Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-22 / 61. szám

2. oldal

Komiromi Lapok

1928. májas 22.

t- és modern szekrény-gyermekkocsik

,/f

nagy választékban — olcsó árban

EJiRPT-nél Nádor-u. 19.

Ugyanott dús raktár női és férfi fehérnemű, apach selyemkendő, ritikül, utazó bőrönd, gyermek-trikó és sokkerli, esőernyő, sétabot, nyakkendő, zsebkendő, selyem ingnadrág, mosó selyemharisnya stb. — Szabott árak! —

Tisztviselőknek és munkásoknak 6% engedmény.

—

hivatott és lelkes tolmáciolói vannak. I A hangversenyen megjelent mintegy j nyoIcsZáz főnyi közönség a legynagyobb tetszéssel fogadta a dalosok énekszámait. Hálás köszönetét fejezte ki az elnöki jelentés a hangverseny rendezésében résztvett három testvérdalegyesületnek, amelyek megértéssel és testvéries készséggel működtek közre a dalünnepen.

Az egyesület ju!iu3 26-án sikerült Gyermekdélutánt rendezett, az egyesü leti élet ébrentartására a müködökar két ízben tartott összejövetelt, február 18 án pedig szigorúan családi keretben, kizáróan a tagok részvételével pompás sikerű pikniket rendezett. Ez év március 4-én, a Jókai Egyesülettel karöltve magas színvonalú és rendkívül látogatott Menza-estet rendezett az egyesület a főiskolások és a komáromi főgimnázium diákmenzája javára, ami a Dalegyesület roüködőkarának jó nevét erősitette, erkölcsi sikerét gyarapította.

Elismeréssel szóll a jelentés a zenekarról, amely az elmúlt évben is élénk működést fejtett ki. Nagy dicsérettel és hálával emlékezést meg az elnök a müködökar két érdemes tagjának Gold Benő és Goldring Samunak húsz éves példás és hűséges működéséről, akiknek érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyébe iktatta és működésükért elismerő köszönetét szavazott.

Az ügyvezető elnök jelentését a közgyűlés nagy tetszéssel fogadta és ezt egész terjedelmében jegyzőkönyvébe foglalta. Kállay Endre dr. indítványára pedig az ügyvezető elnöknek fáradozásaiért elismerő köszönetét szavaztak.

Majd a számadásokra került a sor. Argay Lajos pénztáros terjesztette elő az 1927. évi zárszámadásokat, amelyeket 13070 K 37 f bevételiéi 12203 K 26 f kiadással és 867 K 11 f maradvánnyal elfogadta és jóváhagyta s a felmentvényt egyhangúan megadta. Az

1928. évre a tagsági dijat 20 K ban állapította meg a közgyűlés, amely az 1918. évi költségvetést 10867 K-ban áliapitotta meg.

A közgyűlés ünnepélyes mozzanata következett ezután. Füiöp Zsigmond ügyvezető elnök üdvözölte bensőséges szavakkal Gold Benő és Goldring Samu működő tagokat, akik húsz év óta lelkes odaadással szolgálták a magyar dal ügyét és működésűkkel nélkülözhetetlen tagjaivá váltak a karnak. Háláját és köszönetét fejezte ki ezért az elnök és az egyesület nevében díszes kivitelű elismerő oklevelet nyújtott át az ünnepeiteknek, a müködökar pedig a jelige eléneklésével köszöntötte a daitestvéreset. A jubiláns dalosok meghatott szavakban mondtak köszönetét az ünneplésért és kijelentették, hogy továbbra is hűséges tagjai foénak maradni a Dalegyesületnek.

Ez ünnepélyes aktus után a közgyűlés rátért a választásra. Az elnök megköszönte a maga és tiszttársai nevében az irántuk megnyilatkozott bizalmat és felkérte a közgyűlést, hogy mindenekelőtt válassza meg az egyesület elnökét. Meleg szavakkal tett indítványt erre nézve s elnöknek Kathona Sándor nyug. járásbirót a választmánynak egyik érdemes tagját ajánlotta. Az indítványt a közgyűlés elfogadta és egyhangú lelkesedéssel választotta meg Kathona Sándort a Dalegyesület elnökévé.

Az uj elnököt küldöttség értesítette megválasztásáról s midőn az elnök a terembe lépett, a közgyűlés tagjai felállva, zugó éljenzéssel fogadták a belépőt, akit Fülöp Zsigmond, a közgyűlés elnöke üdvözölt szeretetteljes szavakban, a müködökar pedig a jelige eléneklésével köszöntötte.

Kathona Sándor elnök megindultan köszönte meg a közgyűlés bizalmát és gondolatokban gazdag beszédben mindenekelőtt a Dalegyesütet kiváló régi vezetőiről emlékezed meg, akiknek példái ma is fényesen ragyognak- Az egyesület dicsőséges múltja szabja meg az irányt a munkához, ez a múlt kötelez és akit az egyesület vezetésére megválasztottak, annak a régi szent hagyományok szerint lehet csak működnie. Beszédében érintette a mai magyar társadalom közönyét, amelyet föJ kell rázni a közönyből, hogy újra szivvel-lélekket melléje álljon mindama intézményeknek, amelyek a magyar kultúrának váraiként őrzik a tradíciókat. A közgyűlés bizalma eiőtt meghajolva, készséggel ajánlja fe! jóigyekezetét és munkálkodását a Dilegyesület céljainak megvalósítására és kéri a tagokat, hogy működésében támogatni szíveskedjenek. Avval a szívből jövő óhajtással foglalja ei az elnöki széket, hogy vajha a Dalegyesület régi fénye újra felragyogna s elérkezne a megújhodás szép piros hajnala.

A lelkes tapsokkal fogadott beköszöntő után az elnök átvette a közgyűlés vezetését, amely a további választásokat ejtette meg.

A közgyűlés az elnök indítványára egyhangúan a következőket választotta meg a tisztikar tagjainak: társelnök Bartos Frigyes, ügyvezető elnök Fülöp Zsigmond, karnagy Aío/eczTivadar,titkár Borka G Jza dr., segédtitkár Derzs Béla, jegyzők ifj. Rózsa Pál és Janiss Andor, pénztáros Vörös Bála, ellenőrök Czike Zsigmond és Pathó Fióris, háznagy Herczegh István, ügyész Kállay Endredr,, zenekarvezető Szathmáry Lőrinc. A választmány tagjaiul egyhangúan megválasztattak: Aranyossy Endre dr., Argay Lajos, Bartha János, Brauti Andor, Czike Dénes, D’Éüa Ferenc. Gold Benő, Gotdring Samu, Hajdú Lukács dr., Hodossy Károly, Ipovitz Endre, Kálnay Jenő, Kollár Lsjos, Klug Lajos, Mészáros Károly, Mitch Dezső, Mohác-.y Já nos dr., Nagy Vilmos dr„ ifj. Nagy János, Peredi Gáza dr„ Polony Béla dr, Szijj Ferenc dr., Tóth József Uherecky Géza és Vaskó Imre. Póttagok: Árendás József, M3kky Lajos, Langschád! Lajos, Pongrátz Sándor és Stern Endre.

A megválasztottak nevében Fülöp Zsigmond ügyv. elnök mondott köszönetét, akinek indítványára a közgyűlés Argay Lajos volt pénztárosnak és Kálnay Jenő volt háznagynak, akik tisztüket másnemű elfoglaltságuk miatt tovább viselni nem akarták, odaadó és önzetlen buzgolkodá? ükért elismerő köszönetét szavazott. Ezzel a közgyűlés véget ért.

..„y— - —

lg; fiatalít és szépít a

tllLL-M CBRflLi - PÖDEB [DRUll-siapm

Minden gyógyszertárban, drogériában és

parfümériában kapható. Főlerakat:

„VÖRÖS RAK“ gyógyszertár

Bratislava. — Alapitva 1312.

Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a

Komáromi Lapokat

| Küffer Béla |

1853-1928.

A magyar tudományos világnak súlyos gyásza van.

A magyar tudományos világnak egy lelkes harcosa dűlt ki az éíők sorából, akinek rajongó magyar szereteíe erősen kisugárzik tudományos kutatásaiból.

Amint őszinré részvéttel értesülünk, dr. Küffer Báia, a magyar képviselőház volt könyvtárosa, a Kiodld szereietház titkára szombaton este rövid szenvedés után meghalt.

Mi, komárom'ak közvetlen közeiről ismertük az elhunyt tudós férfiút, akit Komáromhoz rokoni kapcsolat fűzött. Az elhunyt ugyanis sógora volt Schmidthauer Lajos komáromi gyógyszerésznek, a viiághirü Igazándi kesetüviz források tulajdonosának és nagybátyja ifj. Schmidihauer Lajos, az európai hírű orgonamüvész föidinknek.

ÍA nyarat legtöbbször Schmidthauerék 1 monostori szőlejében töltötte és akkor s naponta átsétált ide, Komáromba, ahol | gyakori látogatója volt a Jókai Egyesület f gazdag könyvtárának és itt a könyvtár tisztviselőivel élénk eszmecserét folytatóit a tudományos fcu'aiásairól. Különösen nagy előszeretettel, magyaros lelkesedéssel kereste az összehasonlító nyelvészetben a magyar vonatkozásokat és csillogó szemmel, nagy örömmel újságolta el, ha valami kapcsolatot vélt feltalálni a magyar helynevek származtatása közben a helyi viszonyokkal.

Mint a magyar képviselőháznak volt könyvtárosa, elévül hetede a érdemeket szerzett azzal, hogy a magyar képviselőház könyvtárát segítette európai szin-I' vonalra emelni.

A nyugalom éveiben se hagyta pihenni iudományszomja; folytonosan kutatott es rengeteg adatot halmozott c össze.

j A hetvenöt évet ért kitűnő tudóst ; különösen Anonymus, Blla király név- j I télén jegyzője érdeheue és életének \ \ legtöbb idejét arra szentelte, hogy se- s \ giise eloszlatni azt a misztikus ho- jj | mályt, amely ezt a magyar krónikást í l százsdokon át körülvette." j A hosszú éveken gyűjtött idevágó ) ] adatokat földolgozván, Budapesten évek- \ \ kel ezelőtt felolvasást tartott Anonymus- j ; ról, A felolvasást a tudományos körök \ i a legnagyobb figyelemre méltatták, j E felolvasást kibővítve könyvalakban . j is kiadta számos illusztrációval. E mun- ! j káját is szívesen fogadta a tudományos j i világ.

jj A tudós férfiú az Anonymus kutatá- [ ; saival tette nevét különösen ismerté és ■ ! nemcsak tudományos körökben tartót- I ! ták nagyra, hanem Budapest úri társa- \ '■ dalmának minden rétégében népszerű, ; ; szeretett és kedvelt egyéniség volt és » ■ ez nem csak Budapest társadalmában i volt igy, hanem itt Komáromban is, ahol ] sokszor tartózkodott hosszabb, rövidebb | ideig.

\ Halálát felesége, született Dióssy \ { Ilonán kívül kiterjedt eiőkeiő rokonság \ ! gyászolja.

j Halála Komáromban is, ahol úgy- \ s szólván mindenki ismeríe, általános | | részvétet keltett. Legutoljára husvétkor jj \ volt itt és megnézte a grafikai kiáiiitást ; l a kultúrpalotában.

„minden baj oka: a húseués és a bicsérdizmus elhanyagolása“

I A zöldségapostol újabb pásztorlevele | budapesti híveihez és a grimaszoló hitetlenekhez.

I Bicsérdi Béla, a főzelék-, a nyers! gyümölcs, tök- és gerslileves világ' bajnoka, a bicsérdizmus apostola és tanainak koronázatlan királya — mint ismeretes — rövid, de annál csúfosabb budapesti szereplése után Adakaleh szigetére vonult vissza, Hogy teljes idejét tanai kibővítésének, valamint nagymértékű főzelékevésnek szentelje. Hosszú időn át semmi hirt nem lehetett kapni a remete módjára visszavonult főzelékapostolról, most azután egyik budapesti hívéhez hosszú levelet küldött, amelyben megirja, hogy rövidesen szerencséltetni fogja a magyar fővárost személyével.

— Uj, korszakalkotó eszmékre jöttem rá, — írja levelében Bicsérdi Béla —

olyan eszmékre, amelyek alkalmasak arra, hogy a világot megreformálják. Most már megdönthetetienül ki tudom mutatni, hogy minden baj, fizikai és erkölcsi rossz, testi nyomorúság és lelki hibbanás, mind-mind a húsevés és tanaim be nem tartásának átkos következménye. E jövök Budapestre és közölni fogom híveimmel új felfedezéseimet, és az sem riaszt vissza, hogy nehéz munkámban gúnyos arcokkal és a hitetlenek grimaszaival fogok találkozni.

Ezt írja levelében Bécsérdi Béla, aki különben mint örvendetes tényt közli budapesti híveivel azt is, hogy legutóbbi ittartózkodása óta tíz kilót hízott: természetesen a főzeléktől.

A gyümölcsfák hernyóveszedelme.

Irta: Vielwerth VI. mérnök.

Ez évi április hó végével gyümölcsfáinkon, különösen az ország déli vidékeink és főképen a cseresznyefákon olyan mennyiségben léptek fel a hernyók, hogy a fákét teljesen lerágják, miáltal az idei termést tönkre teszik. Ezen rovarok az u n. kis téli araszolok (Cheimatobia brumata), melyek a gyümölcsfák legkártékonyabb ellenségei közé tartoznak. A hernyók zöldes szinüek és testükön végig sárga csíkok futnak. A fejük szintén zöld és 5 pár lábuk van. Nagyságuk 2—2, 5 cm. és különös mozgásuk á tat tűnnek fel. Miután fejük végén is van lábacskájuk akként mozognak, hogy testüket a középső részen ivalakban meggörbítve felemelik és azután kinyújtják (araszolás). A hernyók tavasszal a rügyek közelében kelnek ki még az ősszel rakott tojásokból. Rügyfakadáskor ezeket azonnal ellepik, majd pedig későb elszélednek az egész fán és annak nemcsak leveleit falják fel, hanem megtámadják a virágokat és a termés csiráját is, úgyhogy csak a levelek szára marad meg és a fák olyanná válnak, mintha dér következtében vesztették volna el lombjukat. A hernyók ezen garázdálkodása mindössze csak kb. 14 napig tart és azután a hernyók fonalakat engedve ki magukból azon lebocsátkoznak a földre, sekélyen behatolnak a talajba és begubőzkodnafc. Ezekből a lepkék csak ősszei kelnek ki. A himek a nőstényektől lényegesen különböznek, amennyiben a hímnek rendesen kifejlett, világosbarna színű szárnyai vannak, amelyeken sötétebb színű hullámos harántcsikok futnak végig és szétterjesztett szárnyaikkal kb. 3 cm. nagyságúak, addig a nőstények szárnyai teljesen satnyák, szürke színűek és kb. 7 mm. nagyságúak. A nőstények, mivel röpülni nem tudnak, a fák törzsén kúsznak fel a koronáig, ahol megtermékenyítésük után kb. 200 — 350 máknagyságu tojást raknak a rügyekre és a fakéregre. Jóllehet, hogy a pillék akkor Jelentkeznek a fákon, amikor egyéb rovar nem igen van, mégis annak következtében, hogy szárnyaik nincsenek és színben nem igen ütnek el a fatörzs színétől rendesen észrevétlenül maradnak.

Ezen kártevők elleni védekezés tavasszal, amikor már a hernyók a fát ellepték, abban áll, hogy a fákat arzént tartalmazó vegyületekkeí permetezzük. Nagyon ajánlható az oderbergi vegyészeti gyár által erre a célra forgalomba hozott 0*3—0 5 százalékos arzénoldat avagy 02 százalékos nizénes szódaoldat, amelyhez még 1 százalék mész adagolandó. Az arzénes szódát a bratislavai Robinson és Ing. Kada cég, Krisztina u. 1. sz. szállítja, de csakis méregtartási engedélyre, amelyet a járási hivatalok adnak ki. Ezen szerekkel nagyon óvatosan kell bánni, tekintve, hogy erős mérgek. Az oldatokat megizlelni nem szabad és a velük való munka után. a kezeket alaposan meg kell mosni. A védekezés ezen kártevők ellen ősszel eredményesebb, amikor a kisaraszolók nőstényeinek a fákra való feikuszását megakadályozni ajánlatos. Ezen célból szeptember hó második felében a fatörzsek köré kb. 1*5 m. magasságban a föld felszínétől egy 10 cm. széles pergament szalagot erősítünk meg jó szorosan. Az idősebb fák kérgét a kérdéses helyen előbb simára kaparjuk. Ezen sza-