Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-07-02 / 79. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1927. július 2, minőségű munkát tudnak betölteni. Aránylag a tandij is olcsó (10 korona beiratási dij és 40 korona évi tandij) és az ellátás sem költséges, mindössze 175 koronát fizetnek havonta kosztért, lakásért, világításért, fűtésért. Sok tanuló azért is iratkozik be ebbe az iskolába, mert a legmérsékeltebb áron itt szerezhet meg valamilyen szakképzést. Aa iskola épületei gyönyörű parkos kertben vannak, amelyben mintegy 150 bokor, fa, cserje virágzik felváltva, amelyekkel még Darányi idejében ültették be a telket, miután Darányinak a szomszédban volt a birtoka. Az iskola legnagyobb értékét kétségkívül a gazdag gyűjtemény tár képezi, amely a legtökéletesebben van felszerelve azokkal a modellekkel, amelyek a tanítás során szemléltető szerepet töltenek be. Különösen gazdag az elektromossági eszközökben, melyekkel a villamosítás előrehaladottságát magyarázzák meg a gazdasági életben. A gyüjteménytár az iskolát a hasonló intézetek között az elsők közé avatja s sok tekintetben szinte a mezőgazdasági főiskolák gyüjteménytárával is vetekszik. A laboratóriummal kapcsolatban újabban az a terv is felmerült, hogy ■ Komárom és környéke részére itt állítják fel a hivatalos tejvizsgáló állomást. Nagyon gazdag még a könyvtára is, amely több mint 6000 magyar könyvet, 4000 szépirodalmi, 2000 szakkönyvet, továbbá 4000 kötet szlovák könyvet tartalmaz. A gyűjteményeken kívül az iskola fel van szerelve az istállókban < a legkiválóbb minta állatfajtákkal, lovakkal, szarvasmarhákkal, sertésekkel, stb. amik a gazdaságban előfordulnak és amelyek a növendék tanulmányára szükségesek. Az állattenyésztésen kívül a növénytermesztés a mintakertben van i képviselve, ami az iskola mellett van, i ahol megtalálható minden, a köztársaság területén előforduló gazdasági növény. A földmüvesiskola" tanítása j során súlyt helyez a selyemtenyásztésre | is. A tanítás elméleti és gyakorlati órák- j ból áll. A tanítási anyag iegfőként természetesen a gazdasági tudnivalókra szorítkozik. így a növénytermesztésre, amely megoszlik talajismeretre, rét és legelő ismeretre, talajjavításra, általános növénytanra, részletes növénytanra, erdészetre, ■ gyógynövénytanra, gép és eszköztanra. ! A másik tananyag az állattenyésztéstan, I amely megoszlik: anatómiára, állatbonc és sejttanra, általános és részletes állat- j tanra, küllemtanra, fajíanra, patkolás- ! tanra, állatgyógytanra, a ló, szarvas- i marha, sertés, juh, kecske,selyemhernyó, 1 méh és haltenyésztés ismeretével foglalkozó tanra. Ezenkívül tanítják még azokat a tantárgyakat, amelyek az általános műveltség szempontjából szükségesek, pl. a számtan, amelyben a hatvá- ; nyozásig, gyökvonásig jutnak el. Gazdasági szempontból nagyon fontos tantárgy még az üzemtan, amelyben a mezőgazdasági törvény Ügyirályt sajátítják el a leendő gazdák és amely kereskedői szellemet neve! a növendékekbe, úgy hogy később a gazdaságban felmerülő üzleti ügyekkel is tisztában legyenek. Az iskola keretén belül működik még tüzoltótanfolyam is és megvalósulás előtt áll a mentőtanfolyam és cséplőgép és moforkezelési tanfolyam, annál is inkább, mert Schült tanár személyében szakképzett ember áll az iskola rendelkezésére. A mai modern korban, amikor a gép a mezőgazdaságban is kiszorítja már az állati erőt, igazán üdvös, ha a gazdák értenek a cséplőgép és a többi mezőgazdasági gép kezeléséhez. Rv Az iskola épületeivel, internátusaival, kertjével, birtokával, felszerelésével mind azt mutatje, hogy szép fejlődés vár reá, amit az is igazol, hogy az iskolába épp most vezeti be a Délszlovenszkói Villamossági r.-t. a villanyt és az egész gazdaságot eietrifikalják, úgy hogy októbertől kezdve valóban a legmodernebb berendezésű iskola fog állani azoknak a magyar ifjaknak rendelkezésére, akiknek az lesz a hivatásuk, hogy az itteni magyarság legreálisabb tulajdonát, a földet minél hasznosabbá tegyék, nemcsak maguk, de nemzetük érdekéért is. A földmives iskoláiól függetlenül ugyanott működik a női gazdasági iskola, amelyről más alkalommal írunk. Az ősi Napisten tüzei a Csallóközben. Csallóköz a magyarság egyik legsajátosabb darabja. A pogány kultusz viszavonulóban a hóditó kereszténység elől jól meghúzódott a tündérek „Aranykerljsbe“. Az ősi vallás sámánjai, pogány papjai ide vonulhattak egy-egy hatalmas ur birtokára. Még őrzi itt-ott a nép emlékezete egyik hires sámán jának, talán az ősi hit főpapjának: Göncöl táltosnak emlékét, akiről csoda dolgokat mesél. A pogány hitnek legtöbb töredékét az úgynevezett „Gelieszélen“ találhatja a kutató. A Napisten pogány tüzei már csak ennek a területnek néhány községében lobognak fel Szent Iván éjszakáján. Junius 23 ára esik ez, a nyári solstitium (napforduló) idejére. A jó csallóköziek közül sem igen figyelik ezeket a mindenképen érdekes emlékeket, melyeknek összegyűjtése a történelem és általában a tudomány számára annyit ér, mint egy egy történelmi okmány vagy archeológiái lelet. Folyó hó 23 án rándultam ki néhányad magammal Gelle-szélre, hogy megnézzük e régi szent tüzeket. Fölséges pogár.ykori hangulat kapott meg bennünket, midőn éjfél felé felpirosultak az ég alján Szent Iván tüzei Egvház- Gelle, Ó Gelle, Pósfa, Dercsika, Baka* Csentőfa, Kis-Lucs, Kisfalud és a Karcsák határában s messziről felénk szállt a falvak éneke a nagy csendben és éj szakában es teljessé tette a pogánykori hangulatot, mert a Szent Iván tü zei messze idők homályába világítanak vissza. A nép már sokat elfeledett az ősi szertartásból, de itt-ott mégis felcsillannak aranyszálai a Napisten kul túszának. Persze csak néhány községben figyelhettük meg a térbeli távolság miatt e pogány emléket, melyhez a keresztény egyház szen'jének a szivén kívül nem igen lehet köze. A magyarságnak keletről keltett magával hoznia. Hiszen egész Dél-belet Ázsiában otthonos. Megvolt a keltáknál is, akik valószínűen Ázsiából hozták magukkal s akiknek voltak lakóhelyeik Csalió közben is. A napimádás a földkerekség minden népénél kimutatható többé kevésbbé, de a felfogás mindenütt sajátos. így sajátos vonást öltött a magyarságnál is. Ez alkalommal kérem mindazon falvak intelligens közönségét, amelyekben a szokás él még, legyenek szivesek lejegyezni részletesen azokat az eljárásokat, amelyek szerint a falvaikban a Szent Iván tüzét rakják. Egyéb az esztendő folyamán előforduló babonás szokások lejegyzését is a tudományért lelkesülőktől hálásan veszem. Kivált az énekeket írják le ! Kérem, hogy e lejegyzéseket alábbi címemre a gyűjtők legyenek szivesek küldeni. Khin Antal tanár, Somorja. Palesztinából Komáromba. Megint irt Palesztinából Darida Zoltán. — Palesztinában szomorúak az állapotok. - A szabadság országából sokan kivándorolnak. - Megfordított világ, ami rosszul ütött ki. - 600 ügyvéd egy kis városban. | Darida Zoltán régi kedves ismerőse : már lapunk olvasóinak. Sok kedves, ! érdekes és értékes dolgot irt ő már ! Palesztinái élményeiről a Komáromi | Lapok hasábjain. ; Nem csak éles megfigyelése, az indító rugók megismerése, meglátása, az érdekes téma megválasztása, de pompás, könnyen folyó, lebilincselő stílusa révén is mindig ötömmel olvasták irá| sail olvasóink és őszintén sajnálja min- I denki, hogy nagy elfoglaltsága miatt : ritkán részesülhetünk cikkei olvasásában, i Mint ismeretes, Darida Zoltán, a már [ megszűnt Vármegyei Mezőgazdák Szö; vetkezetének volt főkönyvelője, majd Székely Antal szövetkezeti igazgatóval kivándorolt Palesztinába. Jellemző, hogy i a zsidó vallásu Székeiy nem tudott ! megbarátkozni a paleszíinai élettel, toll vább vándorolt Amerikába, ellenben a \ keresztény Darida ott maradt. A tanult, \ érettségizett és nagy irodalmi művelt- 1 séggel bíró Darida szakitotí a szellemi | munkával és a fizikai munkára adta | fejét, kitanulta az ősi palesztinai mes\ térségét, az ács mesterséget és most is egy nagy ácscsoportnak a vezetője. Ha nélkülözzük is egy időre Darida Zoltán kitűnő cikkeit, azért mégis oL vashatunk tőle valamit. Itt iakó rokonaihoz egy érdekes levelet intézett, amelynek közérdekű részét alább közöljük. A palesztinai állapotokat élénk színekkel festi levelében, különben megígéri, hogy alkalomadtán újra küld cikkeket, amelyeknek már előre örülünk. Az érdekes levél különben igy hangzik: Tel-aviv, 1927. május 28 Kedves Dezső bácsi és Keresztanyám! Ne vegyék nemtörődömségnek, se közönynek, de legkevésbbé ne a szeretet csökkenésének hosszú hallgatásom. Lelki okokra kell hivatkoznom, meg arra a nagy akaratbénultságra, amely rajtam uralkodik s melyet kénytelen vagyok leküzdeni. Irásiszonyom oly nagy, hogy néha fizikailag szenvedek, amíg egy rövidke kis levéllel elkészülök. Ezért is minden válaszom késedelmes és mindenütt haragusznak lustaságomért. ! Pedig nem tunyasággal lehet ezt megnevezni, mert nem az, hanem lend betegségem következménye, amely miatt én szenvedek legtöbbet. Ezért ne haji ragudjanak késedelmes válaszaimért és í bocsássák meg hallgatásomat. Emiatt az ok miatt nem írtam dr. Baranyay urnák sem. Ő nem tud lelki betegségemről s igy különös megvilágításban álihatok előtte. De tatán meg fog jönni pszichikai nyugalmam s akkor kimentem magam előtte s fogok néki küldeni több cikket: essayt, tárcát, leírásokat az arab és zsidó életről, különösen palesztinai vonatkozásokban. Bárcsak már annyira javulnék, hogy ezt megtehetném. Palesztina mai viszonyai kimondottan rosszak. Általános pangás uralkodik minden vonalon, melyet kis pesszimizmussal aggonisztikus tüneteknek is lehetne nevezni. A külföldről befolyó pénzzsilipek bedugultak s így nincs uj erő, mely mozgásba hozza a gazdasági étet vérkeringését. Az idegenből jött pénzt (mát amíg jött) mindenféle buta építkezésekbe ölték bele, ahelyett, hogy gazdasági bázist teremtettek volna ezzel az összeggel. Mig minálunk a tanyából falu, a faluból város fejlődik s ezzel fokozatosan lépést tart az ipar, a kultúra stb., addig Palesztinét épp fordítva akarják fölépíteni. Építettek egy 50 000 lakosú várost, Tel Avivot, melynek egyedüli bázisa a: lakbér. Van egyetem, technikai iskola, gimnázium, színház, néha szimfonikus zeneest, operai előadás stb. Van vadul burjánzó kereskedelem, gyenge ipjr is, csak ép a paraszt hiányzik, az az osztály, amelyen föiépül egy nemzet társadalma. Itt megakarják fordítani a fejlődés menetét, de úgy is néz ki minden. Az aprólelkü vezetők tehetségtelen kapzsi szelleme érezhető minden intézkedésen, melyek miatt tesped itt az akaraterő és pállott zöldre a cionizmus kék vize Ezeknek az apró akarnokoknak minden tehetségük csak odáig terjed, hogy a protekcióval és klikk rendszerekkel elfoglalt jól jövedelmező állásaikat megtartsák és hogy tehetségtelen tehetetlenségüket frázisokkal, a világgazdaság helyzete fölötti sirámokkal elpalástolják. Tragikus ez azért, mert az itteni zsidóság nagyobb része nagy nyomorban szenved miatta. Oly emberek, akiket az idealizmusuk hozott ide, akik elhozták életüket, erejüket, hogy fölépítsék, megteremtsék a zsidó nemzetet és lett itt belőlük elcsüggedt, lelkileg megrendült, nyomorgó mártírok, akik demoralizálódnak éhségük miatt. < 8—10 000 a munkanélküliek száma, akik heti 25 piaster segélyben részesülnek. Ez az összeg épp csak az éhhaláltól menti meg a szegény nyomorult páriákat, akik hősiesen koplalnak. A munkások közül, akiknek valami megtakarított pénzük volt, azok már elutaztak oly helyekre, afiol megtudják keresni kenyerüket. De utaznak még ma is szomorú, nehéz szívvel, meri faj nekik elhagyni a szabadság éltető, balzsamos levegőjét. És nagyon sokan azok közül, aktk elutaztak, vágyódva néznek vissza Palesztinára, mert annak ellenére, hogy uj helyükön mindenük megvan a megélhetéshez, csak épp a szabadságuk hiányzik ahhoz, hogy emberiesen emberek legyenek. Persze megvan a nagy szabadság súlyos ellentéte is, mert jó talaj a becstelenség kifejlődésére. Ha valakinek kölcsönre van szüksége, a porba tud csúszni a másik olöít. De amikor eljő a visszafizetés ideje, senki se tud pimaszabbá közönyös lenni azzal szemben, aki segített rajta. Elegendő megemlítenem azt, hogy Tel-Avivban 5—600 i ügyvéd existál. Ez többet mond min; den ékesszótó íotmácsolásnái. j A közeli egy-két éves jövő kilátásai I nagyon gyengék és nagyon is sivár a ] láthatár. Reményből, az áldott remányj bői táplálkoznak itt az emberek s bei. tegesen ámítják magukat, hogy majd j jönni fog: Amerikából... Hogy pár szót mondjak magamról is, hát elsősorban jó egészségnek, erőnek örvendek, Ezideig volt munkám is szaktudásom és szorgalmam folytán. Egy ácscsoportnak vagyok a vezetője, mellyel az utolsó n ásfel év alatt három 25—32 méter magas víztornyot,, a telavivi zsinagógát és egy hatalmas raktárházat építettünk a kikötőben. Azonban mintegy három hete már én is | munka nélkül vagyok és ieszek még | néhány hétig. 1 Dr. Baranyay urnák, akit szívélyesen I üdvözlök, mutassák meg levelem Palesztinára vonatkozó részét s vegyen ki belőle közlésre, amit jónak talál. Csak | kérem, hogy a megjelent cikket szives- I kedjsnek elküldeni részemre. i Maradok szeretettel és kézcsókkal i Zoltán,, Mi is szives köszöntéssel üdvözöljük a messze idegenbe szakadt földinket és minden jót, szerencsét és jó egészséget kívánunk neki, az igért cikkeket S pedig várjuk. \ Minden pénteken este 8 órakor HALÁSZLÉ Horváth- Étteremben DunarakparL 363 Paoau a komároii vásárló kozömógre. A komáromi közönség délben és este kezd vásárolni, amikor zárni akarják az üzletet. — Heiivásáros napokon is előszeretettel vásárol a komáromi. — Panaszos levél, — Vettük alább' levelet: 1927. junius 21. Ige ozenkesztö Url A komáro. . kereskedők kötelezték magukat, hogy délben 12 órák"'” és este 7 órakor bezárják üzleteiket, ezen kötelezettségüknek a kereskedők kevés kivétellel eleget is tesznek, de megtarlaniok igen nehéz. Ennek pedig a vásárló közönség az oka és eisö sorban az úri osztály, mert az úri osztály tagjai délben és este mennek ki sétálni es akkor végzik bevásárlásaikat, holott ráérnének előbb is bevásárolni. Még érdekesebb, hogy a komáromi vásárló közönség és különösen az úri osztály hetivásáros napokon eszközli bevásárlásait, pedig tudvalevő, hogy a hetivásáros napokon a falusiak lepik el az üzleteket, akik eladva terményeiket, a befolyt pénzen vásárolnak. És ilyen hetivásáros napokon keresik fel az üzleteket a komáromiak és különösen az úri osztály tagjai és megkövetelik, hogy
