Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-11-05 / 133. szám
Negyyennyolcadik évfolyam. 133. szám. Szombat, 1927. november S. BOtiaetéii ár cmhixlovák értékben: Melyben é* vidékre poiUi ixétkűldéisel: Sjtgx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön ISO K£. fyti nám ára s 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkeextöiég éa kiadóhivatal: Nádor-a. 88., Megjelenik hetenkint háromszor l kedden, csütörtökön és szombaton. A korrektivnmok. A magyar pártok egységes listája, A keresztényszocialista és magyar nemzeti pártok csütörtökön nyújtották be egységes listájukat az állami jegyzői hivatalba. A lista száma 6. Masaryk G. Tamásnak, a csehszlovák köztársaság elnökének minden nyilatkozata, amely a kisebségi sorsot érinti, olyan fontos és nagy horderejű, hogy a felett nem lehet könnyen napirendre térni, hanem azzal foglalkozni kell. Igen sokszor, a legtöbbször ezekben a nyilatkozatokban higgadt és leszűrt politikai bölcsesség nyilatkozik meg és csak azt kell sajnálunk, hogy a végrehajtó hatalom birtokosai nem járnak ezeknek a gondolatoknak és eszméknek nyomdokain. Mindenesetre sok keserűség, sok sérelem nyerhetne ezen az utón orvoslást, amelyet a köztársaság elnöke legutóbbi nyilatkozatában is irányitóul állított fel. A tizedik év, úgymond, a jubileumi esztendő, mely alkalmat fog adni arra, hogy revideáljuk mindazt, amit az állami igazgatás minden terén végrehajtottunk és teremteni tudtunk, mi az, amit korrigálni kell és ‘milyen módon kell tovább járnunk. Ma csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy e beszámolóig, amennyit csak lehet, javítsunk, hogy ez a számadás becsületünkre váljék. — Eddig az elnök nyilatkozata. A tizedik jubiláris esztendőben benne vagyunk már, annak napjai fatális gyorsasággal peregnek le egymás után. És ebben a köztársaságban annyi a korrigálnivaló, főleg a nemzetiségi kisebbségekkel szemben, hogy minden napnak meg volna a maga külön elvégzendő feladata. Kisebbségi ételünknek kilencéves kálváriautja tele van fájdalmas állomásokkal, amelyeken megsirathatunk egy-egy elvesztett értéket, nemzetünk birtokállományából, kulturális javainkból ép úgy, mint gazdasági birtokunkból. Hogy csak a főbb magyar kisebbségi kívánságoknál maradjunk: a legelső sorban az állampolgársági kérdés az, amelynek sérelmes kezelése ejtette a legmélyebb és legfájóbb sebeket nemzetünk testén. Az is tény, hogy az összes utódállamok közül a csehszlovák köztársaság az, amelyben ez a kérdés a legjobban kiéleződött. Hiszen ez az állam kezelte kormánya utján úgy a magyar nemzeti kisebbséghez tartozókat,hogy az ötven-hatvan esztendő óta mai területén lakókat is idegeneknek nyilvánította. Ezekből alakult ki azután az állampolgárság nélküliek osztálya, akiket az utódállamok, Románia, Jugoszlávia sem hajlandó állampolgárai gyanánt elismerni. Állandóan azt hangoztatják a kormányt támogatók, hogy a magyar kisebbségnek minden kulturális igénye te'jesitve van és nin-Komárom, — november 4. csen semmire szüksége. Elismerjük, hogy vannak olyan törvények, amelyek ezt a kultúrát bizonyos jogokhoz juttatják, igy megvan a nyelvi törvény is, de hogyan hajtják azt végre! lit a szinmagyar Csallóközben tévedésből sem kap a magyar őslakos magyarnyelvű idézést a magyar bírósághoz, vagy határozatot. Ha pedig száz százalékos magyar területen igy hajtják végre nyelvi jogainkat biztositó alkotmánytörvényüket, akkor mi lehet olyan helyeken, ahol a magyarság számaránya épen csak megüti a törvény szerint a nyelvi jog érvényesítéséhez kívánt húsz százalékot. Hiszen vannak magyar iskoláink,' de hol van azokból a magyar szellem! Hol van az önálló magyar tanítóképző, szakiskola és egyetem, amely bennünket számarányunk szerint kétségtelenül megilletne! A korrektivumok sorában ott van a földreform, amelynél nagyobb sérelem nem élte gazdasági téren nemzetünket. Hiszen a magyar földet csaknem mindenütt lefoglalták a törvény szerint megengedett minimum felett és annak nagyobb részét ki is osztották. Sok helyen a kisajátítási ár épen csak a kirótt vagyondézsmát fedezte és igy a kormány a horribilis vagyondézsma árán váltotta magához a magyar földbirlokot. Mindezt konkrét adatok bizonyítják, ellen nincsen jogorvoslatnak helye. Hogy a vagyondézsmánál maradjunk, ugyebár ismeretes az, hogy az egész Szlovenszkő területén a legprímább földek, Nagyszombat—Gralánta vidékén vannak, mig a Duna mentén már sokkal kisebb értékű földeket találunk. Mégis a vagyondézsma kiszabásánál a dunamenti földek kerültek a legmagasabb értékelési csoportba és a Nagyszombat környékiek második becslési osztályba, tehát a jobb földek után sokkal kisebb vagyondézsmát vetettek ki a szlovák lakosságra, mint a kisebb értékű földek után a magyar földbirtokosokra. Ezek tények és számszerű adatokkal bizonyíthatók. Korrektivumra szorul a hadikö’csön-ügy, amely szintén csak a nemzeti kisebbségeket sújtotta, mivel a történelmi országokban igen csekély hadikö'csön maradt a háború végén. A mi pénzintézeteink mentek sorra tönkre a hadikölcsön érdekletségek miatt, de ezeket a kormány szanáciős alapja nem mentette meg, hanem felszámoltatta. így a magyar lakosság ' nem is egy, de három vagyonleadáson is ment keresztül. Igen érdekes volna megírni azokat a gazdasági sérelmeket, amelyek a Mint múlt számunkban megírtuk, a komáromi kereszfényszocialista pírt és a magyar nemzeli párt csütörtökön nyújtotta be a községi képviselő választásra szóló egységes listáját. A két magyar párt e közös tisztájába nemcsak a pírfoí legaktívabb tagjait vette be, de ott találjuk a jelöltek között a városi közélet több kiváló képviselőjét is, akik Komárom városának és polgárságának érdekeiért valamenynyien a legönzetlenebbül készek küzdeni. A két magyar párt egységes tisztájának száma 6. Lisztavezeíő ijj. Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő és Dosztál Jakab vasönlő iparos, a komáromi kér. szcc. párt elnöke. A jelöltek a követ kező sorrendben foglalnak helyet a lisztén: 1. Ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő (mnp-) 2. Dosztál Jakab vasöntő iparos (ksz.) 3. Domány Ferenc kertész iparos (ksz.) 4. P Nigy Sándor gizda ('mnp) 5. Ztchmeister Sándor kereskedő (ksz.) 6. Fülöp Zsigmond népbanki igazgató (mnp.) 7. id Kotlányi Miklós nyugdíjas (ksz.) 8. Dr. Kállay Endre ügyvéd (mnp) 9. id. Lukovics József csizmadia iparos (ksz) 10, Kelemen Ferenc kerékgyártó (mnp) 11. Brocíky István kőműves m. (ksz) 12, Dr. Geöbel Károly ny. v. tanácsos (mnp.) 13. Jankulár György cipész iparos (ksz.) 14 Komáromi L'Jos gazda (rrrp.) 15. Kovács József ácsmunkás (ksz) 16. Komáromi Viktor kőfaragóm (mnp) 17. Horváth István vendéglős (ksz.) 18. P. N3gy Mihály gazda (mnp.) 19. Langsídi L^jos kőműves m. (ksz.) 20. Tóih Ferenc kőműves mester (mnp) 21. Németh Béla asztalos iparos (ksz.) 22. Czirok Béla csizmadia páros (mnp.) r magyar kisebbséget érték a lefolyt kilenc év alatt. Politikai sérelmeinket nem is hangsúlyozzuk, l. özjogilag sokkal kevesebb joga van a magyar választónak, mint a történelmi országokban élő lakosságnak, mert ott húszezer választó küld képviselőt a parlamentbe, Szlovén»?,kőn pedig harmincezer, lehát a történelmi országok nemzetiségei másfélszerannyi képviselővel rendelkeznek lakosságuk arányában, mint mi. Az egyesülési jog, legfontosabb közjogaink egyike, reánk nézve kedvezőtlenül kezeltetik. A magyar egyesületek alapszabályai még ma sincsenek láttamozva és van olyan kaszinó, mely hetedik esztendeje várja, mig a pozsonyi Dunapalotában a sort reákeritsék elfeledett és valami poros fiókban nyugvó alapszabályára. A magyarság kulturális szervezkedését még ma sem engedélyezte a kormány é3 mellékkormányok, a zsupáni hivatalok magyar lapok indításához egyszerűen nem adnak engedélyt, Komárom, nov. 4. 23. Szabó Ferencz ács iparos (ksz.) 24 id. Gulyás Lajos gazda (mnp.) 25. Mórocz Dezső szabó iparos (ksz.) 26 Tóih Lajos asztalos iparos (mnp) 27. Balogh Miklós asztalos iparos (ksz.) 28. Nagy Sándor molnár mester (mnp.) 29. Potasch Emil vasmunkás (ksz) 30. Laky Nándor kereskedő (mnp.) 31 Rácz Károly hentes iparos (ksz.) 32. Id. Kaszás József kertész mester (mnp) 33. Zámbó József kőműves mester (ksz.) 34 Virágh Vince hentes mester (mnp.) 35. Fehér János szabó iparos (ksz) 36. Vály Lajos szobafestő iparos (mnp.) 37. Vida István asztalos iparos (ksz.) 38. Csorna Bála kereskedő (mnp) 39. Kasza Márton gépész (ksz.) 40. Bajcsy Ferenc gazda (mnp) 41. Somogyi Kálmán pékiparos 42. Kosgár János gazda 43. Prágay József kertész iparos 44 Csukás János gazda 45. Czukál Károly kőműves munkás 46 Ifj. Csukás István gazda 47. Nagy Issván nyugdíjas 48. Tőrök András műlakatos mester 49 Lalák Jenő hentes iparos 50. Tóth József festő iparos 51. Tóth Károly borbély iparos 52 Ivanics Gyula bádogos mester 53 Gonda János ácsmunkás 54. Dros# József cserepes mester. Az uj adótörvény magyar fordításban megjelent. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban, Nádor-u. 29. amint a választási plakátok engedélyeit sem adják meg nyolc napon belül, hanem a választások uláD, vagy a legjobb esetben a választások napján érkeznek le a mH gyár ellenzéki pártokhoz. És ezt igy folytathatnók napestig. Országos szemszögből tekintve talán nem nagy dolgok ezek, de a kicsiny ügyek intézése a legjellemzőbb, mert ezekből alakul ki az országos közigazgatásnak a karakterisztikuma, amelyben sokszor elfogultsággal vagyunk kénytelenek találkozni, vagy pártszempontok érvényesülésével. Mindezek általános elégületlenség eredőjében találkoznak, amelyek kisebbségi életünkben a kielégitetlenség érzéséből, a mellőzöttségből fakadnak. A hivatalokban nem foglalhatjuk el azokat a helyeket, amelyek bennünket számarányunk és az alkotmány szerint megilletnének. Mindez korrektivumra szorul, ha a tizedik év mérlegét kedvező eredménnyel akarja lezárni a kormány.
