlenségről, amelyet két vétkes alkalmazott bűnös hanyagsága idézett elő. Kijelentette, hogy az alkalmazottakat kihallgatták és a bíróság fog dönteni ügyükben. A letartóztatott két alkalmazott elegendő pihenő után kezdte meg szolgálatát és anyagi helyzetük sem volt kedvezőtlen. Majd cáfolja a miniszter a sajtó híreit, amelyek a mentési munkálatok késedelmes voltát hangoztatták, nem felelnek meg a valóságnak azok a hitek sem, amelyek a sebesültek kirablásáról szólnak. A miniszter szerint a vasúti szerencsétlenségeket teljesen kiküszöbölni lehetetlen. A pályatestek az átlamfordulat után elhanyagolt állapotban voltak és ezen eddig még nem lehetett mindenütt segiieni. Végül kijelentette, hogy avasutigazgatás a költségre való tekintet nél kül minden lehetőt elfog követni, hogy a csehszlovák államvasutakon a biztonságot növelje. A miniszter nyilatkozata felett hosszabb vita indult meg, amelyben több párt szónoka vett részt, de végül i- a többség a miniszter expozéját tudomásul vette. Megegyezésre van kilátás a cukortárgy alásoknál. Szerdán kezdték meg azokat a tárgyalásodat, amelyek a kormány és a cukorgyár képviselői között a cukorkét désben folynak. A tárgyalásokat Kraroár dr. nemzeti demokrata képviselő vezeti és általános az a vélemény, hogy tárgyalások eredményre fognak vezetni Ezt abból lehet következtetni, hogy Engli8 pénzügyminiszter is hajlandóságot mutat arra, hogy a cukoriparnak lényeges engedmények legyenek biztosítva. Egyrészt általánosítani akarják a forgalmi adót a cukornál 25 koronában, márószt a kereskedelmi * dókat is leszáiliiják. Ezek az engedmények 100 milliót tesznek ki a cukoripar javára, minek következtében a cukor eddigi árának felemelése 50 százalék leszállítást nyerne. Vagyis a régi cukorár 20—30 filérrel lenne fölemelve. A tárgyalásokat még folyatják, de a döntés csak keddre várható, addig tehát még nem lesz leszállítva a felemelt cukor ára. Végre a képviselőháx elé kerül a szociális biztosítás novellája, A szociális biztosifás reformjáról szóló novella körül végre is kialakul a teljes megegyezés. A szocialista ellenzék, amely egyes részletkérdésekben erősen kötötte magát álláspontjához, azzal a kéréssel fordult Bradachoz, a nyolcasbizottság elnökéhez, hogy a holnap délelőtti bizottsági tárgyalást halasszák el és ezzel adjanak alkalmat arra, hogy a még vitás pontokban megegyezhessenek. A szocialisták e magatartása arra enged következtetni, hogy azon elhatározásukat, amely szerint megakarták akadályozni a novella képviselőházi letárgyalását, véglegesen feladták és inkább arra törekednek, hogy a plenum előtti tárgyalások simán folyjanak le. Minden jel arra mutat, hogy a szociális biztosítás novelláját a jövő hét folyamán a képviselőház is elfogadja és igy a régóta húzódó módosítás ügye tőrvényhozásilag tető alá kerül. Benes, dr. az államok közötti nehézségekről. A népszövetség harmadik bizottsága, amely a leszerelés kérdésével foglalkozik, élénk vita sziahelye volt a napokban. Apponyi Albert gróf nagy érdeklődés mellett megtartóit beszéde volt a vita megindítója, aki rendkívül alapos beszédében fejtette ki az állig felfegyverkezett utódállamok által kürüivett, leszerelt Magyarország tarthatatlan helyzetét. A delegátusokra mely hatást tett beszéd után Benes dr. csehszlovák külügyminiszter szólalt fő), aki beszédében azt vitatta, hogy nem speciális régiókat vettek tekintetbe akkor amikor a kérdésben levő szerződés típusokat megállapították. Atni az államok közötti intézkedésekei illeti, megengedi, hogy egyes nemzetek között, úgy például Magyarország és szomszédai között nehézségek állhatfi természetes Az Egmendii ne tévessze ésszé másfajta kesecffvizzel! g Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. keserűoiz Schmidthauer kisvállalat Korn&sm.
