Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-01-31 / 13. szám

Komáromi Lapok 1928. január ti. 2. oldal. DANSE BAR PAVILONBAN ****** . Uj, atrakciós fővárosi műsor keretébén fellép a többszörösen aranyéremmel kitüntetett világhírű HANS FIEDLER hasbeszélő. Műsor: 8. Bogár Juci . . . Grotesk 9. Esters Leskow . . Tango duo 10. Makray Pipi . . . Morphium 11. HANS FIEDLER . Pepi??? 12. HANS FIEDLER . Majer ur?? 1. Bogár Juci . 2. Leskow Elly . 3. Esters Gretl . 4. Makray Pipi . 5. Bogár Juci . 6. Leskow Elly . 7. Makray Pipi Fox-Trot Angol tánc Fox-Trot Keleti tánc Idille Piccicato Excentrik 13 HANS FIEDLER: A bécsi koldus Karmester: Kovács Viktor. Hegedűs: Mezey Imre. Jazz-band: Nagy F. Nyitva este 10 órától. Műsorkezdet 11 órakor. 61 kevés a pénz és kevés az idő a für­désre. Az uszoda konkurenciájától igazán nem kell félteni a strandfürdőt. A városatyák gondoljanak a köz­­egészségügyre is és oldjak meg ezt a kérdést, hogy az Idén már ne legyünk uszoda nélkül. Tomboló tapsvihar jegyében folyt le a Komáromi Est Pozsonyban* A Pozsonyi Toldy Kor és a Komáromi Jókai Egyesület közös mankója a magyar kultúráért. — Saját tudósítónktól. — x Pozsony, —január 30. A pozsonyi Toldy Kör kullurprog­­ramjában már második éve szerepel az „egymás megismerése“ és meghívására egymás után nagy sikerrel szerepelnek egyes magyar városok Pozsonyban el­küldve kultur-ériékeik színe-javát. A Garamvölgyi és az Érsekújvárt Esték után vasárnapra Komáromra került a sor. A komáromi Jókai Egyesület, me­lyet meleg kapcsolatok fűznek Szlo­­venszkó vezető irodalmi egyesületéhez, nagy igyekezettel felelt meg a megtisz­telő felhívásnak és a Komá omi Est, mint azt meg is irtuk szombati szá­munkban, várakozáson felül lelkes han­gulatban folyt le és páratlan sikert aratott. A Komáromból a délelőtti órákban Szijj Ferenc dr.-nak, a Jókai Egyesület ügyvezető elnökének vezetése alatt el­indult társaságban Riszdorferné Moly Margit, Riszdorfer Maca, Nagy Stefánia, Hajdú Lukács dr. és Basilides Ivánt Pozsonyban a Toldy Kör nevében Bicsovszky Kázmér dr. főjegyző és Matzon Ernő várták az állomáson és kalauzolták a Savoy szállodába, ahol ebéddel várták őket. Az ebéd alatt fel­kereste és üdvözölte a komáromiakat Jankovics Marcell dr., a Toldy Kör el­nöke és Aixinger László dr., alelnök is, akik és általában a pozsonyi vendég­látó házigazdáik, utolérhetlen figyelem­mel vették körül a komáromi vendégeket. Magának az estnek a lefolyása a következő: A Primá3palota tükörterme a szó igazi értelmében zsúfolásig megtelt kö­zönséggel, mely a karzatokat is ellepte. A közönség soraiban ott volt a po­zsonyi magyarság szine-java és meg­jelent azon teljes számmal a lelkes magyar ifjúság is. Hat óra után Jan­kovics Marcel dr. emelkedett szólásra a Toldy Kör nevében és Szlovenszkó legnagyobb szónoka ismét egyikét mondta el szónoki remekműveinek, melyből az alábbi megkapó gondola­tokat közöljük: — Az angol hajóstársaságnak a jel­vényén a tenger van ábrázolva, amely­nek hullámai fölött a két partról két kéz nyúlik át egymás felé, hogy az egymásnak nyújtandó segitságet jelké­pezze. A Jókai Egyesület és a Toldy Kör találkozását is ezzel lehetne leg­kifejezőbben jelképezni: magyarok, akik egymást megtalálják. — Komáromból eljöttek az arany­­emberek, hogy Pozsonyban kiosszák leikük gazdagságát és elhozzák közénk a magyar megértés és szolidaritás nagy gondolatát. — Komárom városának neve kora gyermekkoromból kedves emlékem. Jókai regényeiből ismertem meg ezt a várost, ' melyen azóta is szeretettel csüggtem mindenkor; a másik nagy emlékem, mely Komáromhoz fűződik, nagyapám elbe­széléseiből maradt meg lelkemben, aki a komáromi nagy napokban Klapka alatt szolgált, mint honvéd ezredes. Ettől hallottam a komáromi kőszüz meséjét, amelynek szobra alatt ezek a büszke szavak állnak: Nec arte, nec Martel Sem erővel, sem mesterséggel nem vehető be Komárom vára. — Ha változtak is a viszonyok azóla, a komáromi magyar lelkekben a törté­nelem sem hozhatott semmi változást hűség és magyarság dolgában, a komá­­lomi lélek megmaradt annak, ami min­denkor volt, kultúrájából pedig Nec .arte, nem Marte meg nem fosztható, mert ez a komáromi magyar lélek szer­ves tartozéka marad mindörökre 1 Jankovics Marcell szavait viharoä tapsok fogedíák és utána Szijj Ferenc dr. a Jókai Egyesület ügyvezető elnöke köszönte meg az üdvözlést a komá­romiak nevében, hangsúlyozva, hogy a komáromiak sokkal adóaai Pozsonynak, mivel a Toldy Kör illusztris elnöke és alelnöke több alkalommal szereztek fe­lejthetetlen órákat a komáromiaknak, a Toldy Kör énekkara, jeles műkedvelői szintén beírták nevüket a komáromi kultúra történetébe. Ennek némi viszon­zásául rendezi a Jókai Egyesület a Ko­máromi-estét. Szijj Ferenc dr. lelkes sza­vait tüntető meleg tapsok követték,melyek elhangzása után megtartotta előadását, melyben Komarom történetében és mos­tani életében a művészetekhez való viszonyával foglalkozott, sok érdekes és eddig ismeretlen adatot tárva fel és kiemelve Komárom nagyhírű zenészei­nek, művészeinek helyét a művészetek történetében. A Komáromi-est műsorán is egynek kivételével mind komáromi szerzők müvei szerepeltek, versben, prózában és dalokban hangzanak ezek fel: az egy kivétel pozsonyi szerzőnek, a nagy Dohnányinak alkotása: a komá­romiak ennek a nagy szellemnek is kívánnak hódolni estéjükön. Szijj Ferenc dr. előadása lekötötte a figyelmet és felzugó meleg tapsok köszöntötték úgy a jeles előadót, mint érdekes előadását. Riszdorferné Moly Margitnak, a ko­máromiak hírneves művésznőjének dalai következtek a műsoron. Már fejedelmi megjelenése is viharos tapsokat keltett, hát még mikor felcsengett ajkán a Pósa—Szijj: Hej Komárom, Komárom gyönyörű daliama, ez a dal megfogta a pozsonyiak szivét, utána jöttek Kurucz Jánosnak szerzeményei Kiss József, Ady Endre és Molnár Kálmán verseire, a magyar műd birodalomnak ezek a remekbe alkotott darabjai. R. Moly Margit előadása olyan művészi szinten mozgott, hogy Pozsony nagy zenei kultúrájú magyarságát valóságos má­morba ejtette. Vége-hossza nem akart lenni a tapsoknak, a kihívásoknak. Basilides Ivánban jól megválasztotta a Jókai Egyesület a szavaiét. Elsőnek Jókainak hires Lengyelek fehér asszo­nya című balladáját szavalta el a tragi­kum megdöbbentő színezésével, mely visszafojtotta a hallgatóság lélekzetét. A tapsviharra Ady Endrének A Duna vallo­mása cimü versét szavalta el hasonló nagy hatással. A hatás jellemzésére emeljük csak ki, hogy a közönség újból akarta hallani a komáromiak jeles szavalóját. A következő szám: Nagy Stefánia zongorajátéka szintén viharostetszést vál­tott ki a zeneértő pozsonyiakból. N így Stefánia Dohnányi káprázatos technikát feltételező Capriccio- ját adta elő olyan britliáns előadásban, amely lenyűgözte á közönség figyelmét:' Nagy Stefánia kiforrott egyénisége és stílusa egy csa­pásra meghódították a kényes pozsonyi zéneértőket is. Utána Brahms melődikus Wafzerjét játszotta,' de a szűnni nem akaró tapsokra, melyek a ráadást kér­ték, az előrehaladott idő miatt már nem vállalkozott. " " Az estének kiemelkedő pontja volt Hajdú Lukacs dr. ^gimnáziumi tanár­nak, a Híradó lörténelmi pályázata egyik nyertesének előadása Komárom várá­nak 1848,49 évi szerepéről. Hajdú dr. pompás keretbe foglalta a komáromi vár szerepét, amellyel fel tudta kelteni a közönség lelkesedését a tárgy iránt. Komárom vára maga jelképezte a vilá­gosi fegyverletétel után a szuverén Magyarországot. Klapka kardja és se­rege sakkban tartott két hónapon ke­resztül hatalmas osztrák és orosz sere­geket. A várat is csak akkor adta át az e! - lenségnek tisztes feltétetek alatt, amikor már meggyőződött arról, hogy a ma­gyar szabadságharc elveszett. Hajdú Lukácsnak előadása, pompás stílusa egyértékü a sikerrel. A kitűnő előadó bevette a nehezen lelkesülő pozsonyiak szivét lelkét egyaránt lelkes tanulmá­nyával. A ha'ásos eiőadás után percekig ünnepelték ;Hajdu Lukács dr.-f, a ko­máromiak e kitűnő előadóját. A Komáromi Este Iegu otsó számában isthét R. Mo y Margit lépett fel és szín­padi sikereinek egvik legszebb emlékű szerepéből, Lehár Víg özvegyéből éne­kelte e! Viljá dbát. A komaromi szüle­tésű zeneszerző e páratlan szépségű dalának előadásában hangjának meleg színezése fényesen érvényesült. Kapott is utána tapsot, mely alig akart meg­szűnni. Végezetül pedig három régi kuiucdalt adott elő tomboló tetszés mellett, a ku uc költészet három igaz­gyöngyét. A pozsonyiak hálás szívvel fognak mindig visszagondolni a komáromiak estéjére, mely nekik nem várt értéke­ket nyújtott. Az énekszámokat Szijj Ferenc dr. a Jókai Egyesület ügyv. elnöke kisérte zongorán kiemelve azok­nak minden szépségét. Az előadásnak nyo'c óra előtt lett vége; utána a komáromi vendégek tiszteletére társasvacsora volt a Savoy szálló különtermében, ahol a komá­romiakat lelkesen ünnepelték. Bier tanár forradalmi gyógy­­kísérletei forró vassal. Reménytelen betegeket mentett meg égetéssel előidézett lázzal és gyulladással. Berlin, január vége. Izzó vas... középkori boszorkány­­pörök, inkviziciós kínzások vízióit ele­veníti fel ez a szó és ha tovább gon­dolkodunk, eszünkbe jut az is, hogy a tortúrák kínzó eszközét a gyógyítás szolgálatába is állította egykor a pri­mitív tudomány. Az emberi fejlődés csodálatos. Év­századokkal mindennek elmúlta után az izzóvas s az ember ismét viszonylagos helyzetbe kerül egymással, a kínzás és gyógyítás régi eszközét kisajátítja a maga számára a legmodernebb tudo­mány, az izzóvas kegyetlen érintése gyógyíthatatlannak látszó bajok javulá­sát idézheti elő. Az erre vonatkozó kutatásokat állí­totta előadása középpontjába a napok­ban a berlini egyetem egyik legneve­sebb tanára. Bier titkos tanácsos, aki nemcsak a sebészet terén a legelső kapacitások egyike, hanem a legmoz­gékonyabb szellemű, legnagyobb ini­­ciativával rendelkező tudósok sorába is tartozik. A Langenbeck—Vírchov-ház nagy előadótermében gyűltek össze az ér­deklődők a Berliner Medicinischer Ge­sellschaft meghívására és már az ülés­terem külső képe is elárulta, hogy Bier professzor előadása a nemzet­közi tudományosság nagyjelentőségű eseménye. Az előadás témája pontosan a kö­vetkezőképpen hangzott: Immunitás előidézése és nehéz infekciók gyógyítása izó vassal és gyógyszerekkel. Az izzó vasat, mint gyógyítási esz­közt az orvostudomány már régen el­feledte, de Bier tanár ismét életjogo­sultságot adott a kinevetett és elteme­tett metódusnak. A kísérleteket Bier a berlini egyetem sebészeti klinikáján végezte, ahol 427 infekció8 beteget gyógyított a régi- uj módszerrel. 427 embert kezelt Bier professzor, csupa reménytelennek látszó ese (et. És mind a 427 esetben teljes vagy legalább is kielégítő ered­ményt ért el. Ami eddig majdnem lehetetlennek lát­szott, most megvalósult. Olyan ese­tekben is siker koronázta Bier fárado­zását, amikor az ízületek már erőteljes gennyedésben voltak. Nemcsak a beteg életét mentette meg Bier tanár, hanem olyannyira sikerült helyreállítani páci­enseit, hogy a kúra után az előbb geny­­nyező ízületek visszanyerték mozgé­konyságukat. De még csodálatosabb dolgokról is tud mesélni az orvostársaság kiváló előadója. Az izzóvas olyan esetekben is hatást ért el, amelyeknél az általános vérmérgezés, a szép sis, már súlyos szivbiilentyügyul­­ladást idézett elő. Az izzóvas csodálatos hatása ezeket a betegeket is megmentette az életnek és ha a szívbillentyű hibás működése nem is múlt el teljesen, de megszűnt az életet veszélyeztető szívbillentyű­­gyulladás és a betegek javarészben még munkaképességüket is vissza­nyerték. Bier saját kijelentése szerint a íeg­­örvendetesebb eredmények azonban a súlyos kötőszöveti gyulladásoknál és a legerősebben infíciált sebeknél mu­tatkoztak. Mindezeket az eseteket szemléltetőleg meggyógyított páciensei bemutatásával tárta elénk a tudós és a nagygyűlés előkelő közönsége a legnagyobb bá­mulattal adózott az eredményeknek. Bier tanár a régi aristotelesi mon­dásból indult ki. Hippokrates egyik aforizmájában jóserővel a következő­ket mondja : „Ahol a gyógyszer nem tud segíteni, segít a kés, ahol a kés nem segít, segít a tűz, de ha már a tűz sem tud segíteni, akkor a beteg menthetetlen“. Erre az aristotelesi mondásra építette elméletileg Bier, amikor egyik asszis­­ten;e, dr. Hodenfeld segítségével az izzó vasat modernesitette és egy új rendszerű égető eszközt készített. Ezzel a készülékkel kiégette a meg­támadott szövetrészeket és pedig olyan területet, amelyen ez szükségesnek mutatkozott. Az izzó vas természetesen azonnali gyulladást idéz elő és ez az újonnan előidézett gyulladás védelmet biztosit egy új infekció ellen, a régi infekciót pedig nem engedi továbbfejlődni. A A gyulladást érthetőképpen láz követi, mely azonban hamarosan alábbszáll. A beteg nemsokára fájdalmainak enyhülését érzi. Rövid idővel később pedig a fájdalmak teljesen megszűnnek. Nehéz szcpszisek esetében a követ­kező eljárást alkalmazta Bier professzor: ii seeDGier sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált házíszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér, vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ke. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK« védjegyre-Kisüli: ti* SÍK uipisieitíl UHUM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom