Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-12-29 / 155-156. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. december 29. Ujévialkalmivételek 4^ ELBERT-nél Nidor-n. 19.1 — Eladásra kerülnek Férfi és nöl fehérnemű Kötött pulóver és mellény Nyakkendő különlegességek Mosó és Tráma selyemharisnya Angol gyapjú- és flórharisnya Manikűr-, Retikülerszény Üres és berendezett bőrkazetta Játszóbaba gyermekkocsi Hó- és sárcipő ameddig a készlet tart Pamut- és vászonzsebkendő Férfi és nő Pyjamas Teveszőr- és prémmel bélelt bőr­­keztyii Szőrmeboa kiárusítás Színes és fekete selyemernyő Mosó- és glottkötény Női és férfi selyemsálok Selyem és gyapjú alsónadrág Egyleteknek meleg alsó ruházat, Harisnyánál nagy árengedmény. EU S vassza fel vandál bántalmazóitok jégkéreggel borított szivét. — Készséggel felajánljuk hitköz­ségieknek a mi legszebb tbóránkat ezüst mezében. Béke Véletek és velünk! Fried Jenő hitközségi elnök. Kurucz János dalköltö hangversenye a kuturpa­­lotaban. A világhírű dalköltő, mielőtt újra visz­­szamegy Amerikába, tüneményes sikerei színhelyére, egy hangverseny keretében búcsúzik el az ö kedves szülővárosától Komáromtól. — január 7 én, szombaton lesz a hangversenye a kulim palotában. A rövidesen ránk köszöntő jövő esztendei hangverseny szezont méltó képen fogja bevezetni az a nagysza­bású hangverseny, amely január 7-én, szombati napon lesz a kuliurpalotaban és amelyet a mi vil^ghi e-tsé vált dal­költő szülöttünk Kurucz János tart az é szülővárosa szeretett közönségének a gyönyörűségére. Ha szereted a magyar dalt, akkor Kurucz Jánost is szereted, mert a magyar dal és Kurucz János össze­forrott édes testvérek. A sok limonádé ízű, inkább bárokba mint tisztes családi feszekbe való magyarul hangzó, de a magyar dal leikétől nagyon messze eső mfidalok óceánná nőtt hullámai mindegyre ve­szedelmesebben nyaldossák az igazi, magyar lélekkel teli daiok immár apró szigetekké zsugorodott kicsi kis fészkeit Ezek között a szigetek között azonban vannak szikla szigetek. Oda se ezeknek a müdalalok limonádé tenge­rének a hullámnyaldosása. Ezeket a sziklaszigeteket nem fogja elnyelni a mindegyre divatosabb émelygős dalok tengere. Egy ilyen sziklaszigete a magyar dalnak Kurucz János dalköltészete, amelynek hírneve régen túllépte már szülővárosának izük határait sőt Európa határait is, mert hiszen az igazi sikereit Amerikában aratta. A jéghideg, nehezen melegedő amerikaiak szive az ő csodálatos szép dalaitól tűzet fogott. Kurucz János nem a szeretőjétől búcsúzó megtévedt asszony bűnös szerelméről dalol, nem is a bárok füstös levegőjéről, hanem a tűzről pat­tant magyar menyecskékről a női leiek iegistenibb koráról, amikor a női szív először nyiladozik meg a szerelem után. Kurucz János dalai nem a beteges, vértelen s a nagyvárosok fertőjében, mint a láp virága burjánzó szerelemről szolnak, Kurucz János szerelmes dalai­ban igazi, piros vér lüktet, kering és tómból, s igazi, forró csókok csatannak el, amelyek után az ajkakon kiserken az egészséges tiszta vér. Nem a Bd­ban, vagy templomgyalázásban ré­szesek, minden felsőbb oktatásból kizárják. A kisebbméretü bűnös cselekményeket elkövetett diákokat előreláthatóan egy évre zárják ki. A tanács kimondta mindazoknak a diákoknak a folyó tanév végiig való kizárását, akiket a buka­resti vonaton a december 9-éré virradó éjszakán a közrend megzavarása miatt letartóztattak. sac-féle harminc éves asszonyok korát már régen túlhaladt korú nők ístemudja hányszor újra virágzott, f nnyadt sze­relmeiről zengenek a Kurucz JmoB dalai, az ő hősei és hősnői a kondo­rost, a becsau csárdákban járják nem a modern táncokat, hanem a tüzes csárdást, csalogatóst, kopogóst, az ő hői-ei még tudjak, hogy ki az a puszta­­biró, aki a ménesből kiszedi a vamot, s aki még szemmel tartja a karamot és a hortobágyi méneskutat, ahova itatni jár a karikás ostoros nyalka csikós. Nem a villanyfényről, hanem a délibábról szólarak ezek a nóták, amelyek elvezetnek az aranykalászos rónaságra, hol magyar lányok és me­nyecskék sz<'porán rakják össze a ga­bona kérészijét. Nem énekel ő a bár zongoristájáról, hanem a csárdák barna cigányáról, akinek a hegedűjében benne sír a bánatos szivek zokogó szerelme. Ez a Ku ucz János jön ide közénk. Ide, ahol nngot a bölcsője, ahová a gyermekkori emlékeinek ezer szála fűzi, ahol a szigeti fák lombsuttogásától, a szőke Duna habjai csobogásától, a csallóközi csalitok madarcsícsergéséiől, a dunai malmok kebpeiesetői elleste megtanulta a magyar dal titkait és minden bűbájos varázsát, ameUek még a büszke Amerikát is meg’udta hódítani. Ide jön közénk, hogy mielőtt tized­szer elindulna amerikai útjára, elbúcsúz­zék az ő kedves Komárométól. É. mi­vel mindenkivel külön kezet nem szo­ríthat, mindenkinek külön búcsút nem mondhat, egy hangverseny keretében búcsúzik el azzal ami neki fényt, di­csőséget, világelismerést, n-tgy nagy sikereket hozott, s ami nekünk a legkedvesebb dalait, az ő fü b mászó, kedves, bájos dalaival búcsúzik el tőlünk, dalaival, amelyek mindegyiké­ről elmondhatja, hogy „Szivemből tép­tem ezt a dali“. Ku ucz János hozzánk fog jönni és mi nagy, nagy szeretettel várjuk. Örökre kizárják az egyete­mekről a templomromboló oláh diákokat. — december 28. A bukaresti egyetemi tanács, miután megvizsgálta a nagyváradi eseményeket, hivatalos közleményt bocsátott ki a diákzavargásokról, amelyben megbé lyegzi a Nagyváradon, Kolozsvárt és egyebütt lefolyt zavargásokat és az ezekkel kapcsotatos lopásokat. A tanács megállapítja, hogy a 40000 főre tehető román diákságnak csak elenyésző cse­kély része (?) vett részt ezekben a cselekményekben. A tanács elhatározta, hogy bevárja a bírósági Ítéleteket és csak azután állapítja meg a diákoknak a tanács hatáskörébe eső és még szükségesnek mu'atkozó büntetését. Mindazokat a diákokat, akik lopás-Félreértés és féltékenység volt az oka az ógyaliai kettős szerelmi tragédiának. Psenák Gabor ógyaliai fiatalember gyászos karácsonya. — A halá­losan szerelmes vőlegényje ölt más kérő elől féltette a menyasszonyát és ezért előbb ét lőtte agyon, azután maga ellen fordította a fegyvert. — Az ógyaliai bucsujaras két fiatal ember ravatalához. Saját tudósítónktól. Komárom, dec. 28-án. Hétfőn délután megrendítő szerelmi tragédia játszódott le Ógyallán, amely azóta is izgalomban tartja az egész falu lakosságát. A tragédia két áldozata Sukola Ma­riska tizennyolc éves ógyaliai leány és Psenák Gábor huszonhárom éves ógyal­iai fiú mozdulatlanul feküstnek a rava­talon és az egész község lakossága keresi fel ravatalukat. Munkatársunk kinnjárt Ógya Ián és a gyilkosságról és öngyilkosságról a következőket je­lenti: Sukola Mariskának, aki Kiss Jenőjdr. ügyvéd portáján nevelkedett fel, már évek óta udvarolt Psenák Gábor hu szonhárom éves fiatalember Psenák Gábornak tulajdonképen nem volt valamirevaló foglalkozása és ennekelle­­nére is a leánnyal való házasságon törte állandóan a fejét. A fiú és a leány között már évek óta tartott a szimpátia, ami később a fiú részéről halálos szerelemmé gyulladt. Mikor a fiú két évvel ezelőtt bevonult katoná­nak, két jeggyürüt vett, egyet a lány­nak adott, másikat megtartotta magá­nak és igy formálisan eljegyezték magukat. Á fiú, mikor leszerelt a katona­ságnál, újra állandóan a leány társasá­gában volt és megint csak a házassá­got igyekezett megvalósítani. Természe­tesen nem mindig gondolva arra, hogy a házassághoz több kell, mint a szerelem, mert elsősorban anyagi megélhetésüket kell biztosítani. Kiss Jenő dr Psenák Gáborra! szem­ben atyai jóakarattal viselkedett és a fiút mindenáron valami foglalko­záshoz akarta juttatni, hogy később a leányt elvehesse feleségül. Kiss Jenő ügyvéd szőlőbirtokos is lévén, a fiúnak Érsekujvárott berende­zett egy üzletet, ahol az ő borát bizo­mányba árusította, később pedig — miután ez az üzlet nem ment — cu­korkakereskedéssé alakította át a fiú Í üzletét. Természetesen ennek a jőve delme sem volt olyan, hogy abból két ember nyugodtan megélhetett volna. Sukola Mariska látva, hogy a fiú ke­­nyérkereseii lehetősége kedvezőtlen, ezért kissé elhidegüit már az utóbbi időben az érzékeny fiútól amit az nyilván észre is vett. Psenák azonban továbbra is kitartóan ragaszkodott a lányhoz, és feltétlenül csak magának akarta tudni őt feleségül. A leány, ugylátszik már maga is siettetni kezdte a férjhezmenés ügyét és igy előfor dúlhatott az, hogy Psenák Gábor vő­legényjelöltsége mellett esetleg más kérők is jöhettek volna szóba. Hétfőn délután Psenák Gábor féltékenysége tető­pontjára hágott, amikor Kiss Jenő ügyvédaek bemutattak egy állító­lagos kérőt. Egy Ivanits nevű ógyailai fiatalember hétfőn délután felkereste Kiss Jenő ügyvédet egy Bihari nevezetű érsek­­újvári pincérrel, aki komoly szán­dékból szerette volna megismerni Su­kola Mariskát. Erre azonban tulajdonképpen nem is került a sor, Psenák Gábor, aki ugyanazzal a vo­nattal jött Érsekújvárról, mint az a Bihari nevű pincér, mert megsejtette, hogy az menyasszonyához akar ké­rőbe menni. Bihari után pár perccel felszaladt a lakásba és szemrehányá­sokat tett. Kiss dr. megnyugtatta Pse­­nákot, hogy ne aggódjék, hiszen nin­csen komoly kérésről szó, azonban még ő sem nősülhet meg. Psenák Gábor ezt célzásul vette anyagi állapotára és ugylátszik érzékenységére hatott Kiss Jenő ügyvéd válasza, akit egyébként, mint mondják, Psenák igen szeretett. Psenák ezután átment a szomszédos szobába, ahol Sukola Mariska tartóz­kodott anyjával és az anyja testvéré­nek a fiával, aki éppen szabadságon volt a katonáéktól. Psenák Gábor újra szemrehányásokat tett a leány anyjá­nak, ilyeneket mondva: — A vőlegényjelölt itt van, a kérő meg az irodában. A leány anyja, özvegy Sukoláné erre megnyugtatta a fiút : — Te Gabor, ez nem kérő, csak érdeklődik Mariska iránt. Ezután a leány anyja azt mondta a fiúnak, hogy vegye le a kabátját, amire azonban nem volt hajlandó. Majd az asszony a leányának is azt mondta, hogy vegye le a kabátját, aki meg is tette ezt. Közben a leány a levett kabátja gallérjá­val félig eltakarta arcát és rámo­­solygott Psenákra. Ez a mosolygás a fiút végkép kihozta sodrából és állítólag ingerülten igy fakadt ki a leányra : — Ne mosolyogj, ne játsz velem, azért is megmutatom, hogy nem leszel te másnak a menyasszonya. Psenák Gábor erre hirtelenül kabátja zsebéből kirántotta a re­volvert és pár lépésről egymásután kétszer rálőtt a leányra. A leány szó nélkül rogyott le a földre. A lövések közül az első halálos volt, a szívbe hatolt, a másik a combját érte. A lövés után a leány anyja ijedtében azonnal kiszaladt, Kiss Jenő dr. pedig befutott a szobába. Azonban már csak akkorra ért be, amikor Psenák Gábor harmadik lövéssel önmagával végzett. A csendőrségi nyomozás megállapí­totta, hogy Psenák Gábor vasárnap délután együtt volt Sukola Mariskává) a moziban ÓgyalláD, azután pedig Minden házban a világítás „TUNGSRAM" a jóérzésnek első főfeltétele és.épen ezért otthonát elsőrangú világító­berendezéssel kell ellátnia. A márka kellemes, szép fényű lámpákat biztosit Önnek, melyek barátságossá teszik otthonát. ^ D I m

Next

/
Oldalképek
Tartalom