Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-22 / 35. szám

1938. március 22. Komáromi Lapok 3. oldal. aggódniuk a komáromiaknak. Ds hát az idő homokórája sose áll meg és a most távol fekvő időpont egyszer mégis csak elérkezik.; Az érsekujvári sajtóban megjelent egy cikk, amelyből arra lehet követ­keztetni, hogy a Komáromnak szomorú, Érsekújvárnak ellenben boldog időpont kissé jobban kitolódott, amint az érsekujváriak hitték és szerették volna. De különben beszéljen maga a cikk, emely mindent elmond A cikk „Re­ménytelené vált az érsekujvári törvény­szék ügye“ cimmel a következőket írja: Még öt esztendővel ezelőtt történt, 1923 ban, hogy törvény fogadott el a csehszlovák parlament, a melynek értel­mében megszüntették a komáromi, az Ipolysági és az aranyosmaróti törvény­székeket s a három egyesítéseként elrendelték az érsekujvári törvényszék megszervezését. Kevés törvényt fogad­tak Érsekújváron ekkora ujongással. A város fejlődésének uj étappját re­mélték a törvényszék működésének megkezdésétől Az idegenforgalom meg­­sokszorosodására számítottak. Ennek reményében egész sorozat uj ügyvéd telepedett le Érsek uj várót t. A Bernolák­­téren, ahol a törvényszéknek, helye sebben az »igazságügyi palotának“ telkét kiszemelték, uj üzleteket alapí­tottak, (melyek részben már a nagy várakozásban tönkre is mentek), szóval fél Érsekújvár úgyszólván a törvény, székre rendezkedett be Ennek az egészségtelen, poros tuberkulotikus városnak egyetlen parkját, a Sétateret teljesen elhanyagolták, mert a város ezt ajándékozta a törvényszék céljaira az államnak s a jó érsekujváriak már zokszó nélkül le is mondtak a séta­kertről, csak a törvényszék legyen meg. . A törvényszék megszel vezése azonban csak egyre késik. Pedig a telek már az állam nevére van irva, a tervei is elkészültek a hatalmas háromemeletes komplexumnak, Érsekújvár városbirája sűrű prágai utjai alkalmából gyakran sürgeti az ügy elintézését, de Ígéretnél s biztatásnál többet nem tudott elérni. Közben az érsekujvári járásbíróság épülete a legnagyobb mértékben elha nyagolódott. Ez a Főtéren álló sokszáz éves épület, melyben egyszer Rákóczi Ferenc fejedelem lakott, ma is épen olyan állapotban van majdcsaknem, mint a dicső fejedelem korában. A szűk és fütetlen folyosókon ma is ember- ember hátán tolong, különösen hetivásárokon, amikor a vidéki atyafiak jönnek leg­inkább a törvényhez, ebben az ósdi épületben ma is a petróleum a legmo­dernebb világítási eszköz, mert még a gázt sem vezették be azzal az indo kolással, minek a költség, amikor az »igazságügyi palotában" helyet kap a Járásbíróság is s akkor úgy is ledöntik az öreg, ro.oga épületet. A törvényszék optimistáinak is, ami­kor már minden reményük kifogyott, az volt az utolsó reménysugaruk: ha nem akarnának építeni, akkor gondos­kodnának valamiképpen a járásbiró ságról, melynek viszonyai már teljes­séggel tűrhetetlenek. Éppen ezért keltett hivatalos körök­ben nagy elkedvetlenedést az a hir, hogy a pozsonyi ítélőtábla elnöke átirt Érsekújvár városához, mint a járás­­birósági épület tulajdonosához s kérte, hogy a város mondjon fel Szirányi György dr. nyug. táblabirónak, a Járásbíróság volt vezetőjének, hogy a lakás helyiségei a birósági hivatal kiegészítésére felhasználhatók legyenek. A pojsonyi ítélőtábla elnökének ezt az átiratát Érsekújváron úgy tekintik, hogy hivatalos kormánykörök egyelőre nem foglalkoznak az érsekujvári tör­vényszék megépítésével. Ez annál is inkább nagyobb nyugtalanságot kelt, mert az érsekujvári Járásbíróság hely­zetén egyáltalán nem segít az, hogy 5—6 hivatali helyiséggel több fog a rendelkezésére állni. A járásbíróságnak feltétlenül uj és modern helyiségekre van szüksége. Értesülésünk szerint Érsekújvár váro­sának tanácsa foglalko ik azzal a gon­dolattal, hogy küldöttségileg fog eljárni az igazságügyminiszternél s kérni fogja, hogy a törvényben biztosított érsek­ujvári törvényszék tervét ne ejtsék el és ne is halogassák a végtelenségig a felépítését, hanem valósítsák meg már a legközelebbi jövőben. &&Mindazonáltal Érsekújvár város ta nácja érintkezésbe lépett Szirányi dr táblabiróval, akivel megállapodott, hogy 1929. január elején átadja lakását. Ipartársulati közlemények Forgalmi adó átalányozása iránt in­dított országos mozgalom. A komáromi járási ipartársulat e hó 4-én tartott vá­lasztmányi ülése a pozsonyi kereske­delmi grémium és a kereskedelmi tes­tületek or8z. szövetségének ez évi február 12-iki nagygyűlésén a forgalmi adó áta­lányozása iráni hozott határozatával szemben akkép intézkedett, hogy a vá­lasztmány korábbi álláspontjához ra­gaszkodva a forgalmi adó teljes eltörlése végett felír a pénzügyminisztériumhoz. Egyben azonban ezen állásfoglalásának fenntartásával csatlakozik az országos szövetség által elhatározott országos mozgalomhoz s az abban kifejtendő tevékenységre azonban, arra való tekin­tette), hogy a forgalmi adó igazságtalan terhe ne ír. csak a kereskedőt, de az ipa­rost is létfeltételeiben sújtja, az ipar­társulat iparos tagjait is felhívja s a forgalmi adó ellen tiltakozó szöveggel ellátott ivek körőztetését elrendeli s felkéri a társulat minden egyes tagját, hogy azokat aláírásával ellátni szives kedjék. E határozat végrehajtása céljából fel­kéri az ipartársulat elnöksége a helybeli iparos és kereskedő u^aka?, hogy az ipartársu'ati irodában e célra elkészített tiltakozó szövegű íveket folyó március hó végéig aláírni s e végre sz aláírások gyűjtése céljából a köröztetés foganato­sítására más mód nem állvan rendel­kezésre — az ipartársulati irodába d. e 8—12 s d. u 2—6 órák között be­fáradni szíveskedjenek. A járás terű étén az ipartársulat tagjai a körzeti elnökökhöz s körzeti megha­talmazottakhoz kiküldött tiltakozó iveket írják ugyancsak a legsürgősebben alá, hogy az aláírási ivek a mozgalmat meg­indító orsz. szövetséghez mielőbb be küldessenek s az ez úton az ország egész területén összegyüjtendő 100 000 aláírással ellátóit kérvény e tárgyban a pénzügyminisztériumban egy hatszáz­ezer tagú küldöttség által átnyújtható legyen. Tanoncok beiratása a tanonciskolába, tanoncok iskolalátogatása. Á lmdó fi gyelmeztetések dacára is panaszok ér­keznek a tanonciskolái igazgatóságtól, hogy egyes tanonctartó mesterek be­­szegődtetett tanoncaikat nem jelentik be a tanonciskolába, vagy C3ak több hó napos késedelem után, minek követkéz-Elciöröm. „Végre mi is őrülhetünk az életnek, hisz a szakácsné csak az ízletes Ceres-ételzsírrd főz, mert az jobb és olcsóbb a mi zsírunknál I" tében egyrészt az iskolai tanulmányaik- dában. ban már előrehaladottabb tanoncok oktatását gátolják, másrészt annak a károsodásnak teszik ki az Önhibáján kívül a tanonciskolától elvont tanoncot, hogy szegődésszerü idejének letelte után — hiányos szakismeretei folytán a tán­céit el nem tudván érni, megakadályoz­­tatik segédi, legényi vizsgája sikeres letételében. Hangsúlyozottan figyelmeztetjük a ta­nonctartó mestereket, hogy tanoncai­kat beszegődtetésük után azonnal jelent­sék be a tanonciskolába is, mert ameny­­nyiben ezt a tanonc beszegődietése után 8 napon belül nem tennék, büntetésnek teszik ki magukat. Ehelyütt felhívjuk a tanonctartó mesterek figyelmét arra is, hogy tanoncaik iskolai látogatását szi­­goiuan ellenőrizzék. Segédek bejelentése. Felhívjuk a se­gédénél tartó munkaadókat, hogy segé­deiket alkalmaztatásuk idejére, belépé­sük idejétől számított legkésőbb 8 na­pon belül az ipartársulatnál is jelentsék be s ugyancsak a kilépés után is 8 napon belül a kijelentést el ne mulasz­­szák, mert a társulat szabályszerű be­jelentést nélkülöző alkalmaztatást iga­zolni nem fog, s a munkaadó által a se­géd számára kiadott munkaigazolványt hitetesiteni sem fogja. Alkalmazottak jegyzéke kapható az ipartársulati iro-A rendőrségnek kellett autón kimenteni az olasz városokban a követelődző tömeg eiöl Zathurecky Ede hegedűművészt, akit az olaszok legrettegettebb kritikusa Kreislerrel hasonlitott össze s aki szombaton Komáromban tart hangversenyt. Zathureczky Ede newyorki hangversenyein Bruno Wal­ter, a berlini Operaház igazgatója vezényelte a nevryorki szimfonikus zenekart és a hi«*es Newmanntól kapta kritikáit, akit épen tiz hangverseny kritikájára szerződtettek le Londonból. — március 21. Mint előrelátható, a Jókai Egyesület zeneosztálya szombati hangversenyével megint olyan ünnepi hangulatot fog elővarázsolni a kultúrpalota nagytermé­ben, amilyen legu'óbb J^ane Marie Darré zongoraművésznő hangversenye alkalmával töltötte be a lelkeket. Znhureczky Ede a szlovenszkói zenevilág büszkesége, egyik legko­molyabb értéke, az egyetlen he­gedűművészünk, aki világhírnévre tett szert. Zithurecrkyt ma már nemcsak Szlo­­venszkón, de jóformán az egész vilá­gon a fiatal müvészgeneráció legkép­zettebb tehetségének ismerik. Iglóról, a Szepesség eldugott kis városkájából indult iáinak Zaihuieczky. Itt szüle élt. Édesanyjától, aki maga is kiképzett zongoraművésznő, örökölt zenei hajlamai korán kezdtek jelent kezni. Az öt éves kis fiú édesanyja vezetése mellett a zongoránál szívta magába a zeneszeretetet. Ekkor már Teichenben laktak, ahol a továbbké­­peztetésre már több alkalom kinálko zoít. Zeno Pogra inski volt az első mes­tere, a^i hegedűre tanította ezt a kis csodagyereket, akinek gyerekeikében bimbózó tehetsége varázslatos gyorsa­sággal fesledeze't. 1914 ben Kassára került. Eljött a pályaválasztás ideje. A korán érett és már akkor a művészi szépet kereső gyereklelket nem tudta nagyon lekötni az iskolák száraz doktri­nerkedése. Zathurecky Hubay előtt játszott és ezzel el is dőlt véglegesen a sorsa. Felvették a budapesti Zeneművészeti Főiskolára, ahoi Hubaynak lett a tanít­ványa. Az akadémiát két év alatt, a művészképzőt egy év alatt végezte el és oklevelet nyert. Első hangversenyét Budapesten adta. Az Operaház zenekara kisérte, Hubay Jenő vezényelte. Hogy ez a hangversenye mennyire sikerült, mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy első hangversenye után egy olasz impresszárió negyven estére kötötte le. Olaszországi útja alatt egy amerikai impresszárióval tárgyalt, aki először Berlinbe hívta. Berlinben egy hangversenyt adott és az amerikai szerződés meg volt kö ve öt évre. A következő év januárjában indult Amerikába, ahol első stációja New­­york volt. Newyorkban a világhírű Carnegie Haliban játszott. Három szólóesje volt itt, egyszer zongora, kétszer pedig a newyorki szimfonikus­­zenekar kíséretével, melyet a hires berlini Bruno Walter, operalgaz­­gatő vezényelt. Newyork után Csikágóban, Boszton­­ban és a többi- amerikai nagyvárosban adott hangversenyt. Newyorkban kritikáit a hires New­­mann-tól kapta, akit épen akkor Hz hangverseny megkritizálására szer­ződtettek ide Londonból, hol köz ismerten legelőkelőbb zenésze és legfélelmetesebb kritikusa. Amerikából hazatérve, kis idő múlva Olaszországba ment, ahol Ró­mában, Velencében, Pallermóban, Ná­polyban, Firenzében, Genovában, Mi­lánóban, Páduiban és Bolognában játszott. Itt talált művészete igazi te­repre, megértésre és átérzésre. Velencében egy hangversenye után a lelkesedő hevesvérű olasz kö­zönség a Teatro Fernicáből való­sággal kivonszolta a Márkus térre. Ott felkérték, hogy vegye elő hege­dűjét és játsszon. És Z ithureczky játszott a lagúnák városában kint a szabad, forró, csillagos olasz ég alatt imádói ezreinek, akik a csodás művészt olyan virágesővel halmozták hogy övig süppedt bele. Ez az ünneplés minden olasz vá­rosban megismétlődött, ahol nem sikerült a rendőrségnek autón ki­menteni a követelődző tömeg ke­zei közül. Bolognában oly nagy sikere volt, hogy az olaszok legrettegettebb kritikusa, Gainnes Kreislerrel hasonlította össze. Visszatérve Olaszországból, Budapesten, majd Szlovenszkó majdnem minden nagyobb városában, Így Kassán és Po­zsonyban is adott hangversenyt, azután Bécsben játszott. A bécsi szimfonikusok zenekara kísérete mellett Hubay Jenő dirigált. Bécsi sikere egy holland im­presszárióval hozta össze, aki több hangversenyre kötötte le Hollandia na­gyobb városaiba, ahol most tartotta meg körútját óriási sikerrel, éppúgy Dániában is. Prágai hangversenyén Luknak, a hires prágai zeneszerzőnek kompo­zícióját játszotta. Prágai tartózkodása alatt szerezte meg második oklevelét. Mint igazi, szivvel­­lélekkel fiatal művész a klasszikusokon kivül imádja a modern zenét is. Bartók Béla második hegedűszoná­táját ő interpretálta legelőször. Zathurecky Ede gyönyörű kariért fu­tott meg már eddig is. Sok siker, vi­lághírnév, a közönség szeretete, jó kri­tikák, a szakértők elismerése kisérte mindenütt. És hogy mindez mennyire megérdemelten érte őt, erről fog meg­győződni a komáromi lelkes közönség a szombati hangversenyen, melyet a kultúrpalotában tart meg a fiatal világ­hírű hegedűművész. — Ubetgörbfllósak, hátgerincelfer­­dülések, lábfájdalmak, rheumás megbe­tegedések stb. eredményes kezelésben részesülnek Weil Miklós dr. Orlhopddiai intézetében Bratislava (Pozsonv), Véd­­cölöp ut 51. Telefon: 25—96, Rendelés hétköznap 10—12. délután 3—5,, vasár- és ünnepnap délelőtt előzetes bejelentés esetén. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom