Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-03 / 40. szám

KtSfMeíéxi it sseknlovik éitékbea; S®ijben é* vidékre poitai *tétkülöés*ei: «*!.« évse 80 K, félévre «© X, nejyeáévre 20 K. — Külföldön 150 Kő. * yen «ám ára t 80 fillér» ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dir. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Sserketziöiég él kiadóhivatal; Nidor-u, 88« Megjelenik hitenkint háromixoii kedden, csütörtökön és szombaton. Ilin tinÉi si Komárom, —ápril 2. Amikor Olaszországban a diktátor ajkán nagy és nevezetes szavak hangzanak el a magyarokról, ennek a nemzetnek lovagiasságáról és erényeiről, akkor a délszláv állam egyik temperamentumos politikusa, Radics is nyüalkozik a magyar nemzetről. Lehet, hogy Radicsnak ez a szép és baráti nyilatkozata a magyar szavazatoknak is szól, de mindettől tekintve egy gyakorlati politikus {gondolatvilágába enged belepillantáíit. Radics nem képviseli a hivatalos SHS államot de képviseli a horvát nemzetet, amely évszázadokon élt államközösségben a magyar biro­dalommal és ennek a nemzetnek politikusa joggal mondhat véleményt azokról, akikkel korábban együtt élt. Ez a politikai őszinteség jól esik, amikor azt kell látnunk, hogy a kisantant részéről ellenséges po­litika folyik a magyar kisebbségek­kel szemben épen úgy, mint a magyar nemzettel szemben. Titulescu román külügyminiszter Genfben azt állította, hogy Románia és Magyarország között jó viszony áil fönn, ezt a nyilatkozatát a ma­gyar delegátus cáfolta meg nyom­ban a népszövetség tanácsa eíőtt. A román kormány igazi arculatát Aoghelescu közoktatásügyi minisz­ter mutatta meg a román parla­mentben a magyar kisebbségekkel szemben. A csehszlovák kormány a magyar kisebbség ellen nem használja azo­kat az eszközeit, melyeket Romá­nia kormánya, amelyekről az egész művelt világ tudomást szerzett már, de azért az iskolai reform, amely a felekezeti iskoláknak a teljes kiszolgáltatását célozza, céljai­ban a romániai iskolareformot kö­zelíti meg. A magyar kisebbségek­nek egyedül az iskola a területe, amelyen nemzeti művelődése és kultúrája sarkallik; ha ezt a jogát az állam kisajátítja, akkor a ki­sebbség ki van téve az elnemzet­­lenités veszélyének; mert hasztalan vannak magyar iskolák, akár ezer­számra is, ha azokban nem ma­gyar tanítókat alkalmaznak. A magyar nemzet a békeszerző­dések kisebbségi jogaiban világosan látja az elnemzetlenités tilalmát, POLITIKAI SZEMLE Komárom, — ápr. 2. Svehla csak az év második felében veheti át hivatalát. A cseh néppárt lapja egyik legutóbbi számában arról fit, hogy Svehla álla­pota igen aggodalmas és hogy beteg­sége súlyosabbra fordult, mert szívbajá­hoz most vesebaj is járult. Svehla be­tegségét más lapok is súlyosnak tart­ják és a miniszterelnök mostani helyze­téből arra következtetnek, hogy Svehla minden valószínűség szerint csak az év második felében veheti át hivatalát újra és pedig akkor, ha az allam jubiláris ünnepségei megkezdődnek. Még nem állapították meg a választások határidejét. Mindazoknak a híreknek ellenére, amelyeket a különböző pártállásu lapok a küszöbön levő tartományi és járási bizottsági választások ha­táridejének megállapításáról terjesz­tenek, megbízható forrásból nyert értesülés alapján megállapítható, hogy a választások terminusát még eddig hivatalosan nem állapították meg. A koalíciós nyolcas bizottság sem döntött még ebben a kérdés­ben, annyival is inkább, mert a vá­lasztásokkal eddig nem is foglalko­zott. Az eddigi hirek csak kombi­náción alapszanak, a koalíciós bi­zottság április 17 én fog összeülni és ezen az ülésen foglalkozik majd a választások kérdésével. A belügy­miniszter azt akarja, hogy úgy az országos, mint a kerületi képvisele­tekbe a választások julias 1 éjét meg­előzően megtartassanak, mert a köz­­igazgatási törvény julius 1-én életbe lép s ha a képviseletek addig nin­csenek megválasztva, a közigazga­tást a tartományi elnököknek, illetve a kerületi kapitányoknak kell saját felelősségükre vezetni, ezt pedig a belügyminiszter el akarja kerülni A választások határidejét eddig ugyan még nem állapították meg, de az bizonyos, hogy azok julius hó előtt mindenesetre meg lesznek tartva. Marad e vagy lemondott e Krcméry Károly dr. ? A belpolitika berkeiben ez most a legfontosabb kérdés. Legalább a lapok ezzel foglalkoznak, aminek következté­ben a figyelem a kevésbé ismert sze­nátor személye felé fordul. Krcméry Károly dr. néppárti szenátor és mint ilyen, pártja részéről egyik alelnöke a szenátusnak, —egy újságcikkben Tuka mellett nyilatkozott, ami annyira fel­bőszítette a koalíció pártjait, hogy különösen agrár, szocialista és cseh nacionalista lapok azt írják, hogy a koalíciós pártok szená* iri klubjai el­határozták, hogy Krcméry dr. szóban­­forgó cikke miatt semmi