Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-01 / 26. szám

POLITIKAI gíáitsfúegi ár cgéh*sio?fck értékben! f íjfbs» Yinákre postai «átküldés*»*): { _,i£tí íren 80 I, félévT* 40 K. üegvodévfe *0 í. — Sülíöidön 55« KI. J7J85S s*áe» ár» t 80 f!3f#y. ALAPÍTOTTA; TUBA JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dt. Szerkesztő: SARANYAY JÓZSEF ár. 8i«rke*»t6*éj[ é* ki*dóhÍT*tjü; Nádor-e. ifi, Megjelenik hetenkint háromsjor t kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — fcbr. 29 Tanácskozás a tartományi és két illeti közigazgatás életbelép­tetéséről. A kö;jg izgatás szervezésérői szóló törvény eiőkészijő intézkedéseinek meg. tárgyalására Pozsonyban egybegyűltek a isupánok ts megbeszélést folytatlak a reform ele beléptetésével krpcsoialos szükséges intézkedésekből A közigaz­gatási reform Julius 1 - én lép éleibe és nagyszán u végreh3jó rer delet kiadását leszi szükségessé Egyik legfomostbb rendelet lesz a közigazgatási eljárásról szóló kormányrendelet, ezemivüi a tar­tományi es kerületi képviseletek ügy­viteli szabályzata, valamint a kerületi közigazgatási hatóságok terüieli kil.r­­jídése és székhelye. Külön kormány­­rendelet készül, amely a közigazgatási reform következtében likvidáló szíoven­­szkói minisztérium hatáskörét más köz­ponti hatós gokra ruházza át és egy további kormanyundelet, amely néhány szlovenszkói közigazgatási és iskola­­ügyi hatóságot és szervet szüntet meg. A kerüeii krpviselő'.estüleíek tagjainak száma a keiü eí lakosságának számá­hoz igazodik, lesznek 36, 30. 24 és 18 tay, u képviseletek és a tagok szúrná nak egy harmadát minden esetben a kormány nevezi ki. A tartományi kép­viseletbe való skiiv választójog az ii'eiő tartományban való legkevesebb egy évi tartózkodáshoz van kötve, ebből leg­alább a három uiolsó hónapot a vá­lasztási községben kell tölteni. A kerü­leti kípviseíőtes'ü'etbe választhatóság magában a kerüleíben való egy ívi iartozkcdást teszi kötelezővé, a három u oisó hónapot szintén magában a vá íasztási községben kell tölteni. Egy mandátum megszerzéséhez átlag 2000 szavazat szükséges. Csak azok választ­hatnak, akik a választói jegyzékek ki­­fűfgesziésérek napján bítö.töilék 24. életév'ölei A katonaság és csendőrség tagjai a tartományi és keiü éti válasz tatokban nem vehtmsk részt. Csak májusban jelenik meg a kongnia törvény végreha jtó ren­deleté. A kongruaiörvény megalkotása igen nehezen jutott dűlőre és meglehetősen nagy csalódást okozott az érdekeli lelkészeknek. A törvény végrehajtása áronban még nehezebben történik meg s az erre vonatkozó rendeietet, dacára annak, hogy a papság több ízben meg­sürgette, még mindig nem adta ki a kormány. Néhány héttel ezelőtt kor mánykörökben azt Ígérték, hogy feb­ruárra meg fog jelenni a végrehajtási rendelet, február azonban elmúlt anélkül, hogy az megtörtént volna. A legújabb értesülés most arról szól, hogy a na­pokban ismét foglalkozni fog egy miniszterközi bizottság a végrehajtási rendelettel és mivel most már csak formális korrigálásokról lehet szó, való­si-ir.ünek tartják, hogy ű rendelet végre május hóban megfog jelenni. Korlátozni akarják a lakó­­védelmet. A képviselőház szociálpolitikai bizott­sága most a szociális biztosítás módo­sításával foglalkozik. Ez idő alatt a koabció nyolcas bizottsága a lakóvé­­ddtni töt vény í és az építkezési mozga­lomról szcló törvény módosítását tár­gyalja. A iakóvédelmi törvény módosí­tására nézve koalíció - körökben most újabb terv merült fel, amely a lakók érdekeire nézve nem igen kedvező, mert a terv a iakóvédelmet szőkébb tétre korlátozza, mim a kormánynak vonat­kozó javasia-a. A cseh nemzeíi demo­­t ráták ugyanis azt ekarják, hogy a lakbérek emelése ket év alart ne négy ven, hanem hitvan százalékban áila­­piitassék meg és hogy a háztulajdono­sok rendelkezési jogát szintén lerjesr­­szék ki. KI lesz Szlovenszkó országos közigazgatási elnöke ? A közigazgatási törvény életbelép­tetésével kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy ki legyen Szlovenszkó országos közigazgatási elnöke. A sajtó­ban mar jelentek meg erről hírek, amelyek Bella Metód és Szlávik György nevét emlegették. Most egy harmadik név került a sajtóba és pedig Bellái József pozsonyi állami főjegyző neve, aki állilóan a szlovák néppárt előtt is szimpatikus lenne, mert megfelelne a párt óhajának, amennyiben Beilai szlo­vák is és kaio ikus is. A fenti jelöltek pedig evangélikusok. Újabb verzió a járási határok megállapításáról. A közigazgatási reformról szóló tör­vény végrehajtási rendeletén dolgoznak mcst a belügyininisztériuuban, amelyet nemsokára ki akarnak adni. A rende­lettel kapcsolatban a járási határokat is újból fogj ik megállapítani. Az új hsiárok megállapítása nagy gondot okoz, mert egyes országrészekben nem igen lehet keresztülvinni a kormánynak politikáját. Több tervvel foglalkoztak már, de el kellett azokat ejteni, mert végrehajtásuk esetén nem váltak volna be. Eredetileg azt akarták, hogy a közigazgatási járások területére ter­jesztik ki az egyes járásbíróságok ille­tékességét is, erről azonban lemondottak és most arról van szó, hogy az úi járások haíátaií csakis a járási és országos képviselőtestületi választások után fogják végérvényesen megállapítani. Egyes koalíciós pártok ugyanis azt a kívánságukat fejezték ki, hogy a hatá­rok rendezésénél kérje ki előzőén a minisztérium az újonnan megválasztott országos és járási képviselőtestületek véleményét is. Rádióhoz használható akkumulátor üveg fartők, vezeték és lemezek eladók! Cim a kiadóhivatalban. Seipel prelátus. Komárom, —febr. 29. Seipel preiáius, Ausztria kor­mán yelnöke látogatást Utt Prágá­ban, amelynek célját sokféleképen kommentálták. Seipei útjáról most már lehullott a lepei és kid- rült, hogy ez a kétszínű államférfi Be­­nessel tulajdonkép* n a szentgott­hárdi ügyet beszélte meg, mert legalább is kétes magatartásából az iát zik, hogy ebben a kérdésben egy követ fuj a kisantattal. Ausz­triának magatailása sohasem volt barátságosnak nevezhető közvetlen szomszédjával, Magyarországgal, amit nemcsak a burgenlandi kér­dés mérgesített el, hanem Ausz­triának régebbi, Magyarországot gyarmatnak tekintő és kizsákmá­nyoló politikája. Most már nem lehet a magyar gazdasági erőket felszívni a hybrid életű Bécsnek, Európa kommunista és emigráns központjának. Bécs volt az, amely menedéket adott a proletárdiktatúra hőseinek és kitárt karokkal fogadta a ma­gyarországi menekü teket, ami már magában véve is elég barátságialan lény vo't szomszédjával szemben. Kölcsönökből éldegélt ezidáig és most uj étdemeket akar szerezni újabb kő csönökre Seipel országa, ahol o yau fényes kivilágításokat rendezetek időnként, mint a múlt év nyarán is az igazságügyi palota felgyujtása alkalmából csináltak, Seipel kétkulácsossága azonban eléggé átlátszó arra,.hogy be'őle kiárezziik az alattomos eljárásnak minden perfidiáját. Ausztria miért fél Magyarország­tól? Nem másért, mint a rossz lelkiismerete miatl. Seipel látoga­tása után a prágai egyezmény uíó­­zöngéje gyanánt azonnal fe bukkant a hir a burgenlandi magyar bir­tokok kisajátításáról és amennyire az osztrák szocialista kommunista harmadfeles interaacionálét és a keresztényszcciali ta erkö csőket is­merjük, bizonyára a kiasanlant nyomdokain fognak haladni. Ez is a prágai megállapodásnak egy lánc­szeme voll, ame yet Magyarország ellen segit kovácsolni Se ipe! prelátus. A szentgotiháidi ügyben a kis­­antanlnak telt szolgálata Ausztriá­nak, úgy látszik, jutalomra vár. Pedig kár a nyugtával olyan na­gyon sietni. A gépfegyve:ek alkat­részein a stcyri fegyvergyárnak a bélyege látható, amely pedig tud­valevőleg nem Magyarország terü­letén fekszik. Egyébiránt az őszin­teség teljes hiányában szenvedő Sejpel, aki külszinre a szem forgató jóbarátságot rnimeii még Olasz­országgal szemben is, kéllakiságára reájönnek az európai országok sokkal gyorsabban, mint azt Bécs­­ben gondolnák. Elhisszük, hogy a kisantantnak nagyon értékes szolgálat az, ame­lyet az osztrákok tesznek neki Magyarország ellen, de ebből aligha árad valami szép fény erre a le­győzött és szintén körülszabdalt országba, amely az Anschluss dilem­májában forgolódik. Lehet, hogy jó borravalókat kap politikai téren, de hát gusztus dolga, hogy önér­zetes nemzetek méltóságukkal ösz­­szeférhetőnek találják-e a borra­valók rendszerét. Bécs, a lezüllött császárváros, mely Európa bárja szeretne lenni, erre fog berendez­kedni. Ami a politikai gusztus dolga. Ismét a dunai kanföd sráciő. Komárom, — feb:uár 29. A dunai áiiamok konföderációjának gondolata nem uj dclog. Azoknak az államoknak szövetségére szolgálna, amelyek a Duna folyam mentén ala­kullak s amelyeknek gazdasági kapcsc­­latait ez a természetes közgazdasági ut teszi elváiaszihatatlinná. A kérdés a n ull században keletke eU és különö­sen akkor vetik föl a polilil usok és diplomaták, amikor a középturópai egyensúly biztosüásáról van sző. A világháború után a nagy antant egyik vezető államának, Franciaország­nak leit a dunai konföderáció kedvenc ideája, amelyet az utódállamok hatalmi caoportosulására akarna a francia poli­tika fölhasználni olyképen, hogy abba Ausztriát és Magyarországot is be!e­­vonnák, mig a konföderáció stTypomja a kisanlant államain nyugodnék. Bizo­nyos, hogy nem önzetlen szándék ve­­zeíi ebben a dologban Franciaországot, amely a Duna medencéjében egy olyan uj hatalmi csoportot szeretne el.mi, amely még hathatósabban íudná ellen­súlyozni Németországot, mint ez áltaia hatalomra juttatott uj középállamok, amelyek valamennyien lekötelezett szö­vetségesei Fra' ciaországnak. A cim a gazdasági egymásr. utaltság volna, de az uj hatalmi ala utadat azután nem volna nehéz olyan szövetség megkötése, amely hiboru esetén Párig rendelke­zésére állana. A konföderáció eszméjének eddig igen tekintélyes ellenzői voltak Angol­­országban, Olaszországban, Németor­szágban ésiegfőképen Magyarországon, amely utóbbi a dunai szövetség léire jötie esetén te jesen függő helyzetbe kerülne. De a konföderációnak eddig Benes külügyminiszter sem volt hive, bár Franciaország a vezérszerepet eb­ben a szövetségben is Csehszlovákiá­nak szánta. Annái meglepőbb most az a bécsi diplomáciai körösből ertdő hir, amely arról beszél, hogy Benes az utóbbi időben atra a következtetésre jutott, hogy csakis a dumi konföderá­ció niegva óriásával akadály ózható meg Ausztria csatlakozása Németországhoz. Ma már ő is úgy gondolja, hogy a dun3i kor.fSderéciéba be kell vonni Ausztriát és Magyarországot, —amint­hogy ez utóbbi néikül a konföderáció elképzelhetetlen volna, — csak az a kérdés, hogy az ő eígordo.'ása miiyen fogadtatásra talál a nagyhatalmaknál és természetesen az ót dekeli hatalmaknál. B.rnes külügyminiszter tehát az evek óta tartó áll.-.ndó politikai-kudarcok u án szívesen venné át Fra ciaország fődé­rt' dós tervét, azonban az európai poli­tika ismerői jól tudják, hogy Benesnek ez a lépése sem fog eredménnyel járni. Á'iiíolag a népszövetség mérc.usi ülé­sén akarja megnyerni a mértékadó európai tényezőket a dunai konföderá­ció gondolaténak, azonban nem lehet sikert jósolni törekvésének, mert Fran­ciaországot kivéve, a többi nagyhata­lomról nem lehet elmondani, hogy lelkesedik érte. Sőt! Olaszország pél­dául nem tűrné,, hogy a Duna mentén létrejövő uj állama öveiség Magyar­­ország rovására alakulna meg, Német­ország pedig csak akkor ismerné el a konföderációt, hogyha azzal egyide­jűén megtörténnék Ausztria csatlakozása a német birodalomhoz. De Angliának sem érdeke, hogy Magyarország olyan államszövetségbe k pcsolédjék bele, amely a franciáknak ailana szövetségei védelmére. De még arról sem lehet be­szélni, hogy Ausztria kész a dunai kon­föderációba belépni, nem is szólva

Next

/
Oldalképek
Tartalom