Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-19 / 47. szám

4. oldal. 1928. április 19. akik olcsó telekért fordultak a város* hoz és épiteoi akartak, ettől függet­lenül építhessenek. Dénes (szociáldemokrata) : Örömmel üdvözli az indítványt, de nem tudja komolyan venni azt. Dénes beszéde alatt olyan nagy lett a lárma a sok közbeszólástól, hogy Csizmazia 10 perc szünetet rendelt el. A szünet után elsőnek Zilincan (szlovák néppárti) szólal fel, aki a mérnöki hivatal felállítását sürgeti, mert addig hiába beszélnek építési tervekről. A közgyűlés azonnal Írjon ki a mérnöki hivatal létesítésére pá­lyázatot Egyébként javasolja, hogy a jövőben minél többször hívja egybe a polgármester a közgyűlést, hogy a képviselőtestületi tagok kibeszélhessék magukat és beszélő energiájuk feles* legétől megtisztuljanak. Koczor (magyar nemzeti párt): Hoz­zájárul Zilincan mérnök javaslatához, hogy a mérnöki hivatalt fel kell állítani, még pedig minél előbb. Tories (szoc. dem) javasolja, hogy a Zámory utcán építendő házban ne csak 2—3 szobás, de egyszobás lakásokat is építsenek. Csizmazia megjegyzi, hogy az egy­szobás lakásokra külön indítványt ter­jesztettek be. Ezután a képviselőtestület egyhan­gúlag elfogadta az egyesült magyar pártok építkezési programmjára vonat­kozó indítványát. A városi területek befásitása. Koczor Gyula magyar nemzeti párti tag ezután az egyesült magyar pártok nevében újabb indítványt olvasott fel: Indítvány. A város képviselőtestülete határoza­­tilag kimondja, hogy elhatározza a vágdunai kis-sziget és a Cigány mező, valamint más clyan városi területeknek befásitását, melyek különben máshogy nem használhatók ki. A szárazabb te­rületek akáccal vagy jegenyefával, a nedves területek füzekkel ültetendők be. Indokolás. A városnak pár száz holdat kitevő területe teljesen kihasználatlan, mig ha az befásittatik, néhány év múlva ugyan­annyi területű erdeje lesz, mely szép jövedelmet jelent. A befásitás a füzeket illetőleg nem jelent nagy költséget, mert az télen és pedig az Apályi szigetből nyert dugványokkal foganatosítható, mig a jegenyéket és akácokat illetőleg kérje azt a város kedvezményes áron az ál­lamtól, vagy ha szükséges, szerezze be saját költségén, mert nem enged­hető meg, hogy az igy kihasználható területek értéktelenül heverjenek. Mondja ki tehát a közgyűlés a fenti indítvány elfogadását és utasítsa a ta­nácsot annak keresztülvitelére s uta­sítsa egyúttal, hogy a városi kamarás utján három hónapon belül tétessen jelentést mindazon területekről, melyek fásításra alkalmasak, beleértve az erre alkalmas dülőutak melletti fásitást is, s a költségek fedezetéről már az ezévi költségvetésben gondoskodjon. A közgyűlés ezt az indítványt is egyhangúan elfogadta. A tárgysorozat többi pontjának tárgyalása. Következett Koczor Gyula és társa­inak beadványa a magyar nyelv hasz­nálatának ügyében, amit Csizmazia polgármester ismertetett. A beadvány értelmét, amely tulajdonképen a nyelv­törvény végrehajtási rendeletén alapult, Kállay dr,, Dénes és Zilincan bízott- j sági tagok felszólalása után a közgyűlés egyhangúan tudomásul vett. A tárgysorozat 3 ik pontját a zsupáni leirat ismertetése képezte a vásároknak i a Kossuth térre való visszahelyezése, ügyében. A zsupánnak nincs kifogása ez ellen és igy a legközelebbi vásárt már a Kossuth téren tarthatják meg. A községi könyvtár 1927 évi pénz­tári kimutatását és az 1927 évi mű­ködési jelentését a közgyűlés egyhan­gúlag tudomásul vette. Deutsch Adolfnak a bérautóállomás ügyében a tanács határozata ellen beadott felebbezését, hogy autóját a Nádor utcán tarthassa, a képviselőtes­tület elutasította. A kátrányszállitásra beérkezett öt ajánlat közül a szállítást a pozsonyi Menzel K C. cég kapta meg, mert Komáromi Lapok ajánlata legelőnyösebbnek mutatkozott. A tárgysorozat következő pontját a közgyűlés levétette napirendről és a hirdetési jog bérletére uj ajánlatok kiírását rendelte el. Ezután következtek a nyugalomba vonuló tisztviselők nyugdíjmegállapítási ügyei, amiket hosszabb vita kisért Sándor Ernő főszámvevő előadó beter jesztése uián Dosztál Jakab keresztény­szocialista bizottsági tag indítványozta, hogy Hittrich Jórsef pénztárost tartsák vissza állásában, mert ez az állás továbbra is szervezésben van és Hittrich a közönség osztatlan bizalmát élvezi működése folytán. Geöbel dr, ellene van a Dosztál in ditványának és kéri, hogy a zsupáni rendeletet hajtsák végre. Dosztál Ja­kab indítványát leszavazták. Hasonló­­képen leszavazta a közgyűlés Csengéi Kálmán kommunista bizottsági tag ; indítványát is, amely Farkas Béla visz­­szatartására vonatkozott. Harcsa János tűzoltó, aki a város­­| nál 28 évet szolgált, havi kegydiját | 700 koronában állapította meg a köz-I gyűlés. Hosszabb vita tört ki Rózsa István és Ströcker Károly városi nyug- H dijasok drágasági pótléka iránt kér­­* vényezett ügyek tárgyalásakor. A jog, \ ügyi bizottság véleménye aiapjan­­| amely ellentétben a városi tiszti fő­­' ügyész véleményével, a tanács és pénz- i ügyi bizottság véleményének mellő­­. zésével a közgyűlés a városi ügyész véleményét fogadta el, hogy jogszerűen ez a szükségsegély nem jár, legfeljebb méltányossági alapon lehet kiutalni. A közgyűlés azonban, miután az összes nyugdí­jasok illetményeit 1928 jan. 1-től kezdve a költségvetésben biztosi­­tottan felemelik, a városi s ám­­vevőség indítványára a szükség­­ségsegélyt szótöbbséggel elutasí­totta. Ugyanilyen természetű volt a követ­kező pont, Geöbel Károly dr. városi nyugdíjas drágasági pótlékának ügye, aki 1924 ápr. 1-től nyugdíjaztatásának időpontjától kezdve kérte a szükség­segély kiutalását, amely összesen kb. 38.000 koronát tesz ki. A városi tiszti főügyész véleménye szerint ez jogilag nem jár, ezzel szemben a jogügyi bi zotiság véleményezte, de úgy a tanács, mint a pénzügyi bizottság és a köz­gyűlés is elutasította a kérelmei. Kállay dr. indítványozza, hogy legalább az összeg 50 százalékát szavazzák meg, de a képviselőtestület szótöbbséggel ezt a javaslatot is elutasította. A tárgysorozat további pontjait már kevesebb zökkenéssel tárgyalták. Vitára került a sor a 20 ik pontnál, a partvám szedési jog ügyének a tárgyalásánál, amelynél bizottságot küldenek ki annak megállapítására, hogy 1921-től kezdve kit terhel felelősség azért, mert elmu­lasztották azóta a partvám szedés jogát. Az egyesült magyar pártok javaslata kétemeletes munkásház építésére vonatkozóan. Ugyancsak vitára került a sor a 44 -ik pont tárgyalásánál is, amelynél az egyesült magyar pártok nevében Koczor Gyula a következő indítványt terjesztette elő: Indítvány. A képviselőtestület határozatilag ki­mondja, hogy a zsidótemető melletti volt vásártéri telkeket házépítés céljaira nem adja el, hanem elhatározza ezen a helyen egy kétemeletes, egy szoba, konyha és kamrából álló munkásház építését, mely hatvau ilyen lakást fog­lal magában. Elhatározza egyidejűleg, hogy ezzel kapcsolatban intézkedik a csatornának a rom. kath, temető Temető sori sar­kától, a munkásházig való kiépítésére. Indokolás. Nem elegendő állandóan a szociális intézkedések szükségességét hangoz­tatni, de azokat tettekre keli váltani. Ha ezeket a telkeket eladjuk, úgy né­hányat kapnak ugyan házhelyet, de a város elveszti egy magasfekvésü, szá­raz s igy egészséges és munkáslakások építésére legalkalmasabb területét, melynek jóformán pirját sem találni a város telkei között. Mindezeknél fogva tehát feltétlenül szükséges egy nagyobb­­szabásu munkásháznak, még pedig ezen a helyen való felépítése. Tisztelettel kérjük tehát inditványunk elfogadását és ezzel kapcsolatban kér­jük utasítani a tanácsot, hogy 1. a tervpályázat kiírására azonnal tegye meg a szükséges intézkedéseket s en­nek megtörténtéről a képviselőtestület legközelebbi ülésének jelentést tegyen, 2. azonnal vegye fel a tárgyalásokat a szükséges kölcsön megszerzése végett. Több felszólalás után a képviselő­­testület elfogadta a magyar pártoknak ezt a javaslatát is, amellyel lehetővé fog válni, hogy hatvan modern egy szoba-kouyhás lakás álljon majd a lakásnélküliek rendelkezésére. A közgyűlés tárgysorozatának hát­ralévő pontjait állampolgársági ügyek képezték. A közgyűlés éjjel fél 12 óra kor ért véget. HIBBK. — Holland egyetemi professzor Ka­ntáromban. Mint jeleztük, V. Hepp dr., a kiváló amsterdámi egyetemi prof tssior, a komáromi református egyház meg­látogatására április 16 án délután Ko­máromba érkezett. Fogadására Galam­bos Zoltán ref. lelkész és a Református Konfirmált Leányok körének tagjai vo­nultak ki. Még aznap este meglátogatta a leánykört, másnap, április 17*én délelőtt résztvett a református tem­plomban megtartott egyházmegyei köz­gyűlésen, délután megjelent a presbi­térium ülésén és este fél 7 órakor vallásos estély keretében nagyszabású előadást tartott a templomban. Holland nyelven megtartott magasröptű vallásos előadásait Galambos Zoltán lelkész tolmácsolta magyarul szabatos és ke­­rekded formába foglalt hü fordításban. Az előadásokról jövő számunkban re­ferálunk. — A városi tiszti főügyészi válasz­tás megfelsbbezése. Megírtuk, hogy a képviselőtestület Közgyűlésének több­sége Ghyczy János dr. ügyvédet vá­lasztotta meg a város főügyészének. Ezt a választást Mayer Imre dr. apát­­piebános és három társa megfelebbezte. Mint értesülünk, a felebbezés aláírói közül Diósy Ede és Goldschmied Vil­mos hétfőn megjelentek Csizmazia vá­­rosbirónál, aki élőit kijelentették, hogy névaláírásukat a felebbezisről vissza­vonják, amit a városbiró jegyzőkönyvbe foglalt. — Szinislőadás a főgimnáziumban. > A főgimnázium ifjúsága április 28-án és í 29.-én a főgimnázium dísztermében elő j adja Marios Ferenc és Jacobi Viktor j zenés vigjátékáí: a „Jánoskát.“ A rend ‘ kívül kedves darabban sok énekszám { és karének van. Bájos meséje bizonyára ! megkapja majd az if,u$ág barátainak ! szivét. Zenéje rendkívül szép ás kedves S A zenekari Krizsán József zenetanár, f az énekkart és szólókat Bíró Lucián, a darabot dr. Hajdú Lukács tanárok tanítják. A próbák javában foly­nak, a kedves szereplők, kicsinyek nagyok egyaráni buzgolkodnak, hogy a főgimnázium tradícióihoz híven szépei és énekest nyújthassanak a közönség nek. A: előadásra még visszatérünk. — Lesz e hát árboeiámps? Mir rég óta birjuk a város ígéretét arra nézve, h >gy a Nídor utcán még filáiliianak egy árbóc ámplf, amelyet a Kulim palot < kertjének sarkára helyeznek el, od , ahol a hirdető tábla van. Ez aztán hí­vatva volna a Szent András templom előtti teret, a Kullurpalota udvarát, az Iskola-utcát egészen, a Nídor-és Steel András utcákat részben bevilágítani. Ez a beígéri árbóclámpa azonban egyre késik. Talán a gyár nem késziíeite el, de ha sokáig tart, addig igazán nem érdemes várni és akkor úgy kell meg­oldani a kérdést, hogy a Kultúrpalota nádor-utcai toronyrészétől a nádor-uícá val párhuzamosan a p'ébánia épület tetejéig dróíhuzalt kell szerelni és a Kudu palota kertje sarka felé egy nsgy villamos lámpát kell elhelyezni a kifi- I szitett huzalon. Ez a lámpa addig vilá- 1 gitana, amíg az árbóclámpa elkészül a Így líatalit és szépít a [■IBI [IMI - PÚDER [mi-szaron Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: »VÖRÖS RÁK*4 gyógy szertár Bratislava. — Alapítva 1312. vasgyárban. A kérdés ilyeíén való meg­oldása sürgős, mert azáltal, hogy a Megye-utcán a Tromler szálloda mellett elhelyeztek egy nagy utcai villanylám­­pát és az az utcarész valósággal fény­­árbtn úszik, ezzel szemben nagyon is sötétnek látszik a Kullurpalota udvara és a lemplotnelőili tér. Ezt a bántó ellenté.et máról holnapra el lehet tün­tetni a fent jelzett mód alkalmazásával. Reméljük a város c felszólalásunknak helyt td és hamarosan megírhatjuk, hogy a város legszebb részén, a lem­­plom és a Kulurpaloia közötti részen is gyönyörűen világit már a hatalmas villanyiámpa. — Választás. Most zaj ott le a nyu­galomba vonulás folytán megüresedett párkányi római katolikus iskola igaz­gatói állásra a választás. Az állásra kel­ten pályáztak: Tóth Gábor párkányi tani*ó és Dinnyés Károly kőhidgyarmati ká ítortaniió. A választásból Dinnyés Károly kerüit ki győztesen. A válasz­tásnak a párkányi kuhurélet vezetői nagyon örülnek, mert Dinnyés Károly nemcsak kitűnő pedagógus, hanem egy­ben jeles zenész is Lzsap és Sárkánypusztai tea vaj. Banán és kaliforniai alma, szilva, és barack. Sajtkülönlegességek. Legfi­nomabb kárpáti málnaszörp és narancs­szörp. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva ol8j. Hor­­niman angol és orosz teák. Bel- és kül­földi tűm, likőrkülönlegességek. Asztali ésPalugyay fajborok. Pezsgők Naponta frissen pörköli legfinomabb fajkávék és Graham kenyér Berger F. Vilmos csemegeüzleteben Komárom, Város-utca. — El Amerikába! Olvasóink bízó nyára még élénken emlékeznek azokra a síines npotokra és megkapó leírá­sokra, amelyeket Palesztinából küldött egy oda szakadt komáromi főldink, Darida Zo.tán, aki évekig könyvelője volt a Komárommcgyei Mezőgazdák Szövetkezetének és előzékeny és udva­rias modoráért mindenki szerette. Az uj államalakulat u ári hamarosan el­hagyta Komáromot és Székely Antalék­­kal, a szövetkezet volt igazgatója csa­ládjával kivándorolt Palesztinába. Bár ő keresztény ítu volt, azért egészen jól el tudott helyezkedni az oltani és a cionizmus által létesített uj zsidó te­lepítéseken. Bár érettségizet* ember volt és az inas kor már régen elszállt feje felett, kitanulta az ács mestersége* és mihamarább egész Palesztinának jól ismert és keresett ácsmestere lett. A nagyobb építkezéseknél mindig részt­vett és dicsőséget szerzett a magyar tudásnak, szorgdómnak és becsületes­ségnek. A sorsnak nem kis iróniája, hogy amíg a kjresztény Darida gyöke­ret tudott verni Zsidó országban, addig a zsidó Sekély Antal családja nem tu­­dolt oil boldogulni. Ennek azonban nem is annyira Székely Aníalék voltak az okai, hanem az ottani áldatlan állapo­tok. Ezért Székelyék Amerikában élő rokonaiktól segélyt kértek és elhagyták az Ígéret földjét, ahová ők olyan nagy reménységgel mentes. Darida Zoltán azonban nem mondott búcsút Palesz­tinának, hanem olt maradt évekig, de aztán elővette a honvágy és hazajött. Azt hitte, hogy itt el tud helyezkedni, de hiába próbált álláshoz jutni, se itt, se Budapesten nem sikerült. Végre is kényielen volt ismét visszamenni Pa­lesztinába és olt folytatta az ácsmester­­séget. A gazdasági válság azonban ott is éreztette nyomasztó hatását, az épít­kezési kedv a gazdasági pangás miatt ott is a minimumra csökkent és az ácsmeslerség is nagyon nehezen tudta eltartani a saját embereit. Darida Zoltán tehát újra elbúcsúzott Paleszti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom