Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-25 / 102. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1928. augusztus 25. M “« jn Valódi „Bemberg mosó selyem harisnya elsőrendű minőség B pár Id. seg \§| I ELBERT-nél WMor-n. 19. Meglepő olcsó árban elsőrendű, ízléses nyakkendők, Női és férfi fehérnemű, Pyjamas, Tetra baba kelengye, Szekrény gyermekkocsik, Intézeti felszerelések, Bőráru, Vulkán koffer, Kötött kabátok, Bőrkeztytik, Kötények stb. Mosó, játszó ruhák kiárusítás! árban. selőház elnöksége pénteken délután J milyen arányban s egyáltalában lesznek-e ülést tartott, de ezen ülésen admini- képviselve a magyar és német gazdasztrativ ügyekkel foglalkozott. sági képviseletek. A szlovenszkói gazdasági tanács megalakítása. Ismeretes, hogy a szlovenszkói magyarság és németség által fölvetett gondolat alapján indította meg a kormány a szlovenszkói gazdasági tanács megszervezését. Egyes cseh lapok híradása szerint nemsokára megalakul a csehszlovák gazdasági tanács szlovenszkói bizottsága, amely 120 rendes és 120 póttagból fog állani. A tagok legelsősorban azok lesznek, akik már eddig is tagjai voltak a csehszlovák gazdasági tanácsnak. A szlovenszkói bizottság elnökéül Stodola Kornél agráriuspárti szenátort szemelték ki, aki a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara elnöke, a még hiányzó tagokat a kormány fogja kinevezni. A bizottság megalakításával és az erre vonatkozó javaslatok elkészítésével Stodolát bízta meg a csehszlovák gazdasági tanács. Az-lort'*'* -------*—*--- •".én en* Janet nemzeti kikuudvS -------- kelt bizalmatlanságot, mert egyelőre még csak nem is sejthető, hogy a tanácsban Miátni. Irta Kozma Béla. Akkora volt, mint az öklöm, szegény kicsi macska, Miámi. Nem is macska, esak macska fiók, korra talán négy hetes, apróka fogakkal fölfegyverkezve az életre, amelyhez azonban nem volt túlságos hajlandósága. Kétségbeesett panaszokban kelt ki ellene, a cudar és ostoba élet ellen, amely tele ismeretlen veszélyekkel és megoldhatatlan problémákkal a szegény árva kismacskák számára. Fönt kuporgott egy üres telek rozzant palánkján, elhagyatva, senkihez sem tartozón és ismételte sűrűn vékonyka panaszait a nyári reggelbe. Alatta emberek siettek el, munkások a gyárakba, asszonyok a piacra gyerekek az iskolába, senki se szánta meg. A nyivákolásra fölnéztek a palánk tetejére, ahol két méternyire a földtől remegett és panaszkodott és nézett sóvár szemekkel a kis állati. — Kismacska — mondta egy palatáblás éneklő hangon és tovább ment. Kismacskát mondott és nem cicát, pedig gyereknyelven ez a neve az ilyen pöttömnyi jószágnak. Igaza volt a palatáblásnak: a cica fényes, simaszőrű, játékos, életvidor teremtés, ez meg itt a palánk tetején borzasán, piszkosan, kétségbeesett jajgatásával csak macska volt, egy csúf kis macska. * Tamás, a kopott zongorás, aki nekem később, egy fáradt éjszakán az egész kis semmiséget elmesélte, arra haladt éppen. Hazafelé tartott a mulatóból, ahol világos reggelig verte a billentyűket és csinálta a hangulatot pénzes duhajoknak, rongyos garasokért. El tudom képzelni és szinte látom, mint oson Tamás örökös szmokingjá-Hányán is vagyunk mi magyarok? Komárom, —augusztus 24. A hivatalos statisztika szerint 754 000 magyar él a csehszlovák köztársaságban. A csehszlovák politikusok szerint sokkal kevesebb, nekik az államstatisztika nem irányadó, mert ők .érzés" szerint dolgoznak egytől-egyig. Hru sovszky szerint csak háromszázezer magyar él itt, akiknek csak a mennyországban lehet jobb már dolguk, mint a csehszlovák republikában, elvbarátja Benes Eduárd külügyminiszter, akihez mégsem illik ennyire fumigálni a statisztikai hivatalt, már hatszázezer magyarról tud. Vannak iskolakönyveknek nevezett propaganda-füzetek, ahol a magyarság létszámából hfrom -négyszázezret alkudnak le és ezt az iskolákban is tanítják, ahol csak az igazat j kellene tanítani. Mi korántsem vesszük ezt rossz néven a cseh politikusoktól, akiket még roszmájusággal sem vádolunk meg. Ha ők nem képesek a legjobb akaratuk mellett sem objektivek lenni egy pernak kopott és zsiros roncsaiban, mint egy elkésett éjszakai árnyék a palánkok alján és