Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-22 / 61. szám
1928. május 22. Komáromi Lapok 3. oldal. Révai nagy Lexikona 20 kötetben Úgy a teljea mű, mint egyes hiányzó kötetek kaphatók kedvező havi részletfizetési feltételek mellett • a Spitzer-féie könyvesboltban Komárom, Nádor-utca 29. gnamMnBHHHBHinwí. mini tiiiiiMmwTmnrnr tagokat bekenjük hernyóenyvvel, melyet idővel megújítunk, ha netán meg száradt volua. Ezen célra igen ajánlhatók a következő enyvek: Sotor (gyártja Avenarius, Bratislava—Petr zalka), Ewaüne (gyártja Kr<.way Lipót, Podmikly) és az araszoló enyv, amelyet a vegyészeti és bányászati termékek gyára Ústi d. L. hoz forgalomba. Ezen enyvekkel bekent övön nem tud nak átjutni a nőstényaraszoiók és igy nem tudják tojásaikat lerakni a fák ágain. Ugyanis vagy ráragadnak az enyvvel bekent szalagra av^gy ez alatt megállapodnak és lerakják tojásaikat, amiket azután a tél folyamán könnyű elpusztítani és pedig leginkább alkalmas ezen célra a 10 százalékos karbolin.um oldattal való ecsetelés vagy permetezés- Az enyves réteget ajánlatos a tél végével ismét megújítani és ezáltal megakadályozni, hogy netán a fa alsó részén kikelt hernyók feljuthassanak a fa koronájához. Áronfelül május hó vége felé a talajra a a fák töve l örül porfinomságu kainitot szórni ajánlatos, mert ezáltal meggátoljuk azt, hogy a hernyók begubózhassanak. Végül augusztus és szeptember hónapok folyamán áisuk fel a talajt a fák köröl, mert ezáltal elpusztítjuk a gubóknak a talajból való kiszedésénél a szárnyas háziállataink is jó szolgálatokat tehetnek. Emidén ajánlatos lesz a megtámadott fákat megerősiteni még pedig azáltal, hogy a fák körül a ta'ajt gazdagon megtrágyázzuk jó korapaszttal, kainittal és Thomas salakkal. (Az állami mezőgazdasági kisérletiigyi intézet nöyénykórtani osztályától, Bratislava Malu&ková). „Fakadó rügyek“ Móricz Z8igmond és Kovács Endre. A „Híradó" egyik novemberi számában Alapy Gyula dr „Szót kérünk" c. alatt a „Mi Lapunkéról komoly és becsületes megjegyzéseket tett, amelyre válaszolt Scherer Lajos, a szerkesztő, Ölvedi László dr. és egy „Öreg cserkész“ Már akkor gondolkozott a sorok írója is, hogy beleszól a vitába, de nem ismerte a „Mi La punk"-at, azonban előfizetett rá, hogy figyelemmel kisérje azt, annyival inkább is, mert a református diák konferenciákon több ízben is kellett irodalmi kérdésekről beszélni. A „Mi Lapunk" májusi száma azonban nagyon megdöbbentett A „Fakadó rügyek* rovatában egy olyan értekezés jelent meg, amelyet szó nélkül hagyni nem lehet. Nem lehet azért, mert egy hatodik gimnazista ifjú Kovács Endre olyan világnézetről tesz tanulságot, ami ellen tiltakozni kell és ezt a világnézetet a „Mi La punk“ szerkesztősége és bírálói első díjra érdemesítették, jóváhagyták tapsaikkal és ezzel kitüntetve őt: ambicionálták és azonosították magukat vele. Ennek a tanuló ifjúnak az értekezése a legrettenetesebb arculvágása minden ideálizmusnak és minden ethikumnak Ez az értekezés nem „Rügyfakadás" hanem felfakadó keíevény egy ifjú lelken, akit megfertőzött a kritikátlan, a történetietlen és tudatlan egyoldalúság. „Mi teszi az ifjút kritikussá? Talán ártatlansága és tudatlansága" írja Babits Mihály „A halálfiai,, ban, de talán azért van a „Mi Lapupk"-nak tanár szerkesztője és a pályázatoknak bíráló bizottsága, hogy megmagyarázza az „ifjú óriásnak“ a tévedését, mert hogy Móricz Zsigmond megítélésében Kovács Endre milyen tévedésben van, azt mutatja az egész értekezése. Hogy a „Tündérkert-ről" milyen fogalmai vannak, azt mutatja már ez a pongyolán és felületesen odavetett mondat is: Ebben a nagy szabású müvében Kolozsvárt tette meg vizsgálódásainak tárgyául (Talán földrajzi regény?) Ifjú „óriásunk" háromszorosan kiemeli Móricz Zsigmond pogányságát. „Érintetlenül nőtt fel benne az állat isten tisztelete. A keresztény emberistennel (ez talán Krisztus!) szem- 1 beq áll itt az állatisten", ami nem más, mint „az ösztönök világegyetemének megfogható, kitapintható, vérünkben duruzsoló tevékenysége " Könnyű gesztussal odaveti: „Stílusa erotikus, pogány" Nos! és aztán ?j „a magyar földműves és parasztosztály problémáinak legmélységesebb qtérzője, a sürü, tohonya magyar vér elemzője" s „az írón át áramlanak az állati lét rezdülései “(!!) A ma* gyár vér — állati lét rezdülése. És tovább: „Mindenen felül győzedelmeskedik az ősi, örök ösztönök fenntartó, burjánzó világa. Ne higyjünk qz észnek, tudásnak, kultúrának, az értelem logikus kapcsolódásának, higyjünk az állati lét egész világegyetemen széthullámzó erőinek, az ösztönöknek. Szeretném tudni, mit szól ehhez Móricz Zsigmond ? Azt tudom, hogy ] Komáromban nagyon elszomorodott, j amikor egy 15 — 16 éves „csitri" lány i autogrammot kért tőle a „Sárarany" ] címlapjára, s Ha Kovács Endre egyedülálló je- j lenség lenne a mai ifjúságban, hát j keresném vele az összeköttetést ] négyszemközt, hogy megmagyaráz- ■ zak meki sok mindent, amit még nem ! tudhat fiatalsága és tapasztalatlan- \ sága miatt, de mivel tudom, hogy i ma a „nyugatos" irodalmi áramlat s csaknem mindenütt egyoldalúan, fék- « teleníil és kritikátlanul terjed és a ■ történelmi érzék hiánya hálátlanná, ön- j zővé és önhitté teszi a fiatalságun- j kát: feltétlenül kötelességem felszólalni nyilvánosan és kezet nyújtani Alapy Gyula dr.-nak, hogy meginduljon itt egy ellenáramlat, amely tudja hirdetni, hogy nem „állati lények vagyunk," nem az „örök ösztönök“ burjánzanak fel bennünk és i az esztétikához hozzátartozik az erkölcs etikuma is. Áll ez a té i tel: „A tartalmat a forma által nem lehet megszépíteni, ha a tartalom önmagába véve hazug és aljas!" (Böhm K) Ha ifjúságunk ellenálló képessége állandóan hanyatlik, ifjúságunk élvhajhászó világnézetében lezüllik, ha nem érzi majd becsületügynek, hogy az igazságért, a jóságért és szépért küzdjön, hanem az „álisten nő fel benne érintetlenül“ : úgy felelősségre kell vonni majd mindenkit, aki nemcsak, hogy megmenteni akarná őket, hanem első díjjal tünteti ki a Kovács Endre-féle értekezéseket. Mi lesz a fiatalságból, amelyik ideálizmus nélkül nő fel s mi lesz a magyar ifjúságból, amelyik „Krisztus emberistennel" szemben állítja az állatistent. Jó lesz vigyázni az őrállóknak! Itt már nem irodalmi problémákról van szó, hanem lélekmentésről. Kenessey Kálmán dr. Risztics a napokban startol az őceánrepülésre. —május 21. A berlini Achfuhr Abendblatt jeleniése szerint küszöbön áll Risztics magyar pilóía óceánrepülése. Riszlics Bendheim német pilóta kíséretében az „Európa“ repülőgépen fog repülni, amelyet a Junkers-művek már tavaly építettek óceánrepülésre. A start helyét még titokban tartják, csak annyit árulnak el, hogy elfértek az eredeti tervtől, amely szerint Rudolfstadlból indultak volna az óceánrepülők A starthely Lipcse és Köln között lesz A vállalkozás finanszírozása biztosítva van. Ugyanazok a kapitalisták, akik Lilly Dillenznek rendelkezésére akarták bocsátani a repüléshez szükséges összeget, hajlandók biztosítani Risztics és Bendheim vállalkozását. Ezenkívül még külföldi ajánlatokat is kaptak a repülők Minden jel arra vall, hogy a két repülő már a legközelebbi napokban elindul. A németországi választások eredménye. — május 21. Vasárnap az egész birodalomban lezajlónak az általános választások és ma délig már csak néhány vidéki kerületben nem számlálták össze a szavazatokat. Ezek azonban már nem fognak változtatni a végleges eredményen. Sorrend szerint ez lesz a pártok számaránya: A szociáldemokraták 155 mandátumot szereztek (a régi parlamentben 131 mandátum volt), a német nemzetiek 72 mandátummal jutottak a birodalmi gyűlésre s a velük szövetkezett Landbund 12 mandátummal szerepalt, együttesen tehát 84 mandátumuk van, holott a régi parlamentben 111 mandáum fölött rendelkeztek. A centrum és a bajor néppárt legfeljebb 80 szavazatra számíthat (a régi biro Ja’mi gyűlésen 88 mandátuma volt), a német néppártnak 47 mandátuma van (51), a kommunistáknak 60 mandátum juto’t (45), a demokratáknak 25 (32), a gazdasági pártnak 31, ebből 7 bajor parasztszövetségi és2némeí haanoverai (a múlt parlamentben 21), a nemzeti szocialisták, vagyis Hittler pártja 12 mandátumot kapott (14), a fajvédő nacionalista biok, amely a mull birodalmi gyűlésen két mandátummal szerepelt, most egyre sem tudott szert tenni, a jobb néppárt kapott 2 mandátumot (0). Látnivaló ebből, hogy a legnagyobb sikert a szociáldemokrata párt érte el, de kívüle a gazdasági párt és a kommunisták is hódításra mutathatnak rá. Politikailag a legérdekesebb a cent- ———I—— iiiunni1 mi mii | rum és a bajor néppárt aránylagos nagy vesztesége, amiben ezeknek a pártoknak szakszervezeti választói adtak választ. Parlamenti szempontból nyilvánvaló, hogy a jobboldali koalíciót szükségképpen fel kell váltania a weimari úgynevezett nagy ko iiciőnak, amely az uj birodalmi gyűlésen egymaga jelentékeny többséget alkot, minthogy 260 szavazata van a többi pártok 236 mandátumával szemben. A Marx kabinet lemcndása csak formaság és be fog következni, mihelyt a birodalmi belügyminisztérium véglegesen megállapította az általános választások hivatalos eredményét. Az kétséges, hogy a kancellár a centrumból kerüljön ki miután a szociáldemokraták kijelentették, hogy a nép világos akarata szerint nekik kell átvenniök a birodalomban a kormányzást éB ilyen körülmények között a kancellárságról sem mondanak le. A birodalmi kancellári méltóságra elsősorban Braun Ottót, a porosz miniszterelnököt jelöli a párt s mellette egyforma eshetősége van Müller Hermann volt birodalmi kancellárnak, Annyi bizonyos, hogy Severing tagja lesz az uj birodalmi kormánynak. Arra nincs semmiféle ok, hogy a porosz kormány is lemondjon, de nincs kizárva, hogy a porosz kormány kebelében is átalakulás lesz a nagy koalíciónak megfelelően. Á betlehemi istálló' emlékének véres kontrasztja karácsony estéjén egy falusi istállóban. A komáromi esküdtszék háromévi börtönre ítélte el Rózsa Károly farnadi földművest, aki tavaly karácsony estjén egy istállóban féltékenysége miatt megölte apósát. — május 21-én. A karácsony emléke, a betlehemi istálló úgy él az emberiség lelkében, mint az a hely, ahol az egész emberiséget átölelő szeretet fogamzoit meg. Ennek a karácsonyi emléknek volt rettenetes kontrasztja az a gyilkosság, amely tavaly 1927 karácsonyán történi egyik Párkány melletti községben Farnadon ugyancsak istállóban, amelynek miliőjében kétezer évvel ezelőtt megszületett Jézus, hogy a szeretettel megváltsa az emberiséget. A komáromi esküdtszék most megkezdett tavaszi ülésszakának első napján, tegnap, hétfőn ezt a tragikus bűnügyet tárgyalta s a tárgyaláson újra láthattuk azt, milyen nagy végtelenségek vannak az ember lelkében. A tárgyalási Sods Imre dr. táblabiró vezette, mint tanácsbirák Talcsik Károly táblabiró és Kriz Ferenc dr. törvényszéki bitó szerepeltek. A vádat Molnár Jenő dr. áliamügyész képviselte, a vádlott védelmét pedig Kendi Zoltán dr. látta el. Az esküdtszék megalakulása után megkezdődött a tárgyalás. Rózsa Károly 37 éves farnadi főldmives. Középtermetű nyugodt, értelmes arcú, ballábára erősen sántít. Egyáltalában nem a bűnöző ember típusa. Nyugodtan, őszinte egyszerűséggel beszéli el a házasságának körülményeit. Elmondja, hogy 1914 ben vette el feleségét, akivel csak az utóbbi másfél év alatt voltak napirenden az összeütközések. A súrlódásokat az okozta, hogy gyanút fogott felesége ellen, hogy az erdésszel, kihez ő is meg felesége is napszámba jártak dolgozni, szerelmi viszonyt folytatott. Először csókolozás közben leste meg őket, később súlyosabb gyanú is merült fel benne felesége ellen. Féltékenységében kérdőre vonta feleségét, de utóbb megint megbocsájtott és újra együtt éltek. Gyanúját azonban nem tudta elaltatni többé és megtudta, hogy felesége és Siegel Miklós erdész között továbbra is titkos szerelmi levelezés áll fenn, amelyet apósa közvetít. A levelezést szintén megfigyelte és pedig arról, hogy felesége elrejtett ceruzáját miként tette mindig vissza a helyére. Rózsa Károly, noha felesége megígérte néki, hogy szakit az erdésszel, az asszony eljárása miatt feldúlt lelkiállapotban élt hónapokig és igy jött el a végzetes karácsony este. Rózsa Károly karácsonyböjtjén megtudta, hogy apósa megint kimegy az erdészhez Mács pusztára felesége leveleivel. Az após útja Mácséra Rózsa Károly istállója előtt vezetett és elhatározta, hogy itt megvárja apósát felelősségre vonás végett, vájjon van e levél nála feleségétől az erdész