körülmények között sem maradhat meg a szenátus e’ . ökei között. Erre—állítólag — már megtették a szükéges lépéseket. A Venkov már azt is megírja, hogy Krcméry dr. már nem aldnöke a sze­nátusnak és csak a formális elintézése siti. Ilyen helyzetben nagyon ter­mészetes, hogy kisebbségi jogainkat őrizzük és azok amúgy is szűk terülelét összébb szorítani nem en­gedhetjük kultúránk terén. A kisebbségi jog élő és szerves része azoknak a nemzeteknek, amelyeket a békeszerződések ilye­nekké tettek. Az élő jog fejlődését csak előre tudjuk elképzelni nem pedig retrográd irányában. Ma a ki­sebbségeknek is eleven nemzetközi szervezetük van a kisebbségi ligák uniójában, amely minden eszten­­- dobén ülésezik és nyilvántartja a ' kisebbségek helyzetét az egyes ál­lamokban. Mi úgy képzeljük el a kisebbségi élet jövőjét, hogy az kulturális téren teljes szabadságot élvezzen minden államban, termé­szetesen az illető állam törvényei keretében és ellenőrzése alatt. Mi­nél nagyobb lesz a kisebbségeknek adott szabadság, annál inkább kon­szolidálódnak az illető államnak belső viszonyai. Ez pedig minden államnak egyforma érdeke. van még hátra az ügynek. A Národny Listy pedig már az utódról is tud, aki a lap szerint nem lenne más, mint Kovalik dr. szlovák néppárti szenátor. A szlovák néppárt hivatalos lapja, a Stovák, mindezen hirekre azt Írja, hogy Krcméry Károly dr. alelnöke a szená­tusnak és az is marad, mindaddig, mig pártja vissza nem hívja. Krcméry nem követett el olyat, ami miatt ok merülne fel távozására. A szlovák néppárt nem veti magát alá semmi­féle agrárius terrornak. A meg nem támadási szerződés — tárgytalan. Az egész európai sajtót bejárta a napokban az a hir, amely szerint a csehszlovák külügyminisztérium a magyar kormánynál puhalolódzott abban az irányban, hogy lehetne-e a két állam között olyan egyezséget létrehozni, amely a meg nem táma­dást lehetetlenné tenné. A puhato­­lödzásra, állítólag, Bethlen István gróf magyar miniszterelnök elutasít® választ adott volna s ezért a tárgya­lásokat meg sem kezdték. A cseh­szlovák sajtóiroda a hírre vonatko­zóan közzéteszi, hogy a szóbanforgő egyezmény tárgytalan, annyival is inkább, mert ez a hir Benesnek egyik angol lap tudósítója előtt tett azon nyilatkozatával van összefüg­gésben, amelyben hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia bármely pillanatban kész Magyarországgal a locarnói szerződéshez hasonló szerződést kötni. A lakásínség és építkezés kérdéséhez. Irta: Broczky István. Komárom, — április 2. Örülök annak, hogy gondolataim, a lakásínséget illetőleg, ha ma még nem is egészen, de nagyobb részben talál­koznak Szijj Ferenc dr., volt polgár­­mester ur elgondolásával. Azt hiszem, hogy e soraim után, az a kis gondolai­­külömbség is el fog tűnni kettőnk kö­zött, ami az ő cikke és az általam tett javaslat között van. Mimén ebben az égetően fontos kér­désben Szijj dr. ur hozzászólást kér, engedje meg nekem, hogy a „több szem többet lát" elve alapján felvilágosítással szolgáljak ott, ahol némi aggodalmai mutatkoznak. Legfőbb szükségesség a telkek elő­teremtése, mert ha telek nincs, nem lehet hová építeni. Az a pár telek, ami még Komáromban van, az előttünk álló városfejlődés és bevándorlás szem­pontjából, egy csepp a tengerben. A város öszes üres telkeit, a betteikeket, a Kisért, Singelőt is bele számítva, annyira kevés, hogy azt kell mondanom, hogy ebbe a mai Komáromba még egy Komáromot belepréselni nem lehet. Ahhoz szó sem férhet, hogy lehet-e még sok uj házat építeni, uj utcák megnyi­tásával Komáromban. Azt mondom H0FBA6ER ANDOR bútoráruháza 2 Jókai Mór-utca 16. Koma'rno. Óriási választék:: háló-, ebédlő-, úriszoba- és szalonberendezésekbtn. SAJÁT MŰHELYEK. Dijtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltétel ek-Értesitem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül lehal ha ehhez ragaszkodik, ezzel csak faját védi meg nyelvében és kultúrájában, amelyet fejleszteni és magásra emelni akar. Lehet-e ez büoe egy nemzetnek és kisebb­ségeinek ? Azt hisszük, hogy nem. Mi azért küzdünk, hogy ezeket a jogainkat ismerjék el. ßenes és bi­zalmasa Hrusovszky, egyik Genf­­ben, másik a parlamentben támadta a magyarságot, mig másik mozdu­latban barátsági szerződést kínál­nak. Lehet-e ennek komolyságában hinni akkor, amikor a magyar kisebbségi kérdés megoldatlan az egész vonalon és amikor azt az iskolareform révén épen súlyos veszélyek fenyegetik! A magyar nemzeti kisebbség nem kegyadományokat kér, csak azt és csak annyit, amennyihez a nem­zetközi szerződések szerint joga van. Szigorúan a törvények alapján áll és nem tehető ellene semmi kifogás a lojalitás szempontjából sem, mert súlyos véradóját és az állammal szemben tartozó minden anyagi kötelezettségét híven telje­

Next

/
Oldalképek
Tartalom