Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-12-29 / 155-156. szám

^««ryv^nnyoloadik évfolyam 155—156. szám. Csütörtök, 1927. december 30. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. ^eldős »szerkesztő: GAÁl- GYULA ár. SrerlresTtŐ: fcARANYAY JÓZSEF dr. S16fi*etési ár «»hHlorák értékben; Hilrbsn éi vidékre postai «»átküldéssel: ágéi* évi» 80 I, félévre 40 X, negyedévre 50 K. — lülKldŐD 150 Ki. ■qmm **51» - r« * 80 fl?íér. Két választás. uralja: a német és a francia ko­moly békeakarata az, mely a viiág arculatát ismét a rendesre lesz ké­pes helyreállítani. Ezért szükséges Európának felfigyelni a küszöbön álló nagy politikai eseményekre. 8xerkesxi6ség és kiadóhivatal; íi&doi-u. 8$ Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton julius 1 éré tervezik. Érzel egyidejűén előkészítették a közigazgatási eljárás­ról szóló kormányrendelet tervezetét is A belügyminisztériumban a reform régrehajtási rendelettel kapcsolatban még egy külön szabályzaton is dolgoz­nak s ezenfelül átszervezik a legfelsőbb közigazg»tási bíróság szervezetét is, ame­­nyiben a erről szóló törvényjavaslatalkot­­mányszerü megtárgyalását is élőkésziti a belügyminisztérium. Ugyancsak a belügyminisztériumban készítik clö a határkő, i összeütközések rendezéséről szóló javaslatot is. Szóval a belügymi­nisztériumban lázasan folyik a munka a közigazgatási reform körül, csak az a kérdés, hogy mennyi gyakorlati értéke lesz ennek a nagyfontosságu tervezetnek. Briand optimista nyilatkozata a bekéről. — december 27. A berlini „Vossische Zeitung“ kará­csonyi számában Jules Sauerwein tol­lából interjút közöl Brianddat vaió be­szélgetésről, Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi együttmunkálkodés az el­múlt évben előrehaladott-e, Briand ked­vezően nyiiatkoíOtt. A konszolidációnak további feladata, — állapította meg a pacifista francia külügyminiszter — hogy Európában ismét valódi békét hozzanak létre a nemzetek között. Még mind'g vannak sebek, amelyek véreznek. Briand ezután megemlékezett a len­gyel-litván konfliktusról, aminek ered­ményes elintézése Lengyelország és Litvánia magatartásán kívül a Néuseí országgíd és Szovjetoroszországgal való együttmunkálkodásnak is köszönhető nagyrészt. Végül Briand annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Franciaország és Olaszország között fennálló pilla natnyi ellentéteket, a két ország közötti tartós barátság fogja kiküszö bölni, majd így fejezte be az interjút: — Annak belátása, hogy a háború nem fizetődik ki, ma már szerencsére álta­lánosan a kö'tudatba megy át. Manap­ság végre elhatározták, hogy más mód­szereket keresnek és ezen az utón kell türelmesen előrehaladni Ez az ut pedig, amit ma mindegyik nép megkíván, a béke útja. A komáromi zsidók részvéttávirata az erdélyi zsidóknak. — december 28-án. Megírtuk hogy a komáromi zsidó hitközség Fried Jenő eloöklésével el­határozta, hogy mozgalmat indít Sdo­­venszkóban az erdélyi zsidók anyagi támogatására, ezúttal a komáromi hit­község elküldi egyik legszebb tóráját Erdélybe. A közgyűlés a következő részvéttáviratot küldte az erdélyi zsi­dóknak: — Csehszlovákia területéről Ko­márom határmenti város zsidó hit­községe meleg Síeretetét, igaz együttérzését küldi a nagyváradi és erdélyi zsidóságnak. — A mostani barbár támadás erősítsen meg Bennetek őói hi­tünkben. — Gyűlölködés, gyalázkodás he­lyett nyújtsatok szeretetet, baráti jobbot — Chanuka mécsesünk világít­son hajlékaitokban; melegsége ol-Egységes nemzeti kisebbségi front. Komárom, — dec 28. Komárom, —dec. 28. A tavaszon választások lesznek Európa két nagy, mondhatjuk, ve­zető államában, Franciaországban és Németországban. Ha szabad ebben a kérdésben frázisokat le­írni, azt is mondhatnók, hojty eze­ken a választásokon dől el Európa sorsa. Ha pedig ezekhez a válasz­tásokhoz fog kialakulni az angol választások eredménye, akkor Euró pára csakugyan uj korszak fog köszönteni. S mmi kétség sincsen az iránt, hogy Franciaországban a megerősödött kommunizmus és a szocializmus elsöpri helyéről a na­cionalista többséget, Poincaré Ray­­mondot, talán Briand t is és Európa tényleg uj helyzet előtt áll. Ez az uj helyzet, ha a francia baloldal kerül uralomra, egész Eu­rópára nézve a feszültség enyhíté­sét hozza magával, meri a német jóvátétel, a háborús bűnösség és más igazságtalanságok revízióját jelenti. A francia szocialistáknak nincsen semmi okuk arra, hogy Németországgal békében ne élje­nek és nem fog hiányozni reggeli kávéjuk mellől a nacionalista la­poknak a németek elleni uszítása. Németországban viszont a baloldal esetleges előretörése szintén a bé­kének megszilárdulását jelenti a háborús-párti jobboldallal szemben és csak koncentrációs kormáuy kö­­vetkezhetik, mely Franciaországgal a jó viszonyt fenn fogja tartani nem ugyan a versailles-i győzők és legyőzöttek elve alapján, hanem a népek együttműködésének szük­ségessége szempontjából és az em­beri szolidaritás és humanizmus elvei alapján. Ez a két választás egész Euró­pára nézve igen fontos esemény leend, ha pedig a szigetországban a liberálisok és a labour party ke­rülne többségre, akkor számítani lehetne arra, hogy Európa puska­poros hordói között alapos rendet tudnának csinálni a nemzetek, ame­lyek most Geofben a kö csönös fél­tékenység miatt megegyezni nem tudnak a legfontosabb kérdésekben. A leszerelés problémája, mely olyan kínos kudarcba fűlt az ebben az ügyben összehívott konferencián, csak abban az esetben juthatna tető alá, ha a nemzetek közé a háború után bevert ékeket onnan eltávolítják. Erre pedig az imperia­lizmus sohasem lesz képes. Európa jövője íog eldőlni az 1928. év politikai választásain. Ha pedig meggondoljuk, hogy ezek a választások egyúttal negyven millió nemzeti kisebbségnek is a lét és nem lét kérdését jelentik, úgy meg­érthetjük a várakozást, mely ezek elé a választások elé tekint. A két nagy nemzet, mely Középeurópát A csehszlovák köztársaságban élő nemzeti kisebhségek döntő fontos­ságú lépés elölt állanak. Arról van szó, hogy a német és magyar el­lenzéki pártok parlamenti együltmii­­ködése céljából egy közös kisebb­ségi frontot hozzanak létre, amely sokkal hathatósabban tenné lehe tővé azt, hogy a közös kisebbségi sors nehézségeit leküzdjék és olyan védelmi bázist teremtsenek, ame­lyen a védelem eredményesebb és biztosabb lenne. Ennek szükséges voltát úgy a német ellenzék, mint a két magyar párt elismeri és tudo­másunk szerint a magyar nemzeti párt már régebb idő óta fáradozik azon, hogy német—magyar polgári ellenzéki blokk létesüljön A magyar és német törvényhozók parlamenti együttműködése igen könnyen lehetséges volna már csak annál a kapcsolatnál fogva Is amely a két nemzet parlamenti tagjait a közös nemzeti kisebbségi sors s a jelenlegi kormány és koalic ó iránti teljes bizalmatlanság révén össze­fűzi. De ez a szoros kapcsolat pa­rancsolja azt is, hogy a két nemze­tiség saját jólfelfogott érdekében minél előbb egy blokkba tömörül­jön, hogy közös érdekeik együttes szolgálata sikeresebb legyen Mert az bizonyos, hogy a nemzeti kisebb­ségek jogait a legjobban csakis közös eljárással lehet kivívni, ehhez azonban föltétlenül szükséges, hogy valamennyi kisebbségi párt egy frontra koncentrálja erejét, amelyen minden olyan támadást visszaver­het amely akár kisebbségi jogai, akár faja és nemzetisége ellen