Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-25 / 102. szám

1928. augusztus 25. Komáromi Lapok Harminckét parlament képviselőinek jelenlétében a nemzetek közti béke szellemében nyílt meg Berlinben az Interparlamentáris Unió 25-ik ülése. Müller Frankem A népek közti harcokat nem a csatamezőn kell végigküzdeni, de a szellemi csatatéren. Berlinben csütörtökön délelőtt nyilt meg a birodalmi gyűlés üléstermében az Interparlamentáris Unió plenáris ülése. A birodalmi állam képviseleté­ben Müller Franken birodalmi kancellár és több miniszter jelent meg az ülésen. Ott volt Slresemann külügyminiszter is. Az Interparlamentáris Unió 25-ik ülé­sét Brabecz cseh delegátus, az Unió helyettes elnöke nyitotta meg. Ezután Schücking professzort, a német inter­parlamentáris csoport elnökét válasz­totta meg a folyó ülésszak elnökévé, aki röviden vázolta az Interparlamen­táris Unió legutóbbi működését, majd nagy éljenzés közepette Müller Fran­ken birodalmi kaccellár emelkedett szólásra, aki a Berlintől távol lévő Hindenburg elnök üdvözletét tolmá­csolta a vendégeknek. A kancellár ezután megelégedését fejezte ki az Interparlamentáris Unió állandó fejlő­dése felett. Az Unió 30 éves korsza­kába esik a világháború szörnyű ka­tasztrófája, amely hirtelen megszakí­totta az Unió működését és amelynek pusztító hatása még évek múlva is megnehezítette a nemzetek közti őszinte barátság kifejlődését. Azok, akik a világháború első éveiben résztvettek az Interparlamentáris Unió ülésszakán, meg­elégedéssel állapíthatják meg, hogy az Unió ülésein fűzték először azokat a szálakat, amelyek egymáshoz fűzik a nemzeteket és amelyeknek nem szabad többé elszakadniok, mert különben Európa romhalmazzá válik. — Szakadékok — folytatta Műiler Franken — amelyek az egyes nemze­tek közt jelentkeztek, lassanként be­zárulnak. Az egyes államok között ledőlnek az akadályok, minden oldalról kezet nyújtanak egymásnak a jóakarata emberek, hogy közösen dolgozza­nak az emberiség érdekében. Majd igy fejezte be beszédét: — Mindazok, akik ebben a nagy parlamentben képviselve vannak, őszintén kívánják, hogy a föld a béke birodalma legyen. Az Interparlamentáris Unió működését az őszinte komoly remény irányítja, hogy — augusztus 24, vei megszabadítsák az emberiséget az egyik legborzalmasabb csapás­tól, a háborútól. Nehézségek és harcok mindig lesznek a népek között, ezeket a harcokat azonban nem a csatamezőn kell végigküz­deni, de a szellemi csatatéren, éppen úgy, ahogy az egyes nemzetek különböző pártjai a parlamentben, a szellemi harctéren vívják meg küzdel­müket. Ezen a szellemi harctéren, a világ nemzeteinek küzdőporondján, az fog győzni, aki erősebb és egysé­gesebb. A lelkesen fogadott beszéd után Schücking elnök néhány bejelentést tett, majd megemlékezett az elhalt ta­gokról, köztük Radics Istvánról is, akit a nemzetközi parlamentárizmus egyik legkiválóbb egyéniségének mon­dott. Ezután megkezdődött a főtitkár je­lentése alapján az általános politikai vita. Amnesztia a hafálritélfek­­nek Achamed Zogu koronázásakor. —augusztus 24. Tiranai jelentések szerint Achmed Zogu bég királlyá koronáztatása alkal­mával messzemenő politikai amnesztia lesz, amely a közönséges bűnösökre is ki fog terjedni. A rendkivüli katonai törvényszék által hozott legutóbbi ha­lálos Ítéletek végrehajtását felfüggesz­tették, mivelhogy a halálraítéltek vala­mennyien kegyelmet fognak kspni. • a KOMÁROMI LAPOK kiadó­hivatalában jutányos a közös tanácskozások segítségé' — Majd előkerül, — próbálta vigasz­talni Tamás, de minden meggyőződés nélkül. Valahogy megérezte ő is, hogy nem fog többé hivó szavára