mint nyúl fel sovány, hoszszu ujjaival a kismacskáért, megesvén a szive rajta, szegény, árva teremtésen. Zsebben vitte hazáig a nyivákoló állatot és otthon letette a konyhakövezetre. Felesége, a hervadt kicsi aszszony, bomlott szőkeségében csodálkozóan jött eléje. — Mi lelt téged, Tamás? — lövelt feléje a bágyadt, kék szemekből a szelid szemrehányás. — Nincs elég bajunk, még macskát hozol a házhoz? És még hozzá ilyen ördögfiókát? — Megsajnáltam szegényt, — védte magát és az állatot Tamás. — Olyan kétségbeesetten nyivákolt az istenadta. Csak nem hagyom elpusztulni I — Magunknak sincs mit ennünk, még ez is tetézze a nyomorúságunkat ? — vetette ellene az asszony. — Nem sok kell ennek, egy-két kanálka tej mindig akad és az neki elég. Az asszony már meg is nyugodott. Persze, hogy nem sok kell egy ilyen kis macskának, — Csak legalább ilyen csúnya ne volna. — Hiszen azért szedtem föl éppen, mert ilyen ágrólszakadt. Jól fogjuk táplálni, gondozni, meglátod, milyen szép lesz. Az asszony már öntötte is a tejet egy tálba a macska orra elé. Az reszkető lábakkal, ingatagon körüllépegette, majd megmártotta benne a nyelvecskéjét, lekuporodott mellé és szorgalmasan felnyalta. Utána hálás szemekkel nézett előbb az asszonyra, azután a férfira. Tamás lehajolt, megsimogatta. — Hogyan fogjuk hivni? — kérdezte az asszony. — Mi a neved? — kérdezte tréfásan a férfi, tenyerén fölemelve a száját kéjesen nyalogató állatot. — Miá, miál — nyávogott a macska, cig sem a magyar nemzeti kisebbség- J gél szemben és az igazmondás rovására is kilengenek velünk szemben, ez az ő bajuk. A mienk semmiesetre seir. Nekünk elegendő az a tudat, hogy mi tudjuk, hányán és hányadán vagyunk. De amikor ezt megállapíthatjuk a cseh felelős és felelőtlen politikusokról, a rosszindulatú és magyarfaló saj - tójáról is, egyúttal azt is meg kell állapitanunk, hogy ezzel eljátsszák kis játékaikat is a cseh politikusok arra nézve, hogy őket komolyén vegyék. Ha ők nem tudnak az igazságnál megmaradni és a saját statisztikai adataikat sem becsülik semmire sem, ezzel felmentenek minket is, hogy ezeket az adatokat készpénznek fogadjuk el és mi is ugyanezen joggal állapítjuk meg statisztika nélkül az itt élő magyar nemzeti kisebbség létszámát az egymillió fölött. Megállapíthatjuk ezt annál nyugodtabban, mert ismerjük a népszámlálás technikai lebonyolitását és annak módszerébe is alkalmunk volt belepillantanunk. így lett az 1,080.000 magyarból egy esztendő alatt csak 754.000, a többi az kámforrá változott és eltűnt a statisztikai híva talban. Ezeket az apró tüszurásokat már megszokhattuk a letünőben levő tiz esztendő alatt és elkönyvelhetjük annak a meleg szeretetnek a kontójára, amelylyel bennünket a csehszlovák politikusok a szivükre ölelnek, akik eleinte tiz esztendőt jósolgattak nekünk, hogy ez - után már nem lesz magyar kérdés. Ké sőbb ezt az álláspontot revideálták, mert meggyőződtek róla, hogy a propagácsna kancellária finom eszközeivel sem lehet a magyarsággal ezt a célt elérni, amit ők kívántak. Az a megfélemlített magyar tábor, akik a szláv nyelvtengernek kis magyar szigetein él, ma is kitart magyarsága mellett, sőt ki fog tartani a következő nemzedék is. így tehát Benesnek 600.000 re becslése nem annyit jelent, mintha a magyarság létszámában megfogyatkozott de már nem nézett olyan riadtan, tele volt a tekintete bizalommal Tamás iránt, aki im megmentette őt. — Hallod? Bemutatkozik, — nevetett a férfi. Az asszony is nevetett. Nézte a férjét, ezt a hajlotthátu, kócos embert, amint szeretettel becézte a kis macskát, akár egy gyereket. — Te édes, jólelkü emberem, Te! — mondotta szeretettel és gyöngéden hátrasimitotta a Tamás homlokába omló haját. Elvette tőle a macskát. — No, gyere ide, kicsi Miámi 1 — mondotta néki. így lett a kicsi, árva macskából Miámi, a Tamásék Miámija. * Teltek a napok és hizott, szépült, finomodott a kis Miámi. Már nem volt az a girhes jószág, egész finom kis uricica lett belőle, világdskék szalaggal a nyakán, amit a Tamás asszonya kotort elő a fiókok mélyéről. Egy csipkésszélü kis fehér holmiból húzta ki, amit évek óta őrzött selyempapirba csomagoltan. Valamikor ő füzögette a csipkék közé, amiket szeretettel horgolt egy óhajtva várt eljövendő valakinek. Az évek múltak, az a valaki nem jött és így nem került sor a babakelengyére. És most a sorsüldözött árva kismacskából lett uricica nyakán mosolygott a kék szalag. A siró-rivó apróság helyett egy nyivákoló, doromboló kismacska. Ez is afféle kompromisszum volt az élettel, mint Tamásék életének minden más eredménye. Az izmos tehetségek utján indult, vállveregetésekkel és Ígéretekkel biztatva és ünnepelt zeneszerző helyett lett belőle senkitől észre nem vett, mindenkitől lenézett éjszakai zongorás. Soha nem hallott szimfóniák, nagy, dübörgő orkesztrális zenék és leheletfinom apró kompozíciók: az ő zsenijének szülöttei zengtek, szorongtak a volna, hanem ez csak a benesi rokonszenv megfogyatkozását jelenti, amelyben eddig sem voltunk túlságosan elkényeztetve. A külügyminiszter legjobban látja, hogy a külföldön a felvilágosítás munkája milyen tempóban halad előre és ezt igyekszik időnként lekicsinyelni és bagatellizálni. Azonban csalatkozik számvetésében, mert a külföld egészen pontosan ismeri a csehszlovák statisztikai hivatal adatait is és a magyar nemzeti kisebbség valódi létszámát is. Benes rokonszenve nélkül is megfogunk élni a magunk erejéből és eszünk ágában sincsen oly korán kihalni. Megkezdődtek az angol légi haderő speciális hadgyakorlatai. — augusztus 24. Ugyanakkor, mikor Kellogg külügyi államtitkárral az élén valamennyi állam külügyminisztere Páris félé igyekszik, hogy aláírják a háború ellenes paktumot, Londonban tovább folytatják a légi hadgyakorlatokat, amelyek során el kell dőlnie annak hogy Londont légi támadás esetén mennyire lehet megvédeni. Az angol légi haderő tiznapos speciális hadgyakorlata most kezdődött meg, amely tulajdonképen előjátéka a szeptemberi általános nagy hadgyakorlatoknak, amikor tankok és gépalakulatok küzdenek mind a két ofdalon, még pedig egyenlőtlen arányú elosztásban. A most kezdődött hadgyakorlatokban több páncélautó, könnyű és középnehéz tankszázad, egy részben autóágyukból, részben traktorok által vontatott ütegekből álló tábor, egy tüzérdandár, egy traktoros mozsárüteg, több mechanizált gyalogsági század, mechanizált tábori korházak, egy lovasezred és egy gyalogsági dandár vesz részt. A gyakorlatok éjjel-nappal folynak. A jelenlegi gyakorlatban mechanizált elemek nem szerepelnek egymás ellen, C3ak egyes, a nagy gyakorlatokhoz szükséges tapasztalatokat akarnak szerezni. így el akarják dönteni a páncél erősségének hatását a mozgási sebességre, továbbá a gyois tankalakulatok függetlenitését a segédcsapatoktól és az utánpótlástól. lelkében és ujjai alól ordenáré orfeumkuplék, limonád- sanzonok harsogtak bele a pezsgőmámoros éjszakába. Amiért fizettek .. . Ezt kapta az élettől. Az álmodott hirnév és dicsőség helyett néhány odavetett garast és az epedett gyermek helyett — egy kismacskát. Miámi azonban csakugyan olyan helyes, értelmes és illedelmes kis lény volt, mint egy fiók-ember. Soha semmi rosszat nem tett, naphosszat üldögélt az ablakba tűző napon, mosdott, nyelvecskéjével kefélte szőrét, amely nem állt már az égnek minden szálával külön, hanem szép fényesen simult gömbölyödő hátára. Mikor Tamás reggelente hazajött, Miámi kedvesen rányávogott, kiegyenesített farokkal elébelépdelt és dorombolva hozzádörgölődzött a nadrágjához. Hegyes kis körmével megkapaszkodott a nadrág szövetében s fölmászott rajta egész a mellényéig. Nagyon szerették Tamásék a kis Miámit, akinek igy nagyon jó dolga lett. A cica láthatóan boldog volt, hogy ilyen jól megy a sora és Tamás is boldog volt, hogy végre ő, a szegény, lenézett, sorsüldözölt Tamás is jót tehetett valakivel. Ha csak egy kis Miámival is . .. * Egy őszi reggelen, amikor Tamás bódultán az éjszakai lármától és fárad • tan a zongorázástól, benyitott a konyhába, nem futott eléje a macska. A felesége kisirt szemekkel fogadta: — Nincs a kis Miámi 1 — Hova lett ? — kérdezte meghökkenten Tamás. — Eltűnt. Mindenütt kerestem, a szomszédokat is összejártam. Nincs sehol. Tamás megrendültén hallgatta szomorú újságot. A szive összeszorult, — Nincs Miámi, nincs Miámi 1 — ismételgette az asszony pityeregve.
