Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-12-08 / 147. szám

^*8ry^ei»nyolcadik évfolyam, 147. szám. CotttdrtAk, 1987. december 8. ROM LAPOK POLITIKAI-LAP. SlSfisetéii ár eaehulovák értékben: Helyben éi vidékre postai szétküldéssel: 8$éss éne 80 K, (éléne 40 K, negyedéne 20 K. - Külföldön 150 Ki. fu nén Ara i 80 fillér. A magyar—román birtokper. Komárom, — december 7. A népszövets-ég tanácsa a magyar­­román birtokperben, amelyet már háromszor haiasztott el, negyed­szer is halasztó határozatot hozott, mert Titulescu nem tudott Gmfbe elmenni. A nyolcvanötéves Apponyi, a világhírű magyar áHamférfiu el tudott menői éveinek terhével Üenfbe és nem hozott fel semmi kicsinyes ürügyet a halasztásnak kiprovokálására, mint a románok, akiknek képviseltében ezen felül még hallatlan perfidiával a magyar kormány ellen vádaskodott egy bizonyos Pelrescu Comnen nevű román államféríiu, akit eddig még a világnak nem volt szerencséje ismerni. Románia a népszövetségtől arra nyert felhívást, hogy kísérelje meg a magyar kormánnyal való egyez­séget. Természetesen Románia volt az, amely ennek a jóindulatú fi­gyelmeztetésnek egyáltalán nem felelt meg és abszolúte nem tar­totta szükségesnek a magyar kor­mánnyal felvenni a tárgyalások fonalát. Ezek az apró kis Balkán­­államok, amelyek a franciák szövet­séges és protektor frakkjába ka­paszkodnak, azt hiszik, hogy pro­tekcióval minden megy a világon és a népszövetségben. Nem is gondolkodtak rosszul, hiszen ez igy is volt eddig a valói-ágban. Magyarországot azonban ebben az ügyben igazától elütni nem lehet. Az európai közvélemény egészen pontosan van tájékozódva a felől, hogy mi is történt Romániában a magyar optánsok birtokaival, ame­lyeket egyszerűen elvettek a tulaj­donosoktól az enyém-tiéd-övé elvé­nek felrúgásával. A földbirtokreform­nak ez a balkáni izü módja azok előtt az államok e'őtt, ahol a tulaj­donjogot tiszteletben tartják, nem lehet egy percig sem rokonszenves, bármennyit mesélnek a bolseviz­­mus mumusáról a románok, ame­lyet csak a magyar földbirtok in­gyenes kiosztásával lehetett lesze­relni. A népszövetségnek a szégyenét és teljes tehetetlenségét jelenti a pernek további elhalasztása. E mö­gött bizonyára komolyabb intelem rejlik Románia részére, hogy reni­tens magatartásával hagyjon fel és kezdje el a magyar kormánnyal való közvetlen tárgyalásokat. A népszövetség nem akar és nem mer dönteni ebben az ügyben és angol nyomás nehezedik Magyar­­országra is abban a tekintetben, hogy a népszövetség helyzetére valólekinteltel kössön-Romániává! kiegyezést. Ennek már a feltételei­ről is kerültek hirek forgalomba. Akárhogyan oldják is meg ezt a kérdést, a népszövetségnek nem ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkentöiéf él kiadóhivatal: Kádor-o, 81,, Megjelenik hetenkint háromszor! kedden, csütörtökön és szombaton POLITIKAI SZEMLE Német aklivium us minden előny nélkül. Mikor a német gardák szövetsége és a német keresaténysaccialisták be­léptek a kormányba, mindenki a?t kitte, hogy a kormánytámogatásért bi ronyos előnyökre tesznek szert a né­metek. Senki sem nerte volna azt fel­tételezni ezekről a pártokról, hogy pusztán a hatalomban való részesedésért foglalják el a német miniszterek az egyes tárcákat és azt reméltük, hogy legalább a békeszerződésben biztosí­tott jogoknak teljes érvényesülését lesz módjukban a németeknek biztosítani. Elsősorban nyelvi és kulturális kérdé­sekben vártak tőlük valami „vívmányt“, azonban már második esztendeje, hogy résztvesznek a kormányzásban, de semmiféle változás nem történt Még csak a német nyelvnek jogait sem si­került kivivniok, holott ennek a béke­­szerződésekben és az alkotmányalap­törvényben vannak lefektetve biztosí­tékai A német aktivistáknak újabb kudarcát jelentik Prágából, amely szin­tén a német nyelv használatára vonat­kozik, A kormánypártok a költségve­tés tárgyalása alatt arról tanácskoztak, hogy miként lehetne a nyelvi kérdés dolgában előzékenységet tanúsítani- a német pártok iránt, hogy a német pár­tok is vállalhassanak előadói tisztet. Találtak is kivezető utat, amelyhez még a cseh nemzeti demokraták is hozzá­járultak és e megoldás szerint a német előadók német nyelven is elmondhatták volna jelentésüket. A cseh klerikálisokon azonban meg­tört ez a helyes megoldás, mert he­vesen tiltakoztak a terv ellen. A né­met aktivistákat tehát újabb kudarc érte és ebből is világosan látszik telje; tehetetlenségük az elfogult soviniz­mussal szemben. A. képviselőház rövid ülése. A képviselőház dicfinber 6 árt, ked­den ülést tartott, amelyen a képvise­lők igen kis számban jelentek meg. Az ülésen megjelentek a Törökországgal köiöit ideiglenes kereskedelmi szer­ződést vita nélkül elfogad ák, majd az Ausztriával kötött pótszerzfidést tár­gyalták le, amelyet Rosche dr. német nemzetipárti képviselő felszólalása után elfogadtak. Meg hat mentelmi ügyet tárgyaltak. Délután még egy formális ülést tartott a képviselőház, amelyen kiosztották a bizottságoknak az egyes javaslatokat. A képviselőház legköze­lebb december 13.dn, jövő kedden dél­után 3 órakor ül össze. Ismét a prágai pénzverőről szól a nóta. A szlovenszkéi kormánypárti képvi­selők az elmúlt napokban egy pártközi értekezleten azt az álláspontot foglalták el, hogy a körmőcbányai pénzverőnek válik dicsőségére a döntőbíróság elvére irányzott sok büntetőrugás. A döntőbíróság elve volt még az. egyetlen vigasztaló a nemze­tekre nézve és éppen ebben az egyben kell csalódnia Európa köz­véleményének. Chamberlain argói külügyminiszter táviratot intézett Titulescuhoz, hogy ha egészsége helyre állott is, álljon el bukaresti utjának tervétől és magas megje­lenésével ne hozza zavarba a te megszüntetése, illetve Prágába való át­­vi ele ellen mindent el fognak követni. Az értekezleten megjelent akkor Erglis dr pénzügyminiszter is, eki a szlovák képviselők álláspontja élőt neghajolt és kijelentette, hogy Köimöcbányán továbbra is megmarad a pénzverde. A szenátus költségvetési bizottsága most tárgyalja az 1928. évi költségvetést és az ülésen jelei levő Erglis pénzügy­­miniszter hosszabb expozét mondott, amelyben ne.int csak látért a prágai pénzverő f. lallitására, amelyre nézve a következőket mondotta: Maraszloven­­szkói képviselők elölt kijelen et'em, hogy a prágai pénzverő felállításának szüksé­gességét ma is főniaricm és tönkedni fogok ennek megvalósítására Tekintet tel azonban arra, hogy ebből az ügy­ből politikát csinállak, köveztem ma­gamat arra hogy nem fogunk pénzver­dét előbb felállítani, míg a miniszter elnök meg nem egyezik ebben a kér­désben a pártokkal és elsősorban a szlovenszkói pártokkal. Ez a nyilatkozat is azt bizonyítja, hogy a pénzügymi­niszter ez eredeti tervéről nem hajtandó lernt ndani és csak az alkalmas pilla natot várja, hogy Prágában felállittassa a pénz vet őt és az éremműzeumot. Buszinszkóban nem lehet tiszta képet alkotni az adókról. A csehszlovák köztársasághoz csatolt Ruszinszkó a békeszerződések szerint önálló au'onomiát kapott azonban ami Ruszinszkóban uralkodik, az igen messze van az önkormányzati jog ér­­véryesülésétői. A csehszlovák komány a békék ilercedik évében sem látja elérke­zettnek az időt arra hogy ennek az ország­­résznek önrendelkezési jogai biztosításá­ra i utonomiát adjon s talánezmagyarázza meg azokat az állapotokat, amelyek Ru­szinszkóban általában uralkodnak Most a pénzügyminiszter nyilatkozott Ru szinsziórOI, mert valaki szóvátette, hogy Rus2irsz! ónak eltörölték az önálló költ­ségvetését, holott eddig legalább papi roson megvolt az. Englis dr. azzal in­dokolta ezt meg, hogy a köztársaság­nak ezen a részén egyáltalában nem lehet tiszta képet alkotni az adókról s még azt sem lehet tudni hogy mennyi folyt be fogyasztási adó és mennyi cu­koradó révén Majd az uj közigazgatási rendszerben Ruszinszkó önálló ország­részt fog alkotni és akkor Ruszinszkó* nak is külön költségvetése lesz. Azzal, hogy az adókról miért nem lehet tiszta képet alkotni, a pénzügyminiszter adós maradt. Támadás a sokat beszélő pénzügyminiszter ellen. Hát bizony azt senki sem tagadhatja, hogy Englis dr. csehszlovák pénzügy­­miniszter szeret beszélni, azaz hogy szónokolni, mert az bizonyos, hogy minden alkalmat megragad arra, hogy a tárcájához tartozó ügyekben szavát hetetlen népszövetséget. Kímélje drága egészségét, mely nagyon kapó­ra jött a genfi bölcsesség hiányának. A népszó felségről eddig is tudtuk, hogy az nem egyéb, mint a győz­tesek érdekszövetsége. Most eggyel többet tudunk róla, azt, hogy a bátorságot nem a népszövetség számára találták fel és ebből az előkelő testületből kiváló falusi járásbíróság lehetne, mert igen belejött a haíasztások gyakorlatába. hallassa. A költségvetés tárgyalása alal1 a pénzügyminiszter több ízben mon­­expozét és ezenfelül minden felszó­­la ó kérdésére válaszolt, úgy hogy a tárgyalások ideje alatt Englis dr. több százszor szólal föl. ügy látszik, hogy ez a felesleges bőbeszédűség szemet vet már a politikai körökben is, mert a szenátus költségvetési bizottságának ülésén már szóvá is tették a pénzügy­­miniszter sok szónoklatát. Aki pedig szóvátette nem volt más, mint Becska szenátor, aki azt mondotta, hogy ta­nácsosabbnak tartaná ha a pénzügy­­miniszter kevesebbet beszélne éstöbbet goi­­gozna.A dolog pikantériája pedig az, hogy ezt a tévedést az a szenátor intézte Englis ellen, aki a pénzügyminiszter­nek hivatali elődje volt, mert ismeretes, hogy Englis dr. előtt Becska volt a pénzügyminiszter. Englis dr. azután nem maradt e2Ú>tal sem hűtlen ön­magához, mert újból felszólalt és iz­gatott hang >n utasította vissza elődje támadását majd pedig idegesen eltá­vozott az üléséről. Most állítják össze a választók névjegyzékét. — Érdeklődjék mindenki, hogy bent van-e a névjegyzékben. — — december 7. A múlt hóban lefolyt községi válasz­tásoknál igen sokan nem szavazhattak, mert nem voltak fölvéve a választók névjegyzékébe. Erről azonban csak ak­kor értesültek az illetők, amikor hiába váriák a szavazólapoknak részükre való kikézbesítését és ennek okáról tudako­zandó, femjártak a városházán. Sokan, akik még a múlt év végén összeállítóit tisztában mint szavazók szerepeltek, a júniusi összeállításból ki lettek kihagyva és igy nem gyakorolhatták szavazó jo­gukat A választás hetében számosán ke­resték fői a pártok irodáit ebben az ügyben, azonban a dolgon akkor már nem lehetett segíteni. Motf azonban elérkezett az ideje annak, hogy kiki utána nézzen, vájjon nem törölték-e a szavazók közül illetve, hogy fölvették e, a névjegyzékbe. A törvény rendelkezése szerint most állítják össze a város­házán az állandó választók névjegyzé­két, amelyet december 15 töl 22 ig bezáróan közszemlére fognak kitenni, hogy azt minden szavazásra jogosult egyén betekinthesse és esetleg felszó­lítással élhessen. Mindenkinek önmaga és nemzete Írén i kötelessége, hogy érdeklődjék a városházán a névjegyzék összeállítása iránt és megtudja, hogy bent van e a választók között. A törvény szerint választói joggal bir mindazon cseh­szlovák állampolgár, aki 2I-is életévét 1927 december 31-ig betölti és lega­lább három hónapon óta, tehát lega­lább 1927. szeptember 15. óla Komá­romban tartózkodik. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy az újonnan összeállított szavazók névjegy­zékét a közszemlére való kitétel alatt okvetlenül tekintsék meg,mtx\. csak azalatt a nyoc nip alatt lehet alkalma mind­azoknak, akik a jegyzékből kimaradta]?, arra, hogy fölvételüket kérjék. Fontos a lakásváltozás bejelentése és utána keil nézni annak i?, hogy egyesek niru csenek-e esetleg két iabásheiyen fölvéve. Az ilyen szavazókat a jegyzékből töröl­tetni kell, mert különbén egyesek szá­mára a kétszer szavazás lehetősége me­­rüihe{ föl. A jövő évben lesznek a tartományi: választások és igy kétszeresen fontos,

Next

/
Oldalképek
Tartalom