Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-22 / 35. szám
2 oldal. Komáromi Lapok 1928. március 22. Megérkeztek a tavaszi női- ős leányka kabátok igen nagy választ áhban Kertész J. J enő űri- és női divatáru üzletében Komárno (Komárom,) Nádor-u. 25. kudarcával végződött és nagyon is ferda helyze be kerülhet az, aki ezt a kis antant-balesetet bármiképen is mentegetni akarja. Krofíának a magyar-román opíánsperben telt nyilatkozata sem szolgálhat megnyugvásul M:rt hiába mondja azt, hogy sikerű t G nfben megakadályozni annak az elméletiek felül kereked ísét, hozy nincs joga valamely államnak a külföldi polgár tulajdonával szemben úgy eljárni mint saját állampolgárának tulajdonával, — a tény az, hogy a népszövetségi tanács a magyar álláspont nak javára dömöti határozatával, amely a döntőbíróság elé utalta a kérdést. Hogy lehet-e csehszlovák vereségről beszélni, vagy sem: ez lehet a külügyminisztériumnak, vagy talán Krofíának magán véleménye, az azonban tény, hogy az op’ánspert Genfben a helyes vágányra terelték, amelyen az igazsághoz lehet eljutni. Benesnek ebben az ügyben tett mu't évi óvásáról nem tesz említést Kcofta, de nyilatkozatában szeretné megnyugtatni a csehszlovák közvéleményt arról, hogy a csehszlovák földreform egészen más, mint a romániai és ezért a repubükának nincs mit aggódnia amiatt. Azonban későbbi nyilatkozatában kénytelen beismerni, hogy a föld és erdőreform gyakran árt a csehszlovák államnak, mert a küifö'd azt bolsevista rendszabálynak tekinti, ez pedig alig fog megnyugtatóan hatni azokban a körökben, amelyek a híres reformot az ismert módok szerint végrehajtják, A kü ügyminiszter helyettesének nyilatkozata elütő a megszokott külügyi expozéktól és mindenekelőtt őszinteségénél fogva tarthat számot az érdeklődésre, Úgy látszik, hogy Krofta nem a Benes iskolájába nevelkedett meghatalmazott miniszterré, mert a köztársaság amúgy sem szerencsés külpolitir kájában előforduló kérdéseket nagyobb nyíltsággal tárja föl, mint főnöke, aki a politikai elméletek nagymestere s aki mondanivalóit bizonyos diplomáciai homályba szokta burkolni. De lehet, hogy a helyzet most az őszintébb hangot követeli meg és úgy látszik, hogy nem minden cél nélkül történik ez igy épen Benes távollétében. Hogy Krofta őszinteségének mi lehet a hátterében, nem sokára kiviláglik, legalább igy gondolkoznak azok a politikai körök, amelyek legelőbb szokták megtudni a politikai fordulatokat. A hisztéria. — március 19. Edvy Lajos pesterzsébeti trafikos és felesége állandóan civakodtak, végül Edvy megfojtotta a feleségét. Eddig ez a nyomozás eredménye. Miért veszekszenek annyit egymással a férjek és feleségek? Miért keserítik el egymásnak az életét ? Még akkor is, ha szeretik is egymást ? Mindegy, hogy miért veszekszenek, szegénységükben-e, vagy éppen jólétükben, ha nincs egyéb bajuk, csinálnak maguknak bajokat. Egyáltalában miért veszekszenek egymása! annyit az emberek? A büntetőbíróságok tele vanpak becsületsértési perekkel. Az újságok, a gyűlések, a parlamentek tele vannak becsületsértésekkel. Ha két kocsis egymás mellé, vagy egymással szembekerül, el nem múlhat az eset kirakatba válogatott káromkodás nélkül. Az emberek minden alkalmas és alkalmatlan időben ásókból