Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-29 / 117. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. szeptember 29. Ingyen vételkötelezettség nélkül megtekinthető! Már megérkeztek az őszi-téli női és leányka kabatnjdoBsagok ■■■■■■»■■■■■»■«MtBiMMMaBBB 11 !■ ■ II ■ ——— olyan óriási nagy választékban, amely minden képzeletet felülmúl. A kedvezményes árak az egész idényben érvényben maradnak Kertész J* Jenő áruházában IN&dor-titoa S5. sz, (az Otthon-kávéházzal szemben). Erdélyben tovább folyik a magyar birtokok elkobzása. I A romániai magyarság a népszövetség elé viszi felháborító sérelmeit. — szept. 29. tumot viselni, miért ne lehetne a magyar papnak is. Erre a válaszomra felfüggesztettek. Ebből az okból nem jöttem másfái évig az én szeretett magyar népem közé, mert nem akartam ezzel bé­lyeggel homlokomon emberek elé állni politikai szónoklatot tartani, mert ha mint pap nem teljesíthetem hiva­tásomat a templomban, akkor nem tehetem azt kint az életben sem. Most azonban, hogy e rendelke­zés vissza lett vonva és visszakap­tam p3pi jogaimat, legelőször önök előtt akarom ismertetni azokat a jo­gokat, melyeket a Bzlovenszkói ma­gyarságnak követelni kötelessége. Ezután ismertette a politikai helyze­tet és megmagyarázta, hogy mi is az az irredentizmus, hogy az semmi más, mint egy varázslámpa a kormány ke­zében a külföld előtt, hogy annak leple alá burkolják a magyarság jogainak lábbal tiprását, hogy irredenta, vagyis államellenes és ezzel igyekszik magya­rázni a kormány azt, hogy a magyar­ság nem tud jogai érvényesüléséhez jutni. Beszélt Rothermere lord akciójáról, mellyel kapcsolatban a kormány azt a hitet igyekszik elterjeszteni a közsé­gekben, hogy a lord háborúra szit a köztársaság ellen és ezen az alapon Rothermere ellenes aláírásokat gyüjtet­­nek, de csak titokban és pedig azért, mert a kormány is tudatában van azok­nak az igazságoknak, hogy a magyarság nélkülözi a törvényekbe biztosított jogo­kat. Végül felhivja a közönséget az együt­tes munkára a választások alkalmával, mert ez is egyik tanúság lesz a ma­gyarság politikai érettségének és annak, hogy a világ itélőszéke foglalkozzék jövő sorsával. Az ériékes beszédet szűnni nem akaró éljenzés követte. Füssy Kálmán nemzetgyű­lési képviselő beszámoló körútja Mátyusföldön. Imely és Martos község rendít­hetetlen ragaszkodása a magyar nemzeti párthoz. — A beszédek lelkes hatása. IA községi választások terminusának kiírása a politikai pártokat fokozottabb tevékenységre sarkalta és a választá­sokat megelőző küzdelemből ugyancsak kiveszi részét a magyar nemzeti párt is, amelynek szenátorai, nemzetgyűlési képviselői és párttitkárai állandóan kör­­uton vannak, hogy a magyar népet fel­­vilagositBák, hogy ne reagáljon semmi­féle üres Ígéretekre, hiszen elég szo­morú csalódás érte már az itt élő ma­gyarságot. Most vasárnap Füssy Kálmán, a párt népszerű képviselője a gyallai járásban járt beszámoló utón és egyben a vá­lasztásokra is előkészítette a vidék ma­gyarságát. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képvi­selőt elkísérték útjában: Kalicza Sándor központi titkár és Baranyay József dr. szerkesztő. Az ógyallai vasútállomásnál a reggeli vonatnál Böjtös Zsigmond, az imelyi elnök kocsijával várta az érkezett vendégeket. Megérkezvén Imely­­re» a mise után délben kezdetét vette a népgyülés Bőjtös Zsigmond helyi elnök háza előtti téren igen nagyszámú hallgatóság előtt. A gyűlést a helyi elnök nyitotta meg és melegen üdvö­zölte a képviselőt és felkérte beszámo­lójának megtartására, amelyet a hallga­tóság nagy figyelemmel és nagy lelke­sedéssel hallgatott végig. Füssy Kálmán élénk színekkel fes­tette az itt élő magyarság szomorú helyzetét, amely a mellőzietések, a zak­latások és a mosíohabánások hosszú láncolata. Rámutatott azokra a sérel­mekre, amelyek a magyarságot a föld­reform, az iskolázás, a nyelvkérdés, a kultúra és sok-sok más téren érték és érik. ó/a intette a magyarságot a Júdás pénzen megvett politikai ügynököktől, akik ilyenkor a választások előtt el szok­ták lepni a falvakat és hazug ígéretekkel arra akarják rávenni a magyarságot, hogy legyenek árulói a saját fajának Összetartásra és kitartásra buzdítja a né­pet, mert itt a tizenkettedik óra ha most nem fariunk ki a jogos köveieléseink mel­lett, akkor ellenségeinknek sikerül a ter­vük, hogy eltörölnek bennünket a nemze­tek sorából. Ne vállassza most semmiféle tekintet és korlát el a magyarságot, egy legyen csak a hitvallásunk: hogy ma­gyarok vagyunk és azok is akarunk maradni! Lelkes szavakkal szóit a nők­höz is, hogy a jövő nemzedékért ők a felelősek és neveljék a fiatalságban a rendíthetetlen fajszeretetet. A zajos éljenzéssel fogadott lelkes beszéd u!án Kalicza Sándor központi titkár buzdította a hallgatóságot. A lelkes, bizakodó hangulatban le­folyt népgyülés után a párt helyi szer­vezete Böjtös Zsigmond helyi szervezeti elnök házában értekezletet tartott, ahol megejtették a szervezet tisztikarának újjáalakítását. Az egyhangúlag megvá­lasztott tisztikart meleg szavakkal üd­vözölte Füssy Kálmán és az Isten áldását kérte munkájukra. Majd Martosra rándult át Füssy kíséretével, akiket a falu elején Varga János martos! helyi elnök és Endrédy Ferenc választmányi tag üdvözölt és fogadott. Á lelkes hangulatú gyűlést a szövetkezet előtti téren tartották meg nagyszámú érdek­lődő jelenlétében. A helyi elnök Varga János meleg8zavakkal nyitotta meg a gyűlést. — Utána Füssy Kálmán tar­totta meg nagy beszámoló beszédét, amelyben emlékeztette a marosiakat nagy történelmi múltjukra, amely leg­nagyobb biztosíték arra, hogy Martos nem lesz hálátlan fényes múltjához és továbbra is kitart a magyarság jogos követelései mellett és a derék maro­siak nem tűrik, hogy közöltük Judás pénzen megvett árulói legyenek a ma­gyarság szent ügyének. Ennek egyik biztosítéka az, hogy minden magyar támogassa, olvassa a neki szánt és a neki irt nemcsak magyar nyelvű, de magyar lelkű és szellemű lapokat. Rámutatott arra a mostoha bánásra, amelyben a magyarságot részesítik. Mért vagyunk mi szálka a kormány szemében? — úgymond — hiszen megadjuk a véradót, megfizetjük a pénzbeli adót isi Szívós kitartásra, s lelkes küzdelemre hívta fei a magyar­ságot, különösen most, a választások előestéjén I A nagy tetszéssel fogadott és lelkes éljenzéssel gyakran megszakított szép beszéd után Kalicza Sándor titkár tartott lelkes hangú beszédet, amely után T. Varga János helyi elnök szép záró szavaival a sikerült gyűlés véget ért. í Az erdélyi magyarok foglalkoznak i azzal a tervvel a magyar-román dön­­' töbirősággal kapcsolatban, hogy (pontokba foglalva újra a népszö­vetség elé vigyék sérelmeiket, amelyek a birtokelkobzások révén érték őket. Újabban ismét több ilyen elkobzás fordult elő, amelyek világosan azt a célt szolgálják, hogy tönkre tegyék az erdélyi magyar birtokos osztályt. Nagyváradon egy magyar földbirtokos­nak elkoboztak 3000 holdnyi birtokából 2800 holdat, aminek a reális érték huszonötöd részét fizette ki az állam. A földbirtokost a kormányzatnak ez a gálád eljárás annyira felizgatta, hogy szivszélhüdés következtében meghitt A kormányzat eljárását betetőzte az, j hogy az elhunyt birtokos * A komáromi törvényszék szeptember 27 iki határidővel jóváhagyta a Koro­nabank igazgatósága által benyújtott pótkényszeregyezséget és igy a Korona­bank betéteseit a betéti Összeg további 26 százalékával köteles a bank igazga tósága a törvény által előirt két hónapon belül kielégíteni. A Koronabank sokat A csehszlovák államvasutak bérbeadása. — szeptember 29. Múlt szombati számunkban megírtuk, hogy tanácskozások folynak a cseh­szlovák államvasutak bérbeadása ügyé­ben. Najtnan vasúti miniszter a csen­­iparospári prágai gyűlésén a csehszlo­vák államvasutak oérbeadásáról a kö­vetkezőket jelentette ki: — Vasutainknak jeleileg kedvező a helyzete, ami a külföldön ismeretes és ezért több ajánlat érkezett bérbevételre. Legutóbb Brüsszelből kaptunk ajánlatot, melyben egy amerikai angol társaság az ailamnak több száz milliót kínál. A kormánynak nem volna szándékában a vasutakat bérbeadni, ha nem létezne a régi általános elégedetlenség. Viszont igy senki nem követelheti tőlünk, hogy az ilyen ajánlatok felett napirendre térjünk és a papírkosárba dobjuk. Hegedűs János szőnyi igazgató-tanitd ünneplése. — szeptember 28. Megható módon búcsúzott vasárnap, szeptember 25 én Szőny község katho­­likus hitközsége Hegedűs Jánostól, az 51 évi tanítói müxödés után nyuga­­lombavonuló igazgatótól. A szép ünne­pélyen nemcsak a kath. hitközség, ha- I nem Szőny Községnek vezetősége és I lakossága vallásfelekezeti kütönoség nélkül ünnepelte a kiváló pedagógust, akinek szőnyi 47 éves működése alatt az egész község tisztelője és becsüiője lett. Az ünnepeltet a róm. kath. iskolából az iskolás gyermekekből, a Legény­­egylet tagjaiból és a község elöljáróiból álló gyülekezet Szohurek Antal kisbéri esperes és Szekendi József plébános vezetése mellett kisérlék a templomba, amely addigra már megtelt ünneplő közönséggel. Az ünnepelt igazgató­­tanítót a szentélyben felállított díszes ülőhelyre ültették s megkezdődött az ünnepi mise, amelyen megjelent a község elöljárósága Ágoston József fő­jegyzővel az élén s a kegyuraság is örököseire a megmaradt 200 hold után a birtok reális értékének megfelelően vetették ki az Örökö­södési adót, úgy hogy az örökösök a 2800 hold után kapott értékből nem tudta kifizetni a 200 hold után járó örökösödési adót. Hasonló földreform eset történt Temes­várod, ahol egy 2000 holdas magyar kézben levő birtokot foglaltak le, azzal az ürüggyel, hogy megszüntetik a feu­dalizmust és a környékbeli parasztok közt osztják fei a földet. Persze ez egyáltalában nem történt meg hanem a hatalmas birtokot két csehszlovák állampolgár bap'a meg egészen potom áron azzal a megoko­­lással, hogy az illetők nagy érdemeket szereztek Nagy Románia megalakítása körül és az állam igy akarta őket honorálni. és lékéiül a napirendről. Remélhető, hogy a Légiobank a két hónapi határ­időn belül is a legrövidebb idő alatt fog eleget tenni kötelezettségének és a betéteseknek kifizeti a még hátralevő 26 százaléknyi összeget. Gyürky Viktorné grófnő, leányával és vejévei Moniecucoli gróffal. Az evangélium után Szohuvek Antal esperes szép beszed Kisereteben deko­rálta föl Hegedűs Jánost a pápa fé­nyes kitüntetésevei. Ünnepi isíentisztet után az iskolának virágokkal feldíszített nagytermében a tüzőrség és az iskolaszék diszülést tartott, amelyen az ünnepelt tiszteletére a község lakossága vallásfelekezeti Kü­lönbség nélkül megjelent, hogy az ősz tanító iránt szereteteneK ezzel is kife­jezést adjon. A díszközgyűlésen Ágoston József főjegyző elnökölt, aki úgy a község, mint az iskolaszék nevében mély ha­tású beszédben fejezte ki elismerését a búcsúzó igazgató-tanitó felszázados eredményes működése iránt és meleg szavakkal búcsúzott el tőle. Utána a fehérruiias iskolás leányok búcsúztak könnyekig megható szavakkal a szerető, gondos Mestertől, akinek hatalmas vi­rágcsokrot nyújtottak át. A Legényegy­let is meghatóan vett búcsút jeles ala­pítójától, Sztndrői Jenő tanító pedig a kartarst szeretetet és búcsúszavakat tol­mácsolta. Nagyhatású, mélyen megragadó be­szédben fejezte ki a hitközség háláját és elismerését Szekendi József plébá­nos, aki meleg szavakkal emelte ki a kiváló igazgaiótanitónak egyháza és iskolája iráni tanúsított hűsegét és fá­radhatatlan munkálkodását es közhasznú tevékenységet, amit megszakítás nélkül az utolsú pillanatig lelkiismeretes kész­seggel végzett. A nyugalomba vonuló igazgató népének nemcsak oktatója, de igaz barátja és mindenkor kész segí­tője volt és távozását ezért az egesz község osztatlan sajnálkozással látja. Majd Bodnár vármegyei tanfelügyelő búcsúzott az ünnepedtől a vármegye tanítói nevében, őszinte szavakkal emelve ki azt, hogy nyugalombavonu­­lása nagy veszteseget jelent a tanító­ságra, akik benne az előzékeny, hűsé­ges es támogatásrakész kartársat tisz­telték. A búcsúzó szavakra Hegedűs János mélyen megindulva válaszon es meieg szavakban vett búcsút a hitközségtől, a községtől, iskolaszéktől és mindazok­tól, akiket 47 évi működése alatt taní­tott, akikkel együtt működött. Igen megható búcsú volt a jelenlegi iskolás A törvényszék jóváhagyta a Koronabank pótkényszeregyezségét. — Saját tudósítónktól. — — 8zept. 29. tárgyalt ügye ezzel végkép elintéződik

Next

/
Oldalképek
Tartalom