Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-29 / 117. szám
^«gyvennyolcadik évlolyam, 117. szám.Csütörtök, 1927. szeptember 29. 5>fitiset4«i ár caehulOTák értékben; áteljban éi vidékre portai »aétküidéiiel: \ Kén évre 80 K, félén* 40 K, negyed 6 vrn | 90 K, - Külföldön 150 Kö. %yca «áa árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. SzerkecatMg é* kiadóhivatal: Nádor-n. SS. Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE a wi hűli Komárom, 1927 szept. 28. Olmützben meghalt egy magyar katona, megölték szolgálatának becsü'etes és hűséges teljesítése közben. A hírhedt morva haramia oltotta ki életét ennek az újabb áldozatnak is, akit gyilkosságaiért halálra ítélt az olmützi hadbíróság. Kiss Ferenc nem habozott egy percig sem és nem bujt el a gyilkos puskacsöve elől, melyet a haramiának katonai szolgálatot teljesítő cinkostársa adott a kezébe, hanem teljesítette kötelességét, hogy ártalmatlanná tegye a szökésben levő többszörös rablógyilkost. A morva haramia megölte a magyar fiút. Ez igen szomorú estt, de hát megszoktuk az élet kegyetlenkedéseit ártatlanokkal szemben, meg azt, hogy egy gonosztevő helyett mindig tizannyi ártatlan pusztul el. Ha mégsem térünk olyan könnyen napirendre a szomorú esemény felett, annak oka az, hogy a magyar katona becsületét nem is felületes meggondolatlanságból, de inkamátus gyűlöletből sárral dobálták meg a szenzációra éhes prágai cseh lapok és a hős magyar fiút, aki nem bujt meg a haramia elől az őrszobában, hanem lármát ütött, áruló magyarnak és más gyalázatos nevekkel illették az első felháborodás viharában. A következő órákban már kiderült, hogy a haramiának cinkostársa egy többszörösen rovottmultu egyéD, szintén morva nemzetiségű, de a cseh sajtó mentalitására jellemzően egy szóval sem tartotta szükségesnek megemlékezni szörnyű tévedéséről, vagy rosszindulatról, amellyel megrabolta egy hős magyar fiúnak a becsületét. Ez a feneketlen gyülöle*, amely az ártatlan és igazán hős szegény magyar katonával szemben ily hirtelen kirobbant, ez kisér bennünket hosszú esztendők óla. A mi becsületünk, a magyar becsület szabad közprédája lett lelkiismeretlen újságíróknak, akik bennünket állandóan hazug vádakkal feketítenek be ma is. Soha ezek a vádak beigazolást nem nyertek és azok nem bizonyultak egyébnek rosszindulattól fütött szubjektív elfogultság és a rossz lelkiismeret megnyilatkozásainál, úgy hogy ez ellen már védekezni nem tartottuk szükségesnek, mert a vád csak akkor megbélyegző, ha azt bizonyítani is tudják. A cseh sajtó biztos fedezékből leárulózta és legyávázta a vitéz magyar katonát, akinek pá'dáját most például kellene odaállítani az egész ármádia elé a katonai önfeláldozás legszebb emberi példájául. Az áru'ózással gyorsan készen van-Komárom, — szepl. 28. Jövő év szeptemberében lesznek a járási és tartományi választások. Most, hogy a kormány a községi képviselőtestületi választások idejét kitűzte foglalkozott a közigazgatási reform értelmében megalakítandó uj járási, illetve tartományi képviseletek ügyével is. Mint megbízható helyről értesül a Reforma, a járási és tartományi képviseletek tagjainak megválasztása a jövő év szeptember havában fog megtörténni. Hogyan készültek a békeszerződések ? Berlinben most jelent meg Novák Károly Frigyes oszlrák hiszlorikusnak „Versailles“ c. müve, amely részletesen foglalkozik a békeszerződéseket megelőző tárgyalásokkal és létrehozásával. Ennek során ismerteti Lloyd Georgenek Auglin, akkori miniszterelnökének fontaineblea-i memorandumát, amelyet az angol miniszterelnök 1919 március 25 én terjesztett Wi'son és Clemenceau elé. E levélben többek között azt írja Lloyd George: „Az igazságtalanságot és mértéktelenséget sohasem felejtik el és sohasem bocsátják meg. Nem tudok igazabb okot elképzelni egy jövendő háborúra, mint Németországot, amely a világ egyik legerőteljesebb és leghatalmasabb nemzetének bizonyult, oly uj kis államokkal vesszük körül, amelyek az Önállóságot nem ismerve, még sohasem kormányozták a maguk sorsát, de amelyek megteremtésük pillanatától, a németektől elszakitoit nagy német népcsoportokat fognak gyermekdliamuk karfiiba zárni. És ugyanez áll a magyarokra. Nem lesz béke Délkelet Európában, ha mindegyik most megszülető kis állam erős magyar irred^n tát fog magába zárni, Ezért azt ajánlom, hogy a békekötésnek az legyen a veze/őgondolata, hogy minden népcsoportot adtunk anyaállamának és ezzel az ember mértékkel szemben tör püljön el a sztratégia, a gazdaság és közlekedés minden motívuma. „ — Lloyd George tehát azt akarta, azonban még sem így lett. Hanem úgy lett, amint azt Gemencean a ,,tigris“ akarta, aki nak, anélkül, hogy meggyőződtek volna arról, hogy mi is az az árulás. Mi úgy ismertük meg a háború borzalmait, hogy abban a magyar katona neve mocsoktalanul maradt és minden nemzete a küzdő feleinek elismerte annak vitézsége mellett nagy emberségét is. Az orosz hadifoglyok ezrei maradtak vissza a háború után is a fogság szabadságában, ahol otthont találtak, meleg otthont és együttérzést, ami a drótsövénnyel körülvett orosz táborokból száműzve volt. Itt mindig beszéltek és beszélnek megértésről, mely nem tud kifejlődni a nemzetek között és az együttérzésnek sok akadálya bukkan fel nap-nap után kisebbségi életünk útjában. Reá kell mutatnunk, hogy nem teremhet megértés az ilyen szellem nyomában, mely a hősi halottnál is lehúzza a tisztesség és a becsület szemfedőjét. Már pedig ennek a szegény terrórral, sőt a Lloyd George áltgA hangoztatott „fair ú„.*onj6kegyenest ellenkező esráözök meg nem válogatása mellett népcsoportokat és ezer év óta fennálló államrészeket daraboltak föl. Bün-e, ha valaki népe érdekében eladja magát? A választási előkészületek, közönsé gesen korteskedések már teljes erővel megindultak s a pártok újságokban és proklamációkbén fejtik ki elvüket és népboldogitó programúkat. Nagy agitációt fejt ki a szlovák néppárt is, amely be akarja bizonyítani cseh testvéreinek, hogy Szlovenszkó a szlovákoké és ebben az igyekezetben természetesen minden eszközt fölhasznál arra, hogy a közjogi képviselőtestületekbe fölényes számban kerüljenek be. Hlinka András, a párt elnöke, a választások alkalmával a Slovákban felhívást intéz a szlovák néphez, amelyből önmagának és pártjának szertelen magasztalásán kívül megtudhatni, hogy mikor nem bűn, ha valaki eladja magát? Az érdekes részlete a fölhívásnak a következőképen hangzik: „Tiszta lelkiismerettel állunk a vállasztó közönség elé. Azt mondják, hogy eladtam magamat hatvan millió ért. Tegyük föl, hogy valóban eladtam volna magam azért, hogy népemet megváltsam, hogy népemnek segítsek, vájjon bűn e ez 7 Bizonyara nem, hanem a legérdemesebb cselekedet. Richter János szenátor beszámoló körútja Csallóközben. Lelkes hangulatú népgyOlések. A magyar nemzeti párt vasárnap igen szépen sikerült népgyülést tartott Nagymagyaron és Patonyszélen Mind a két község nagy lelkesedéssel, önzetlen meleg szeretettel fogadta magyar fiúnak nem volt egyebe, mint a becsülete, amelyet életéhez kötött és az életével együtt Olmützben hagyott. Ez a hagyaték csak erkölcsi javakat és értékeket fejez ki, de ezt is raegvámo’ja az ellenséges sajtó, amely nem tud, de nem is akar sem tárgyilagos, sem igazságos lenni. Ez a sajtó harsogja világgá, hogy a magyarok nagyszerű helyzetben vannak, megelégedettek és több joguk van, mint Magyarországon ; de mihelyt alkalma nyílik, tollából tőrt csinál és belédöfi a magyar becsületbe, hogy azon végigfröccsentse tintafoltjait. Az olmützi példát nem felejtjük el, mert az emberi szolidaritás elleni nagy vétek az. Olvassa és terjessze a legjobb nngyar lapot a Komáromi Lapokat A szlovenszkói és ruszinszkői határok menthetetlenek. A Rothermere akció egymásután váltja ki a cseh és szlovákok legélesebb áiiásfoglalását a trianoni szerződés rewiziója ellen. Az egyes politikai pártok j városokban heves tüntetéseket rendeznek az akció ellen, amely alkalommal dühös kirohanásokat intéznek a magyarok ellen. Legutóbb a cseh nemzeti tanács tartott tanácskozást ez ügyben és a Rothermere-féle akcióval szemben megállapították, hogy a csehszlovák nemzet teljesen egyöntetű felfogású abban, hogy a szlovenszkói és ruszinszkői határ politikai és gazdasági okokból érinthetetlen és hogy ezt az érlnthetetlenseget minden eszközzel védelmezni kell. A nemzeti tanács elnökségét megbízták azzal, hogy az illetékes hivatalos funkcionáriusokkal egyetértve akciót szervezzen, amely a helyzet komolyságának megfelel. Ez a határozat világosan mutatja, hogy minden lekicsinylő hírlapi cikkel és demagóg szónoklattal szemben, a komoly nacionalista körök számolnak az akció komolyságával. Politikai gyűlések. Az egész vonalon megindult a választási harc a községi választásokkal kapcsolatban. Különösen nagy tevékenységet fejt ki a magyar nemzeti párt, amely most már nemcsak vasárnaponkint tart politikai népgyüléseket, hanem hétköznapon is kint járnak a párt szenátorai, nemzetgyűlési képviselői, párttitkárai a községekben és na| ponta 6—8 népgyülést is tartanak. —szeptember vége. | a magyar nemzeti párt küldötteit, akik között ott volt Richter János r. kath plébános, a párt népszerű szenátora is* Richter János szená'ornak különösen szép meleg fogadtatásban volt része mindkét községben. Lelkes éljenzéssel fogadják és virágokkal várták. Nagymagyaron Németh Jolánka, Patorfyszélen pedig Nagy Jolánka nyújtott át a népszerű szenátornak igen szép virágcsokrot kedves, megkapó szavak kíséretében. A meleg fogadtatást Richter János szenátort mélyen meghatotta és hálásan megköszönte A helyi elnök megnyitotta a népes gyűlést, Richter János hatásos nagybeszéde következeit, amelyet nagy figyelemmel és zajos éljenzésekkel gyakran megszakítva hallgatta végi? a lelkes tömeg. 5 Többek között ezeket mondotta: Nem kerestem azt, hogy a prágai parlameniben, mint szenátor üljek de a választások előtt felkéretfem arra, hogy fogadjam el a jelölést amit meg enni erkölcsi kötelességemnek tartottam, hogy mint a volt magyar képviselőháznak hosszú időn keresztül volt tagja az azon idő alatt szerzett politikai tapasztalataimat az államalakulat folytán elszakított magyar testvéreim ügyének szolgálatába áliitsam. Akkor, amikor a jelölést elfogadtam, mint papnak engedélyt kellett kérnem egyházi feisőbb.tegemtől erre, hogy mandátumot vállalhassak. Ezt az engedélyt ann k -dején meg is kaptam. A valasziís >k után » pedig arra Kaptam felsőbb; igémtől felhívást, hogy tegyem le mandátumomat, meri ellenkező eseib n megfosztanak plébániámtól. Erre a felhívásra válaszom az volt, hogy ha szabad tiz szlovák papnak mandá-Hisyi vUU ikéniy [sitit