veszekszenek egymással, A szerencséjéért, a szerencsétlenségéért, a fajáért, a vallásáért, a nyelvéért, a foglalkozásáéit ha korán fekszik, ha későn kel, ha pazaró!, ha fősványkedik és ha mérsékletet tart, ha hallgat, ha beszél, ha szép, ha csúnya, hí energikus, ha tehetetlen: minden, de minden jó alkalom lehet arra, hogy embertársa veszekedjék vele. Valami hiba lehet a központi kormányzatban : az elmében. Az ember lelki jelenségeit két csoportba osztha.juk. Egyik csoportot az okozatiság, a logika kormányozza, a másik felett az indu'atok uralkodnak. Nincs olyan ember, aki minden cselekedetében az okos logika ^szerűségeitől vezettetné magát, érzései, indu atai mindenkit tőbbí-kevésbé befo’yásoinatr. Az indu átok oly erősek lehetnek, hogy egészen is elvesztheti az ember a célszerűségi fonalát. Erek a szenvedélyeknek állapotai Figyeljük csak meg önmagunkat: meg fogjuk állapi hatni, hogy mindannyiunknak vannak érzései, amelyeknek feláldozni vagyunk hajlandóak célszerűségi érdekeinket. Erős érzéseink, indu a aink egészen elfátyolozhatják értelmünket, ez az eifogu tság. Nem láiunk, nem hallunk, ha indulatok fognak el bennünket. Vannak természe’esen nagy, fenséges indulatok. Vannak érzéseink, amelyekért meghalni is készek vagyunk. A vallásos érzés minden önfeláldozásra késztet, a hazafias érzés hősörké és hősi Jutottakká avaihit bennünket. Barátság, szeretet, kötelesség erkölcsi indulatok, amelyeknek alá tudjuk rendelni célszerűsági logikánkat. Sőt, az élet minden körülményeiben érzéseinket akarjuk kielégíteni, de arra való — az élet átlagos körülményeiben — a logika, hogy célszerűen keressük érzéseink kielégítését. Az érzés a cél, a logika az eszköz. Akinél az indulat válik eszközzé is, az a hisztériás ember. Vannak állapotok, amikor tökéletes uralomra jut az indulat, Ilyen állapotban van többé kevésbé minden hónapban a nő és ilyenben van a szülőnő. A férj nem tudja ezt, ezért nem bánik megkülönböztetett gyöngédséggel beteg nejével, pedig megtanulhatná a törvényszéki Ítéletekből. Ha az egyik megértené, hogv a másik azért hisztériái, mert elvesztette tudatosságának uralmát indulatai fölött, akkor nem esne bele ő is a hiszíerizálásba, hanem csendes, komoly nyugalommal bánna a másikkal, aki már bele esett a hisztérizálásba. Légy nyugodt és ezzel lecsendesited a másik (elkenek tengerében viharzó idegállapotokat. Az emberek nem veszekednének, nem marakodnának annyit, nem fojtanák meg egymást, nem okoznák egymásnak éppen azok a legtöbb fájdalmat, akik legjobban szeretik egymást, ha az egyik nyugodtan maradna. Huavét után tartja első ülését a szentgotthárdi ügy hármas bizottsága. — március 21. Aí Echo de Paris genfi jelentése szerint az a hármas bizottság, amelyet a népszövetség tanácsa a szentgotthárdi eset megvizsgálására küldött ki, husvét után tartja első üléséi Párisban. A magyar küldöttséget percekig tapsolták a washingtoni képviselőházban. — március 21. Coolidge, az Egyesül Államik elnöke fogadta a Kossu h kü'döuséget. A szenátusban felolvasták a főrendek üdvözletét. A képviselőhézban Tilson indi ványára p-rcakig tapssal fogadták a karzaton lévő magyarokat. Ezután a magyarok K*is Porter küiügyi elnöknél tisztelegtek, aki beszédében elmondta, hogy nagy hive Ko su linak, bátyját Kossuthnak keresztelték. Szerinte csak az európai Egyesült Á lantok megalakulása hozhas békát. A fasizmus hadat üzent a nőknek és az iri szalonoknak. Mág a fisiszta O aszországban is igen nagy feltűnést keltett Cirli fasiszta iró cikssorozata, amelyben az előkelő társaság szalónjait birálgatía. „Vlondanita deii’vpoca fiscista“ — ez a főcíme Carli cikksoiozatánsk, amely most kézrői-kézre jár az előkelő szalónokban. A fasizmus — ez Carli gondolatmenete — rövid néhány esztendő alatt teljesen áthatotta O'?szországot — most mar csak az úgynevezett előkelő úri szaionoz alkotlak szigetet a fisiszta tengerben. Ezeket a szalonokat a kozmopolita relációk, a beteges ex i'izmus, a degeneráiiság ét a kimerült vér jel letnzi. Nem csoda ha e társaság szel lerne és vére képtelen felvenni a fasizmus gondolását. Carli szerint nen kel! sokat teketóriázni A fasizmus sokkal nagyobb feladatokat is megoldod. — Ugyanez a fasizmus — folylaijt — et fog menni a piio-ákba is es ki fogja tudni nyitni az ablakokat Mert friss levegőre van szükség az előkelő szalonokban. A szalonok nem lehetnek kivitelek a fisiszta világban. Amint ránehezedett a fasiszta ököl a nemzeti élet minden megnyilvánulására, rá kell hogy nehezedjék a szalonokra is. Az államalakulattal egyidőben elkezdődött egy visszafejlesztési processzusa Komáromnak, amely ezt a szinmagyar városnak fokozatos visszafejlesztését tervszerüleg hajtotta végre. A hivatalok egész sorát elvitték innét, amelyek pedig nagyban hozzájárultak a város idegen és pénzforgalmának emeléséhez, j E hivatalok, intézmények elhelyezése Komáromból nem csak a forgalmat, a város élénkségét csökkentette, de a város lakosainak számát is redukálta, mert hiszen nagyon sok család elköltözött a hivatalokkal együtt Komáromból. Komáromnak ez a mesterséges vissza fej lesztése kétszeres vérveszteséget jelentett, mert az uj határok megállapitásá val Komárom éppen azokat a vidékeket vesztette el, amelyeknek bevásárló központja éppen Komárom volt. Ezek voltak a város éltető ütőerei és ezeknek elvesztése súlyosan érintette Komárom iparát, kereskedelmét, idegen és pénzforgalmát. Amilyen mértékben mostoha gyermeke lett a kormánynak Komárom városa, olyan mértékben lett a kedvence Érsekújvár. Komáromot mesterségesen visszafejlesztették, Érsekújvár pedig a mesterséges jelőretolás minden előnyét élvezte. Pedig Érsekújvár az uj határok megállapításával nem veszített semmit, mert a hozzá szokott vidékből egy csipetnyit se vesztett, ma is az a vidéke, amely volt 1919 előtt Kereskedelme, ipara, pénzintézetei egy cseppet se vesziteltek a klientúrából. Érsekújvárt nem rázkódtatták meg a bankbukások, amelyekből szegény Komáromnak ugyancsak kijutott a szomorú része. így természetesen az életösztön, az * élni akarás hamar kifejlesztette a két A további ckkekben Carli kimutatta, hogy az olasz arisztokrácia nem rokonszenvezik a fasizmussal. Nem tetszik neki a fasiszta módszer s az orrát fintorgatja, fn egy fekete inget iát. — Igen, — vallja meg — vannak szalonok, ahol fisiszta-jelvényeket is lehet látni. De nem szabad elfelejteni, hogy még ezekben a szalonokban is csak tűrt egyének a fasiszták s ha ki teszik a lábukat, bizony szellőztetik a szalonokat. Többen átlói félnek, ha a fasizmus ráteszi a kezét a szalonra, akkor a szalon elveszíti éppen azt a különleges jellegét és zamatét, amely ől a mindennapi élet főié emeli. — Ez nem baj, — vAlasso’ja Cirli — sőt a fasizmus éppen azt akarja. Mert mi a szalon legjellegzetesebb vonása? A nő A nő uralkodik benne, a nő vezeti a társalgást, a nő lelke és szelleme tölti meg minden zugolyát. Nos, a fasizmus éppen ezt nem akarja. A fasizmus tiszteli és becsüli a nőt, de nem adja meg neki azt az előkelő helyet, amelyet a „beteges demokrácia* juttatott ne&i. — A nőt — úgymond — nem illeti meg az a hatalom, amelyet a parlamentarizmus és a demokrácia a számara biztosit. Semmi sem jellemzi jobban a fasizmus feminista állá-pontját, minis az, hogy a nők most vetik magukat teljes erővel a p írlamentarizmusra és a választási jogosultságra, erre a döglött lóra, amelyet a fasizmus kidobott az u cára. Mint a legyek, úgy lep k el a nők ezt d dögöt. A demokrácia alccsonyságának tulajdonítható a nők uralma. Ahol a civilízí c ó tu finomodik, ott a nők, — mint például Amerikában — magukhoz ragadják a hatalmat. — Ez pedig — konk'udél Cirli — a dek-dmcU első jele. Mi fasiszták tiszteljük, vedelmezzüs, szeretjük a nőt, de nem leszünk koronát a fejére. A férfi joga a parancsolás, nemcsak a h;vdalban, a gyárban, a mezőn, hanem a szalonban is. Carli cikksorozatát áfáié intő jelnek tekintik. Azt hiszik, hogy nemsokára „tetten.“ fognak következni. Komárom, — március 21-város között az éles ellentétet és a két város egymásnak riválisa lett, mert amit elvettek Komáromtól, azt rendesen Érsekújvárnak adták oda és Érsekújvár szinte leste, hogy mije van még enaek a szegény Komáromnak, amit e! lehetne tőle venni? így aztán megszületett egy pár szólás-mondás a két városban, aminők,: Aminek Érsekújvár örül, azon Komárom szomorkodik. Ami Komáromnak bánat, az Érsekújvárnak öröm és még hasonlóak. Az utolsó elvinni való Komáromból a törvényszék, amely már úgyszólván az egyetlen intézménye Komáromnak, amely emeli a forgalmat. Egész Komáron feljajduít, amikor nyilvánvaló lett, hogy a komáromi törvényszéket - elviszik innét Érsekújvárra. Amíg azonban mi komáromiak könnyeztünk, odaát Érsekújváron örömtüzeket gyújtottak. Távol legyen tőlünk, hogy mi komáromiak irigyeljük Érsekújvár rohamos fejlődését, de engedelmet kérünk, nagyon elfásult lelkek volnánk, ha fel se jajdulnánk Érsekújvár fejlődésén, amikor az a mi rovásunkra megy. Tőlünk vették el, hogy a másiknak adjanak. Tessék fejleszteni Érsekújvárt olyan intézményekkel, amelyeket nem Komáromból visznek el. Komáromnak a törvényszék elvitelénél egy szomorú vigasza van, hogy igazságügyi palota nincs minden bokorban és igy Érsekújváron sincs és * mai viszonyok között egy uj palota felépítése olyan sokba kerül, hogy azt még az állami költségvetés is megérzi és az érsekujvári igazságügyi palota költségeit több évre osztották el és évről, évre felvesznek a kölségvetésbe bizonyos összeget, igy tehát az évek hosszú sora kell ahhoz, amíg a kívánt összeg együtt lesz és pár évig nem keS Hogyan áll a komáromi törvényszék ügye? Ami Érsekújvárnak öröm, az Komárom ak szomorúság és viszont. — Elviszik e a törvényszékét? — ^it veszített Komarom és mit nyert Érsekújvár ?
