Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-07-02 / 79. szám
1927 inlins 2. Komáromi Lapok 3. oldal. Mindig friss prágai sonka, füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök legolcsóbb beszerzési forrása: Komárom, Klapka-tér. 14 tervnek Ivánfy Gézának a Komáromi Járási Ipartárhulat minden hasonló fontos Közgazdasági Kérdésben inicialiv és értékes munkássága titkárának kezdeményezését az épiiőmunka komoly megindítására. Mint tőle tudjuk, a házépítő akcióval kettős célt kíván elérni: lakáshoz juttatni a sok, igen kényelmetlenül, hygienilui szempontból is szomorú viszonyok között élő lakossá got, elsősorban a tisztviselő csa'ádo kát, másodszor e céltal kongruemen munkához é* tisztes kerese hez juttatni a helybeli épi'őiparosiságot, munkásságot s velük együtt azt a sokféle ipar és kereskedelmi szakmát, amelyek az építési munka révén megélhetésüket részben biztosító munka- és kereseiialkaln akhoz jutnak. A város egész éleiére kihatással van az építkezés megkezdése, mert a munka egészséges zaja legfulbemászóbb mu asika, a munka teremt és módhoz, legalább emberileg tisztességes megállta lési módhoz segíti az önáló iparos, kereskedő, munkás családjainak százait és — ha nem is tuifokozoitao, — de tisztességes kényéiért be segíti azt a sok száz tisztviselőt, akik ma kénytelen-kelletlen húzódnak meg a maguk s gyermekeik számára nem éppen egészséges lakásokban. Amint tudjuk, az építési mozgalom konkretizálása cé jából a legközelebbi vasárnapon, július 10 én lesz a tiszt viselő lakások építése tárgyában is meriető gyűlés, amelyen az épi ést Hőa dél is, az ablatra már a lemenő nap sütött, amikor Csobolya parázs táncba kezdett. Járta a bolondját, mintha vé gét érezné maga körül a meleg világnak. Pedig csak a Tömő János pénzét érezte, amely tüntetőén Csengett-pengett, aranyban, ezüstben, a kis zacs kőbán, a lajbija zsebében. Mert Tömő János most ravaszul figyelte az öreg Csobolyát és mind g jobban belelovalta a mulatságba. Mikor aztán már elvo nult a nap és leteritette homályát az este, észrevétlenül kifordult a kocsma ajtaján Odalopózott a Csobolya Márton kocsijához. Az eladó ló kötőfékjét leoidozta a saroglyáról és odakötötte a maga kocsijához. Csend volt. Odabent Csobolya nagykedvüt kurjantott. Tömő János nagyon lassan kifordította a lovakat, ostorát magasra kapta és elvágtato*» haza A tanya kapujából már be* onynak : — Az a ra\ g .w .egfizette ám a sok műk £.' a ! o £ e L snap reggt^ olya Márton keserű szájjal ébrt_._ Jiőször az egyik, azután a másik szemét nyitotta ki a bundavackon, A lába is, de meg a dereka is fájt még a sok tánctól, a gyomrában pedig száraz tűzzel égett a jószagu muskotályt. Szétpillantott a házban, de inkább befelé tájékozódott, • történtek felől . . . Cudar éccaka volt, az bizonyos A ló is odamaradt . .. Ki tudja hol, abban a fene dáridós világban ? Az asszony hangját hallotta. — Se péz, se a ló! — ezt kiabálta. Már az ajtó előtt állott. Rárontott Csobolyára. — E’ kellett még csak! Elviszi a lovat, osztán elkötik tülle 1 . . . Most se piz, se lu, verje meg a . . . Csobolya a gyékényágy szélére ült. mozdító törvényes rendelkezésekről fog Ivánfy Géza ipartárftilati titkár, a pozsonyi Dobsz tisztviselőtelep szövetkezet titkára, valamint tisztviselő lakások és más nagyobb állami építkezések országosan ismert tényezője Schreiber Gábor műépítész előadásokat tartani az Ipartársulat (N4dor-u 67. sz.) ?zékházának tanácstermében. A moígalrmnak cétji ugyanis az ebőtorban hogy tisztviselők számára építendő házakra szereztessék állami garancia. A tisztviselők részére építendő lakásokkal ugyanis teljes mego’dást nyer a már hosszú évek óta húzódó lakáskérdés s az eddig tisz'vise’ők által lefoglalt lakások szabad forgalma válik lehetővé. Remélni merjük, hogy ezen, a város egész gazdasági életére oly fontos kérdésben nem fognak akadályt gördíteni oly szempontok, amelyek a komoly épitő és értéktermelő | n unkát nagyon sok más kérdésben is zátonyra juttatták. Ér'esülésünk szerint valamennyi itt székelő hivatal összes tisztviselői meghívót kapnak a jelzett gyűlésre és csak maguk és városuk iránti ragaszkodásba* bizonyítják be a tisztviselők ha ezen a gyű ésen teljes számban vesznek részt. A gyűlés pontos idejét még közölni fogjuk. Itt emli’jük meg, hogy Ivánffy Géza a komáromi Ipartársulat agilis ti kára e fontos ügyben ma Pozsonyban jár, hogy az akció minél sikerültebb legyen. — Kitül kötöttik el ? — vágta fe a fejét. Az asszony nagyot toppantott. — Tán a szomsíidlul 1 ? — Inkább tülle, de én tüllem nem! — kevélykedett az ember és kétfelé fente a bajuszát, amely alatt sunyi mosoly cikázott át Mellét büszkén kidütöite, mint aki nem vállalja még az üdvössége árán sem, hogy ő olyan felemás ember lenne, akitől el tudják lopni a lovat. Az asszony kinyitotta az ablakot, arután a ház közepére állt és újra felcsattant. — Hát akkor hun van 1 ? Csobolya az ablak felé pillantott. — Eladtam — mondta egykedvűen. Amaz hitetlenül csóválta a fejét. — A vén róka, még hogy ü eladta. Ki vette vóna meg, csak úgy pakszus nélkül ? Ebben a pillanatban betoppant a házba Tömő János. — Én — mondta furfangos nyugalommal. A vén Csobolya szeme Tömőre csillant. Nem hiába hívták ravasz Csobolyácak, pillanat alatt átértette a helyzetet. Abban nem volt bizonyos, hogy a ló csakugyan Tömő Jánosnál van-e, inkább azt gondolta, hogy csak segítségére mondta ezt De jól tette, ha mondta. így legalább nem marad rajta az asszony előtt a szégyen, hogy elkötötték a lovát. Már lépkedett is a kaszlihoz, a fiókból fakó, meggyürt papírlapot kotorászott ölő és odanyujtotta Tömő Jánosnak. — Ehun a pakszusa is — mondta derűs nyugalommal, — Aggyik a teremtő még egy másikat is mellé. Következő vásárkor aztán Tömő János fizette e muskotályi italt. Meg a klárinnétost is. Tí encsénteplicz csodás hatással gyógyít csűzt, köszvényt, ischiast. Legerősebb hőforrások és iszapfürdők. Pensió-lakás 40 Kő-tói. Információ: Lengyel Jenő Komárno Tolnai u 5., vagy a fürdőigazgatÓRág. ______383 Minden jó háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a hires Seb öli ehifon, vász ti, paplanlepedő, ágylepedö és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Pa Ianok. so7 Komáromban van Szlovenszkó egyetlen magyarnyelvű földműves szakiskolája. Tegyük minél hasznosabbá az itteni magyarság legreálisabb tulajdonát, a még megmaradt magyar földet. A komáromi földműves iskolának modern berendezésével nagy jelentőséget kellene betöltenie a szlovenszkói magyar gazdasági életben, mert növendékeit a legszakszerübb oktatásban rés/esiti és e2álfal a magyar kisbirtokosok mintagazdálkodást folytathatnának. — Saját tudósítónktól, — Mindenekelőtt Darányi Ignác emlékével találkozunk itt. Valahogy megérezzük ebből az iskolából az ő szellemét, még most is, amikor pedig már más állam tulajdonát képezi, más szellem uralkodik az iskola falai között, nem azé, amelyet ez a markáns egyéniségű földmivelésügyi miniszter szolgált cselekedeteiben. A komáromi földmives iskola 1898- ban létesült, mikor Darányi minisrtersége alatt fokozott figyelem terelődött a magyar főid értékesítésére. Körülbelül ugyanabban az időben létesültek az akkori Magyarország terü'etén a többi ehhez hasonló iskolák: Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Nagyszentmiklóson, Breznóbányán, Csákváron, Karcagon, Pápán, Adán, Hanyecen. A komáromi földmivesiskola létesítésének indi óoka Iegfőként az volt, hogy Csallóközben, ahol a legrégibb idő óta tért hódított a mezőgazdálkodás. okszerű gazdálkodásra irányítsák a kisbirtokosokat, annál inkább, mert a sok elemi csapás, ami meglátogatja ezt a vidéket, megnehezítette a kisbirtokos osztály helyzetét. A földmives iskola mellett a magyar éra idején gazdasági tanítóképző intézet is működött a magyar királyi földmivelésügyi miniszíerum fenhatósága alatt, amelynek első évfolyama 1910-ben nyílott meg abbéli a célból, hogy a falusi néptanítók a kisgazdák körében a mezőgazdasági ismereteket eredményesen terjeszthessék. A komáromi földmives iskola és a mezőgazdasági tanítóképző intézet első igazgatója Ferenczy Károly volt, aki a prevrát után Magyarországra ment. Ferenczy igazgatónak nagy érdeme az iskola felvirágoztatása, annyira, hogy országos hitűvé, úgyszólván az ő szakszerű vezetése mellett emelkedett, Ferenczy igazgatósága alatt rendezkedett be az iskola olyan szakszerűen, hogy jóval túlszárnyalta a szükséges követelményeket. Darányi minisztersége jótékonyan hatott az iskolára, amit az egész iskola berendezése igazol még most is épp úgy a hozzácsatolt gazdaság. Az iskola Komárom és Duna Újfalu határában a kontárom-gutái ut mellett, Komáromtól mintegy 5 kilométernyire fekszik északnyugati irányban. A gazdaságot átszeli a csallóközi belvizlevető csatorna. Tekintve azt, hogy a birtoktest a Duna éB Vág által alkotott szögben fekszik, alacsony fekvésénél fogva igen ki volt téve az esetleges elöntéseknek: az utóbbi időben megerősített töl tések már biztos védelmet nyújtanak az iskola területének. Az iskola épületei maga 11 katasztrá- Iis hold területen van, a hozzácsatolt gazdaság jelenleg 270 hold földet tesz ki, ebből 190 hold a szántóföld. A talaj minősége igen különböző, összetétel szerint agyag, szik, mész, homokalkat részek igen aránytalanul változnak, csekély 3—5% televény tartalommal. Gazdaságban kötött talajnak nevezik az ilyen talajt és megmunkálására igen nagy gondot kell fordítani. A terület különben igen gazdag talajvizben, ami sokszor veszélyeztette a terményeket. A rét és a legelő talaja megegyezik a szántóföldekkel, ezek is jobbára nedvesek, miért is a növényzet nagyobb része savanyú füvekből áll. A talaj általában nehezen munkálható meg. Az államfoidutat után a komáromi löimüvesiskola az — junius 30. egyedüli ilyen magyar intézet a republikaban. A Csehszlovákiában gazda pályára készülő magyar any «nyelvű ifjak tehát ebben az iskolában nyerhetik el a legmagasabb fokú gazdasági kiképzést. mivel a magyaróvári gazdasági akadémiának megfelelő magyar akadémia nincsen Szlovenszkóban, miután az egyetlen ilyen mezőgazdasági akadémia szlovák nyelvű, amelyik Kassán működik. A komáromi magyar nyelvű földmivesiskola mellett párhuzamos szlovák osztályok is működnek leguióbb. Természetes, az uj rezsim beáltáva! a régi szakképzett, jól bevált tanári karnak is el kellett válnia attól az iskolától, amelyet az ő kezük munkája virágoztatok fel. A régi tanári karból már csak egyedül Schält Jenő tanár maradi meg, aki Migyaróvárott szerezte szaktudását és 1913 óta tanárkodik már ennél a földműves iskolánál. Az uj iskolaigazgatót Prózák Józsefet 1921-ben nevezte ki a komaromi földmüvesiskolához a prágai fölmivelésügyi minisztérium. Az iskola két éves tanításra van berendezve. A magyar részben Schült Jenőn kívül Machtnyik Andor, Hermann Rezső, Kontra Márton tanárok tanítanak, a szlovák részben Sebt le Ferenc, Tomasek József, Kofro Gusztáv, Ludwig József tanárok. Az iskola alkalmazottai közt foglalkoztat még egy pénztárost, egy asszisztenst és egy asszisztensnőt. Az iskola kebelében működő kísérleti állomás ugyancsak 2-3 embert foglalkoztat. Ezenkívül még két kertész is dolgozik. Az államfordulat óta a mezőgazdasági tanítóképző megszűnt és csak a földműves iskola maradt meg. Noha a mostani földműves iskolának rendkívül nagy a tananyaga, amely nagyon kiterjedő és részletes, úgy hogy egyes tantárgyakat szinte az akadémiákon használatos tankönyvekből tanítják, mégis kissé furcsán hat, hogy a felvételhez nem kell különösebb képesítés, mint hat elemi és a 15 ik évi korhatár. Másrészt a tananyag olyan nagy, hogy. a két évi tanitás alatt csak a legnehezebben lehet elvégezni a tananyagot, úgy hogy szükséges lenne legalább ts három éves, ha már nem négy éves oktatás. Erre azonban kilátás is van az iskola egyre fokozódó fejlődésével kapcsolatban. A tanitás októbertől kezdődik és julius végéig tart, hogy a termémények betakarításánál is résztvegyenek a növendékek. Ebben a tanévben a magyar részben 19 elsőéves és 21 másodéves növendék volt. A szlovák részben pedig 19 első éves és 19 másodéves. Az iskola minden tekintetben ki fog fejlődni, uj növendék állandóan jelentkezik, noha a fölvételnél az az álláspont érvényesül, hogy csak olyanokat vesznek fel, akiknek otthon van néhány hold földjük, mivel az iskola nem biztosíthatja, hogy elvégzésük után állást tud nékik szerezni. Az iskolából kikerülő növendékek egyébként ispáni, mezőgazdasági munkafelügyelői, gazdasági segédtiszti