tör. Teljes és osztatlan eredménye a kisebbségi frontnak csak akkor le­het, hogyha azok a német párlok is, amelyek ma még bent ülnek a kor­mánytámogató koalícióban, csatla­koznak az ellenzéki blokkhoz. A Bund der Landwirte és a német keresztényszocialista párt tagjainak hovatovább rá kell jönniök arra, Komárom, —december 28. Hodza nem enged iskolaügyi reformtervezetéből. Hodza Milán iskolaügyi miniszter, tervbe vette, hogy az iskolákat és azok szervezeteit megfogja reformálni A reformról eddig csak főbb vonásokban történt ismertetés, de az eddig nyilvá­nosságra jutott részletek is igen élénk vitára adtak alkalmat a politikai kö­rökben. A közel jövőben napirendre kerülő kérdésben a Prager Tagblatt karácsonyi számában több interjút kö­zöl, amelyek között Hodza Milán is­kolaügyi miniszter nyilatkozata a leg­fontosabb, mert a miniszter határozott szavakkal foglal állást az iskolareform mellett, kijelentvén, hogy a fontos ügy­ben tervezett ankéton nem vesz részt, mivel ez a kérdés már igen élénk disz­kusszió tárgyát képezi és a vita rend­kívül érdekes folyását nem akarja be- ' hogy kormányzásban minden vív­mány elérése nélkül való közremü ködésük igen félszeg helyzetbe so­dorta őket a német tömegek előtt. Be kell látniok, hogy az a szerep, amit a két német miniszter betölt a teljesen cseh centralista szellemű kormányban, nem méltó a negyed­fél millió német nemzeti kisebbség méltóságához, amelynek nemcsak hogy előnyére nem képesek mű­ködni, de igen sokszor megnehe zilik sorsát A német keresztényszocialisták, mint ismeretes, a költségvetési vitá­ban meglehetősen támadó álláspon­tot foglaltak el, azonban egyelőre még nem lehet tisztán látni, hogy ez az ellenzéki föllépés nem takti­ka-e kifelé, a választók szemének bekötésére. De a tünetből azt meg lehet állapítani, hogy a német ke­­reszlényszocialisták kezdik fölis­merni a félszeg helyzetet, amelybe feltétel nélküli kormánytámogatásuk folytán kerültek s igyekeznek leg­alább látszatra olyan szinben fel­tűnni, mint akik nem követik vakon a kormányt minden lépésében Ha a közös nemzeti kisebbség blokja létrejönne, három miliő né­met és egy millió magyar, tehát négymillió nemzeti kisebbség nyerne egységes védelmet a parlamentben. Ez a számbelileg is imponáló kis­­sebbségi front hathatós működést fejthetne ki a kisebbségi jogok teljes érvényesülése érdekében és minden esetben nagy súllyal lép­hetne fel a kormányok elnemzetle­­nifő politikája ellen és mindama törekvésével szemben, amely a nemzeti kisebbségek megsemmisí­tésére irányul. A kisebbségi egység gondolatának végre is meg kell valósulnia mihelyt csak lehet, mert ez az egyetlen szervezet adhat erőt azoknak a millióknak, akik súlyos sorsuk nehéz napjaira a megköny­­nyebbülésés nyugodt élet felvirradá­­sát hosszú kilenc év óta várják. folyásolni. Egy bhonyos — úgymond — nem engedek belőle és el vagyok hald ro2va arra, hogy ezt a kérdést is meg fogom Oldani. Ma, amikor a sovinisza és főleg a negativista velleitásokon már szerencsésen túl vagyunk, nem kételkedem abban, hogy ezt a kényes kérdést is minden bizonnyal sikerülni fog az összes érdekek méltányos és liberális összeegyeztetésével megolda­nom és pedig olyan formában, hogy azért a többségi pártok is vállalhas­sák a felelősséget. Készül a közigazgatási reform. A közigazgatási büntetőjogjói és a közigazgatási büntető eljárásról szóló törvény tervezete már elkészült a bel­ügyminisztériumban és a tervezet leg közelebb a parlament elé fog kerülni. Ez a tervezet szorosan kapcsolódik a közigazgatási reformhoz, amelynek ha­tálybalépését, újabb hírek szerint, 1928, POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom