Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-11-05 / 133. szám
2 oldal Komáromi Lapok 1927. november 5. Szerencséje, boldogsága és öröme csak akkor lesz, ha női- és leányka télikabátot Kertész Jenő cégnél vesz (Komárom) Komárno, Nádor-utca 35. Gyapjú mellény és pulóverek, férfi és női harisnyák, bőr és trikó kesatyük, vulkán bőröndök, rüdikülök és minden egyéb úri és női divatáru cikkek igen nagy választékban és olcsó árban kaphatók ! POLITIKAI SZEMLE Englis dr. pénzügyminiszter a községek gazdálkodásáról. — Módosítják az esküdtbiróságról szóló törvényt. — Jövő év áprilisában tartják a tartományi választásokat. — Szent a béke Hiinka és a kormány között. — A tandij bevezetése az iskolákban. — Népszavazásról készít törvényt a kormány. Komárom, — nov. 4. A költségvetési bizottság megkezdte az 1928. évi költségvetés tárgyalását. Englis dr. pénzügyminiszter jelenlétében csütörtökön kezdte meg a költségvetési bizottság bz 1928, évi állami költségvetés és a pénzügyi törvény általános vitáját. Hnidek képviselő főelőadó egy órás beszédben ismertette a költségvetést, amely négy csoportra oszlik: 1. a tulajdonképeni állami közigazgatás, 2. állami üzemek, 3. autonóm testületek és útépítési alapok és 4. áliamadós^ágok csoportjára. Az eíőadó szerint a költségvetés alakiiag és tárgyilag stabil és a multévi és ezévi költségvetés között 167 millió korona a különbözet. A költségvetés aktiv és 26 millió felesleget mutat, amelyet az államadósságok csökkentésére szolgáló alap javára fordítanak. Az ülésen felszólalt Englis dr. pénzügyminiszter is, aki beszédé ben többek között azt mondotta, hogy ha helyes képet akarunk nyerni a községek gazdálkodásáról, akkor mindé nek előtt helyes statisztikával kell bírnunk. Statisztikát azonban az óriási anyagra való tekintettel, nem lehetett késziteni és ezért nem marad más hátra, mint egységes alapot teremteni az önkormányzat pénzügyi gazdálkodásában. A községek maguk nem rendelkeznek szilárd sémával, amelynek alapján eljárhatnának, azért nem lehet pontos és megbízható képet nyerni. Természetes, hogy a nagy- és kisvárosok költségvetését nem lehet egyformán beosztani, sokkal inkább a községi gazdálkodást közös alapra fektetni. A tartományi választások kiírása A közigazgatási reform szerint tartományi (országos) és kerületi (járási) képviseletek választandók. Prágában megjelenő cseh lapok értesülése szerint a tartományi és kerületi képviseletekbe 1928. április havában fogják kiírni a választásokat. Az esküdtbiróságról szóló törvény módosítása. A kormány egyik legújabb tözvénytervezete az esküdtbirósági törvény módosításáról szól. Az igazságügyminisztériumban egy külön bizottság készíti elő a büntető rendtartásra vonatkozó törvényjavaslatot, amellyel iegelsősorban az esküdtbiróságokról szótó törvényt akarják módosítani, mivel az esküdtek több Ízben téves Ítéletet hoztak. Ennek okát abban látják, hogy az esküdteknek semmi befolyásuk sincs az ítélet mértékének meghatározására és ezért sok esetben a fölmentés mellett szavaztak, nehogy a bíróságok az általuk bűnösnek kimondott vádlottat az ő felfogásuk szerint tulszigoruan Ítéljék el. A módosítás szerint jövőben az esküdtek verdiktjének meghozatalánál az esküdtbirósdg elnöke és a jegyzőkönyv vezető is jelen lesz s az elnök fogja vezetni a szavazást, ugyancsak ő számlálja össze az összes kérdésekre leadott esküdt-szavazatokat és a döntést az elnök, a főesküdt és a jegyző aláírja. Ha a vádlottat bűnösnek mondják ki, akkor az esküdtek szótöbbséggel két esküdtet választanak ki, akik a biróság tanácskozásain is résztvesznek, amikor a büntetés kiszabásáról van szó. Ezek az esküdtek a biróság eljárása alatt ugyanolyan jogokkal lesznek felruházva, mint a hivatalos bírák. A népszavazásról készít elő törvényt a kormány. A törvényeket a törvényhozás két háza alkotja az elfogadott házszabályok szerint. A két kamarának ez olyan szu vérén joga, amelyet a köztársaság el nöke is megpecsétel a törvények legmagasabb szentesítésével. Most azonban arról van szó, hogy a kormány a népszavazást akarja behozni arra az esetre, ha valamely törvényjavaslatot a nem zetgyülés elutasít. E szerint a kormány a nép ítéletére akarja bizni a döntést az ilyen esetben, hogy a népszavazás mondja ki azt, hogy valamely javaslatból törvény' legyen e vagy sem. A javaslat szerint azonban nem lehet népszavazással dönteni olyan ügyekben, amelyek alkotmány változást jelentenének. A kormány ez érdekes törvényjavaslatával kapcsolatban politikai kö ! SÓSBORSZESZI i ÜDÍT GYÓGYÍT 1 | EREDETI BEVÁLT MINŐ- = | SÉGÉBEN MINDENÜTT 1 L 763 ' ililllllllllll.'.U.'.'.l.'.'.l.'.UIIllllllllllil rökben az a vélemény merült föl, hogy a kormány e terve mintegy arra akarja előkészíteni a közvéleményt, hogy amennyiben a szociális biztosítás módosítását a nemzetgyűlés nem fogadná el, népszavazás alá bocsátaná a javaslatot. A tandi j bevezetése az iskoláknál. Tudvalevő dolog, hogy az elemi oktatás a köztársaságban eddig díjmentesen történt, már amennyiben a tanulók tandíjat nem fizettek. Az 1928. évi költségvetésben a tand'jak cimén is állított be a pénzügyi kormány bizonyos bevételi tételt. A költségvetési bizottságban folyó tárgyaláson Englis dr. pénzügyminiszter felszólalván, beszédében kitért erre a tételre is és úgy I nyilatkozott, hogy a tandíj bevezetése nem jelent antiszociális politikát. Nem lehet megengedni, hogy a tehetősek ; és a gazdagok által az iskolák részére j fizetendő összegeket a legszegényeb- I bektől sajtoljuk ki adók alakjában. | Etért a kormány azt kívánja, hogy a tehetősek járuljanak hozzá az iskolák fentartásához. Újra szent a béke a kormány és Hiinka között. A szlovák néppá;t harcias sajtóorgánumai, a községi választásokon szerzett néppárii „tapasztalatok“ folytán ugyan-Űj idők, új gyerekek. Irta Czájlik K. Hanna Fecskevillanásos, aranykacaju nyár volt. A kisváros élete szinesen lüktetett piacon és korzón, valahol nyílt pályán virágos mezők közt dübörögve közeledett a gőzparipa ... István beverte az utolsó szöget a falba. Erzsébet szikrázó kristályvázába rakta a nyár első rózsáját, az öreg Tini barnapiros kalácstoronnyal a tálcáján méltató és egyben gőgös pillantással végigszemlélte a szobasort, amely a leviharzott nagytakarítás kissé újkeletű és kissé terpen tinillatu eleganciával hivalkodott. A takarító hadosztály István Ízlése szerint barbár ösztöntől űzve elseperte ugyan a mindennap ismert és szükséges rendetlenségeit, de Erzsébet és Tini összemosolyogtak a frissfényü szőnyegmezők felett, mint a cinkosok. — Jancsival nem fogunk bírni, ha meglátja a flobertet, — diadalmaskodott István a létra tetején, — a fiuk ilyesmit szeretnek, ha korba jönnek... — Örülök, hogy Bözsinek mégis megvettük a varrókosarat, — fűzte hozzá elégedetten Erzsébet, — valóságos tündérujjai vannak és tavaly órákhosszat álltunk a kosarasbolt előtt. Kiváncsi vagyok, sokat nőtt-e, és — itt kissé aggodalmasan felnézett Istvánhoz, — mi lesz a bizonyítványokban ... nagy az anyag a felsőosztályokban . . . István legyintett. —- Oh, azoknak négy számára is van eszük. Hanem egyre adasd az ebédet, mert étvágyuk is lesz négy számára. Emlékezz tavalyra. Erzsébet aztán vonatérkezésig fel s alá mászkált és nyugtalankodott. Azt mondta, hogy érzéketlenség ilyenkor újságot olvasni, mikor az egész téli tervezgetés, várakozás, az egész heti készülődés és az egész éji izgalmas álmatlanság o t bizsereg az utolsó perc villamos feszültségében. Az egész tél rettenetes volt a gye rekek nélkül. Karácsonykor István volt beteg, husvétkor Erzsébet, — a két vadóc a pesti nagymamánál töltötte az intézeti szünetet, — de most vége a télnek és Pünkösd kopog a repkényes ajtón . .. — Maga izgatott? — kérdezte Erzsébet háromnegyed egykor Istvánt, — én, — tette hozzá, — már egész fáradt vagyok. .. Ott álltak egymás mellett a dudoros mollfüggönyök fehér szárnyas felhőjében a tűzpiros muskátli hadsereg mögött, mikor a kocsi begördült... Egyszerre ugrottak az ajtónak, elől Erzsébet... A kocsis a jólismert koffereket rakta halomba. — A fiatalurék, — jelentette készségesen — előre küldtek, ők gyalog gyünnek. — De azt írták, ne menjünk ki elébük, — bámult Erzsébet. — Hadd, biztosan meglepetés. István valami furfangra gondolt, virágra, vagy hasonlóra, amit együtt beszéltek meg. Kettőre legkésőbb itt lesznek. Nem voltak ott. Közel háromra járt, mikor a kertajtó csikordult. Elől Jancsi. Hihetetlen nyurga, bátrasimitotthaju Jancsi, aki valami uj rutinnal kezet csókol, aztán ugrik az anyja nyakába. Azután meg Böske. Böske soványan, hamvasarcun, kis kényes, derékban megvonagló mozgással. A hátuk mögött pedig hirlelenszőke, nyurga kamasz. — Pártay Jenő barátom, — mutatja be Jancsi fölényes készséggel. — Kisztihand, — recseg ellenszenves biztossággal a jövevény, — ; bocsánat az alkalmatlankodásért, megjegyzem a János felelősségére jöttem ... Erzsébet boszankodni sem ért rá a zavaró idegen felett, István rövid szervusszal intézte el. — Megkéstünk ugye, — jutott most Jancsi eszébe, — de Sissy a haját igazította és ha egy nő egyszer fodrászhoz kerül... — Sissy — bámult Erzsébet. — Na, Böske, — nevetett Jancsi, — most Sissy. — Ondoláltattad, — kérdezte Erzsébet félhangon. Böske szótlanul leemelte a kis si sakját. A feje tele volt frissen vágott aranyfürttel. — Ugye jól áll és nem bánod? — mosolygott szelíden. — Nagyszerűen áll, — mondta Erzsébet elszoruló szívvel — ezt most i?y hordják? — En rövídebbre vétettem, — jegyezte meg a lány — nem akarok banális lenni, az egyéniség irányadó, ugye ? Ebédnél Erzsébet végleg elborult. Böske koplalt, hogy ne hízzon. — Salátát szivesen, — mondta vigasztalan, de az ünnepi dobostortához nem is nyúlt. — Ezzel lerontok egy heti eredményt. Jancsi és Pártay kárpótlásul kiadósán evetf, kiadósán ivott és szemtelenül dohányzott. — Mini egy eug baka, — gondolta kajánul István. Ebédnél különben kiderült az is, hogy Pártay támogatásával Jancsi szenvedélyes motorbiciklipárti. A fiatalok általában kevés érdeklődést tanúsítottak a Pajtás kuyakölykei és az uj veranda iránt, ha* nem közös ismerősökről, pletykákról és emlékekről csevegtek Pártayval, valami fesztelen, felületes és kotnyeles mindentudással. István szájszögletében elmélyült a gúnyos mosoly, mikor Jancsi reformötleteit vég igéi vez;e, de Erzsébet a könnyeivel küzdött, mikor este egyedül maradtak. Ez nem volt az ő két széles vadóca. Ez két furcsa idegen, akikre mindenki annyit és azt akaszt fel a saját bölcsességéből, amennyit jónak lát, ha az a bölcsesség hóbortos, felforgató és újszerű... Bözsi Sissy hatféle kenőcsöt és arcsimitót rak föl és félóráig szem-, fej- és arctornát végzett, mielőtt lefeküdt, nem is számítva az egyéb testgyakorlatokat. Jancsi hajmeresztő reformelvei pedig szomorúan jelzik azt a bolyseviki, igenis bolyseviki irányt, amerre a mai fiatalok világnézetei kisiklanak. — Ez a tekintély és szülői vétójog csődje, — kesergett Erzsébet — az ember úgy érzi, hogy szinte szánalommal félretólják elvestől, felfogásostól, akár egy krinolinos szoknyát.., Jött még rosszabb is. Erzsébet szóbahozta Pártayt Böskénél. A leány az ágyban feküdt már és az ápolt körmeit fényesítette. Most nem térhetett ki az inkvizíció elől. Erzsébet egyenesen rátért. — Csodálom, — mondta kertelés nélkül — hogy neked tetszik ez a majomkirály. Bözsi rányitotta a reflektornagyságu szemét a mamára. — Nekem tetszik?.,. — Úgy értem, hogy szerelmes vagy bele, — mondta nekibátorodva Erzsébet — hisz ez a fiuk legalja ,. Böske Sissy elnézően mosolygott. — A számot, sajnos nem tudom, — magyarázta türelmesen — de Európában annyival több a leány, hogy