előfutni és nem fog hizelegve a lábához dör­­gölőzni. Lefeküdt, de nem tudott elaludni. Egyre a macska sorsa foglalkoztatta. — Hova került? Mi lett vele? Csak azt tudná legalább, hogy jó dolga van, megnyugodna. Déítájban elment érát adni. Hazafelé az üres telek mellett haladt e). Mikor a palánkhoz ért, egyszerre, mintha gyökeret vert volca a lába : olt feküdt előtte a földön a szegény kis Miami élettelenül, de nyitott szemekkel, nya­kán a kis kék szalaggal. — Miámí, kicsi Miámil — hördült fel és szemét elfutotta a könny. Rohant haza. Benyitott. A szive a torkában vert. Felesége ijedten nézett rá és ő csak állt halálsápadtan és nem jött szó a szájára. — Tamás, mi van veled ? — kér­dezte rosszat sejtve. — Miámi ... — nyögte végre a fél fi elfúlva. — Mi történt ? Csak nem ? — és megfogta a férje karját. — De igen, — suttogta Tamás. — Meghalt? Tamás bólintott. Az asszonyból hir­­te'cn támadt nyári zivatar erejével tört ki a keserves sirás. Tamásnak is el­szorult a szive. Szegény kis Miámi, hát ez lett a sorsa mégis 1 Most, amikor már rendbe jött, erőre kapott. Vájjon mi történhetett vele ? Minő ismeretlen és rejtélyes rémség oltotta ki az életét? Állat? Vagy tán az állat­nál is gonoszabb emberek pusztították el ? Ki tudja? Miámi makacsul, össze­árban eladó. szorított fogakkal őrizte kimúlásának titkát. És most ott fekszik az utca kövezetén, már nem fényes és sima a szőre, hanem ázott, piszkos és felbor­zolt, olyan, mint akkor volt, amikor találta. Ugyanaz a szurtos, piszkos kis ördögfióka . . . Oldalt kioltott nyelvecs­­kéjével mintha mosolygott volna meg­­békélten, az utoljára fogyasztott tejecske édességével Vagy talán a világot és az életet akarta kicsufolni búcsúzóul az a kilógó mecskanyelv ? És a kék szalag ott a nyakán ... Az a kis, féltve őrzött égszínkék szalag. Szegény Miámi I — sóhajtotta nagyon szomorúan Az asszony hangosan fel­zokogott. Tamás odament, megölelte: — Ne sirj, majd lesz másik. Kerítek egy szebbet. — Nem kell, nem kell, én ezt sze­rettem, — sírta az asszony. Milyen kis soványság volt, amikor hoztad, csupa piszok és giihesség szegénykel — Kapsz szép tarka cicát, ne sirasd ezt a kis girhest. — Nekem ez a kis girhes kelleti; azért szerettem, mert olyan volt, olyan meglépett, árva és szomorú, olyan sorsüldözött, szerencsétlen, mint mi... Tamás megtántorcdott és kerekre nyilt szemmel rácsodálkozott a felesé­gére: — Hát te is? Te is ezért szeretted? Te is a mi sorsunkat láttad az övében? Most már egészen szorosan ölelte magához tz asszonyát és nagy-nagy szeretettel. És ez jó volt igy, mert legalább nem látta az asszony, hogy most már az ő szemét is elönti a kömé­nyek forró áradata. f 87 Vetőgépeket toló- és kanalas rendszerű egyszerű, vagy kombinált sorbavetésr© trágyázóval szól! it J ohann Pracner Spezio Ifabrik Roudnice A., El Kérjen Árjegyzéket és íeMlágositást, Kun Béla Indiába megy lázitan' A szovjetkormány a gyarmati bizottság elnökévé nevezte ki. — augusztus 24. A Daily Telegraf rigai jelentése sze­rint a III. Internacionálé az Oroszor­szágba visszaérkezel! Kun Bélát a gyar­mati kérdésekkel foglalkozó bizottság elnökévé nevezte ki, Ez a bizottság Kun Béla elnökiésével már ülést is tartott és behatóan foglalkozott a indiai és kínai helyzettel. Elhatározták, hogy In­diában minden eszközzel küzdeni fog­1 az újság a r nak az angol imperializmus e kozni fogják az úgynevezett k nyolt népek elégedetlenségét, z Ságot az agrárreform jelszavát' fellázítani, a prolatárságot öná..j t iitikai alakulatba fogják tömöríteni, v gül pedig Indiában külön kommunis p ''í alakítanak, mert a jelenlegi tűi ' ->aras2tpártok Moszkva cíjai­­'s,plnek meg. Miért nem jelenhetik l. visszatekint^ Mint Pozsonyból jelentik, a nyomda ipari érdekeltség országos árszabály­­bizottságának elnöksége szerdán reggel nyilatkozatot tett közzé az összes po­zsonyi lapokban s elhárítja magáról a felelősséget azért, hogy a szünetelő lapok: a Híradó, Pressburger Zeitung és a Magyar Újság még mirdig nem jelennek meg. Az árszabály bizottság nyilatkozata szerint az volna oka a lapok kényszerszünetének, hogy a Híradó tulajdonosa „nem akarja* meg­fizetni tartozását a Könyvnyomda Rt­­nak, a Pressburger Zti ungnak és a Magyar Újságnak pedig felajánlották, hogy zavaitalanul megjelenhetnek, amit azonban a Pressburger Zeitung nyom­­davállalat „kereken visszautasiíotí" volna. A valóság az, hogy mind a Híradó tulajdonosa, mind pedig a Pressburger Zeitung Nyomda és Lapkiadó bt. részéről már hetek óta a legnagyobb erő­feszítések történnek abban az irányban, hogy a szünetelő lapok végre megjeler hessenek, azonban minden megegyezési kísérlet megtörik azokon a nehézségeken és intrikákon, amelyekkel lépten- nyomon találkoznak. Hogy a Híradó „nem akarná* rendezni ügyét a Könyvnyomda Rt.-gal, erről az árszabálybizottság el­nöksége tudja legjobban, hegy ez nem felel meg a valóságnak, mert ez iránt is állandóan folynak már a tárgyalások, de a beszüntetés következtében oly súlyosan megkérő:ült lapvállalat nem fogadhat el olyan feltételeket, amelyek már eleve lehetetlenné teszik kártérítési igényeinek érvényesítését. A békés megegyezés érdekében a Híradó már arra is hajlandó volt, hogy a lapot nem a Pressburger Zeitung nyomda­vállalat üzemében állíttassa elő tudva­­levókép a grémium főleg ez ellen ágas­kodott), hanem egy másik nagy pozsonyi nyom­dával tárgyait, amivel szemben az árszabálybizotiság feloldotta volna a Pressburger Zeitung nyomdájára kimondott blokádot úgy, hogy a Híradónak más nyomdában való .. burger Zt*.. megindu haltak . gyalásai azonban a fém .. ségeknél fogva, amelyek igen ^. -» érintik a lap anyagi érdekeit, ec‘ 7 nem vezettek eredményre. Ennek kö­vetkeztében a Pressburger Zeitung és Magyar Újság sem vehették igénybe a blokád megszüntetését, amit csak úgy akarnak megadni, hogy a Híradót nem a Pressburger Zeitung nyomdavállúla állítja ezeműl eiő. A harc kezdettől fogva három la pót sújtott, természe'es tehát, hon a három lapnak együttesen k védekeznie az ellenük ind* hajsza ellen és sem a Híradó, sem pedig a Pre burger Zeitung vállalat lapjai nem köthetnek külön olyan meg­állapodásokat, amelyek az egyik­nek javára, a másiknak pedig rová­sára vannak. A szolidaritás egyetlen és természet;' módja ebben az ügyben a védekező nek és erről a fegyverről semaHiraa sem a Pressburger Zeitung vállalat lapjai nem mondhatnak le, akármennyire rosszul is esik ez azoknak, akik i küzdő feleket egymás ellen akarták kijátszani. A tárgyalások egyébként nem 8*V kadtak meg, hanem állandóan foly és remélhető, hogy a józan bel végre mégis csak úrrá lesz és sikc. már legközelebb olyan megoldást te lálni, amely lehetővé leszi, hogy mini a háiom szünetelő lap ismét megjelen hessen. A Híradó épen úgy, minta Press­burger Zeitung vállalat szívesen fogadnak el minden olyan meg oldást, amely nem sérti érdekeiké’ és részükről elfogadható, de ha az eddigi nehézségekkel, jogo latlan követelésekkel és diktátumok; találják magukat szemben, akkor megegyezés meghiúsulásáért meg? csak nem ők, hanem igen is azok felelősek, akik ezt a súlyos bonyoc^ mat felidézték és még ma is mim„ rendelkezésükre álló eszközzel mfeb nehezítik a kibonyolitást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom