Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-02-11 / 18. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1928. február 11. PAZ jAIS de mise PARK PAVILONBAN BAR Műsor: február 15 ig 51 1. E. Földváry . . . . Sírba 10. H. Horson . . Csárdás 2. E Milán . . . . . Csárdás 11. R. Gaál . . . Darning Shimmy 3. H. Horson . . . . Marsch 12 E. Földváry . . Babalárc 4 L. Arys . . . . . Brahms 13 E. Milán . . . Angol 5. R. G>ál . . . . . Angol 14 R. Gíál , . Big Ben 6 P. Makray . . . . Keleti tánc 15. L Arys. . . . Ga voite 7. E. Földváry . . . . Csárdás 16 H. Horson. . . Ö/dögiánc 8 E. Milán . . . . . Tangó 17. P. Makray. . . Morphium 9 L. Arys . . . . . Slov. tánc Karmester: Kovács Viktor. Prímás: Inusich Feri. JizZ-b.nd: 0. Novák. ... A Vág folyó hajózhatóvá tétele bekapcsolja Szlovenszkót a hajózás világforgalmába Egyesület a \Júg folyó hajózhatóvá tétele s vizierejének kihasználására — A ko máromifolyammérnöki hivatal mérnökei állanak a mozgalom étén melynek sikeres működése Szlovenszkó gazdasági erőgyarapodását jelenti. Komárom, — február 10. Pár héttel ezelőtt százszámra hordta ki a posta egy igen hosszú nevű egye • sütet propaganda nyomtatványait, ame lyekhez egy-egy belépési nyilatkozat blanketta is volt csatolva. Manapság annyi ilyen nyomtatvány kerüi mindemkünk Íróasztalára, hogy bizony vajmi kevésnek jut ki az a szerencse, hogy olvasásra is méltatják. Ei az egy szuszra ki sem mondható nevű egyesület pro paganda irat — amint azóta Iá juk — szerencsésebb volt társainál, mert bőségesen jutott olvasótáborhoz, s ma é'énk diszkusszió tárgyát képezi. A komáromi folyammérnöki hivatal főnöke, dr. Louda Ferenc és mérnöktársainak aláírásával ellátott feihivás: A Vág folyó hajózhatóvá tétele és vizierejének kihasználására szolgáló egyesület címmel hatalmas és nemzetgazdasági szempontból felbecsü heteden ér éxü munkatervet ismertet, amelynek mcgvaósulásához az ipaii, kereskedelmi s jórészt mezőgazdasági forgalmában is dézindusztriált Szlovenszkó Duna és Vágmenti lakossága érthetően rózsás reményeket fűzni már most sem tasarékoskodik. Alkalmunk volt dr. Louda műszaki tanácsossal, a kezdeményezésére meg indított mozgalom vezetőjével beszél getni a megalakítandó egyesü el céljairól, melyet alábbiakban ismertetünk. — Az egyesület célja egyelőre a cimé ben feltüntetett munkstervnek a nagy közönség előtt leendő ismertetése, tájé" koz'atása, ébren tartani úgy a nyílva nosság érdeklődését, előadásokkal, információkkal, szakirányú Snj'óközlemenyekkel, mint ezek révén a hivatalos fórumokat is a tervek kivitelére ösztö kélni s hatalmas tőke befektetést igénylő munkálatokhoz az anyagi fedezetről való gondoskodásra bírni. Az egyesület tanulmányi utón igyekszik az előmunkálatokat megtenni s összeköttetést tartani fenn úgy a bel-, mint a külföldi folyamszabályozási és csatornázási, hasoncélu egyesületekkel, hogy a viziuta kát érintő kérdéseket együttes munká val megoldáshoz segítse. — Közelebbi s tárgyi vonatkozású célja az egyesületnek: 1. A Vág folyó rendszeres szabályozásának tanulmányozása, a folyammeder és mellékfolyók szükséges csatornázási módjainak, kivitelének tervezése s a nemzetközi viziutakkal való összeköttetések létesítésének megindi ása. 2. Gondoskodni a szükséges völgyzárlatok kiépítéséről, mellyel a vizkrő ipari és mezőgazdasági célokra való kihasználása válik lehetővé. E'zel függ szorosan össze a meder és mellékfolyók árterü eiének talajjavítása. 3. E műszaki irányú munkák kiv iele adja meg az egyesület végső és tulajdonképeni célját: megteremteni a gaz dasági fellendülést előmozdító s e világ minden tája felé kapcsolatot teremtő forgalmat, ame'yet ma Szlovenszkó még annyira nélkülöz. Szlovenszkóra nézve a fent rövidem ismertetett terv megv* lósulása nem fog egyebet jelenteni, mint azt, hogy a Vdgvdlgyi viziutak kedvező geográfiái fekvésüknél fogva belekapcsolódnak a vtldgforgalomba és meg valósul a közvetlen viziuti összeköttetés a Fekete tenger és Balti tenger között. Hogy ez a termelésben és fogyasztás ban annyira egymásra utalt államok lakosságának mit jelent, 8 különösen mily gazdasági ériéket képvisel Sziovenszkóra, de az egész államra, nézve is, eléggé bizonyítják más államoknak a viziutak és csatornázási vonalak kiépítését előmozdító hatalmas munká latai. Az ipar és kereskedelem a vizi üli olcsóbb szállításnál megrakaritótt fuvar külömbözetekben, a megélénnüli forgalomban, a lakosság munkás ré egei P-dig a megsokszorosodoit munkaalkalmakban jut a tervezel megvalósu ásá val ennek felbecsüihctetkn értékű anyagi előnyeihez. De nemcsak a kereskedelem és ipari társadalom, hanem a mezőgazdasággal foglalkozó Duna és Vágmenti lakosság számára is bőséges gazdasági értékeket biztosit a tervezeti folyamszabályozási munkálat. A fo yammeder mélyítésével az árterületek felszabadulnak a biztosított rendszeres földművelés céljaira s az ezer holdakra terjedő vsdvizes lapályok eltűntével uj, eddig eke alá nem fogott területek növeiik a községek lakosságának keresetét. Bizonyos, hogy e nagyszabású tervek kivitele hosszú évek rr unkájába fog kerülni, az ellenár ék azonban, amelyet így nyer a lakosság, megéri legalább azt, hogy a publikum meleg és biztató érdeklődése kisérje az egyesület létrehozóinak 8 vezetőinek munkáját. Mint értesültünk, az egyesület előkészítő bizottsága az aiapszabálylervezetet is elkészítette, s legt özelebb meg • tarija alakuló közgyűlését. S hogy mily érdeklődést váltott ki máris a tervezett egyesülés, semmi sem bizonyítja, mint az, hogy százszámra érkeznek a jelentkezések egyesektől, intézetedtől. Az egyesület tagsági dijai olyképpen fognak megállapitlatni, hogy abbén mindenki részt vehet, mert különösebb anyagi megterhelést senkire nézve a tagdíj jelenteni nem fog, s viszont a jószándéku és gyakorlati értékű mozgalom eredménye attól függ, hogy minél hatalmasabb számú tagjaival vigye lépésről lépésre azügvet tömegerejénél fogva a megvalósulás felé, (ig) Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század középéig. Irta: Dr. Baranyay Józse!. (Folytatás.) A Duna ősrégi forgalmát az is bizonyiija, hogy már az ógörög hitregék is hajókkal népesilik be a Dunát, amelynek forrásáig felhatolt, mintStralbo beszéli, maga Hercules is és innen hozza az olajfát. A Dunán utazik Jázon a hős argonautákkal Kr. e. 1350 körül. Mesék ezek, de a Duna nagy forgalmát igazolják már a történelem előtti időkben is. A Dunán hatol fel az ősrégi föníciai és hellén műveltség keletről nyugatra. Már a történelem előtli ember a Dunát használja, hogy középeurópai terményeivel Ázsiába menjen kereskedni és az Északitenger boroslyánjával és egyéb ékszereivel lemenjen Délázsiába csereberélni, A rómaiak elölt nem kevesebb, mini húsz kisebb nemzet lakia Pannóniát és ezekből kijutott Komárommegyének is. Ezek állandóan háborúskodtak egymással, a követek, a hírvivők és a kémek sűrűén járlak-keltek. És a kémjelenlések, mint később látni fogjuk, mindig vetekednek a legjobb útleírásokká!, hiszen be kellett számolniok a kémeknek a bejárt föld természeli viszonyairól, gazdagságáról, állat- és növényvilágáról, folyóiről, erdőiről, útjairól, lakoíí helyeiről, hogy a támadó fél minden irányban tájé kozva legyen. Különösen sok-sok követet járatott ezen a vidéken egy ókori nép, a quád nemzet, amelynek országközponlja a Vágvidéken, Komárommegyében volt A vármegye északi részén több városuk is volt és onnét veszélyeztették állan dóan a mai Szőny község helyén állolt római várost, Brigétiot és igy természetesen a rómaiak és a quádok között nagy volt a követjárás, ami csak növekedett akkor, mikor valamelyik quád király és római császár is ezen a vidéken tartózkodott, ami nagyon gyakran megesel!, hiszen egyik római császár Valeníiniánus itt is halt meg Brigetioban 375 ben, november 17-én, És halálát is éppen egy ilyen quád követjárás okozta. A quád követséget fogadja a császár, de azok annyira dühbe hozzák, hogy ott nyomban megüti a guta. A megyén való nagy forgalmat az is bizonyifja, hogy már a rómaiak előli volt egy ut a vidéken, amely a Vág mellékén kezdődött és Komáromon, Talán keresztül Bicskére vilt Természetesen a rómaiak Idejében az utak száma szaporodott, mert hiszen közismert tény, hogy a rómaiak igen nagy gondot fordítottak az útépítésre A meghódított le rületeket jó utakkal kapcsollák össze az ország szivével. A városokat a legjobb ulak kötőitek össze egymással. Ezek vo lak az u. n. hadiutak. Ezek közül egyike Komárommegyén is átvezetett és alapját képezte a bécs-budai országúinak. Ez ut kötötte össze Bécset Szőnnyel, Brigetióval és innét Óbudára, Aquincumba vezetett. Brigelioból még egy másik ut is indult Óbudára és ez Esztergom mellett és Szent Endre alatt vezetett el. 1928. tavaszi és nyári újdonságai úri és női szövetekben. SIEGEL-lMHOF,*lÄ‘iriBRijNN,p,t,ck1?: Kívánatra mintát ingyen ég bérmectvc küldünk. 500'— K£-án felüli megrendeléseket bérmectve szállítunk. 117 LEONAGVÓBB VÁLASZTÉK! LEGOLCSÓBB GYÁRI ÁRAK] Minden megrendelést goado an intézünk el S AZ UJ ===== TONSSRAM •*»)(/« ruoe Í*-*I3 V)- ^v. 1,-04$ A *•20-420* V«?* SOmA 0 *10% if-99 9 • tu 4a(«rJU . 400V rjo / 75V 2S / SOV no J / 2SV / IS / T 40 / f _____/ V / , asv 0 -20 -40 0 4HP +2041 ÍUNGSRAM* BÁRIUMCSŐ Tisztán csengő hangi Nagy meredekség! Kiváló teljesítmény I Eddig megjelent típusok: TUNGSRAM P 4 0 alacsony frekvenciájú erősitőcső és TUNGSRAM P 415 végerősitőcső. 5 Ez utakon kívül a Duna mentén is végigkigyózott egy katonai ut. Sőt sok valószínűség szól amellett, hogy a vármegye területén a rómaiaknak több hidjuk is volt a Dunán. Römer Flóris szerint Tata fölött Almás táján állandó hidjuk lehetett a rómaiaknak a Dunán. Brigetio és ellenvára az izsai Leányvár közölt olyan nagy lehetett a forgalorti, hogy ott bizonyosan voll hajóhíd és mind a két hídfőnél kikötő. Erre enged következtetni az a körű mény, hogy Füzitő és Pat között a Duna med rében valami hidpillérmaradványok nyomait lehet észlelni alacsony vízálláskor Vagy h dláb, vagy valami régi falmaradványok ezek. A kniflingeni születésű Gerlach István lelkész 1574-ben megfordul Komáromban és azt irja, hogy ő még látta ennek a római kőhidnak a romjait. Vidékünkön nagyon sok gazdag római utazgatott csupán kedvtelésből, nyaralási célból, hiszen a rómaiak nemcsak a tatai gyógy- és hévforrásokat ismerték, hanem az igmándi forrásokat is, amit az ott talált római leletek eléggé bizonyítanak. E helyre szívesen mentek nyaralni, üdülni a gazdag rómaiak és az innét kelt és hozzátartozóikhoz irt leveleikben és naplóikban elragadtatással írtak e vidék szépségeiről. A komáromi muzeámban van egy hálakő, amelyet egy római állított a tatai források nimfájának, mert a fájós lábát a viz meggyógyította. Sőt legtöbb archeológus az Ad Lacum Felicis nevű római gyarmatot Tatán, vagy környékén létezettnek mondja. Lacusnak hívták a rómaiak a nagy víztartókat, amelyekbe vízvezetékek adták a vizet. Egy 791 iki útleírás szerint, amikor Nagy károly és Theodorik gróf az avarok ellen indullak a Duna mentén, a Szőny helyén állott római város, Brigetio még olyan jó karban voll, hogy tudta védeni a Vág torkolatát A várat az avarok megszállták és olyan erősen tartották, hogy Nagy Károly nem merle szemben megtámadni az avarok állal védett Brigétiot. A Duna, a Vág a rengetegé iszaphordalék miatt sok apróbb ágra szakadt. Ezek az ágak több szigetet alkottak, Ezek közül a legnagyobb volt az északi (a mai Csallóköz). A leirás elmondja, hogy ez a sziget nádasokkal, füzesekkel, zsombékokkal, mocsarakkal, kisebb nagyobb vizerekkei farkitolt terület volt, amelyen semmiféle biztos utat nem lehetelt találni. De annál jobb menedéknek találták ott az avarok, akik mind a két partról ide menekültek. Ide rejtették el összes vagyonukat, barmaikat, A természettől szinte járhatatlan szigeten még el is sáncollák magukat avargyürükben. A szigelet magas partjai mlattne-
