Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-04-19 / 47. szám
1928. április 19. Komáromi Lapok 3. oldal. Az uj lakástörvény Dr. Kovács Gyula fordításában yyj p j p 1 p tlff és magyarázataival ellátva ill t-ÍC/tí • Ára 22 Ke. Kapható: a Spitzer-}éle könyvesboltban Komárom, Nádoru. 29. laszfotta meg egyhangú lelkesedéssel. 1917-ben Komáromvármegye törvényhatósági bizottságának leit tagja, amely tisztében az államfordulatig nagy buzgalommal működött. Eredményes működést feji ki a kisebbségi pírtéíetben, előbb mint az országos kisgazda és kisiparospáitnak, jelenleg mint a magyar nemzeii pártnak tekintélyes tagja, amely 1923-ban a megyei választmány tagjává választ meg. Mint vallásos puritán kálvinista csajág tagja, midenkor szeretettel csüngött egyházán, amelynek éveken át presbitere vob, majd 1923 ban egyházmegyei tanácsbirővá, 1925 ben egyházkerületi képviselővé választották. A távozás folytán megüresedett egyházmegyei gondnoki tisztre 1927 őszén túlnyomó nagy szótöbbséggel választották meg. A közgyűlés folytatása. Társasebéd. Az egyházmegye képviselői átvonultak a Kollégium nagytermébe, ahol Gyalókay László esperes és hagy Nándor gondnok együttes elnöklete mellett folytatták a közgyűlést. Az elnöklő esperes örömmel hozta tudomására a közgyűlésnek, hogy Nagy Nándor gondnok az egyházmegyének alapítvány képen 10.000 Ke t adományozóit, amit a közgyűlés riadó éljenzéssel és köszönettel veti tudomásul, hasonlóképen örömmel vette tudomásul Nagy gondnoknak a komáromi református egyháznak Isten dicsőségére szolgáló egyezer korona adományát. A közgyűlés ezután rátért a tárgysorozatra, amelynek során őrömmel fogadta Erdélyi Pál dr. kösiönő iratát tiszteletbeli gondnokká történt megválasztásáért. A közgyűlés Borza Zoltán dunaradványi, Vegh Kálmán lakszabállasi, Parais Árpád somorjai és Földes Lajos cs. aranyosi lelkészeket uj állásukban megerősitelíe. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után a rendkívüli közgyűlés déli 1 órakor ért végei. Az egyházmegyei kőzgyü!és tagjai a közgyűlés után a Dósa féle Vigadó nagy termében társasebédre gyűltek egybe, az uj gondnok tisztelői sorából istöb ben résztveltek. A 120 terítékű sikerült banketten több pompás fölköszönlő hangzott el, amelyek során Balogh Elemér püspök az új gondnokot, Gyalókay László esperes a püspököt, Kenessey Kálmán dr. a lelkészi kart köazöníőiíék Hl. Sikerült 1 felköszön őt mondtak még Boross Kál' mán, Soős Károly és Gáífy Gáza. kilépő egyéneket megidézte, és érdeklődött náluk, melyik másik egyházba szándékoznak most már belépni. Kérdi, kinek a felhatalmazásából teszi ezt a helyettesjegyző. Csizmazia kijelenti, hogy egyszerkétszer fordult ez elő, mint tudomást szerzett róla, de akkor is csak az anyakönyvvezetés ügykezelése miatt érdeklődött Daru!a, akinek mint biztosan tudja, eszeágában sincs a leikiismeretbeli szabadságot, amelyre törvény is van, korlátozni. A képviselőtestület Csizmazia válaszát tudomásul vette. 4 katonaság részére ki kell üríteni a 6-ik erődöt, Csizmazia polgármester bejelenti, hogy a katonai parancsnokságtól fontos átirat érkezett a városhoz, amelyben arra szólítják fel a várost, hogy a 6 ik erődből, ahol mintegy negyvenen laknak, a polgári lakókat ki kell telepíteni. Ilyen átiratot már 1924-ben is kaptak, akkor sikerült kieszközölni, hogy tovább lakjanak a munkások az erődökbeo, amit most is meg fog kísérelni. De tudomása van arról, hogy szeptemberben elköltözik Komáromból a Schindler és Jedlin köleshántoló cég. Indítványozza, hogy a város vegye meg a raktárépületeket, amelyeket kis átalakitási munkálatokkal lakhatóvá lehet tenni. Evégett Geöbel dr, Broczky István, Fried Miksa, Zilincsán és Dénes tagokból alakult bizottság szemlélje meg az épületeket, aztán ha alkalmasnak találják, vegye meg a város azt. Geöbel dr.: Nem járul hozzá Csizmazia javaslatához, mert Éjfélig húzódott el a sok felesleges szóvita miatt a keddi képviselőtestületi közgyűlés, amelyen azonban városfejlesztési szempontból fontos határozatokat is hoztak az egyesült magyar pártok indítványaira. — Saját tudósítónktól. — Komárom, április 17. A keddi városi képviselőtestületi közgyűlésen a szünetben valaki ezt mondotta: — Csak színházépítést ne indítványozzanak, mert amúgyis kész színház van ebben a teremben. Egyik képviselőtestületi tag pedig felszólalásában úgy nyilatkozott, hogy | jő lenne, ha a képviselőtestületi tagok 1 többször jönnének egybe gyűlésre beszélöenergiájiik feleslegének levezeíé■■ . sere. ; Mindezekből megállapíthatjuk, hogy j a képviselőtestület mennyire komoly- j -lián. Erre legjellemzőbb példa volt az, j m'kor egy javaslatot a közgyűlés egy- , ha. gulag elfogadott, eközben tíz percre : kellett felfüggeszteni a gyűlést, olyan nagy volt a lárma a sok fecsegés miatt ; Mert SZÓ: az van annyi a képviselő- ! testületi gyűlésen, hogy akármelyik parlament is megirigyelhetné Pedig ) nem szóval kell cselekedni, de 1 tettekkel kellene most beszélni, hogy ennek a szomorú sorsú városnak a mosolya ne legyen ilyen torz, mint ] amilyennek a képviselőtestületi gyűlésen láthatjuk. Nem ártana, ha kevesebb elfogultság lenne a képviselőtestületi tagok közt egymás politikája és világnézete iránt, de tudjanak találkozni abban a gondolatban, hogy elsősorban a város lakosságának > összérdekét lennének hivatva szol- ! gálni. nács által elhatározott szakértői szemle a mai napig sem történt meg. Csizmazia polgármester : A Csáky szalmáját a város egész vagyonára értette-e a bizottsági tag ur ? Geöbel dr. : Kijelentem, az egész városi vagyonra vonatkozik, mert a város vagyona közt nem lehet differenciát tenni. Csizmazia kijelenti, hogy a bizottsági tag ezt majd a törvényszék előtt bizonyítsa, mire nagy lárma tört ki mindkét oldalon. Koczor Gyula közbekiált: Előbb a tanács határozatát tessék végrehajtani, azután tegyen feljelentést Geöbel dr. ellen. Geöbel dr.: Ott majd bizonyítjuk. A nagy lárma miatt, amelyben alig hallani egymás szavát, Csizmazia polgármester tiz percre felfüggeszti a gyűlést Csizmazia válasza Geöbel dr. napirend előtti felszólalására. A gyűlés folytatásával Csizmám azt válaszolja, hogy három héttel ezelőtt hozott tanácsi határozat után Zsilincsáa helyettes városbiró javaslatára, hogy a bizottságban egy specifikusan aszfaltszakértő mérnök is legyen, átirt a pozsonyi mérnöki hivatalnak egy szakértői mérnök kiküldésére. Az utat különben nem vették át, az uí mint olyan még a vállalkozóé, egyébként is beszüntette a további fizetést, Ekkor talán kevesebb felesleges sió áradat előzne meg olyan közérdekű indítványok elfogadását, amelyekről józan ésszel előrelátható, hogy amugyis egyhangúlag fogadják el azokat. Fél év után bajok vannak a« uj aszfalttal! A délután 5 órakor kezdődött gyűlés napirendje előtt Geöbel Károly dr. magyar nemzeti párti bizottsági tag szóvá teszi, hogy a város vagyonát Csáky szalmájaként kezelik, a vagyon felett nincs elegendő ellenőrzés. Több milliós beruházások történtek utcarendezésekre s az aszfaltburkolat alig fél esztendő után súlyos defektusokat mutat. Felhívja a polgármester figyelmét arra, hogy az aszfalt alépítménye rossz és igy mulasztással tehát őt nem lehet vádolni. Az alapépítményre vonatkozóan vizsla gálát folyik, beidézték a munkásokat, hogy kihallgassák őket. Később a további fizetéseket letiltó rendelkezését ’ a tanács feloldotta. Hogy az aszfalt körül mulasztás történt eddig ismeretlen okból, azt elismeri, de hogy ezért ki a felelős, azt majd a szakértői bizottság állapítja meg. Geöbel dr. nem veszi tudomásul a í polgármester válaszát. Lehetetlen, hogy az, aki ellenőrzéssel van megbízva, ugyanaz vezesse le a vizsgálatot. Hivatalosan is megállapították, hogy az alapépítménynél a kelleténél kevesebb cementet használtak. a város több tízezer koronával megkárosulhat. j Sürgősen két-három napon belül kell | intézkedni. Ismételten leszögezi, hogy Kérdi, mi az oka annak, hogy a ta- ' olyan mulasztás történt itt, ami a városnak súlyos tízezrekbe fog kerülni. Etu!árt úgy határoztak, hogy a szak értői bizottság jelentéséről illetve a tanács határozatának végrehajtásáról a legközelebbi képviselőtestületi gyűlésen történik beszámolás. Fgy félreértésen alaptUÓ felszólalás. Gaborek Károly helyettes városbiró kommunista bizottsági tag arra vonatkozóan interpellál napirend előtt, hogy Daruia Jakab, helyettes állami jegyző az egyházi adók miatt az egyházból ha megvesznek egy régi üpületet, nem kapnak állami támogatást. Javasolja, hogy a képviselőtestület fogadja cl azt az indítványt, amelyet az egyesült magyar pártok \ tesznek meg modern munkásbérház építésére vonatkozóan, amely ház 60, higiénikus szempontból tökéletes lakást fog nyújtani. Az az előny, amit a város állami segélyként kaphat, ha uj házat épít, nincsen arányban azzal a megoldással, amelyet csak végső esetben fogadjanak el, hogy a város megveszi a raktárokat. Az egyesült magyar pártok nagyszabású építkezési programját a közgyűlés előbb viharos nézeteltéréssel fogadta, de mégis egyhangúan szavazott mellette. | Ezután Koczor Gyula magyar nem| zeti párti bizottsági tag felolvassa a ■’ napirend előtti következő indítványt, | melyet az egyesült magyar pártok jif vasoltak: Indítvány, | A város képviselőtestülete határol zatiiag kimondja: | 1. A plébánia épület helyén a kör-I nyező épületekre való tekintettel — l egy kétemeletes épület emelését, mely- I nek földszintjén üzletek volnának, az | első emelet egy részét a plébánia mai helyiségeinek megfelelően a plébánia foglalná el, a többi rész pedig 2 és 3 szobás, a beosztás kedvéért esetleg 4 szobás lakásokból állana. | 2. A Széchenyi utcai városi ház (24. 1 sz.) Jókai utcai üres telkén egy három- I emeletes bérház emelését, melynek t földszintjét üzlethelyiségek, emeleteit Í pedig két, a beosztás kedvéért legfel jebb háromszobás lakások képezik. 3. A szegényház helyén egy 3 emeletes bérház építését, melynek földszintjét három, emeleteit kétszobás lakások foglalnák el. A szegényház az eddigi Vásártérre építendő ki. Ezen határozat alapján a képviselőtestület utasítja a tanácsot: SÍ, Az előmunkálatokat azonnal hajtassa végre, a tervpályázat kiírását sürgősen foganatosítsa s ennek kiírásáról a legközelebb tartandó képviselőtestületi ülésnek jelentést tegyen. 2. Azonnal vegye fel a tárgyalásokat a körülbelül szükséges kölcsön megszerzése végett. Indokolás, Fenti építkezésekre most van a legkedvezőbb idő, miután a város 30 évi adómentességet kap s mint jövedelmező befektetésre, kölcsön szerzése sem ütközik nehézségekbe. A kölcsönt illetőleg a város polgármestere különben már több Ízben kijelentette, hogy az biztosítva van s felvétele semmi akadályba sem ütközik. A városra az építkezésekkel semmi teher nem hárul, mert a bérjövedelem nemcsak a befektetés kamatait, de annak amortizációját is meghozza s igy 30—40 év alatt a város tekintélyes vagyont mondhat magáénak. Ha a város csak a telekérték és kölcsön kamatait és az amortizációt számítja is lakbérül, úgy közvetve házbérfiiiér és csatornadíj alakjában tekintélyes jövedelemhez jut. Emellett az indítványozott házak felépítése két év tartamára munkát biztosit városunk mindennemű lakosságának, igy a munkásnak, iparosnak, fuvarosnak és jövedelmet a kereskedőnek. Fentiek alapján kérjük indítványunk elfogadását és a végrehajtását illetőleg a vonatkozó utasítások sürgősségének kimondását. (Aláírások) Gaborek (kommunista): örül az indítványnak, ha — Kállay dr. (közbekiállt): — nem mi tettük volna — Gaborek; — nem látná benne a kortesfogást. A választások előtt, mikor az utak járhatatlansága miatt ők álltak elő indítvánnyal, kortesfogásnak nevezte Fieischmann képviselőtestületi tag a törekvésüket. Fieischmann (zsidópárli): Most is azt mondom. (Derültség.) Gaborek: Nincs ellene az indítványnak, de azzal a módosítással kívánja megszavazni, hogy a 150 kérvényező,
